Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

Százhúsz éve KOSSUTH SZ aütad idő órakozás „Szegedre okvetlenül el kell mennem. Várnak, mert itt várja a nép a szabadság szavát, mint az idvezítőt" Ezt irta Kossuth 1848. október 3-án Hódmezővásárhelyről alföldi toborzó útja sikereiről beszámolva a vezetése alatt működő Honvédelmi Bizottmánynak a fővárosba. „Tehát holnap jókor odamegyek. Gondoskodom a város erősítéséről, valamit csinálok az olasz deportatikkal, kiknek őrzésére naponként 900 nemzetőr vesztegettetik, biztosítom Szegedet minden esetre, és még holnap vagy 4000 fegyverest onnan útnak indítok a Dunához, és holnapután éjjel, nappal sietek Pestre, amint önök kívánják." „Nemzetem büszkesége" Október 4-én, szakadó esőben, megérkezett Kossuth Szegedre. Szerda, hetipiac volt, a 7000 főnyi nemzetőrségen kívül mintegy tízezer ember áltt sorfalat, mikor végig haladt a budai országúton, melyet — 1892 óta, a kormányzó elnök 90. születésnapja óta — az ő emlékezetére Kossuth Lajos sugárútnak hívunk, és bevonult a Szabadság téren álló Bauerfeind-házba. A Szabadság tér, a korábbi piac tér, az árvíz utáni újjáépítéskor kisebbedett meg: a mai Széchenyi és a Klauzál tér, valamint a köztük és mellettük épült háztömbök helyén terült el. A Bauerfeind-ház emlékét a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat épületének Victor Hugó utcai falán levő emléktábla őrzi. E ház előtt állították föl a közeli Dömötör-templomból kihozott templomi szószéket, amelyről Kossuth híres beszédet mondotta. „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! Mélyen megilletődve hajlok meg előtted ..." A szegediek ezrei 1: alapjukat levéve mondották Kossuth után az esküt, hogy megvédik a hazát, a nép kivívott szabadságát. Este a palánki kaszinóban, a reformmozgalom szegedi fészkében, a későbbi Oroszlán-kávéházban, Szeged körete, Osztrovszky József mondott pohárköszöntőt. Vacsora után szállása előtt fáklyás zenét adtak, majd a város másik nagy férfia, Dáni Ferenc mondott üdvözlő beszédet. Kossuth az erkélyről köszönte meg a lelkes fogadtatást. Másnap a népfölkelés ügvében tárgyalt a város vezetőivel és a nemzetőrség parancsnokaival. Megállapodtak. hogy a hadra fogható nép fölkészül, s újabb üzenetére megindul. Ahogy október 6-án kelt búcsúlevelében írta Kossuth: „A népfelkelést akként rendelem el, hogy az haladék, nélkül organizállassék ugyan, de a városból mindaddig ki ne indíttassák. míg ez iránt hivatalos felszólításom nem. érkezendik." Ezért mondja az ekkoriban éppen Szegeden újjászületett fölkelő dal. amelyet azóta Kossuth-nótaként ismerünk: Ha mégegyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell. [menni! Az olasz foglyok A szegedi vár még TI. József alatt. 1785-től fenyítő intézet, börtön lett, s az volt egészen 1831-ig. Majd két évi szünet után, 1833 május végén az osztrákok ide deportáltak több mint félezer olasz hazafit Lombardiából és Velence környékéről. Bírói ítélet nélkül raboskodtak itt a carbonarik., a kiszabadulás reménye nélkül. Szigorú napirendjük volt. Fél ötkor keltek, hatkor már munkába állottak. Főként l'ontak és szőttek, de más iparokat is űztek. Tizenegykor volt ebéd, s egy órától már ismét dolgozniuk kellett napszálltáig, 4—7 óráig. A várbörtön elhanyagoltsága miatt nagy számú őrség: 150 katona vigyázott rájuk. De még így is megkísérelték a lehetetlent az elkeseredett