Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

ítélet és valóság K

önnyen kicsúszik a szánkon egy-egy megjegyzés, értékítélet valamiről. Ilyenek vagyunk, mondjuk a magunkét erről is, arról is. Ki így, ki úgy, hite és vérmérséklete szerint. Művészetről, sportról, politikáról, gazdaságról. Különösen az utóbbiról élénk manapság a vitakedv. Ennek persze megvan a maga oka: az új gazdasági mechanizmus. Ebbe a gyakori véleményalkotásba aztán beleszőjjük egyéniségünket, hozzáértésünket, tájékozottságunkat, nosztalgiánkat, szkepticizmusunkat és bízó reménységünket. Vannak, akik azt mondják, hogy a mi hazánk szegény, technikánk elmaradott, következésképpen gazdasági t.etünk színvonala is alacsony. Mit akarunk egyáltalán? Homlokegyenest ellentétes vélemények is vannak: élvonalbeli technika, mi vagyunk a „fejesek" a golyóbisnak ezen a környékén. Szélsőséges vélemények. Mint általában a szélsőséges vélemények esetében, az igazság itt is valahol a középtájon található. Szegények \ agyunk? Ipari nyersanyagokban azok. Elmaradott a technikánk? Bizonyos iparágakban. Élvonalbeli? Van olyan is. Mi lennénk a „fejesek"? Nem hiszem, talán némely adottságunkkal, lehet, de nem biztos. A közgazdászok, gazdasági szakemberek — meghatározott paraméterek figyelembevételével — ranglistát szoktak készíteni országok gazdasági potenciáljáról. Nincs okunk szégyenkezésre. Az elmúlt évtizedekre meg pláne nem panaszkodhatunk. Zökkenőkkel és gondokkal ugyan, de előrementünk és nem hátra. A gyors fejlődés magyarázata a szocialista t '.rsadalmi rendben kereshető. Sokat tettünk, nagy a fejlődés, s ez a tétel érvényesül szűkebb pátriánkra, Szegedre es Csongrád megyére is. Persze, található környezetünkben régebben alapított és ma is jól prosperáló iparág, iparvállalat is. Immár százesztendős múltra tekint vissza a szalámigyártás, a kenderfeldolgozás, s régi, jó hírű iparunk, a paprikaíeldolgozás és a konzervgyártás is. A fentebb említett vélemények persze a technikai színvonalat illették. Hogyan is állunk evvel? Modern megoldásúak-e a szegedi gyárak? Ellentmondás még egy gyáron belül is van, talán csak az újabban alapított gyárak lehetnek kivételek. A nyáron három angol újságíró kollégával a szegedi textilművekben jártunk, őszintén dicsérték az ott látott modern technikát A legújabb gépek, berendezések pedig angol illetőségűek voltak. De... éppen ők mondták el, hogy az angol textilgyáros hirtelen nem képes kicserélni a még jól használható régi gépsorát erre az újra. Hamarabb sikerült Szegeden. Ilyen is van. A kenderfeldolgozó ipart említettem, mint egyik legidősebb szegedi vállalatot Látni ott olyan műanyagot, s abból fóliát, fonalat, zsineget gyártó gépsort, amelyből alig van egy-kettő az országban, de Európában se sokkal több. S vannak még ötvenéves gépiek is, olyanok is, amelyek a „Tiszát látták" a háború végén. S még valami, amely szorosan ehhez a vitacsokorhoz tartozik: a gyár belső modernsége. Például: milyen tevékenységet végez egy vállalat munkásgárdája? Milyen hatékony a termelőmunka? Mert a termelőmunka hatékonyságát, s azon keresztül a gazdasági fejlődést nagymértékben befolyásolja az embereknek a termelő folyamatban elfoglalt helyük, valamint a munkák gépesítettsége. Itt akár meg is állhatunk egy pillanatra. E tekintetben nem dicsekedhetünk Szegeden és a