Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

Urbanizáció hazánkban Megkezdte munkájút a i Hazafias Népfront Országos Tanácsának város- és köz- j ségpolitikai bizottsága. A nagy tekintélyű szakemberekből megalakított testület, amely dr. Trautmann Rezső vezetésével tevékenykedik, a népfront IV. kongresszusának útmutatásai nyomán kialakította és programba foglalta a következő három és fél esztendő tennivalóit, I meghatározta legfontosabb I céljait és munkaterületeit. Első lépésként — a tervek szerint — még az ősszel 15 város állami és társadalmi vezetőinek részvételével tanácskozást rendeznek Győrött. Az új gazdasági mechanizmus tapasztalatainak tükrében megvizsgálják a városi és községi tanácsok, valamint a népfront kapcsolatainak helyzetét. Számba veszik azokat a lehetőségeket, amelyek kiaknázásával a hársadalom erői nagyobb részt vállalhatnak a városok és környékük rendezési terveinek megvalósításából. Ezzel egyidejűleg azt várják * véleménycserétől, hogy hasznos tanácsokat ad majd a következő napokban sorra kerülő országos felméréshez A továbbiakban napirendve tűzik az urbanizáció hasai sajátosságait is. Elemezni és tanulmányozni kívánják a legfejlettebb, immár a városok jellegzetességeivel rendelkező községek helyzetét, gondjait és eredményeit, A közeljövőben helyet kapnak majd a népfront fórumán a városi lakosság kommunális ellátásának időszerű kérdései is. Tíz város küldötteinek bevonásával megvizsgálják a kommunális ellátás javításának lehetőségeit, s a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatait az új mechanizmusban. lUIunkásgwüHés PEDAGÓGUSI ci ©ipögycsrfeisiri Dr. Perjési László elvtárs tartott tájékoztatót Tegnap délután a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemének dolgozói gyűlést tartottak, amelyen dr. Perjési László elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára adott tájékoztatást a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Az egybegyűlteket Liptai Veronika elvtársnö, az üzem csúcspártvezetőségének titkára üdvözölte. Perjési elvtárs a dél-vietnami és a közel-keleti helyzet jellemzése után részletesen ismertette az európai biztonságot veszélyeztető, az utóbbi időben tapasztalt imperialista lépéseket. Ennek kapcsán szólt a csehszlovákiai eseményekről. Beszámolt a Csehszlovákiában végbemenő legújabb, pozitív irányú változásokról, majd megállapította, hogy népünk, köztük a szegedi dolgozók is, kezdettől fogva öntudatosan, a párt politikája iránti bizalommal reagáltak a nemzetközi eseményekre. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a népgazdasági tervek a célkitűzéseknek megfelelően teljesülnek az iparban és a mezőgazdaságban. Tájékoztatója után a városi pártbizottság első titkára válaszolt a cipőgyári dolgozók által feltett külpolitikai és a várospolitikával kapcsolatos kérdéseire. Tanácsi vb-ülésekröl Gazdagítják a Szegedi ünnepi Heteket A tízéves Szegedi Szabadtéri Játékok eddigi eredményeit, helyét a hazai és külföldi produkciók sorában a Dél-Magyarország is értékelte már. Tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága is mérlegre tette az idei Ünnepi Heteket, s szó esett természetesen a játékok egy évtizedes múltjáról. A bőséges és számos részletre is kiterjedő, tartalmas összefoglalót Papp Gyula vbelnökhelyettes terjesztette elő. A problémákkal és javaslatokkal foglalkozó fejezetben hangsúlyt kapott, hogy az Ünnepi Hetek