foglyok. Egy kortárs, aki mint gyermek, bejáratos volt a várba, mesélte Vajna Károlynak, a neves történetírónak, hogy hetenként kétszer a szegediek bemehettek a várba, és vásárolhattak a rabok készítményeiből. Természetesen egy fallal, a fal tetején léckerítéssel el voltak különítve a foglyok, s portékáikat a lécek között adták ki. Azt is e kortárstól tudjuk, hogy a bábjátékot ők honosították meg Szegeden. „Énekelni is nagyon szépen tudtak a foglyok. A vár észak felől levő falánál, a sópajták felé néző ablakok alatt mindig nagy publikum hallgatta, amikor énekeltek esténként" Néha kellő őrizettel kimehetett egyikük-másikuk a Tiszára halászni, vagy a Csöpörke tóra (a mai Kálvária tér és környéke vo ez) kecskebékát fogni. „Szökésre csak egyre emlékezem. Tudom, hogy a szökevény négy napig lappangott a Kukorica-városban (a Rókuson). A nép nem adta ki, mert általában nagyon szerette az olasz foglyokat. A látogatók, amikor csak lehetett, élelmiszert, főként pedig dohányt csempésztek be nekik." „Jó magaviseletű emberek voltak azok a foglyok. Ügy emlékezem, három volt köztük, akinek nagy tekintélye volt a többi előtt. Signorénak szólította ezeket a többi." Mint Abonyi Lajostól tudjuk, közöttük volt a kiváló nápolyi költő, Carlo Poério (1802— 1848), aki szabadulása után fegyverrel a kezében esett el az osztrákok ellen küzdve a mestre-i csatában. Ügyüket már az 1839/40. évi országgyűlés is tárgyalta. A rendek sürgetésére Bécs azt a hazug választ adta, hogy nem politikai foglyok, hanem „megrögzött gonosztevők"! Ezzel ismét évekre elodázták ügyüket. 1848. március 15-e után a szegediek kérésére Deák Ferenc igazságügy-miniszter újból felvilágosítást kért, hogy mi okból vannak itt elzárva olaszok, akik közül többen „az olasz társadalom legelőkelőbb osztályához" tartoznak. A hírhedt Bach miniszter most szemérmetlenül elismerte, hogy a foglyok nem állottak bíróság előtt, nincsenek elítélve, s letartóztatásuk „javíthatatlan rendzavarást hajlamuk" miatt történt! „Evviva Kossuth!" Szegedi látogatásának másnapján, október 5-én délben látogatta meg Kossuth a várat, a benne raboskodó 480 olasz foglyot. Sokan voltak köztük, akik már 10—15 éve itt. éltek. Kossuth szabadoknak nyilvánította őket. „Leírhatatlan tomboló öröm és sírás tört ki a szerencsétleneken, kik már a szabadulás reményét is elvesztették" — írja Szeged történetírója, Reizner János. „Kossuthot térdelve körül karolgatták, s alig bírt közülük kiszabadulni, s háláikod ásuk elöl kitérni. Börtöneiket elhagyták, s a városban >»Evviva Kossuth!" kiáltásokkal elszéledtek. Kossuth intézkedésére azután okt. 9-én gőzhajón Szolnokra s onnan Pestre vi lettek." A képviselőház október 10-én meghallgatta Kossuth beszámolóját, amelyben egyebek közt az olasz foglyok sorsáról is szólt, s szabadoknak nyilvánította őket. Közülük sok, mint Poério is, hazatért, s otthon küzdött népe szabadságáért. Mások nemsokára beállottak Alessando di Monti ezredes olasz légiójába, s hazánk földjén küzdöttek a közös ellenség, a zsarnokság ellen. Nem először terjesztem elő a javaslatot, hogy örökítsük meg a várban raboskodott olasz szabadságharcosok emlékét. Palásti László e hasábokon indítványozta, hogy a francia forradalom ugyancsak itt raboskodott, s itt elpusztult mártírjainak emlékére helyezzünk el a vármaradvány falán márványtáblát. Jövő augusztus 5-én, az ünnepi hetek napjaiban, lesz a