Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

Az Őszirózsás rWSES&S forradalom előestéje ROHANUNK A FORRADALOMBA. x Az Osztrák—Magyar Mo­narchiában 1918 kora őszére kifejlődött forradalmi vál­ság idején munkásmozgal­munk baloldali erői a tőkés­földesúri rendszer megdönté­hajtóhatalmat a koalícióra lépett három párt, a Károlyi­párt, a Radikális Párt és a Szociáldemokrata Párt (te­hát főként a középburzsoá­zia, a polgári értelmiség és sére készülődtek. Szeptember az őket támogató munkások) második felében, amikor a megbízottainak kezébe jut­balkáni front összeomlott, a tassák. Ez a kormány meg­Korvin Ottó vezette forradal- valósítaná a békét, a függet­mi- értelmiségi csoport tagjai lenséget, biztosítaná a polgá­és a fővárosi nagyüzemek rí demokratikus berendezke­íorradalmár mérnökei, aki- dést. Azt is remélték, hogy ez két Hevesi Gyula és Kelen az átalakulás elejét veszi a József irányított, arra a meg- népforradalom kitörésének, állapításra jutottak, hogy elő Október 23-án a vázolt cé­gásával kell elérni. Nem fel­adatunk a felhívás beható elemzése és ellentmondásai­nak feltárása e cikk kereté­ben. E helyütt csakt azt emelnénk ló, hogy az emlí­tett dokumentumokban is szükségesnek tartott összefo­gás a munkásság és polgár­ság között ekkorára már Szegeden is szervezeti kifeje­zést nyert a Nemzeti Ta­nács megalakításával. egyház erős befolyása a mun­kások körében szintén közre­játszott abban, hogy ez a szervezet október végén kézben tudta tartani a ese­mények alakulását. A polgá­ri erők vezető szerepét a ta­nácson belül számbeli több­ségük önmagában is biztosí­totta. Elnöke Becsey Károly dr. gazdag ügyvéd lett, há­rom vezető szegedi pénzinté­zetnek is (Kereskedelmi és A Szegedi Nemzeti Tanács Iparbank, Szeged—Csongrádi kellene készíteni a háború folytatásához még mindig ra­gaszkodó erők kormányának fegyveres megdöntését. Olyan éltalános sztrájk kirobbantá­sát tervezték, amelynek tá­mogatására a katonaság egy részét is meg lehetne nyerni. lókból létrejött a Magyar Nemzeti Tanács. Ugyanekkor — amint volt szó róla — a fővárosi nagyüzemi munká­sok tekintélyes része már felkelésre készülődött. Az október 25-én alakult Ka­tonatanács többi tagja is a A baloldaliak másik csoport- felkelés mellett foglalt állást, :, r- / r , . , ' . • 1 i ..„ U . J, ­ja Szántó Béla és Vágó Béla ' körül tömörült és a Szociál­demokrata Párton belüli for­radalmi erőkből állott. Tag­jai főleg a szakszervezeti bi­zalmiak között agitáltak. Miután a képviselőház ok­tóber 17-1 ülésén Tisza Ist­ván is beismerte, hogy a háborút elvesztettük, újabb és újabb gyárak munkásai csatlakoztak a forradalmi csoportokhoz. Október 20-a körül már igen jelentőssé nö­vekedett a baloldali erők be­folyása a fővárosi munkás­ság körében. A budapesti baloldali erők ngitációs éí szervezési lehe­, tőségei ekkor még szerények voltak, ezért a vidéki ipari központokat nem tudták kel­lőképpen átfogni. Az egyes városokban esetleg működő, de leginkább önállóan tevé­kenykedő baloldali elemek pedig — főképpen az alföldi városokban, — nem voltak annyira /erősek, hogy előké­amelyet november 4-ére tűz­tek ki. Ez volt a helyes pro­letárpolitika. A szegedi szociáldemokra­ta pártszervezet az országos létrehozásának tulajdonkép­peni kezdeményezője — a források tanúsága szerint — Hollós József dr., a polgári radikálisok vezetője volt. ö hívta össze az űn. Fekete­házban levő Munkásotthon­ba a Károlyi-, a Radikális és a Szociáldemokrata Párt megbízottait az október 19­én tartott megbeszélésre. A három párt 3—3 megbízott­jából álló szervezetet októ­ber 22-én alakították meg, amelyet néhány nappal ké­sőbb, a Magyar Nemzeti Ta­nács október 23-i megalaku­lása után Szegedi Nemzeti Tanácsnak kezdtek nevezni. Takarékpénztár és a Kézmű­vesbank) részvényese, a tör­vényhatósági bizottság tag­ja, a Károlyi-párt képvise­lője. E pártot még Almássy Endre színigazgató és Pap Róbert dr. ügyvéd, míg a Ra­dikális Pártot Hollós József dr., Juhász Gyula és Móra Ferenc képviselték. Juhász és Móra közreműködése bizo­nyára hozzájárult a