céljait, arculatát tekintve változatlanul az eddigi helyes törekvéseken kell nyomon haladni. Erősíteni kell továbbra is a fesztivál kulturális jellegét, a kísérő jellegű rendezvényeknél pedig az ismeretterjesztésre, a tudatés ízlésformálá#ra törekedjünk. Nem szabad megfeledkezni az Ünnepi Hetek nemzetközi jellegének erősítéséről sem. Sokszor és sok helyen elhangzott már a szabadtéri játékok megítélésekor, hogy annak a külföldi művészek találkozóhelyévé kell válnia. Adottságainkat, anyagi lehetőségeinket figyelembe véve pedig tudomásul kell vennünk, hogy közönségünk zömét továbbra is a hazai vendégek alkotják. A fesztivál feladata a nemzeti kultúra múltbeli és mai értékeit közvetíteni. A szabadtéri játékok idei programját a repertoárjellegű műsor miatt elég sok bírálat érte. Anélkül természetesen, hogy tagadnánk a felújítások jogosságát, szükséges, hogy az eddigi szerkezeten belül változatosabb összeállítás érvényesüljön. Jogos igény, hogy a szabadtéri játékok színpadán az eddiginél jelentősebb teret kapjon a XX. század drámairodalma. Ennek a kívánságnak a kielégítését figyelembe kell venni a következő évek műsorainak tervezésekor. Az előterjesztésben is szerepelt, de többen szóvá tették, hogy a következő évben is nagy gondot kell fordítani a játékokat kísérő kiegészitő rendezvények arányos elosztására. Hangsúlyt kapott az is, hogy az Ünnepi Heteket, s a fesztivált ismertető propagandánk még mindig nem elégséges, etekintetben a lehetőségeket még távolról sem használtuk ki. Sajnos, három év óta nincs összefoglaló jellegű, jelentősebb városismertető kiadványunk. Időszerű szorgalmazni a Szeged katalógus második kiadását. Tárgyalni kell több nyelvű Szeged képeskönyv megjelentetéséről. Az Ünnepi Hetekre való felkészüléssel összefügg bizonyos várospolitikai feladat megoldása, átalakítások, épületfelújítások, útkorszerűsítések. A jövőben mindezeket úgy kell programba venni. hogy időben befejeződjenek. Tsz-ek együttműködése Liebmann Béla felvétele A nemzetközi fotókiállítással egy időben pénztörténeti kiállítás is nyilt Szegeden. A Móra Ferenc Múzeum központi épületében — a múzeumi hónap alkalmából — megendezett bemutató vendégei az I. István korabeli érméktől a napjainkban használatos pénzfajtákig valamennyi hazai eredetű pénzzel megismerkedhetnek. A pénztörténeti kiállítás iránt városszerte igen nagy érdeklődés mutatkozik. Képünk az egyik tallérokkal, dukátokkal leli tárlót — és nézőit — mutatja. A Csongrád megyében tavalj' megalakult három termelőszövetkezeti szövetség működésének egy esztendei tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetségek létrehozásával javult a közös gazdaságok együttműködése, jobban érvényre jutottak a termelőszövetkezetek érdekei. Az előbbi megállapításra példa néhány olyan közös vállalkozás, mint a fábiánsebestyéni, szentesi és nagymágocsi három tsz öszszefogásából létrejött, évi mintegy 26 ezer sertést kibocsátó kombinát. Az utóbbira, hogy a szegedi városi és járási tsz-ek és tszcs-k érdekeik összehangolásával szervezettebben tudták értékesíteni termékeiket a feldolgozó iparnak, illetve a viszonteladó nagykereskedelemnek. A szövetségek működésében az eltelt egy év lényegében a felkészülés időszaka volt részint a területi szövetségek helyi adottságainak hasznosabb érvényesítésére, részint az általános gazdálkodási követelmények megvalósítására. Többek között sok segítséget kaptak a tagszövetkezetek