megyében. Nagyon sok a kézierővel végzett munka gyárainkban, az úgynevezett kisegítő munka. Tessék az adat: minden két fő vállalati alaptevékenységet végző munkásra egy fő kisegítő tevékenységen dolgozó jut. Sajnos, az elmúlt években nem változott a helyzet semmit. Még rosszabb a kép, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kisegítő tevékenységen dolgozók háromnegyede anyagmozgató, belső szállító, karbantartó, javító munkát végez. Ipari dolgozóinknak több mint a fele nemcsak hogy nem géppel vagy gép mellett dolgozik, hanem semmiféle energiameghajtású kézi szerszámot sem használ. Sőt, az elmúlt évek gyenge minőségű fejlesztését mutatja, hogy az 1964—1968 között munkába lépők közel 60 százaléka kimondottan kézi munkát végző emberekből áll. S kérdés, hogy miért van így, lehet-e változtatni rajta? Azt hiszem, lehetne, bár nem olyan egyszerű. Intenzívebben kellene gépesíteni a belső anyagmozgatást. a ma még kézi erővel végzett munkát. De ez sem olyan egyszerű, mert újabb kérdés következik, hogy érdekeltek-e ebben a vállalatok. Érdekeltek is, meg nem is. A kötelező átlagbér-színvonalhoz nagyon „jó" az elmaradottabb oldal, de ezekbe a munkakörökbe a legnehezebb munkaerőt kapni. Igy is ellentmondás van, meg amúgy is. Nekem ettől függetlenül az a véleményem, hogy még a kötött átlagbérrendszer mellett is az a vállalat cselekszik helyesen, amely gépesíti a belső anyagmozgatást, modernizálja termelő tevékenységét. Már csak azért is, mert aki előbb cselekszik, az előnyhöz jut. Gazdagh István v1lag proletarjai. egyesüljétek' DÉL-MMARORSZÁB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAJJ.A 58. évfolyam, 270. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. november 17. Magyar-szovjet kulturális és tudományos egyezmény A. A. Gromiko, a Szov- Népköztársaság kormánya ti Társaság elnöke. Tömpe jetunió külügyminisztere nevében Ilku Pál művelő- István, a Magyar Rádió és szombaton a Külügyminisz- désügyi miniszter, a Szovjet- Televízió elnöke, dr. Rosta térium Dísz téri vendéghá- unió kormánya nevében A. Endre, a Kulturális Kapcsozában megbeszélést folyta- A. Gromiko külügyminisz- latok Intézetének ügyvezető tott Ilku Pál művelődésügyi ter írta alá. elnöke, valamint Szipka Jóminiszterrel és Péter János Az aláírásnál jelen volt zsef. a Magyar Népköztársakülügyminiszterrel. Péter János külügyminiszter, sáS moszkvai nagykövete. A tárgyalást követően a dr Szabó Zoltán egészségMagyar Népköztársaságkor- ügyi miniszter. Óvári Mikmánya és a Szovjet Szocia- lós> &7 mszMP KB tudomálista Köztársaságok Szövet- nvoSi közoktatási és kultusége kormánya közötti kul- r^jg osztályának vezetője, .. „. turális és tudományos együtt- dr Rusznyák István, a Ma- tóriuma kollégiumának tagműködési egyezményt írtak gyar Tudományos Akadémia jai, Sz. T. Asztavin és F. F. alá. Az egyezmény a két elnöke, Barcs Sándor, a Molocskov, a szovjet Külország kulturális és tudo- Magyar Távirati Iroda ve- ügyminisztérium osztályvemányos együttműködési for- zérigazgatója a Magyar Üj- zetől. elméMtéróf'é? SÜSSSt *** Országos Szövetségé- Az aláíráskor Ilku Pál és sét irányozza elő. nek elnöke, dr. Mihalyfi Er- A. A. Gromiko beszédet Az egyezményt a Magyar nő, a Magyar—Szovjet Bará- mondott. Szovjet részről jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. N. M. Lunykov és V. M. Falin, a