Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

• • Fiataloknak - ffiafta lökről • •• -. -'V 'V * .••Ti'V I ' '$ 'V • V Milyen is • S&Sttg&j nemzedék? Csupán ennyit szántam vitaindítónak minap délután a Móra Ferenc művelődési otthon kistermében, ahol az éppen próbára készülő zenekarhoz még néhány fiatalt hívtunk meg, akik ez ügyben maguk is „érdekeltek". Aztán hogy szertefutottak a vélemények, mégiscsak azonos szempontokat igyekeztünk gyűjteni, így az alábbiakat: X. Milyen jelenleg a beat helyzete külföldön és itthon, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, milyen a szomszédság — egyáltalán meddig marad életképes a beat, s hogyan tovább? 2. összefügg-e a fiatalok szélsőséges, torzuló magatartása (hippikultusz, öltözék és hajviselet, huligánkodás stb.) és a beatzene. Mennyiben módosította a fiatalok hangszertanulását a beat: felváltotta-e a gitár a hagyományos hangszerek iránti érdeklődést? 3. A beatzene kiszorította-e a dzsesszt, vagy a komoly zenét? Mennyiben Igazodik a beat kifejezetten a fiatalok szórakozási kedvéhez, és mennyiben több annál? Akik vitatkoztak: Molnár Gyula, a Kristály-együttes vezetője, Dósa Gábor, a Móra-zenekar szólógitárosa, Sebe János, a megyei KISZbizottság munkatársa, Szávay István, az Ifjúsági Ház vezetője, Szeles András és Somogyi László, a Móra-zenekar tagjai, valamint a házigazda. Gausz Antal, a művelődési otthon igazgatója, az újjáalakuló szegedi dzsesszklub vezetője. * Molnár Gy.: A kifejezetten csak beatet kedvelő fiatalok zenei Ízlésének formálását hosszú évek óta kisajátítják az angol együttesek. Amit máshol, a világban csinálnak, csak utánérzésből fakad, általában epigon próbálkozások. Talán néhány kivételt lehetne tenni, mint a Beach-Boys, Mon-Kees együttesek. Mindez véleményem szerint addig tart, míg a beat haladó, újszerű formái angol zenekaroktól indulnak el. Ma néhány dzsessz felé orientálódó együttes viszi a pálmát — ezek hazájukban, Angliában, igen népszerűek, máshol a fiatal közönség kevéssé érti még. Az emberek ízlése konzervatív, így volt ez mindig: mire a big beat-et megszerették, már a vezető együttesek ritmanblues stílust játszottak, s mostanában, hogy ezt is befogadta a közvélemény, már a soul-music az újabb irányzat. Ha nálunk egy zenekar csak soul-musicot játszana. néhány szám után kifütyülnék. Láttam, hallottam legutóbb Budapesten a Traffic fogadtatását. Angliában nagy sikerük van. itt fagyosabban hallgatták. Mert amit ők csinálnak, az angol közönség már érti, a mienk még nem. Szávay l.: Angliában tudniillik komolyabb fóruma van a beatnek, nagyobb a presztízse. Nálunk mór a szónak is. hogy beat, valami lekicsinylő, kissé útszéli, a zenészek „frontján" is perifériára száműzött hangulati tartalma van. alacsony az ázsiója. Kivétel persze akad: Illésék kvalitásait például alig vonják kétségbe, mert zeneileg is igényesen produkálnak, ráadásul újszerűt, sajátosat — Innen a sikerük. Az ő útjukat járva szerintem a hazai beatizlés is sokat fog fejlődni. Szeles A.: Talán azért értéktelenebb műfaj nálunk a beat. mert rajnogót zömmel teenagerek. olvan teenagerek, akik legfeljebb külsődleges eszközeiért, a hangerőért, az ütemes zúgásért és más, a beat-tel kétségtelenül