Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

Építők jubileumi versenye A munkaversenynek, a dol­gozók szocialista kötelezett­ségvállalásának nagy szere­pe van abban, hogy az új gazdaságirányítási rendszer első kilenc hónapjában jó, gyakran a vártnál is jobb eredmények születtek a ter­melőmunkában. Az építők között is egyre nő azoknak a száma, akik- az iparra vá­ró nagy feladatok teljesíté­sét új vállalkozásokkal, s vállalásaik teljesítésével se­gítik elő. Januári dátum a kezde­ményezés: a 4-es számú sze­relőipari főüzem vállalása és versenyfelhívása, melyhez azután más üzembeliek is rendre csatlakoztak a Csong­rád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál. A Tanács­köztársaság megalakulása félszázadik jubileumának tisztelegni — ez volt az épí­tőmunkások szándéka.. A szándékból tettek születtek: 86 brigád, kubikosok és kő­művesek, ácsok, festők és más szakmabeliek, csatla­koztak a jubileumi akcióhoz. Idén a tavalyihoz képest nagyot nőtt a szocialista cí­mért küzdő munkacsapatok száma a vállalatnál. Majd­nem kétszeresére emelke­dett, 74 brigádot számlál az a tábor, amely a szocialista módon dolgozni, tanulni, él­ni célkitűzést vallja jelsza­vának. Május végén kezdődött — s ebben a betontechnológiai főüzem munkásaié az érdem — a szocialista üzem, fő­üzem és építésvezetőség cí­mért a vállalati munkaver­seny. A gazdaságosabb, gyor­sabb, s minőségi munkát célzó akcióhoz azóta további nyolc üzem csatlakozott; ma már közel 1500 építőmunkás vesz részt benne. Eredmé­nyeik máris lemérhetők, s annál fontosabbak, mert a vállalat jövőre a Szocialista Munka Vállalata cim elnye­rését tűzte ki célul. Október 15-től 21-ig: 1 Vietnami szolidaritási hét Az idén — mint jelentet- A szolidaritási hét főbb nak részvételével. Este 8-kor tük — Kairóban hangzott el Csongrád megyei eseményei: az Orvostudományi Egyetem a vietnami szolidaritási hét 16-án vietnami szolidaritási Jancsó Miklós Kollégiumá­megrendezésére szóló felhí- nap lesz Szegeden, esemé- ban tartanak békenagygvű­vás az Afró-ázsiai Népek nyein részt vesznek a Ha- lést. A szolidaritási hét ke­Szolidaritási Szervezetének zafias Népfront Országos retében 17-én, Csongrádon szeptemberi tanácskozásán. Tanácsának vendégeként ha- német—magyar baráti talál­A Béke-világtanács, csatla- zánkban tartózkodó vietnami kozót rendez a népfront vá­kozva a felhíváshoz, azt ja- delegáció tagjai. Délelőtt rosi bizottsága. A főbb ese­vasolta a nemzeti békemoz- n-kor a konzervgyárba lá- ményeken kívül számos he­15-tőf 21-ig rendezzék1 meg togatnak a vendégek, ahol lyen megemlékeznek a viet­a hagyományos vietnami 3-kor szolidaritási nagy- nami nép harcáról, a szoli­szolidaritási hetet, amelyet gyűlésre kerül sor. A Sajtó- daritásról. Az újabb pénz­az Országos Béketanács, házban fél 5-kor baráti ta- adományokat pedig eljuttat­Sz^ezILkkef'valamtet Iálkozót re»deznek a város >ák a Szolidaritási Bizottság a társadalmi szervekkel már értelmiségeinek, a népfront 909 445—K. 9. szamu csekk­meg is hirdetett. megyei és városi aktivistái- jére. Gyorsabb és olcsóbb paprikafeldolgozás Űj olajtüzelésű, forróleve­gős, nagyteljesítményű pap­rikaszárító berendezések kezdték meg a termelést né­hány héttel ezelőtt a Szege­di Paprikafeldolgozó Válla­lat szőregi, röszkei, üllési és mórahalmi telepein. Egy-egy „Cer" szárító naponta 200 mázsa 78—80 százalékos víz­tartalmú, nyers, csöves pap­rikát készít elő műszakon­ként őrlésre, végleges kiké­szítésre. A szőregi üzemet Tollas Domonkos telepvezető mu­tatta be. Miközben már öt hét óta folytatják a termelést, az építők is dolgoznak. Két oldalt új szárnyakat kap a hatalmas vasvázas csarnok. Aztán férfi és női, fekete és fehér öltözők, s más egész­ségügyi létesítmények