az új gazdasági mechanizmus, a vállalatszerű gazdálkodás bevezetésében. A szövetségek szakmai tanácsot nyújtottak a tervek készítéséhez, a közös vállalkozások megszervezéséhez, az értékesítéshez, vetőmagok, takarmányok, vegyszerek beszerzéséhez. Támogatásuk sokféleképpen megnyilvánult. Például a szegedi szövetséghez tartozó 35 termelőhelyileg gyenge tsz gazdálkodásának segítését, értékelését állandó napirenden tartják, azzal a céllal, hogy ezek közül a gazdaságok közül minél előbb minél több megszilárduljon gazdaságilag. A témával tegnapi ülésén behatóan foglalkozott a Csongrád megyei tanács vb. Elismerését fejezte ki a három szövetség eddigi munkájáért, s további támogatásáról biztosította a szövetségeket. TEKINTELY A

gondolatfuttatás ezúttal is példával kezdődik. Természetesen egy életből ellesett, a maga jelképes mivoltában nagyon is sok embernek szóló példával, amely — ahogy szokott — minden előmeditáció nélkül, a szorgalmasan működő ösztönök parancsára fogalmazódott meg „szülőatyja" ajkain. Történt pedig a következő. Zsüriztünk. Valami diákszavalók számára rendezett vetélkedő elődöntőjén zsüriztünk, ahol természetesen nemcsak szavalók. de azok egy műsorba beosztott kompániái, az irodalmi színpadok is pódiumra léptek. Az elődöntő véget ért, következett az eredményhirdetés, amelyre — hiszen érdekeltek voltak benne — a diákszavalók is felsorakoztak, várva, kiről, s kikről mit mond majd a zsűri elnöke. A zsűri elnöke azonban nem mondott semmit. Legalábbis addig nem, míg az elődöntő első számú részeseit ki nem tessékelték a teremből, amelynek végrehajtására nem egyéb okból adott utasítást, hogy igen nagy vétek — pedagógiai hiba — lenne, ha a lálottakról-hallottakról szóló ítéletet a diákok is végighallgatnák. A bírálat ugyanis — mondta a zsűri elnöke — nemcsak nekik, de tanáraiknak is szól, s aligha volna szerencsés éppen tanítványaik előtt megkritizálni a pedagógusokat. Sem az idő, sem a hely nem volt alkalmas arra, hogy a valóban jóhiszeműnek tűnő, de a gyakorlati diáknevelést illetően aligha hasznos intézkedés bírálatába azonnal belefogjak, így jobb híján, most mondom el véleményemet a — talán kicsit túlságosan is hosszan ismertetett — tekintélyóvó módszerről. Mert bárhogy is nézzük, egyébnek, mint hatástalan manővernek aligha minősíthető a zsürielnök intézkedése. Az ugyanis, hogy csak a diákok távollétében mer vállalkozni tanáraik — mégcsak nem is szorosabban vett iskolai munkáját illető — bírálatra, azt mutatja: milyen korszerűtlen, vaskalaposan értelmezi ö a pedagógusi tekintélyóvást. Mert — kérdezhetjük — milyen meg nem nevezett veszélyekkel jár az, ha négy-öt szívesen szavalgató diákja előtt mondják meg egy tanárnak, hogy Irodalmi összeállításában túl sok a nehezen mondható vers, vagy hogy kissé hosszadalmas, s megfogalmazásában sem elég gördülékeny a bevezető szöveg? Veszit-e hosszú évek alatt megteremtett nevelői hiteléből az a pedagógus, akire — irodalmi színpadvezetői minőségében — néhány jószándékkal bíráló szót mondanak? Folytathatnánk a könnyen mondatba igazodó kérdések sorát, de a címzett nélküli faggatózás helyett beszéljünk inkább arról a — sok iskola sok tanárában — meggyökerezett szemléletről, amelyből szóban forgó példánk is fakadt. A pedagógusi tekintély művi óvásáról a nem minden esetben jogos tisztelet mesterséges kiváltásáról. Erről van ugyanis szó! Arról, hogy azok a tanítók-tanárok, akik