Szovjetunió külügyminisz11 egy tálból" Pár éve még csaknem 10 ezer adag étellel főztek kevesebbet Szegeden a közétkeztetésre kijelölt konyhák, mint amennyire szükség lett volna. Ma már az igények és a kapacitás egyensúlya megközelíti egymást Hogy az Közétkeztetés Szegeden zónák főz naponta, a szezonárak változása alkalmával az ételek összetételén hozta be az előállítás költségdifferenciáit. Egy-két esetben ellenőrzésekkel azt is megállapították, hogy "az érrés tartása érdekében kisebb és gyen utóbbi időben sokat fejlődött tézmények közül egyedül a gébb minőségű ételadagokat a közétkeztetés, a következő bölcsődékben és óvodakban szolgáltattak kl. Az észrevéadatok még érthetőbbé te- megnyugtató a helyzet, ame- telek után azonban helyreállt szik: a mintegy 90 konyhán Ivekben a szükséglét egyezik vállalat haszonmunkanaponként 39 ezer 775 a lehetőségekkel. Sokat javí- • ^nd s a vállalat haszongyermek és felnőtt étkezését *ott a közétkeztetésen több kulcsát csökkentette, hogy biztosítják. Főzőkapacitás bő- územ utóbbi időben üzembe fogyasztóit megtarthassa. A vitézére még mindig szükség helyezett konyhája. Ezeken Hungária ugyan nem változván, leginkább a gyermekin- ninc.s is zsúfoltság mert ele- nversanvaenormátézményeknél, mert a közel ve ugy épültek, illetve a be- tatott a nyersanyagnorma negyvenezer étkező részére rendezeseket annak megfele- kon, de az előfizetéses ételek rendelkezésre álló kapacitás lően készítették, hogy még árát a tavalyihoz képest egy összesen csak 37 ezer 400 emelkedő munkáslétszám ese- forinttal emelte: elhordásra Tisas'sffis. rstóra:«» Hungária, az üzemélelmezési zott az építőipari vállalat, a gyasztásra 6 fonnt 80 fillévállalat és a földművesszö- textilmű, a ruhagyár és a hús- rért ad egy adagot. Lehet, vetkezet konyháin többet is 'Pari váHalat konyháit illet- hogy éppen emiatt csak ^„t. S"Sr82ijrsrR WgL"SS-«V - •ST-SS"k'" konyhákról elfogy. A kollé- dául> h°gy a 2900 dolgozónak használni a főzőkapacitast giumokban és az áitalános is- főzö építőipari konyhát a A KÖJÁL rendszeres ellenkolákban azonban három és fz®ged ,f? Vidéke Altalános őrzéseivel ügyel a közétkezfél ezer adaggal több fogy ^ékesítő és ta. ^ ^ konyhák Wgié_ mert a szövetkezet közvetlen niájára, az egészségügyi kökapcsolatban van a termelők- vetelmények betartására. ség'lete^friss^b^^fapötban," értékelése S2erint könnyebb beszerzéssel tudja biztosítani. Az év elején az új gazdaságirányítás bevezetése miatt, később a rossz terméskilátások következtében sokan naponta, mint amennyi a főzőkapacitás. A hasonló inHATSZÁZ MEGAWATT. Az év végére már teljes kapacitással dolgozik az ország jelenlegi legnagyobb erőmű ve: a Dunai Hőerőmű. Most szerelik az óriás hőerőmű utolsó turbináját, amelynek üzembe lépése után 600 megawatt villamos energiát ad az új százhalombattai létesítmény. Képünkön: az erőmű legkorszerűbb automatikával felszerelt vezérlőterme általában pozitívnak tartja az e téren elért fejlődést. Legtöbb a tennivaló a kapacitásuknál jóval több adagot készítő általános iskolai és lyek rendje, tisztasága ugyan megfelelő, de a zsúfoltság állandó veszélyt rejt magában. K. J. úgy gondolták, hogy a közét- kollégiumi konyhákon, amekeztetés vállalati és állami dotálása csökken, a dolgozóknak többe kerül az étkezés. Voltak, akik úgy gondolták, hogy mivel