szőregi csata 120. évfordulója. Ebben a csatában részt vett a lengyel és az olasz légió is, s közöttük olyanok is, akik korábban a szegedi vár rabjai voltak. Nemzetközi szabadságünneppé lehetne tenni a közelgő évfordulót: francia, olasz, lengyel, magyar szabadsághősök emlékünnepévé. I'cter László Éjfélre járt, és semmi kedí vünk lefeküdni. Előfordult már mással is — egyeztünk meg barátommal, miközben felcsoszogtunk a Hungáriabárba. Közvetlen ihletforrásra, mielőtt kibeszélgetnénk magunkat a szegedi szórakoztató zenéről. (Szerencsénk volt. az utánunk érkezőket erélyesen visszalökdösték, már az utcai kaputól, hogy nincs hely. Ahogy kivettem, franciák lehettek.) Párok simultak vállhoz andalogva, kackiás lépések cifráztak — ugyanarra a zenére; a sarokban mohó tekintetek vágyódása bicsaklott föl néhány békésen suttogó asztaltársaságon; a bárpultnál karéjban csücsültek férfiak, nők. „Korán jöttünk, ez itt még semmi — jegyezte meg couvert-társam — gyakrabban járnál csak éjszakázni a Jegesbe, vagy a Búboshoz. Micsoda „beltenyészet". Műsor kellene ide. A zene különben tetszett, egy zongorista meg dobos — szalonstílusban, jól játszottak. Az énekesnő viszont modoros. „Szegeden j egyébként sem találsz jó táncdalénekest — magyarázta barátom —, csak Budapesten képeznek, onnan viszont nem jönnek vidékre." Néhány napja Kiszin Miklóssal, az Országos Szórakoztatózenei Központ szegedi kirendeltségvezetőjével beszélNépzenészek tánczenészek gettünk erről zeneszünetben, a Hágiban; „a mi stúdiónkban sem folyik énekesképzés. Oktatunk viszont fele-fele arányban népi muzsikusokat és tánczenészeket, többségük legutóbb magas kategóriavizsgát tett." — Mi az oka mégis, hogy a városban egyetlen jó tánczenekar sem játszik? Mert a Hungária-étteremben esténként fellépő együttes mindent tud, csak modern tánczenét nem; máshol meg ilyen sincs. — A szegedi szórakozó közönség — a teenagerektől eltekintve — szívesebben keresi a népzenészhelyeket, a melodikus muzsikát. A tánczenét játszó együttesek is éjfél felé magyarnótát húznak. A város 55 zenés jelleggel működtethető vendéglátó egysége közül 22 helyen muzsikál 46 népzenész, 19 tánczenész. Komplett tánczenekarunk nincs, s hiánycikk az az együttes, ami szalonzenét, beat-et, népzenét is tud. Abban egyetértettünk, nincs hol szórakozni a fiataloknak. Abban viszont nem, hogy nincs a tizen-huszonévesek ízléséhez szabott zenekar: a város két legjobb amatör beat-együttese, a Móra és a Kristály, salgótarjáni aranyérmesek, évek óta változatlanul élvezik a fiatalok A garázsépítéssel kapcsolatos gondok, problémák újkeletű ügyeket képeznek és aszerint „tornyosulnak" ahogyan növekszik a magán személygépkocsik száma. A kocsitulajdonosok legtöbbje nehezen, sok lemondással összerakott pénzét látja megtestesülni a Trabantban, Skodában, Moszkvicsban, vagy más típusú gépjárműben. Érthető, ha igyekszik azt fedél alatt látni, hogy amikor nem hajt vele, ne tehessenek benne kárt. A kettős érdek ütközött össze mostanában az Odeszsza III. lakásszövetkezet 18— 19. jelű épületében lakó mintegy 400 főt számláló 105 család és 36 garázsépíttető között. A szóban forgó lakásszövetkezet igazgatósága ezzel kapcsolatban megküldte panaszlevelét az I. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportjának és szerkesztőségünknek is. A levélben olvassuk, hogy négy évvel ezelőtt a szövetkezeti ház lakói örültek az épületet körülvevő parknak, ahol gyerkekeik is jászthatnak. Ezt az örömüket megzavarta, hogy az épület északi oldalán korábban már garázsok építésére adtak ki engedélyt. A lakásoktól mintegy 10 méterre szerelik, túráztatják a gépkocsikat. Most viszont még elkeserítőbb az a tény. hogy az épülettől délre esően ú.iabb 35 garázs építését engedélyezte az I. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportja. Arra ls kitérnek levelükben, hogy a környékben a levegő szennyeződése máris tűrhetetlen, közel esik a Délrost pozdorja üzeme és kenderáztatója, s ezt tetézi most a leendő garázssor, amely elveszi a gyermekek elöl a játszóteret, homokozót. Közgyűlésen már ez ellen tiltakoztak. Ennek ellenére az építtetők — akik közül többen nem ls tagjai a lakásszövetkezetnek — megkapták az építési engedélyt. Erről értesítést küldött a szóban forgó lakásszövetkezet igazgatóságának az I. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportja, de egy fontos tanácskozásra a lakásszövetkezet igazgatóságát nem hívták meg, ahol véleményét elmondhatta volna a garázsépítéssel kapcsolatban. Az épületek és a vasúti töltés közötti állami telken épülő garázsokkal kapcsolatos tárgyalás jegyzőkönyvi másolatát magunk is tanulmányoztuk. A tanácskozáson részt vevők, hatóságok, intézmények és érdekeltek között valóban nem találkozni a lakásszövetkezet igazgatóságával. Ezzel kapcsolatban László Iván, az I. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportjának vezetője elmondotta, hogy az érintett lakásszövetkezet igazgatósága e tárgyaláson nem volt közvetlenül érdekelt fél, mégis megküldték számára a jegyzőkönyv egy példányát és a határozatot a garázsépítési engedélyre vonatkozóan. A telek állami tulajdon, s hogy ott mit építsenek, a szomszédnak, jelen esetben az Odessza III. lakásszövetkezet igazgatóságának nincs beleszólása. Ennek ellenére az építési engedélyt megfellebbezte. Az építési engedély kiadására nem volt kizáró ok. A garázsokat a vasúti töltéssel párhuzamosan rá lehet építeni az ott levő vizesárokra is, amelyre a főcsatorna elkészültével nincs már szükség. Ezzel a megoldással a garázsok még messzebbre kerülnek a szövetkezeti házaktól. A garázsépítéssel kapcsolatos hivatali ügyvitel minden mozzanata szabályosan történt, sőt a garázsokhoz, mintegy 60—70 ezer forint ráfordításával salakos utat építtet az I. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportja. Közlekedési szempontból a garázsok ott léte nem jelent baleseti veszélyt. Annyi bizonyos, hogy a kocsik ki- és bejárása megzavarja a megszokott csendet, hiszen a lakótelepnek ez a része eddig kiesett a forgalomból. A lakásszövetkezetiek egyelőre fenntartják tiltakozásukat a garázsépítkezéssel szemben, érvelnek és fellebbeznek. Az azonban valószínűnek látszik, ha annak idején a szövetkezeti lakásokkal, házakkal egy időben építik a garázsokat, nem szólt volna ellenük senki, egyszerűen számoltak volna vele, mint szükséges „roszszal". L. F. Üjí\iám hénap Az újítómozgalom frissítését, fellendítését esztendőről esztendőre jól szolgáljak a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál rendezett újítási hónapok. Most októberben ismét újítási hónapot rendeznek a vállalat gyáraiban. Ennek keretében ráirányítják az újítók figyelmét azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek megoldása jobb gazdasági eredményekhez