Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DÉL-MAGYARORSZÁG A MAG YAR S Z O C 1 1 ALISTA MUNKÁSPÁRT L A P i A 58. évfolyam, 254. szám Ara: 70 fillér Kedd, 1968. október 29. A nők bérezéséről, gyermekintézményekről, a KNEB vizsgálatáról Sajtótájékoztató Budapesten A SzoJuz-2 leszállt, a Szojuz-3 folytatja repülését ív-adás a kozmoszból - Beregovoj közérzete jó Vasárnap a Szojuz—2-vel Szojuz—2 űrhajón bekapcso- geibe és irányított leereszkeés a Szojuz—3-mal a program- lódtak a fékezőrakéták. 10.51 dést hajtott végre, aerodinariak megfelelően manővere- órakor az űrhajó belépett mikai tényezők alkalmazásázést hajtottak végre kézi az atmoszféra sűrűbb réte- (Folytatás a 2. oldalon.) irányítással és automatikus eszközökkel is, s másodszor is megvalósították a két űrhajó közeledését. A Szojuz—3-ról televíziós adásokat vettek, amelyek bemutatták az űrhajós munkáját. A repülés folyamán Beregovoj ezredes tudományos kutatásokat és megfigyeléseket végzett. Mindkét űrhajó berendezései normálisan működtek. Budapesten fogták a Szojuz—3 Hétfőn, magyar idő szerint 02.48 órakor a Szojuz—3 szovjet űrhajó a távol-keleti szovjet megfigyelőállomások közvetlen rádióvételi övezetébe lépett. Erre az időre Beregovoj űrhajós pilóta már elhagyta a különleges fülkét, ahol aludt, s a kabinban tartózkodott. Az űrhajóssal rádión és televízióval is érintkezésbe léptek. Huszonöt perces testgyakorlat és a reggeli elfogyasztása után Beregovoj hozzálátott a repülőgép harmadik napjára előírt program teljesítéséhez. Hétfőn moszkvai idő szerint 10.25 órakor a Földről érkezett parancs szerint a Fiatal magyar szakemberek, a Budapesti Műszaki Egyetemnek a Magyar Tudományos Akadémia, az Űrkutatási Bizottság és Műegyetem által támogatott űrkutató csoportja hétfőn délután két alkalommal is fogni tudta a Szojuz-3 által sugárzott rádiójelzéseket. A budapesti Műszaki Egyetemen működő rövidhullámú vevőberendezésük a 20,008 megaherzen először 14.50 órakor, majd 16.18 órakor is „behozta" G. Ty. Beregojov ezredes és a földi irányító központ között lefolyt beszélgetést, pontosabban annak néhány utolsó szavát, valamint azokat a jeleket, amelyei*, az űrhajós életműködését ellenőrző biológiai műszerek mérési adatait juttatták a földre. Hétfőn baráti beszélgetésre hivták meg a megyei lapok munkatársait a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. Vitaindító előadásában Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke részletesen szólott a nőmozgalom tevékenységéről és soron következő feladatairól. Ismertette a KNEB legutóbbi vizsgálatának eredményeit, mely szerint a nők jogait biztosító törvények a gyakorlatban — egyes munkahelyek vezetőinek mulasztásából — csorbát szenvednek. Különösen szembetűnök e téren a nők bérezésében tapasztalható sérelmek. Gyakrgn előfordul, hogy a férfiakkal ellentétben alacsonyabb fizetési kategóriába sorolják őket. A vizsgálat egy másik lényeges jelenségre is rávilágított: a dolgozó nőknek csupán 11 százaléka veszi igénybe a kedvezményes üdültetést. Ez az arány igen alacsony, s csak azt bizonyítja, hogy a többgyermekes családanyák üdültetésére a korábbinál a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Erdei Lászlóné a továbbiakban felhívta az újságírók figyelmét, hogy a közeljövőben egyre többen térnek majd vissza munkahelyükre azok az asszonyok, akik igénybe vették a gyermekgondozási segélyt. