Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

A közterületek rendje , WemCSOk Q CfOfOZSITICl/ClüC Villanysorompót Hegedűs Géza olvasónk, az Uilés és Vidéke általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatóságának elnöke, jármüvei közlekedik munkahelyére, s a kiskundorozsmai vasúti átjáró korszerűtlenségéről ír levelében. Sokak nevében azt javasolja, hogy az említett helyen villanysorompót helyezzenek üzembe, mert a jelenlegi sorompó alkalmazásával, „igen sok esetben 15—20 percet kell néha száznál is több gépkocsinak, motorkerékpárnak, kerékpárnak várakoznia". Véleménye szerint a nap 24 órájának legalább egynegyed részében zárva van a sorompó. ígérettel nem lehet fűteni Koczka Ferenc (Újszeged, Gyapjas Pál utca 38.) olvasónk 20 mázsa pécsi iszapszenet ég 20 mázsa kányási darabos szenet vásárolt az Attila utcai TÜZÉP irodán. Másnap nem volt otthon, mikor a tüzelőt lakására szállították, s csak lerakva látta, hogy a darabos szénnek majdnem fele por. A megrendelő irodán panaszt tett, mire kimentek és igazat adtak neki. Megígérték, hegy kárpótlásul három mázsa kifogástalan darabos szenet küldenek, amiért nem kell fizetnie. Mindez még júliusban történt. Levélírónk ezóta többször reklamált, mindannyiszor ígérettel bocsátották el, de szenet még mindig nem kapott. Sötétség a Marx téren A Marx téri lakók nevében dr. Komjdti aláírással érkezett levél hozzánk arról, hogy a tér fodrászat felöli oldalán nincs megfelelő közvilágítás. „Pedig csak 1—1 lámpa kellene. ami nem sok pénzbe kerülne, viszont elejét lehetne venni hogy az ittjáró autóbuszok balesetet okozzanak" — írja olvasónk. Sok olyan levél érkezik szerkesztőségünkbe, amelyek témája Szeged utcáinak, tereinek. általában a közterületeknek a rendje. A város lakói észrevételeikkel, bírálataikkal, javaslataikkal környezetük tisztaságáért, csinosításáért fordulnak a nyilvánosságon keresztül az illetékesekhez. A legtöbb esetben van is foganatja a lapban közölt leveleknek. Ezért adunk helyet nekik most is. Kovács Lajos (Alsótiszapart 10.) olvasónk elismeréssel ír arról, hogy a III. kerületi tanács járhatóvá tette utcájuk járdáját. Egyúttal bírálja azokat a szerveket — levelében a vámhivatalt és a MÁV-ot említi —, amelyek nem törődnek a hozzájuk tartozó járdarész szélének gyomtalanításával. A magasra nőtt gaz-erdő behajlik a járdára, s esős, sáros időben akadályozza a gyalogos közlekedést. Jó példának említi levélírónk a Paprikafeldolgozó Vállalatot, amely rendszeresen kiirtatja a gyomokat a járda szélérőL Szabó Zsigmond (Jósika utca 14.) olvasónk azt teszi szóvá levelében, hogy az utcában évekkel ezelőtt ültetett rózsabokrokat még nem metszették meg, olyan nagyra nőttek, hogy a kezelés elhanyagolása miatt tönkremenésüktől kell tartani. Ugyancsak kifogásolja levélírónk, hogy a városban minden rendszer nélkül rakják ki a plakátokat, az elavultak eltávolításáról pedig senki nem gondoskodik. „öröksége a Két pillanatkép Családi fényképezés a szép napsütésben a Széchenyi téren Somogyi Károlyné felvételei Szomjas kislány a téren az új trókútnál Amikor tíz évvel ezelőtt születőben volt Kiskundorozsmán a cigányiskola, akkor és azóta is több cikkben méltattam a nagyszerű kezdeményezést. Igaz, a két tanteremből álló iskola most is ott működik a községi tanácsháza épületében, hátul egy udvari részben, amely annak előtte a tűzoltóság szertára volt. A cigányiskola létrejötte és mai működése mindenképpen eredményes: akikkel azelőtt senki sern törődött, most megtanulnak írni-olvasni, számolni és csak rajtuk múlik, hogy ugyanúgy tovább tanulhassanak, mint más iskolások. Egyetlen nyolcadikos Vajon a cigányiskola tanulói változtattak-e valamicskét környezetükön ? Igennel vagy nemmel felelni erre nehéz lenne. Szüleik tudatában annyi a változás, hogy megelégedéssel fogadják: a gyerekek az iskolában jót tanulnak. Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. Élvezik a napközi előnyelt. Ingyen kapnak tankönyvet, tanszert. Rendszerint minden évben ingyenesen felöltöztetik őket tetőtől talpig. Mindezek ellenére a 10 év alatt csak egyetlen fiú végezte cl saját akaratából az általános iskola nyolcadik osztályát Vele egykorú társai viszont lemorzsolódtak mellőle. Rendszerint a túlkorosság miatt kérték a szülők a tanulók felmentését az iskolából. Olyan esetek is adódtak, amikor a hatodikos, hetedikes kislány egyik hétről a másikra „férjhez ment". Láthatatlan falak • Az a terv, hogy a cigánygyerekek valamennyien a község iskolájában kezdjék és fejezzék be a felsőtagozatot, ma sem valósulhatott meg A közéleti szándék láthatatlan falakba ütközött, s ennek egyrészt a cigánycsaládok életmódja is oka: az alapvető higiéniai követelményeket sem tartják be saját érdekükben. E cikk megírására most az késztetett. hogy a cigánybíró. Kolompár László levelet írt szerkesztőségünknek. Szóvá teszi, hogy a cigánytelep körülményei mostohák, sok a rossz ház, beáznak a tetők. Környékükön esős időben akkora a víz, hogy csak mezítláb lehet eljutni a házakhoz. Nincs gyalogjárdájuk, nagy a sár. Szóvá tették már ezt a községi tanácsnál, kértek segítséget. A levél kapcsán beszélgettem Tóth Józseffel, a községi tanács vb elnökével, Czikora Sándor vb-elnökhelyettessel és Balogh Pálnéval, aki kilenc éve tanít a cigányiskolában. A községi tanács végrehajtó bizottsága csak nemrégiben tanácskozott a cigány lakosság helyzetéről és vizsgálódtak a helyszínen is. A cigánytelep a valamikori lóvásártéren helyezkedik el. A községnek ez a legalacsonyabban fekvő területe, amit feltölteni hallatlan öszszegbe kerülne. Tíz-húsz kocsi salak nem ér semmit. Itt építeni a cigányságnak elfogadható lakóházat nem lehet, nem is érdemes. A cigány lakosság helyzetéről szóló tanácsi beszámolóban olvasom most: „Többször voltak olyan tervek, hogy a telepet fel kell számolni. Sajnos, ezek csak jószándékú irrealitások voltak, mert a mai napig sem történt semmi. Hiába jelentek meg a jogszabályok, alkalmazásuk elmaradt, részben a telepi lakosság életkörülményei, másrészt különböző szervek meg nem értése miatt. Javasoltuk, hogy a szegedi járási tanács épületének bontásakor a kikerülő anyagokat adják át a kiskundorozsmai cigányok házainak építéséhez. Erre határozat is született, újságcikk is foglalkozott vele. Sajnos, a felsőbb szervek az építési anyagot nem ide adták". Kevés a községi erő Akikkel a tanácsházán beszélgettem, valamennyien hangoztatták, hogy a clgány• • • ság helyzetének alapvető javítására a községi tanácsnak nem telik erejéből. Eleg megbirkóznia az újabb községfejlesztési problémákkal, így is nagyon meg kell nézniük, hogy mire fordítják a községfejiesztés forintjait. A cigány lakosság vonatkozásában az emberibb életmód megteremtésére fokozottabb segítségre van szükség. A cigányok között egyre több az olyan, aki kulturális szempontból magasabb szinten áll társainál. Ez a jelenség mindenképpen a cigányiskola hatásának köszönhető. A telepen mintegy 400 felnőtt és gyermek lakik. Vannak közöttük olyanok, akiknek a nevelés, a Jó szó hiábavaló. Vannak, akii: nem szeretnek dolgozni. A kérdés azonban kétoldalú: csak ők tehetnek arról, hogy ma ls olyanok, amilyenek. A szociális segélyek, az Ingyenes étkeztetés sokakat arra ösztönöz, hogy teljes mérték az állam segítségére támaszkodjon. Egy cigányt sem ítélt még el a bíróság azért, mert munkakerülő, holott a törvényesség rájuk is vonatkozik, mint minden más állampolgárra. Nagy problémája rendezésére a községi tanács már annyi tanácsot kapott, hogy tele van vele a padlás. A cigányiskolát leszámítva, ebben az ügyben esztendők óta nem mennek előbbre egy tapodtat sem. A lendítő erő csak a szélesebb társadalmi, hatósági