vezethet. Számos pályázatot és célfeladatot tűznek a műszaki beosztású és a fizikai dolgozók elé. Ilyenek például: az anyagleszedés. az automatizálás, a minőségjavítás, a zajcsökkentés területén; a hulladékcsökkentés, a szállítás vonatkozásában kívánatos hasznos változtatások. Szép summák a palyázati dijak: ailalaban Autósok, figyelem! Most készüljön fel a téli hónapokra. Hűtőtakaróját már most rendelje meg. Minden típusban megrendelhető. Gépjármű Javító Ktsz. Szeged, Cserzy Mihály u. 18. rokonszenvét. Idesorolhatnám a Fortuna-zenekart, amely amely elkötelezte magát a színháznak, s néhány szárnyát bontogató új együttest is — az Elektrons, az Angyalok, a Rokonok, néhány középiskolai giláregylet — rájuk szintén odafigyelnek. Csakhogy ezek rendre kiszorulnak a vendéglátó, szórakozó helyekről, még akkor is, ha az OSZK-nál leteszik a kategóriavizsgát. A Móra-zenekar például C osztályos minősítést kapott. Dósa Gábor, az együttes szólógitárosa: Egyszerű számtan az egész. Mint C osztályos zenészek 20 forintos órabért kaphatunk. Százezer forintos szereléssel, erősítőkkel, hangfalakkal játszunk, amit nem loptunk, hitelben vettünk, kölcsönpénzekből. Ez a készlet 5 évig üzemképes, évente 20 ezer forintot amortizációra fordítunk. Tavaly az együttes bruttó jövedelme 40 ezer volt, vagyis tisztán 20 ezret kerestünk, átlagban óránként 200 forintot. Ha a vendéglátónál játszunk, csak 100 forintot kap az együttes óránként, ami csupán a szerelés felújítására elég. igy gyakorlatilag ingyen muzsikálnánk, s csupán a szállításokat, váratlan kiadásokat tekintve, ez nagy kockázat lenne. íme a rejtély kulcsa: a vendéglátó nem szívesen alkalmaz beat-zenekart, mert zömmel vékonypénzű fiatalokat csalogat az étterembe. Ám a zenekar sem vállalja, mert — ugyebár — ingyen „nem kifizetődő". A magánszámlás logikához pedig csak két kérddés: Mi lenne, ha a jó beat-zenekarokat magasabb osztályba sorolnák — ahova gyengébb képességekkel, más műfajban, kön ynyebb út vezet? S vajon drágábbért kellenének-e a vendéglátónak? Túlzottan költői kérdések. A barátom szerint inkább az ügyes művelődési otthonvezetőkben (akiknek jelentékeny bevételi forrást biztosít), a megyei és városi KISZbizottságok patronálásában lehet inkább bízni. Legutóbb például ugyancsak a KISZesektől támadt az ötlet: felújítani a szegedi dzsessz-klubot. Ugyancsak ők rendezik hamarosan a salgótarjáni fesztivál szegedi selejtezőit is. Hasznos koncertek ezek, hiszen a frissen alakuló amatőregyüttesek zenei fejlődése ellenőrizetlen, továbbképzésük megoldatlan. Igv könnyebb a betekintés, ők is közönséghez jutnak. — Te, hallottál már az újszegedi repülőről? — bökött oldalba a barátom. Hm ... valamit igen. — Holnap átugrunk a Vidám Parkba, érdemes szemrevételezni a szürke gépmadarat. Állítólag a város „legizgalmasabb" szórakozóhelye lesz... Nikolcnyi István A fűtő gázolaj házhoz szállítását megkezdtük Megrendelésével krressi fel szolgáltató részlegünket UNIVERSAL Ktsz Gogol u. 28. Tel.: 13-121 mind ezer forinton fölül van, de tízezer forintot is kiérdemelhetnek a legsikeresebb újítók. A Szegedi HISZ Lenin krt. 36. „Kézimunka üzlete" vállal: ágynemű, bútor és autóhuzat készítést Monogrammozást. hfmzé.j szemfelszedést, gombáthíj • zást, párna montírozast. •zászlók és ágypárnák készítését Kaphatók: salát termrlvényeink. kötött és szövöttárük ízléses kivitelben. SZOMBAT, 1968. OKTÓBER 5.