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább növeljék — az üzemek, a termelőszövetkezetek és a tanácsi szervek közös erőfeszítésével — a gyermekintézményekben a férőhelyek számát. Foglalkozott a beszámoló a kollektív szerződések tapasztalataival, s e téren a nők sérelmére elkövetett néhány hiányossággal. így például előfordul, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó nők, akik munkaalkalom hiánya miatt nem teljesíthetik a kötelező 110 munkaegységet, önhibájukon kívül kirekesztődnek á szociális kedvezményekből. Erdei Lászlóné végül a nőmozgalom előtt álló feladatok között első helyen említette meg a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség júniusban Helsinkiben megrendezésre kerülő világkongresszusát. A megyei lapok munkatársai a bevezető után élénk eszmecserét folytattak. ismertetve a megyékben szerzett tapasztalataikat. BREZSNYEV ÉS BEREpOVOJ. L. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára fogadta Georgij Beregovojt, a kiváló berepülő pilótát, a Szojuz—3 mostani utasát. A kép több évvel ezelőtt készült. Kedvező fordulat Szeged az 1918-as októberi forradalomban Kiállítás a múzeumban Itt az ősz, megjöttek a hajnali fagyok is, s ilyenkor az idényjellegű téglagyárakban befejezik a nyerstégla gyártását, csak az égetőkemencékben izzik a parázs egész télen át. Hogyan zárnak a szegedi és a Szeged környéki téglagyárak? Van-e, lesz-e elegendő tégla? Meglepő választ kaptunk a Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat főmérnökétől: — Sok a téglánk. Körülbelül hat millió darab vár elszállításra gyáraink udvaraiból. Bár az is lehet, hogy nem a szállítási kapacitással van a baj, hanem a piaci mozgással. A TÜZÉP-telepeken is vas tégla, bár a vásárlók nem elégedettek mindennelA dunántúli gyárakból „exportált" tégla árát magasnak találják, s ugyancsak drága a Jugoszláviából behozott tégla is. Talán a vevők várják a helybeli gyárak jó és olcsóbb szállítmányait, s addig visszatartják a vásárlást? I,eliet, hogy ez az igazság. Bár az is igaz, hogy a beruházási piacon valamelyest csappant az építés iránti kereslet. Mindegy, hogy milyen okok játszottak közre, a következmény megnyugtató: nem hiánycikk már a tégla. Éppen ezért nem is a tervek teljesítése felől érdeklődtünk, hanem arról, hogyan gazdálkodtak ebben az esztendőben, eleget tesznek-e a piaci követelményeknek. Ez is új vonás: nem akarják teljesíteni a tervet, csak annyi téglát gyártanak, amennyit a vásárlók igényelnek, s egy bizonyos tartalék mennyiséget. Számszerint körülbelül 110 millió darab nyerstéglát gyártanak ebben az évben, amelyből 97 millió készen van. Az égetett tégla száma 73—74 millió darab, s még 30 millió darabot égetnek december végéig. A szegedi l-es számú téglagyár újjáépítése megfelelő ütemben halad. A több mint 50 millió forintos befektetéssel teljesen új téglagyár születik a régi, elavultnak minősülő üzem helyén. Az építőipari munkákat ebben az évben befejezik. Most a szerelési tevékenység is gyorsabb ütemet diktálhat. A gyárkéményépítők megkezték a modern alagútkemence belső falazását, épül a kazánház és az agyagtároló szín. Talán csak a földgázvezeték építése vontatott, s ha nem gyorsul, akkor veszélybe kerülhet a májusra tervezett próbaégetés: Attól függetlenül, hogy ma már elegendő mennyiséget képesek gyártani a környékbeli téglagyárak, új, nagykapacitású üzemet építenek a következő években Szentesen. Szükség van erre, hiszen a meglevő téglagyárak többsége elavult technikával rendelkezik, idény jellegű és a dolgozók szociális ellátottsága is nagyon elmaradott. A szentesi leendő gyár beruházási programját jóváhagyták. Pénzügyi fedezetet az egyesült magyar téglagyárak közös kasszája biztosít. Az építkezést már ebben az esztendőben meg is kezdhetik, ha arra vállalkozik a megyei építőipari vállalat. A szentesi gyár kapacitása évenként körülbelül 50—60 millió darab