összefogással éreztetné hatását Anélkül marad minden a régiben. Lődi Ferenc Anyakönyvi hírek L KERÜLET Házasság: Nagy falusi Antal ér, Vezekenyi Edit. Kosa János es Fejes Zsuzsanna. Zadorl Gyula cs Adók Gizella Erzsebet, Takács Jozspf és Balogh Anna. Gyenge Balázs es Kasztner Lenke, Paplogó István es Ovarl Mária Magdolna. Proksza János es Paplogo Zsuzsanna Mária, Fekete Iván és dr. Abonyt Mária Ilona, Tóth János és Czutor Magdolna. Búza István és Tiiser Erzsébét. Gera Mihály es Szilágyi Mária, Lajko Mátyás József és Mészáros Klára Juliar.'na. Farkas Elemér es Tóth Maria Magdolna. Dékány Sándor es Verzár Katalin Zsuzsanna. Takács János es Balogh Erzsebet. Manga Mihály es Andó Ilona. Kovács Lajos Imre és Janó Magdolna, Gyémánt Mihály es Kis Mária. Mácz Istváh es F.rdOs Zsuzsanna Anna házasságot kötöttek. Születés: Szűcs Lajosnak es Zagvva Hozállanak Tibor. Dobra Lászlónak és Gigaez Máriának Erika, szeri Imrének és Gémes Rozáliának Szilvia. Hegedűs Lászlónak és Török Zsuzsannának Zsuzsanna. Török Józsefnek es Király Marianak Tünde, Csák Istvánnak és Trager Annának Attila, dr. Veszprémi Györgynek és Vigh Rózanak Klára, Batki Sándortiak és Hollóey Gizellának Gabriella Gizella. Told) Ferencnek és Magvari Zsófiának .Ferene Zoltán, s'omogvl Istvánnak és Csonka Annának Viktória, Czc'ne Sándornak és Végh Valériának Anikó Erzsébet. Nagy Mihálynak és Csurgó Annának Zsolt, Hegyi Józsefnek és l.ele Terézianak Edit Katalin. Szirovicza Lászlónak és Vas Honának Eva. Katona Józsefnek és Császár Emíliának Andrea, Táborosl Istvánnak es Budai Ilonának László. Kiss Antalnak és Erdei Ágnesnek Antal Nándor, Berta Józsefnek és Kakuk Gizellának József Tibor. Veres Istvánnak és Náczl Máriának Gyöngyi. Kiss Ferencnek és Bárkányi Juliannának Zsuzsanna. Suta GyörgyViek és Kovács Katalinnak Gyöngyi. Zádori Jánosnak és Varga Juliannának Tünde. Szekeres Tibornak es Szűcs Irénnek TThor. Nagy Arpád'nak és Zsembevl Juditnak Anita. Révész Dénesnek és Rab Máriának Gábor, Nagv Antalnak és Katona Ilonának Judit. Kiss Lászlónak és Dtnip Annának Aritkó. Tutu Sándornak és Tóth-Szelés Katalinnak Sándor. Veszelka Sándornak és Fekete Annának M.ariar'ia. Tóth Mártonnak és Csókási Gizellának Csaba. Szabó Zsigmondnak és Dudás Ovönrrinek Róbert. Zoltán. Dóezl Sztlveszternek és Fischer Zsuzsannának Márta. Torzak Károivnek és Riiohmann Maedolné'iak Tibor, Varjú Ferencnek és Veréb Ilonának Ferene. Szűcs Imrének és Nagy Irénnek Erika Irén. Juhász Lászlónak és Nyilasi Margitmak László János. Lázár Istvannak és Takó Etelkának Béla, Borbély Károlynak és Bus Etelkának Zsuzsanna Etelka, Kárász Andrásnak és Dömötör Kingának András. Mihály Istvánnak és Kovács Irénnek Irén. Vincze Károlynak és Móra Irénnek Eva. Barna I,ászlónak és Fodor Ilonának Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Révész Mihály. Bűdé Szilveszter, Kertész István, Kovács Aáilalné Juhász Rozália, Király Ferencné Körösi Gizella. Lakos Béláné Pintér Erzsébet, Mészáros Ferencné Kós/.ó Rozália. Rozenczveig Béláné Bergl Jolán. Pap István. Szekeres András, Grasel Rudolf. Ernőd Róbert, Bálint László, Német Béláné Rácz Jozefa, Vastag József. Molnár Istvá'n, Ilin Imre, Kurunczai József Mihály. Sípos Jánosné Kormányos Ilona. Povázsay Györgyné Gyebnár Zsuzsanna. Ormos János, Komlódl I,észióné Gál Viktória. Forgács PétPr. Buella Gyöngyi, Vlasirs Károly József, Rziha László meghalt. II. KERÜLET Házasság: Vér István és Szikura Erzsébei. MoAiár Antal és Sallai Eszier Máris. Kántor Sándor és Gera Ilona házasságot kötötték. Halálozás: Csanádi János. Bata Szilveszter. Gavallér Sándor, Tompái Pál. Sánta József Gergely meghalt. Hl. KERÜLET Házasság: Guglava László Sándor cs Hodi Piroska Zsuzsanna, Kozenkay László Imre es Barath Ilona Eva házassagot kötöttek. Születés: Kószó Ferencnek és Császár Ilonának Gábor. Rácz András