Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

Megkezdődött a pártoktatási év Propagandisták megyei tanácskozása Szegeden A pártpropagandisták teg­napi megyei tanácskozásával megkezdődött Csongrád me­gyében, Szegeden a pártok­tatás új évadja. A szegedi megyei tanácsháza nagyter­mében találkoztak a propa­gandisták, ahol Győri Imre elvtárs, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára köszöntötte őket. Nagy elismeréssel be­szélt arról a munkáról, ame­lyet a marxizmus-leniniz­mus eszméjének terjeszté­séért már korábban is sike­resen végeztek és meleg hangon köszöntötte azokat is, akik propagandistaként a most induló új pártoktatási évben kapcsolódtak be a munkába. A megnyitó után Péter Já­nos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány külügymi­nisztere tartott tájékoztató előadást a Magyar Népköz­társaság külpolitikájának irányelveiről. A külügymi­niszter élményszerű előadá­sának igen nagy sikere volt a hallgatóság körében. A pártpropagandisták év­nyitó megyei tanácskozása Győri Imre zárszavával fe­jeződött be. Péter János külügyminisz­ter szombaton délután is Szegeden maradt. Dr. Perjé­si László elvtárssal, a Szeged városi pártbizottság első tit­kárával megtekintette a tar­jántelepi lakóházépítkezése­ket és az algyői olajmezőt. A gazdasági reform tapasztalatairól írta: Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára IV Takarékossági napok Csongrád megyében A takarékossági világ­nap jegyébein tegnap, szom­baton Mindszenten — egy olyan Csongrád megyei köz­segben, ahol több a taka­rékkönyv, mint az ott élő családok száma — ték meg a megyei kossági napok megyei meg­nyitóját. Az ünnepséget A megnyitóin megjelent dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­je, dr. Bozó Sándor, a me­gyei tanács vb titkára, Ka­rendez- tona Sándor országgyűlési takaré- képviselő, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára, Kurucz Márton, a Nagy Dániel országgyűlési szentesi járási pártbizottság képviselő, az Elnöki Tanács , - titkára országgyűlési tagja nyitotta meg, majd elso mKara- országgyűlési dr. Korom Mihály, MSZMP Központi Bizottsá- és járásai gának tagja, igazságügy- n^k és tanácsainak miniszter mondott ünnepi beszédet, s méltatta a ta­karékosság egyéni és nép­gazdasági jelentőségét az képviselő, a megye városai pártbizottságai­több vezetője, az Országos Ta­karékpénztár és Mindszent község vezetői is. Nyomda­rekonstrukció Befejeződött a híres gyo­mai Kner Nyomda tizenöt­millió forint költséggel vég­rehajtott rekonstrukciója. Az új tágas szedő- és könyvkötő-csarnokokban az őszirózsás forradalom és a KMP megalakulása 50. év­fordulójának egyik legszebb kiadványa, a Derkovits-al­bum készül, ötezer pél­dányt rendelt belőle a Cor­vina Könyvkiadó. Munkásőrök gyakorlata Országszerte valamennyi munkásőr-egység megtartot­ta szokásos őszi harcászati gyakorlatát. A munkásőrök sikeresen vizsgáztak harci szellemből és bizonyították, hogy jól felkészültek a sok­rétű, bonyolult harcászati feladatok végrehajtására, magas fokú fegyelemezett­ségröl, éberségről tettek ta­núbizonyságot. Jubileum Sándorfalván Húszéves a ktsz Szövetkezeti iparosaikat összeggel. Az ünnepség má­ünnepelte tegnap Sándorfal- sodik részében kulturális va népe. Húsz évvel ezelőtt műsor szórakoztatott hét kisiparos — a legelsők apjainkban tanácskozásokon és személyes beszélgeté­sek alkalmával gyakran esik szó egy sokakat iz­gató kérdésről: hogyan válik be az új gazdasági mechanizmus, mit mutatnak a tapasztalatok, mennyire iga­zolódtak be a reform indulása előtti aggodalmak? Az or­szággyűlés legutóbbi ülésszakán a kormány elnöke adott tájékoztatót az országos tapasztalatokról. Számunkra nem érdektelen azonban, hogy milyenek a helyi tapasztalatok, mennyiben egyeznek az országossal, mennyiben térnek el azoktól. Egy rövid cikk keretében lehetetlen minden lé­nyeges helyi tapasztalatot számba venni, de a legjellem­zőbbek áttekintésére kísérletet