sora­koznak, teljes higiéniát biz­tosítva a munkához. A má­sik szárnyon pedig egy újabb nagy munkatermet alakíta­nak ki, ahol a beérkező csö­ves árut tisztítják meg a ko­csánytól. Ezután a szeletelő­gépbe jut a paprika, majd szorgos asszonykezek óriás tálcákra terítik. S nem sok­kal később már mint zsá­kolható félkész termék jele­nik meg az áru a szárítógép Somogyi Károlyné felvétele Felvételünk az épülő, de máris termelő szőregi üzem egy részletét mulatja be. A szárítóból kikerülő árut gabona­fúvók segítségével továbbítják másik oldalán, ahonnan ga­bonafúvó csővön át jut egye­nesen a raktárba. Amint a telepvezetőtől megtudtuk, a többmilliós be­ruházás révén a négy falusi üzemben megtöbbszöröződött Gyakorlat Acélszürke egyenruhába öltözött siető emberek: nők és férfiak, korosabbak és íiatalok népesítették be pén­teken az esti órákban a sze­gedi utcákat. Jól bélelt öltö­zékükön, megtömött háti­zsákjukon látni lehetett, hogy ez alkalommal nem egy-két órás kiképzésre, s nem is kis feladat végrehajtására gyü­lekeznek a Gera Sándor munkásőr egység tagjai. A városi parancsnokság épülete előtt járatott motorú, pony­vás tehergépkocsik várakoz­tak, hogy a város legtávolab­bi részén is percek alatt ér­rancsban meghatározott fel­adatok végrehajtásához. Azt a legaprólékosabban, min­denre kiterjedő figyelemmel az előírt idő alatt sikeresen teljesítették. Egész évi fárasztó, de min­dig nagy gonddal vezetett és végzett kiképzésük befejező gyakorlata, nagyszerű végak­tusa volt munkásőreink éj­szakai foglalkozása. S akik megszemlélték kijelölt állá­saikon és a komplikált együttműködés végrehajtása áldozatokkal végzett társa­dalmi munkájuk elismerését, s a személyeknek is szóló di­cséretet, amelyet a megyei parancsnok a gyakorlat befe­jeztével az egyik erdőszélen valamennyi egybegyűlt mun­kásőr előtt mondott el. A város üzemeiben, a hi­vatalokban és egyéb munka­helyeken megkezdődött az új munkanap, a családok ap­ró és felnőtt tagjai meg­kezdték a szokásos napi fog­lalatosságot. Az utcák teli a napi termelés. Szőregen például a régi széntüzeleses fűtőberendezéssel naponta a mostanihoz hasonló víztar­talmú paprikából mindössze 12—13 mázsa száraz felkész árut tudtak előállítani. Az új, modern berendezések nagy előnye, hogy nemcsak az őszi szezonban — amikor a papri­ka van a műsoron —, hanem egész évben gazdaságosan hasznosíthatók, A vöröshagy­mától a kamillavirágig a legkülönfélébb zöldségszárít­mányokig és gyümölcsaszal­ványokig mindent gyorsan, s jó minőségben állítanak elő az új szárítóüzemek. A paprikafeldolgozó válla­lat beruházásai több okból is elismerésre méltók. Azon túl, hogy messzemenően tovább korszerűsítették a paprika­feldolgozást, sok munkaalkal­mat is biztosítanak a jelent­kező munkaerőfelesleg szá­mára. GÁZÜGYEK L assacskán úgy leszünk Szegeden a gáz-üggyel, mint a vásári kártyások a piros színnel, „itt a piros, hol a pirosz", s nem találja senki, pláne az nem. aki nyerni szeretne. A szegedi szénhidrogén medence földgáz kincse itt van előttünk, jól látható, különösképpen éjjel, amikor a fáklyák bevilágítják a város határát. Pedig an­nak a gáznak fokozottabban üzemi kazánokban és a laká­sok konvektoraiban kellene elégni. Olyan közös érdek ez. melynek minden mozzanata egyezik a nemzetgazdaság és az egyének törekvéseivel. Szeged város párt- és tanácsi vezetői mindenben támogatják, szorgalmazzák az átállást a gáztüzelésre, sőt azt szeretnék, ha minél gyorsabb ütem ben haladhatnánk ezen az úton. Sajnos az ütemmel baj van. Lassú! Lapunk is állandóan szót emel a gáz-ügyben. Legutób­bi cikkünkre legalább annyi panaszos levél érkezett a szerkesztőségünkbe, mint a gázmüvekhez. Papp György né így kezdte levelét: „Még májusban beadtuk gázigényünket. Azt