égetett tégla lesz. A gépesítés ebben az üzemben a legújabb technikát képviseli, két darab földgáztüzelésű alagútkemencét építenek. Az új üzem helye a mostani 2-es számú gyár bányaterülete mellett lesz. Szentes város kialakuló iparnegyedében. G. I. Az ötven év előtti forradalmi napok szegedi emlékeiből nyílt kiállítás vasárnap délben a Móra Ferenc Múzeum. központi épületének kupolacsarnokában. A Somogyi Könyvtár és a Szegedi Levéltár által megőrzött plakátokból, dokumentumokból, fényképekből öszszeállított bemutatót Deák Béla, a Szeged városi pártvégrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője a történelmi időket értékelő beszédével adta át a nyitó ünnepség vendégeinek, akik között a forradalmi események számos aktív részvevője is jelen volt. A kiállítás rendezője, dr. Csongor Győző tárlatvezetésen mutatta be a tárlókban, tablókon elhelyezett gyűjteményt, amely — mint mondotta — csak előkészület a most szerveződő, jubileumi kiállításhoz. Az 1918-as szegedi eseményeket dokumentáló bemutató időrendi sorrendben sorakoztatja fel a nehezen megőrzött és nehezen meglelt tárgyi dokumentumokat. Előbb a forradalom érlelődésének különféle nyomait látjuk — a haladó gondolatokat közre adó folyóiratokat, könyveket —, majd a Szegeden is megalakult Nemzeti Tanács emlékei — névsorok, jelvények — folytatják a sort, végül pedig a Kommunisták Magyarországi Pártje első szegedi szervezetének életéről, tevékenységéről vallanak a tablókon, tárlókban látható dokumentumok. A szemléletes rendezés így „fejezetekre" osztva idézi fel a régi időket, amelyeknek számom • kiemelkedő személyével is megismerkedhetünk. Igen sok kiállított tárgy, fénykép, újságkivágás dokumentálja többek között a forradalmár orvos, dr. Hollós József életét, munkásságát is, aki — mint tudjuk — kiemelkedő alakja volt nemcsak a szegedi harcoknak, de az országban lezajlott eseményeknek is. Éppígy sok vonatkozásban idéződik a néző elé a szegedi író-szerkesztő, Móra Éerenc személye is: szép szobrán kívül cikkeinek kéziratai, akkor született írásainak fényképmásolatai gazdagítják a bemutató anyagát. Juhász Gyula, a Munkásotthon gyakori vendége szintén egyik „főszereplője" a múzeum kiállításának. A személye iránti tiszteletet különösen az a — Hollós doktorral közösen megfogalmazott — levele váltja ki, amelyben a gyorsan pergő események kerékkötőjévé vált Nemzeti Tanácsban viselt tagságáról mond le, igen határozott szavak kíséretében. A szegedi illetőségű személyiségek mellett külön tárló idézi fel a „földosztó" gróf, Károlyi Mihály miniszterelnök emlékét. Éényképek tudósítanak városunkban tett látogatásáról, s láthatjuk azokat a könyveit is, amelyekben később, emigrációs évei alatt szólt a történtekről. A kupolacsarnok kiállítását négy hatalmas, korabeli plakát — Bíró Mihály reprodukciókról jól ismert grafikái — fogja keretbe. Ezek a ritka dokumentumok a Somogyi Könyvtár mélyéről kerültek elő: a könyvtár hajdani igazgatója, Móra Ferenc rejtette el őket. a. u Magyar—Indiai kereskedelmi tárgyalás Mohd-Shafi Quresihi kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével október 24 és 28 között indiai kereskedelmi delegáció folytatott államközi tárgyalásokat Budapesten. A tárgyalásokat magyar részről dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes vezette. A két delegáció megállapodott az 1969. évi kölcsönös áruszállításokban. Az indiai kereskedelmi küldöttség hétfőn utazott el Budapestről. (MTI) Somogyi Károlyné felvétele Részlet a vasárnap megnyílt kiállításról. A kép bal oldalán látható tabló alsó képe dr. IIollós József, felső képe pedig Móra Ferenc portréját mutatja i I i •