együttjárójáró rekvizitumokért lelkesednék. Soha nagyobb sikerünk, mint mikor teljes hangerőre kapcsolunk. Néhány mutatós dobszóló hozzá, s máris oda varrnak a gyönyörű ségtőL Molnár Gy.: Persze korántsem állítjuk, hogy csupán zeneileg képzett fiatalok érthetik meg a beat-et, inkább úgy fogalmaznék, zeneileg intelligens közönség kellene. Akik, ha kottát soha nem is láttak, mégis érzik-értik, miről szól, mit mond egy-egy szám. Akik magnóra veszik, többször figyelmesen visszahallgatják, elemzik — és belőle általánosabb érvényű következtetésre képesek. Mert találni Ilyeneket is. Ezeket a fiatalokat kellene klubszerűén összefogni, mint Pesten az Illés-klub, vagy az Omega-klub. Szeles A.: Sőt az ugyancsak fővárosi „magnósok klubjába", ahol havi SO forintos tagdijat szednek, sem lehet már bejutni, olyan telített, olyan népszerű. Szegeden semmifele fórum sincs, az ötórai teák, táncos rendezvények erre alkalmatlanok. Klub kellene, ahol pusztán a zenét és a zenekarokat hallgatják, a számokat vitatják meg, egymásnak előjátszanak, tanulnak egymástól. Somogyi L.: Nem érezzük a hallgató-értő közönség jelenlétét, ami befolyásolna minket a pódiumon. A múltkor például bemutattunk egy új számot, külföldi rádióállomásról hallgattuk le, s a közönség idegenkedve fogadta. Néhány napra rá Komjáthy ls bemutatta a magyar rádióban, s legközelebb már szinte követelték. Szeles A.r Gyakran előfordul, hogy olyan helyre hívnak játszani, ahol nem beatet, „csak tánczenét" kérnek. Ilyenkar levetetik velünk a hangerőt, s máris kész a vita, hogy ők nem ricsajt szeretnének, hanem valami finomabb táncmuzsikát. Dehát mi beatzenekarok vagyunk, amihez bizonyos hangerő szükséges. Ez az úgynevezett „finomabb tánczene" nincs Szegeden, hiánycikk. Csak cigányzene, vagy beatzene „kapható" a szórakozóhelyeken. Inkább az előbbi. Gausz A.: Amit általában a beat-zenekarok művelnek hangerő tekintetében, egyenesen ártalmas az egészségre, rontja a hallószerveket. Lehet, hogy a zenészekre ez kevésbé vonatkozik, hiszen az erősítók mögé állhatnak — ám a hangfalaktól bizonyos hallótávolságra ez zaj, orvosilag bebizonyítottan, káros. Dósa G.: És vajon a gitárnak van jövője? Érzésem szerint, amíg beat-zene van, gitár is lesz benne — csupán kérdés, milyen mértékben őrzi majd vezetőszerepét. A fúvósoktól például sokat lehet várni. Molnár Gy.: Mindenesetre ehhez is igényes közönség kell. Amikor egy-egy szám közben elővettem a szaxoMunkában a kerekasztal... font, néhányan rosszallóan tekintgettek felém. Ha szólógitárosunk, Kovács Feri, valami dzsesszes betétet játszik, újra csak nem tetszik. Aztán elsorolhatnám a saját számokat. Általában megértéssel fogadják, a helyi közönség tapsol, de a falakon túlra alig jutunk velük. Ahhoz, hogy országos fórumon is eljátsszuk — nem beszélve arról, hogy táncdal-fesztiválokra nevezhessünk —, egy bizonyos láthatatlan burkot kellene áttörnünk. Itt csak „magas protekció'" segít. Pedig több jó számot hallani, akadnak tehetséges szerzők — csak a nagyközönség felé nehéz adminisztrálni. Oda „csatornák" vezetnek. Szávay I.: Fórumot, újságot, klubokat, lehetőségeket keli teremteni a beatzenének, a dzsessznek is — ahol irányítani, nevelni, formálni lehet