mondták, hogy három hónapon belül beszerelik. Nemrégiben már novembert jelölték meg.'' Elpanaszblju, hogy két kis gyermeke van, s mivel számított a gázra, nem rendezkedett be másképpen, így viszont nem tud me­legvizet készíteni fürdetésükhöz. Markovits Béláné is meg­járta. Azt írja. hogy júliusban felmérték a szerelési mun­kát és megígérték, hogy augusztusban minden rendben lesz. Persze semmi sem lett rendben, azóta minden héten járja az illetékeseket, de legutóbb neki is legfeljebb no­vember hónapot Ígérték. Kiss Sándor újszegedi lakos még hosszabb utat járt meg: „Nekem egy éves már a problémám, mert 1967. szep­temberében kértem a gázmüvektől a konvektoros gázfűtést. 1967. novemberében közölték velem, hogy csak 1968-ban tudják elvégezni a munkát..." Azóta minden hónapban levelet ír a gázműnek, amelyre rendesen válaszolnak és ígérgetnek, bár a legutóbbi levélre, amelyet szeptember 11-én keltezett, még nem kapott választ sem. Egyik levél­írónk még rosszabbul járt, mert pincéjét kitakarítván, el­adta a tüzelőjét is. Megbízott az ígéretben, hogy szeptem­berben elkészül a konvektor. Felesleges tovább idézni a levelekből, mert mindnek hasonló a tartalma. Valaki néhány praktikus kérdést is megfogalmazott. Lényege: hogy lehet ekkora elcsúszás az eredetileg igért határidő és a megvalósulás között? Néhány szót az üzemi kazánokról. Tudniillik az a helyzet, hogy a vállalatok sem állnak előbb, mint a ma gánosok. A Sütőipari Vállalat éppen úgy megjárta, mint Papp Györgyné. Eladta, illetve nem vásárolt szenet, mei1 arra „épített", hogy a gázművek időben, az igért határ időre elvégzi a szerelési munkákat Sorolhatjuk a továb! i vállalatokat is: Patyolat, ennél az új üzemnél még ke/ deni sem lehet addig, mig a földgázt oda nem vezetik , kazánokhoz. Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat, Szege­Ecset- és Seprűgyár, Városgazdálkodási Vállalat, Fona! feldolgozó Vállalat stb. Mindenütt van valami gátló tény< ző, amely lassítja a gázprogram végrehajtását, időbe megvalósítását. Sajnos, legutóbbi cikkünkre csak az egyik oldal re agáit, azok az emberek, akik várják a szerelőket pedi már be kellene gyújtani a szobába. Mi nem harcolui megvalósíthatatlan dolgokért olyanokért, amelyeknek nin csenek meg a feltételei. A gáz-ügyben mégis és újra sz­emelünk, mert a jelenlegi ütem gyorsabb is lehetne. Min den komoly beruházás nélkül, mert van földgáz, van cso és van fűtőberendezés, sőt állami támogatas is. Egyedül: hiány a szerelőkapacitás. Ezt a hiányt gondosan, az összes érdekeltek koordiná ciójával mérsékelni lehetne. A vállalatok használják feta saját lehetőségeiket a kazánokhoz vivő vezetékrendszer* kiépítésében és igy működjenek együtt a gázművekkel. Ha akad olyan vállalat, amelynek valami kevés kis kapaci tása adódik, amelyet időlegesen nélkülözni tud, azt is „vessék be", ha másoknak nem, legalább a saját dolgo­zóik igényeinek kielégítésére. A gázművek átadta a lakossági igényeket az építő ktsz-nek, de a ktsz sincs teljes egészében felkészülve ek­kora megrendelés teljesítésére. Bár azt ígérik, hogy a ná­luk lévő megrendeléseknek ebben az esztendőben eleget tesznek. Talán sikerül. Mégis megkockáztatjuk: csak egyet­len ktsz létezik Szegeden, — esetleg a megyében — amely gázvezetéket, azaz csővezetéket tud szerelni a szobák fa­lára? N em olyan feladat ez, amelyhez új nagykiterjedésű üzemi épületeket kellene létesíteni, vagy millió: értékű gépeket beállítani. Alig szükséges néhány kisebb méretű szerszám és lehetne szerelni. Csak anya; kell és szerelők kellenek. S még egy: ígéretek helyett am­biciózus cselekedetek. A gáz-ügyben érdekelt vállalatok ne arra fecséreljék energiájukat, hogy miképpen lehetne „kezet mosni", hanem arra, hogy miképpen lehetne