egy-egy nagyobb üzemben a dolgozóknak csak bizonyos része étkezik közös konyháról, az üzem ezt a szociális gondoskodást megszünteti, vagy nem ad hozzájárulást. Ezzel szemben éppen az újonnan munkába állított konyhák, s a még ezutánra tervezettek adnak cáfolatot. Az üzemi étkeztetés térítési díjai nem változtak, a dolgozó ma is annyit fizet, mint tavaly, az árváltozásokat a vállalgti, illetve állami hozzájárulások emelésével korrigálták. A csaknem nyolcezer diákot és dolgozót ellátó üzemélelmezési vállalatnál sem változott az egyének térítési összege. A vendéglátó Proton—4 A világ legnagyobb automatikus tudományos űrállomását bocsátották fel szombaton a Szovjetunióban Proton—4 jelzéssel. Az űrállomás Föld körüli pályára juttatott hasznos súlya (a hordozórakéta utolsó fokozata nélkül) körülbelül 17 tonna, tudományos berendezésének súlya 12,5 tonna. A Proton—4 rátért pályájára. A Föld felületétől számított legnagyobb eltávolodása 495 kilométer, legkisebb eltávolodása 255 kilométer. A Proton—4 feladata, hogy folytassa azokat a vizsgálatokat, amelyeket a Proton—1, a Proton—2 és a Proton—3 tudományos űrállomások kezdtek az erős és közepes energiájú kozmikus sugarak termesztésének és az atommagokkal kapcsolatos kölcsönös hatásuknak tanulmányozása céljából. A rendkívül sokoldalú és bonyolult tudományos programhoz tartozik igen kis elektromos töltésű részecskék (kvarkok) felkutatása elsődleges kozmikus sugarakban, nagy energiájú elektronok intenzitásának megmérése és energetikai színképek elemzése. A Proton—4 fedélzetén elhelyeztek egy rádióadó készüléket is, amely a 19,910 mhz frekvencián dolgozik. Távközlés útján érkezett adatok szerint az űrállomás valamennyi berendezése, készüléke és tudományos műszere kifogástalanul működik. A beérkező adatokat feldolgozzák. Magyar-román kereskedelem Ion Patan miniszter vezetésével — Szurdi István belkereskedelmi miniszter meghívására — néhány napig román belkereskedelmi delegáció tartózkodott hazánkban. A magyar kereskedelem munkáját tanulmányozták, meglátogattak több kereskedelmi vállalatot és vendéglátó üzemet, tárgyaltak a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőivel. A küldöttség elutazása előtt Ion Patan belkereskedelmi miniszter nyilatkozott. Elmondta egyebek között, hogy a személyes tapasztalatok alapján, a lehetőségeket figyelembevéve bővítik az áruellátást javító, a választékot szélesítő közvetlen árucsereforgalmat. Megállapodtak abban — s erről előzetes jegyzőkönyv is készült —. hogy jövőre mintegy 20 százalékkal növelik a magyar—román belkereskedelmi választékcsere volumenét. Az erről szóló megállapodást 1969. első negyedében Bukarestben írják alá. Ujabb párlkiiidöltségek Budapesten A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácsko- ^ a ^ a zását előkészítő bizottság ülé- , * ** " sére Budapestre érkezett Al- nadai Kommunista Part, géria Szocialista Élcsapat Pártja, az Amerikai Egyesült __ Államok Kommunista Pártja, Britannia Kommunista Párta Bolíviai Kommunista Párt, ja, San Marino Kommunista a Dán Kommunista Párt, Pártja, a Spanyol KommuÉszak-Irország Kommunista nista Párt és a Török Komvállalat, amely 2100 dolgo- 1 Pártja, a Görög Kommunis- munista Párt küldöttsége. ta Párt, az Ir Dolgozók Pártja, az Iráni Néppárt, a KaFelszabadulás és a Szocializmus Pártja (Marokkó). Nagy-