tehetünk. Az első és legfontosabb, hogy a helyi tapasztalatok ál­talában megegyeznek az országosokkal. Területünk gazdál­kodó egységeiben is zökkenőmentesen történt az új gaz­dasági mechanizmusra való áttérés. Nagyon sok előzetes aggodalmat oszlattak el az élet konkrét tényei, tapaszta­latai. Annyira „sima" volt az átmenet, hogy ma már he­lyenként és esetenként a megnyugvás és a „minden jói megy" hangulata ellen kell fellépni. Bár a gazdasági re­form munkálatoknál területünkön is alapvetően a pozití­vumok a jellemzők, éppen a megnyugvási hangulat felszá­molása érdekében e cikk keretében legyen szabad a prob­lematikus kérdésekkel is foglalkozni. Azt mondjuk, hogy a helyi tapasztalatok általában megegyeznek az országossal. Különbség azonban van több területen, így pl. a helyi speciális körülményekből adódóan akad több jelentős örömteli, de egyben problémával járó eltérés is. Csongrád megye gazdaságának fejlődése mind az ipar, mind a mezőgazdaság, de a kereskedelmi forgalom és a gazdaság más területein az új mechanizmus körülmé­nyei között is dinamikusabb az országos fejlődésnél. Amíg 1968 első háromnegyed évében az ipari termelés növeke­dése országosan 5—6 százalékos — az előző év hasonló időszakához viszonyítva —, ugyanez Csongrád megyében 10 —12 százalékos volt. Ugyancsak helyi specialitás, hogy az ipar szerkezetéből (könnyű-, élelmiszeripar nagy aránya) és a mezőgazdaság nagyobb belterjességéből adódóan a piaci hatások sok vonatkozásban jobban érvényesülnek, többsé­gében pozitív, de esetenként negatív irányban is. Így pél­dául a kereslet változása következtében a termelés felé az igényváltozás és ebből adódóan a készárukészletek lerako­dásai, de az árak ingadozásai is magasabbak, hiszen fo­gyasztási cikkek termeléséről, valamint a piaci hatások köz­vetlenebb érvényesüléséről van szó. Az országosan is jel­lemző feszültség a beruházási piacon nálunk még nagyobb mértékű. A nagy volumenű olaj- és földgázipari beruhá­zások hatásaképpen számos — egyébként jogos — építési igényt a túlterhelt helyi építőipar nem tud kielégíteni. Ez miatt Szegeden veszélyeztetve van a harmadik ötéves terv lakásépítési programjának teljesítése is. E felsorolt prob­lémák természetesen nem írhatók egyszerűen az új mecha­nizmus rovására, hiszen döntő részben a dinamikusabb fej­lődésből adódnak. Az új gazdasági mechanizmus közgazdasági szabályozói tapasztalataink szerint is általában beváltak és az alapel­veket illetően lényeges változtatásra nincs szükség. Termé­szetesen minden részletében ma még nem lehet lemérni a szabályozottság helyességét, célravezetőségét, hiszen a ma érvényesülő tendenciák még nagyon kezdeti tapasztalatokat tükröznek. Sok területen még a régi mechanizmus hatásai keverednek az újjal és az új mechanizmus kezdeti nehézsé­geivel is. Ezért nehéz ma még megállapítani, hogy a kész­árukészletek felhalmozódása egyes nagykereskedelmi vál­lalatoknál és a fizetési nehézségek mennyiben a múlt évről áthozott, lerakódott készletek vagy az új hitelezési politika következményei. Nemcsak népgazdasági méretekben igaz az a megállapítás, hogy ilyen rövid idő alatt az új mecha­nizmus hatásai következtében szerkezeti változások nem állhattak elő. A jelentősebb termelő vállalatok sem tudják ma még pontosan lemérni, hogy a már legyártott készter­mékeik raktáron maradása és a rendelések visszamondása, mennyiben tulajdonítható a fogyasztói igény változásának és mennyiben a kereskedelmi vállalatok fizetési nehézsé­geinek. így tehát e kezdeti jelenségek alapján a vállalat termelési szerkezetének átalakítására, a termékösszetétel megváltoztatására megnyugtatóan következtetéseket levon­ni még nem lehet. A piaci hatásokat a kereskedelmi válla­latok múlt évről áthozott és évközben lerakódott jelentős készletei, valamint pénzgazdálkodási nehézségei torzultan is közvetíthetik. között Csongrád megyében — elhatározta, hogy ktsz-t alapít. A Cipészek és Csiz­madiák Sándorfalvi Szövet­kezete 