gyor­sítani és minden megrendelőnek eleget tenni. G. I. során a nehéz és sötét tere- voltak jövő-menő emberekkel, pen biztosan mozgó csoporto­kat, akik megfigyelték az tesített munkásőröket a rész- egyéni és közös teendőket letesen kidolgozott harcászati terv szerinti helyekre szál­lítsák. Minden a legnagyobb rend­ben, fegyelmezetten és pon­tosan az elképzelésnek meg­felelően történt. S amikor a irányító alparancsnokok és a beosztottak jártasságát — azok elégedetten állapíthat­ták meg, hogy nem volt hiá­bavaló a kiképzésekkel eltelt hosszú előkészület. a hétvégi bevásárlások után igyekvő háziasszonyokkal. Az élet úgy zajlott, mint más hétköznapokon, amikor egy nehéz feladatokkal eltelt éj­szaka nyomait viselő, mégis megelégedett arcú munkás­őrökkel berobogott a gépko­vároi lakói, a hozzátartozók, sét és köszönetét fejezte ki a így vélekedett, s elismeré- csisor a nagykörúton át előző ismerősök és munkahelyi társak otthonaikban kikap­csolták a televíziós készüléket és nyugovóra tértek, a Szeged környéki erdőkben, mintegy tizenkét négyzetkilométernyi területen, a szemerkélő eső­ben elkezdődött a kitűnően szervezett s egész éjszaka fo­lyó őszi munkásőr nagygya­korlat. A térképen megjelölt állás­pontokon elhelyezkedő cso­portok. alegysegek egymással és az irányító parancsnokság­gal hibátlanul megteremtett éá zavartalanul működő technikai hírösszeköttetés Alapján fogtak hozzá a pa­gyakorlaton megjelent és azt megszemlélő Komócsin Zol­tán elvtárs, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Győri Imre elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Perjési László elvtárs, a Szeged vá­rosi pártbizottság első titkára éppenúgy, mint a szakmai végrehajtást ellenőrző Mákos István elvtárs, a munkásőr­ség megyei parancsnoka. A parancsnokok és a be­osztott munkásörök jóleső érzéssel vették tudomásul ön­ként vállalt, sokszor nagy napi kiindulási helyére. K. J. Baráti taüálkozó m népfrontban Szeged felszabadulásának tagjai, a népfront aktivistái, évfordulója alkalmából teg- valamint szegedi kommunis­nap, szombaton este a Haza- ta és munkásmozgalmi vete­fias Népfront városi bizott- ránok. Ott volt Katona Sán­sága új székházának nagy- dor országgyűlési képviselő, termében meghitt hangulatú a népfront Csongrád megyei baráti találkozót tartottak, bizottságának titkára is. Ezen jelen voltak a nép- A megjelenteket dr. Ked­front városi bizottságának vessy György professzor, a népfront városi bizottsága­frontosaik A Ganz Műszer Művekben 47 munka- és szocialista bri­gád kapcsolódott be a jubile­umi munkaversenybe, mely­nek során 29 új brigád ala­kult. A verseny jelenlegi szaka­szában elsősorban a szocia­lista üzemek kollektívái ér­nek el szép sikereket. A hő­technikai üzemben például a programszerűség 99 százalé­kos, s az exportterveket ké­sedelem nélkül, 100 száza­lékra teljesítettek. nak elnöke üdvözölte, majd Tombácz Imre kommunista és munkásmozgalmi vete­rán, a népfront városi bi­zottságának alelnöké Szeged felszabadulásának napjairól, az azóta elért eredmények­ről emlékezett. A jól sikerült baráti talál­kozó a késő esti órákban ért véget. Orvos­napok Orvosnapokat tartanak Győrött október 17—19. kö­zött Nyitányként a város Zrínyi utcai kórházában dr. Farkas Károly professzor, az Országos Reuma- és Fürdó­kórház igazgatója tart elő­adást a reumás betegsége!, ről. Másnap dr. Magyar Im­re professzor számol be a krónikus májbetegségek gyó­gyításáról, s ezt követi dr Székely Ferenc Győr-Sopron megye csecsemőhalálozása az 1962—67. évben, dr. Czigánv Jenő A gyermekkori aremú­téteknél szerzett megfigyelé­sek, valamint dr. Varga Ist­ván Az egyes halálesetek igazságügyi vonatkozásai cí­mű referátuma. VASÁRNAP, 1968. OKTÓBER 13.

Next

/
Thumbnails
Contents