egyéniségüknél, felkészültségüknél fogva semmiképp sem képesek a kötelező — s szükséges — tekintély megteremtésére, különböző fogásokhoz, manőverekhez folyamodnak. Elöljárói mivoltukat lépten-nyomon hangoztatják, többféle — mondjuk így? — „szertartást" gyökereztetnek meg személyük tiszteletére. _ Márpedig — sok-sok példa igazolja ezt — tekintélyt művi úton előállítani csak ideig-óráig lehet, s igen múlandó az a tisztelet is, amely csak utasításra teremtődött. Ha valahol, hát éppen a tantermekben nem tartós a parancs szerinti „feltekintés". P

ersze, amilyen könnyű megfogalmazni, olyan nehéz megteremteni azt a pedagógusi magatartást, amely a jelen napok igényeihez jobban igazodik, amely egy korszerűbb nevelói-oktatói szemlélet jegyében fogant. Hogy ismét bevezető példánkra hivatkozzunk: azt, amelv senkit nem késztet arra. hogy bizonyos tekintélyóvási célokból diákokat eltávolíttasson, termet üríttessen. s hogy — egyáltalán — falat húzzon tanár és diák közé; félelemből, áltiszteletből. Emberségesebb, őszintébb kapcsolatokra van szükség az iskolákban is! Arra, hogy ne kitervelt szankciók miatt érezze magát biztonságban — képzeletbeli katedráján — a tanár, hogy valóban kiérdemelt és természetes legyen az a diáki „feltekintés". Akácz László Munkaerő-áramlás a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium közgazdasági főosztálya felmérte, hogyan éltek a vállalatok és dolgozóik az új mechanizmus bevezetésével életbe léptetett munkaügyi, munkaerő-gazdálkodási, illetve munkahely-változtatási lehetőségekkel. Általános tapasztalat, hogy élénkült a munkaerő-vándorlás. Ez év második negyedében 21 ezer új dolgozót vettek fel, míg a múlt év utolsó negyedében 15 ezret. A felvételek az összlétszámhoz viszonyítva hét százalékról tíz százalékra emelkedtek. Ugyanakkor kilépés két százalékkal volt több — hat száralék helyett az összmuhkáslétszám nyolc százaléka változtatott munkahelyet. Bar valamelyest emclke- SZERDA, dett a munkáslétszám sok l96g- OKTÓBER 9. könnyűipari üzemben nagy gond a munkaerőhiány. A kilépések zömét nem a vállalatok, hanem a dolgozók kezdeményezik. Ugyanakkor egyes iparágakban, egyes munkakörökben és a legtöbb vállalatnál stabil a munkűsgárda, népes a törzsgárda. A munkaerő-forgalom növeléséhez hozzájárult az is, hogy mind többen veszik igénybe az anyasági segélyt, s mivel a könnyűiparban a munkások többsége nő — például a textiliparban 67,7 százalék —, helyettesítésükre is újabb munkaerőkről kellett gondoskodni. A könnyűiparban mintegy tízezer, ezen belül a textiliparban ötezer kismama maradt otthon, hogy gyermekét gondozza. (MTI) Lengyel közlekedési napok Kedden delelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem dísz termében dr. Csanádi Györgközlekedés és postaügyi miniszter ünnepélyesen megnyitotta az október 12-ig tartó lengyel közlekedési napokat. Kifejtette megnyitó beszédében, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület és a Lengyel Közlekedésügy i mérnökök és Technikuso! Egyesülete között már sol. éve kitűnő kapcsolat alakul; ki. s ezt a két egyesület a. idén igyekezett még szerve zettebbé tenni. Májusba; tartották meg Varsóban i magyar közlekedési napokat s ennek viszonzásaként kerül sor Budapesten a lengyel közlekedési napok megrendezésére. Ezután Piotr Lewinski, a Lengyel Népköztársaság közlekedés és vasútügyi minisztere köszönte meg a szívélyes fogadtatást. DEL-MAGYARORS/AG 3