a beatnemzedéket. Arra a kérdésre pedig, hogy hatott-e a beat a hosszú hajra, a vagánykodásokra, csak annyit: lehet, de köztük nincs feltétlenül ok-okozati összefüggés. Hippik a beat-zene nélkül is „kivirágzottak" volna. Ma egyébként minden divatos, a miniszoknya éppúgy, mint a maxi. Molnár Gy.: Ha a beatnemzedék valamelyik tagja egyéniség akar lenni, rendszerint viselkedésével, öltözködésével kíván feltűnést kelteni. Szeles A.: Vagy kedvenc zenekara nyomába szegődik. Persze a hosszú haj nem kizárólagos ismertetőjegye a beatszeretetnek. Főleg akik kívülről, faluról jöttek a városba, s valamely beatkedvelő társaságba kerülték, vélik ezáltal egyenrangúnak, társnak magukat, ha hajat növesztenek. Sebe J.: A fiatalok zenei érdeklődésébe széles hullámokkal vonult be a beat A gitár háttérbe szorította a hagyományos hangszereket, a zongorát a hegedűt stb. Ez a kor, a generáció ízlése — különösen kisebb községekben, falvakban kap szerepet a gitárismeret, ahol iskolai bálákon, zenés klubdélutánokon hiánycikk a beatzenekar. A baj ott kezdődik, hogy zeneileg képzetleneket is előszeretettel foglalkoztatnak, mert a kereslet nagyobb a kínálatnál. Intézményesen pedig a zenepedagógia idegenkedik a gitártól, kevés helyen oktatják. Molnár Gy.: így el burjánzik az értelmetlen, dilettáns zenetanulás, mert csak a gitárhoz kötődik, a fiatalok egymástól tanulják, lesik el a pengetés titkait, ahelyett, hogy szakember foglalkozna velük. Szávay 1.: Mégis inkább azt mondanám: a gitártanulás nem váltotta fel a hagyományos hangszerek iránti érdeklődést, hanem kiegészítette. Miként a beat sem száműzte sem a dzsesszt, sem a komoly zenét. Hiszek abban, hogy a beattől is el lehet jutni Bachig! Dósa G.: A beat és a dzsessz erőteljesen elkülönül a fiatalok érdeklődésében. Sajnos, a dzsessz népSomogyi Károlyné felvétele szerűségéneik ártott a beat. Sajnos, mert a dzsessz vitathatatlanul értékesebb. Sőt a beat jövőjének egyik garanciája is: közeledés a dzsesszhez. A fiatalok pedig általában szórakozást, táncolási lehetőséget keresnek a beat-zenében, az idősebbek inkább csak hallgatnák. És egyre többen pártolnak hozzá! Molnár Gy.: A beat kára ott jelentkezik, hogy kevesebbet olvasnak, járnak színházba, moziba a fiatalok, s ha ezt teszik, akkor is az igénytelenebb. fajsúlytalanabb műfajokat keresik. A beat sajnos felszínességre ösztönöz. Sebe J.: Azt szeretnénk, ha a beat-nek és a dzsessznek Igényesebb formában tudnánk fórumot biztosítani. Ezért alakítottuk újra a szegedi dzsesszklubbot. Szervezése folyik, havonkénti koncertjeit — neves hazai együttesek, kitűnő szólisták közreműködésével — az újságíróklubban tervezzük. Hasonló előkészületek kezdődtek a szegedi beat-zenekarok koncertszerű fellépéseire, s a népszerű fővárosi együttesek vendégszerepléseire. Ezeket közvetlen találkozók, viták követik. Ntkolényi István Oszi forgalom a határállomáson A röszkei határátkelőben a nagy nyári idegenforgalom idején nem volt ritka az olyan nap, amikor 45—50 ezer ki- és belépőt számláltak. Nincs persze panasz az ősz eleji idegenforgalomra sem. A szokásos turistaforgalom mellett sok látogatót vonz e napokban Szegedről a szabadkai kézműipari kiállítás és vásár is. A legforgalmasabb