1949-ben — az alaku­lást követő évben — 185 ezer forint értékű lábbelit gyár­tett. Abban az időben a köz­ség kisiparosainak többsége főleg mezőgazdasági munká­ból élt, s csak holt szezon­ban niúvelhették tanult mes­terségeiket. Ma, húsz év múltán, mikor már a Járási Általános Ktsz nevet visel­te a közösség, a tagok száma 315 s az 1968-as összterme­lési érték eléri a 28 millió forintot. Ebből a lakosság ellátásán túl 10 millió forin­tot képvisel a nyugati ex­port. Kováts Pál, a ktsz elnöke a szombaton délutáni, ünne­pi közgyűlésen — melyen megjelentek a megye, a já­rás párt és tanácsi szervei­nek képviselői is — áttekin­tést adott a ktsz 20 éves történetéről. Az ünnepi al­kalomból 148 szövetkezeti dolgozót jutalmaztak meg közülük jónéhányat egész havi fizetésüknek megfelelő Somogyi Károlyné felvétel GYEREKEKNEK Külföldön is jól ismerik a Nívó Faipari és Játékkészítő Ktsz praktikus használati tárgyait és szép gyermekjátékait. Ezekből húsz féle készül, a képen látható bahnígyból 2 ezer darabot svéd exportra készítenek. Ugyancsak kül­földi piacra kerül a közeljövőben 6 ezer játékszekrény és 3 ezer vasalóállvány. E felsorolt megállapítások ellenére döntően e területen is a pozitív tapasztalatok a jellemzőek. A közgaz­dasági szabályozók hatásai képpen s >k helyen kezde­ményezés született vállalatainknál. Számos új termék­kel jelentek meg a piacon, erőteljes törekvés tapasztal­ható a kisebb szériás és a jobb minőségű termékek kiho­zatalára. Amíg a régi mechanizmusban a termelő válla­latok figyelme szinte kizárólag a termelésre irányult, ma már legalábbis megoszlik a figyelem a termelés és a forgal­mazás, valamint a gazdálkodás között. Szembetűnő példáját látjuk ennek területünkön az iparvállalatok, állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek saját, vagy kiskereskedelmi vállalattal közösen üzemeltetett elárusítóhelyének létreho­záséban, az árak kereslet- és kínálat hatására történő moz­gatásában és számos egyéb vonatkozásban is. Természete­sen még nem kikristályosodott, teljesen megért új módsze­rekről és tevékenységi formákról, hanem kezdődő tenden­ciákról beszélhetünk, melyek azonban előre, az új felé mu­tatnak. Ahogyan az országos, úgy a helyi adatok is azt mutat­ják, hogy a nyereség — mint a vállalati gazdálkodás szin­tetikus mutatója — jól alakult az év első felében, sőt azt is mondhatnánk, hogy egyes vállalatoknál túlságosan is jól alakult. Akár az elmúlt évi nyereség szintiével, akár az ez évre tervezettel hasonlítjuk össze, a tényszámok szembetűnő különbséget mutatnak. Ennek oka rendkívül sokrétű, mind­ennek kifejtésére itt nem is vállalkozhatunk. Maga az a tény, hogy egy vállalat milyen szintű nyereséget ért el ez év első felében, nem ad ma még lehetőséget arra, hogy a vállalat munkájáról, vezetési színvonaláról vonjunk le meg­felelő következtetéseket. Ma még az indulási feltételek kü­lönbségei a nyereség mennyiségének alakulásában sokkal inkább közrejátszanak, mint a munka színvonala. A nyere­ség magas szintje azonban számos, a reform bevezetése előtt jelentkezett aggodalmat egyértelműen eloszlatott. így például a reformra borúlátóan tekintőkre és a nyereséget túlzott óvatossággal tervezőkre a nyereség elért szintje erősen rácáfolt. Hasonlóan eloszlott az a félelem, hogy a műszakilag és egyébként is állóeszközök tekintetében gyen­gébben ellátott helyiipari vállalatok az új mechanizmus kö­rülményei között nehezen fognak megélni. Megyénkben ugyanis a tanácsi vállalatok érték el a tervezetthez képest a legmagasabb szintű nyereséget. Természetesen a tapasz­talatok itt is még csak kezdetiek, hiszen ez ideig csak az el­ső féléves mérleg adatai állnak rendelkezésünkre. Bár 180 fokos fordulatra nem számíthatunk, mégis a nrtásodik fél év hozhat mind pozitív, mind negatív vonatkozásokban válto­zásokat. A z új mechanizmus eddigi tapasztalatai eloszlattak azokat a félelmeket is, melyek az árszínvonal és az elhelyezkedési lehetőségek