Tibornak és Bakos Magdolna Máriának Andrea Angéla. Alscher Árpád Tibornak és Szabó Irennek Andrea Edit, Busa Istvánnak és Bánhtdl Ilonának Ilona Julianna, Dudás Istvánnak és Dudás Etelkának István, Kun Józsefnek és Buza Margitnak Attila, Vlaslcs Imrének és Horvát, Margit Etelkának Margit, Biló Mihálynak és Toth-Pözsi Máriának Gábor János. Gregus János"nak és Sztankovtes Máriának János, Hajdú Ferencnek es Munkácsi Katalinnak Katalin Gabriella. Lakatos Károlynak és Pálya Ilona Juliannának Gyöngyike Ilona, Vass Sándornak és Czékus Olga Jusztinának Csaba Sándor, Farkas István Jánosnak és Seller Aranka Erzsébetnek István, Ferenci Gábor Andrásnak és Csiszár Maria Juliannának Gabriella Mária. Izsó Bélának és Bodrogi Zsuzsannának C'saba nevű gyermekük született. Halálozás: Csonka Fándorné Dömösi Rozália. Brrnáth János. Vas Nándor. Marót.t Ferencné ördög Rozáiia. Szél Györgyné Mart.onosl Julianna. Kiss József. Bokor Ella, Varga Lajosné Teiszl Katalin, Masa Antal, Rutai Antalné Boz.óki Etelka, Juhász János meghalt. Hazataláltak A

mezőgazdaság szocialista átszarvwaese után úgy tűnt — a gépesítés felé haladó gazdálkodás fölöslegessé teszi a szekeret, lovat Beadhatja tehát iparát a bognár, a kovács. E tipikus falusi iparosok nélkül eddig elképzelhetetlen volt a földmüvelés. Szekér, eke és igavonó jószág nélkül nem lehetett megművelni a főidet vetni és betakarítani a termést Szekeret pedig az iparosok csináltak, lovat csak a kovács tudott patkolni. Az átszervezéskor az iparosok egy része belépett a szövetkezetbe, mások kívülmaradtak. Akik beléptek, megpróbáltak beilleszkedni az új helyzetbe. Sokhelyütt — ahol előrelátó vezetők voltak —, átvették a szerszámaikat, műhelyt adtak nekik, vagy a sajatjukban dolgozhattak — anyagot, gépet szereztek munkájukhoz. Javították a közös szekereket, ellátták patkóval a lecsökkent lóállományt, fölös idejűi:ben pedig segítettek a tsz-nek az építkezesben. A gyengébb tsz-ek alig bírtak eltartani egy-egy bognárt, kovácsot. Jártak a szekerekkel, míg szét nem hullottak, kettöből-háromból tákoltak egyet. Ilyen helyeken az iparosok más munka után nézttk. Közülük egyik-másik bejutott a tsz vezetőségébe, iskolára ment, vagy rájuk bízták e gépjavító műhely vezetését. Szivattyút kezeltek, vagy bealltak a gépállomásra. Később a tsz-ek javulása, gyarapodása, a higgadtabb gazdálkodási politika következtében megváltozott a helyzetük. Egyes helyeken megszűnt velük szemben a megkülönböztető magatartás. Az átszervezéskor künnmaradtak egy Idő múlva beadták az iparukat és elhelyezkedtek a gyárakban, városi üzentekben. Szorgalmuk, szerszámérzékük — átsegítette őket a szokatlan nagyüzemi nehézségeken. Beilleszkedtek. Az évek során vérbeli munkásokká váltak. Megtetszett nekik a fejlett munkaszervezés, az óriási méretek, a tömeggyártási lehetőség. A szociális ellátottság még csak tetézte elégedettségüket. Közben a tsz-ekben maradottak munkafeltételei is javultak. Gépeket, tiszta, világos műhelyt kaptak. Anyagellátásuk javult. Több helyen pedig már az utánpótlásról is gondoskodhatnak. Szavukra, véleményükre odafigyel a tsz vezetősége. Igénylik pontos, megbízható munkájukat, szaktudásukat. Kiszabadultak elszigeteltségükből. Nem egyedül küszködnek, megszabadultak a létbizonytalanságtól és attól a megkülönböztetéstől, mely régen a kizsákmányoló osztály tagjai szájából így hangzott: „ez csak iparos". A cselédek, magánparasztok pedig a fejükhöz vágták „könnyű nekik, ők az iparosok". Megszűntek két ellentétes osztály között ingadozni, őrlődni — az egykori szegényosztályba „lesüllyedni"' és nagyritkán bekerülni a falusi kizsákmányolók közé. Befogadta őket a termelőszövetkezeti parasztság és a munkásosztály. Anyagi, társadalmi helyzetük, közérzetük alapján ur.y látszik — hazataláltak. ALEXA FERENC KEDD. | 1968. OKTÓBER 8. DEL*MAGYARORSZÁG 5