általában a szombat, ötezer körüli be-, illetve kilépővel. Hasonlóan erősek a szerdai napok is, közepes a csütörtök és a péntek, s legkevesebb a ki- és belépők száma kedden. Kinőtték az épületeket Sokat fejlődött a röszkei határátkelő, nemrégiben adták át rendeltetésének azt a csarnokszerű építményt, amely alatt esőben és hóban is zavartalanul dolgozhatnak a vám- és pénzügyőrök, útlevélvizsgálók. Az átkelőszakasz jelenlegi fő- és melléképületei viszont már kicsik. Nagyon kívánkozik a helyükre egy emeletes, minden tekintetben korszerű épület. Szúk a gebines rendszerű büfé is, ahol ugyan a kávétól az igényesebb ajándékokig, a rövid italtól a sörig, márkás borokig minden kapható. Konyhája azonban sajnos nincsen. Szezonban a büfé forgalma havi 90—95 ezer forint, de ez az őszi hónapokban a felére csökken. A külföldiek körében igen kapós a kecskeméti barackpálinka és a szovjet pezsgő. Szalámiból annyit adtak itt el, hogyha hosszába fektetnék, bejutnánk rajta Röszkéig. Az IBUSZ pénzváltóinak most ls sok munkájuk van. A kötelező és szabad beváltásból szépen forgalmaznak, a csúcsidőszakhoz képest persze jóval kevesebbet. Dollárt, schillinget, svéd koronát, lírát, fontos és nyugatnémet márkát most is váltanak mindennap. A napi pénzbeváltás az őszi „pangásban" is eléri a 30—35 ezer forintot A kishatárforgalmi engedéllyel belépő jugoszláv venForráskúti gyorsmérleg: Hétmillió tartalékalapra Végét járja már az idei termelési évad a mezőgazdaságban. Milyen volt? Leginkább háromféle választ kaphatunk most erre a kérdésre: 1. Rossz! Mindenből jóval kevesebb lett annál, amennyit terveztünk. 2. Közepes, amit nem hozott meg az egyik, pótolta a másik. 3. Nem panaszkodunk. Jókor észrevettük, hogy baj lesz, rávertünk egy kicsit, s most már azt is mondhatjuk, ami a hasznot illeti, ne legyen rosszabb soha. A harmadik kategóriába tartoznak most a forráskúti Haladás Tsz gazdái is. A termelőszövetkezet közösen a háztájiakkal mintegy 37 millió forint értékű áruforgalmat bonyolít le zárszámadásig. Csupán a szövetkezet felvásárló és értékesítő telepe mintegy 10 millió forint értékű árut bocsátott át a szezonban az ipar és a kereskedelem felé. Sándor Tibor elnök mondta el: a közös jövedelemből nem kevesebbet, mint 7 millió forintot szándékoznak biztonsági alapba helyezni az idén. Figyelemre méltó körülmény, hogy tavaly a lényegesen jobb időjárás mellett 3,4 millió forint került itt biztonsági tartalékok képzésére. A gazdák tisztes jövedelmük kiegészítéseként az idei év végén — mint megtudtuk — komoly nyereségrészesedésre is számíthatnak, melyet a közösben végzett munkáért kapott jövedelmek arányában fizetnek ki. Különösen jó hasznot hozott a kertészkedés, a tarlóba vetett zöldségfélék. Csodálni valóan szépek voltak például az étkezési vöröscékla táblák. Ezzel a növénynyel az idén kísérletertek nagyobb, szikesedésre hajló homokos területeken, igen nagy sikerrel. Az idén nagy összegeket fordítottak .beruházásokra is. Az új tehenészeti tenyésztelep mellett már csáknem teljesen készen áll a gázolaj fűtésű palántahajtató üzemház is. Ebben az üvegházban állítják majd elő a palántát a téli koratavaszi primőrökhöz. Eddig a holland árgyakat szervestrágyából