alakulásával kapcso­latban a múlt év • végén jelentkeztek. Az árszínvonal lényegében a tervezett szerint alakult. Területünkön külö­nösen kedvezően csapódott le az új mechanizmus néhány következménye. így például az, hogy a fogyasztási cik­keket termelő és a nagykereskedelmi vállalatok fizetőképes­ségük javítása és a nagyobb készárukészletek lerakódásá­nak elhárítása Végett gyakran szerveztek árleszállításos ki­árusításokat. Ez sok-sok millió forintos megtakarítást ered­ményezett a lakosság részére. Az árszínvonal alakulása — melyet hiteles és erősen megközelítő pontosságú statiszti­kai adatok mutatnak — a köztudatban nem mindig a valósá­goshoz híven tükröződik. Aki leszállított árú hűtőszekrényt, vagy más tartós fogyasztási cikket, vagy kiárusításoknál árcsökkentett cikkeket vásárolt, az így jelentkező megta­karítást csendes megelégedéssel vette tudomásul. Viszont, aki családi lakóházépítésébe fogott és kénytelen tapasztalni, hogy a szűkös kínálat miatt az építőanyag-árak egy része a tervezettnél is magasabb, ennek hangos elégedetlenséggel ad kifejezést. Ami az elhelyezkedési lehetőségeket illeti, lehet hrlla­ni olyan _ véleményeket, hogy Csongrád megyében nagy munkaerőhiány van. Ugyanakkor olyan panaszok is vannak, hogy iskolát végzett fiatalok, munkát kereső nők nehezen tudnak helyben — és különösen vágyaik szerint — elhe­lyezkedni. Az a körülmény, hogy ez év eddig eltelt Idősza­kában több mint háromezerrel emelkedett a megye ipará­ban foglalkoztatottak száma, arról tanúskodik, hogy Csong­rád megye területén még jelentős munkaerő-tartalék van. Az pedig, hogy építőipari vállalataink és néhány könnyű­ipari üzemünk időszakonként munkaerő-hiánnyal küszkö­dik, azt bizonyítja, hogy elhelyezkedési lehetőség van ugyan, ha az nem is vág mindig össze területileg és szak­mailag az elhelyezkedni kívánók törekvéseivel. Végezetül szükséges a tapasztalatok áttekintése során egy olyan jelenségre is kitérni, amely nem az új mecha­nizmus szabályozóinak, hanem párt- és társadalmi* szerve­ink eredményes felvilágosító munkája és dolgózó népünk növekvő öntudatának hatásaképpen jelentkezik. A múlt év végén számos olyan aggodalmas megjegyzés hangzott el a reform bevezetését tárgyaló tanácskozásokon, hogy vajon meg fogják-e ezt érteni az egyszerű emberek, elfogadják-e, adják-e hozzá támogatásukat? Voltak, akik azt állították, hogy másfél, két évtized alatt megszokták a régi mecha­nizmust, az begyökeresedett tudatukba és nehezen fognak tudni az újhoz igazodni. Es lám, háromnegyed év tapaszta­latai élénken rácáfoltak ezekre az aggodalmakra is. Nem­csak gazdasági vezetőink, párt- cs állami, társadalmi akti­vistáink. hanem területünk lakosságának széles tömegei is az új mellé álltak. Talán vitatkozhatnak egyesek azon, hogy mennyire lehet a tömegek véleményeként elfogadni a re­formról elhangzó helyeslő megnyilatkozásokat. Vannak azonban a tömegek véleményének, állásfoglalásának vitat­hatatlan, számszerűsíthető jellemzői is. Ezek kifejeződnek például a takarékbetét-állomány képződésében, a nyugodt vásárlói hangulatban és számos más egyéb félreérthetet­len és félremagyarázhatatlan tényben. O " sszességében tehát egyértelműen megállapítható: hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése za­varmentesen történt, kezde'i tapasztalatai pozitívek. Ez természetesen sem elbizakodottságra, sem elkényelme­sedésre nem késztethet bennünket. Tudjuk, hogy a szabá­lyozók tökéletesítésére a gyakorlati élet tapasztalatai alap­ján szükség van. Látjuk, hogy az új mechanizmussal jár­nak együtt, születnek új problémák, új gondok. Ezek a fej­lődés problémái és gondjai. Ha időben felismerjük őket, s megfelelő intézkedéseket teszünk, az új gazdasági mecha­nizmus eredményesen fog bevonulni gazdasági életünkbe, népünk életébe, be fogja váltani a hozzá fűzött reménye­ket, nagyobb lendülettel foeia piőme-"'•:ó»7<mZclaSjigJnk fejlődését. VASÁRNAP, 1968. OKTÓBER 27.

Next

/
Thumbnails
Contents