nyert biogázzal fűtötték. Ez azonban számukra nem kifizetődő többé, mert a szervestrágya sokkal inkább talajjavításra való. Melegvizes altalajfűtésre szerkesztik át a holland ágyakat. dégek 300 forint értékig hozhatnak vámmentesen külföldi ajándékokat. Ujabb 300 forint erejéig pedig 40 százalékos vámkedvezményben részesülnek. Visszafelé 200 forint értékű magyar árut vihetnek magukkal. Sajnos akadnak, akik ezt a kedvezményt kijátszanék. — Magával sosincs szerencsém — mondta ismételt leleplezésekor a szabadkai Forgó Viktória a vám- és pénzügyőrnek. Aztán „dedikáltatták", aláíratták vele a jegyzőkönyvet, amely szerint visszatartották tőle az olasz gyártmányú orkánkabátokat. Az idén 58szor járt már Szegeden. Aki a vámrendelkezések ellen vét, ezer forint értékig még megúszhatja a szabálysértést bírsággal, azon felül cselekményét a vámbűntettek közé sorolják. Nincsenek sokan azok a jugoszláv állarrv polgárok, akik Olaszország, Magyarország és Bécs között pendliznek. Már arcról ismerik őket a határszakasz mindkét oldalán. Volt, aki a kerékpárvázban és a kormányban „csinált helyet" százas címletekben 8 ezer 500 forintnak, hogy észrevétlen kicsempészsze. Más példa szerint egy illető Bécsben jól felpakolt, áruját azonban Hegyeshalomnál nem jelentette be. Útközben azon túladott, gondolván, hogy a pénz kisebb helyen elfér. Az örökség Egy szegedi lakos 90 ezer forintot örökölt külföldön, amelyet kint élő rokonai elvásároltak a számára. Az árukat részletekben akarta áthozni, kishatárátlépővel, rendes útlevéllel. Ez ugyan nem jellemző eset. Jobban jár viszont, ha örökségét bejelenti Budapesten a pénzintézeti központban, majd a devizahatóság, illetve a két ország nemzeti bankja bonyolítja le az ügyletet,' amelynek alapján az illető teljes egészében megkaphatta volna örökségét A leleplezett vámbúntett után viszont nem biztos, megkapja-e örökségét: teljes egészében. Az egyenes út ez esetben is jobb lett volna. Udvariasság A röszkei határátkelő persze a turistáké, a külföldet járó ki- és belépőké, ök alkotják a tényleges idegenforgalmat A néhány tucat seftelő nem hagyhat foltot a határátkelő jellegén, hacsak nem önmagukban. A menetrendszerinti bo-; szok, a teherszállító kamionok, személygépkocsik és mo-1 torkerékpárok sorra követik egymást a határátkelőben. A1 csehszlovák események kapcsán csak átmenetileg csök-; kent az utasforgalom. A nyugati utazó turisták most már éppúgy errefelé tartanak, mint azelőtt. A magyar vámés pénzügyőrök, útlevéb'izsgálók szolgálati precizitásuk mellett arról is ismertek Európa-szerte, hogy udvariasak; előzékenyek. A hazánkba érkező vendégeket kérésükre szíves szóval igazítják útba, hogy útjuk első állomásán, Szegeden hol tankolhatnak* melyik szállodában kaphatnak legjobb ellátást, a városban milyen jellegzetességgel ismerkedjenek meg. Erről az előzékenységről tanúskodik a röszkti vámhivatalban a falon függő díszes elismerő oklevél, valamint a nagymérvű utasforgalom gyors és eredmenyes lebonyolításáról. A fészkei határállomástól az E—5-ös út szélesítésével, korszerűsítésével lassan Szegedig érnek az útépítők. Kitűnő az út, kellemes utazást minden kedves vendégünknek L F. VASÁRNAP, 1968. OKTOBER 27. 'M-Magyamrs/ag- 9