tanács tekintélyének növekedésé­hez. A város közéletében már régebb óta szerepet játszó említett Radikális- és Káro­lyi-párti megbízottak gon­dolkodásukat, emberi érté­keiket, kvalitásaikat, szub­jektív szándékaikat stb. te­kintve különböztek ugyan Riadalom a feketepiacon nyabb tagjai október folya­mán élénk politikai tevé­kenységet fejtettek ki. Az állandó kormányválság, a politikai csoportosulások sza­kadatlan változása, a kor­mányzás kérdéseit szüntelen tárgyalások amelyekről a szegedi sajtó is veztek), ne járjon „nagy megrázkódtatással". Ezért vették kézbe az események irányítását. Céljuk elérése megkövetelte a szervezett munkások felsorakoztatását ízftsék"á helyi proletariátust terjesztette azt a javaslatot, hogy a törvényhatósági bi­zottság követelje az ország politikai, gazdasági, katonai függetlenségét és az Auszt­riával való kapcsolatunknak csupán az uralkodó szemé­lyének azonosságára való korlátozását. •m forradalmi cselekvésre. Ezért vidéken a Szociálde­mokrata Párt központi veze­tésének megalkuvó politikai irányvonala sokkal inkább érvényesülhetett. Az adatok azt mutatják, hogy így volt Pzegeden is. A párt szeptem­ber 23-án a fővárosban tar­tolt értekezleten kiadta a jel­szót: gyűlési határozatokkal követelni kell a kormánytól, hogy még a tél beállta előtt gondoskodjék a munkások élelmezéséről, ruha- és tü­zelőanyaggal való ellátásá­ról. A szegedi pártszervezet ennek megfelelő programmal október 6-ára, a Korzó-mozi nyári helyiségébe népgyűlést hirdetett. A gyűlés szónokai. Fürtös Sándor, Nemes La­jos és Ábrahám Mátyás a gazdasági követéléseket a választójogi reform és a wil­soni elvek alapján követen­dő, annexió és hadikárpótlás nélküli béke követelésével egészítették ki. Az említett helyi szociáldemokrata veze­tők egyetértettek a párt ok­tóber 8-án kiadott, a politi­kai cselekvés vezérfonalául szolgáló új programjával is. Ez az okmány azonban nem a szocializmus megvalósítá­sának programja volt. Refor­Keletkezésének és a forrada­lom győzelméig kifejtett mű- egymástól, de valamennyien ködésónek történetét legelő- polgárok és polgári értelmi­vezetők politikája szerint ^^z^IÍ* s,égiek voltak' Azt bánták, járt el az október 6-i meg- Szegedi Napló 1918 novem- hogy a helyi (fentobb már mozdulást követő hetekben ber 17-1 szamaban. Ez a le- ismertetett értelmezésű) „át­is. Ennek megfelelően akció- 'rás is ketsegtelenné teszi, alakulas", (amelynek keresz­egységre lépett a helyi polgá- hogy a Szegedi Nemzeti Ta- tüiviteiére törekedtek és rí ellenzéki erőkkel. A sze- nács ,s polgári vezetes aiau amelyet a forradalom győzel­gedi középburzsoázia és pól- álló> Polgári célokat meg: mének napjaiban és utána gári értelmiség legmozgéko- fogalmazó a forradalmi maguk is forradalomnak ne­° módszer alkalmazasatól ta­volálló szervezet volt. Káro­lyi Mihály elmondja emlék­irataiban, hogy azok, akik október végén mint a Magyar Nemzeti Tanács tagjai a po­érintő "likai események középpont- is Hollós — régebbi kap _ jába kerültek, nem voltak csolatait felhasználva — en­„ is forradalmárok. O maga is nek érdekében vonta be a részletesen tudósított - ön- többször kijelentette ezekben tárgyalásokba a szociálde­magukban is a dualizmus ® napokban, hogy nemrforra- mokratákat A Károlyi-pár­rendszerének válságára utal- dalmat hanem beket fugget- radikáli­tak. Ebben a helyzetben a len és demokratikus Mapar- tiak es a polgan radikali­középburzsoázia gazdasági országot akar Ezt óhajtotta sok (ha az elérn, kívánt ered­érdekeinek képviseletére hi- ^ten ~ Móra novembeI vatott szerv, a kereskedelmi 17-i cikke szerint — a Szege di Nemzeti Tanács is. Bur­zsoá jellegén az a tény sem változtat, hogy a szociálde­mokrata pártszervezet há­rom vezetője (Fürtös Sándor, Nemes Lajos, Szabó János) is tagja volt A szocialista megbízottak a központi párt­vezetőség álláspontjának megfelelően elfogadták a Az osztályok békéjének és polgári vezetést. A helyi for- mét ismertető cikkből összefogásának igenye Sze- radalmi erők gyengesége, a burzsoázia nagymérvű esz­mei hadjárata, a katolikus Dr. GAAL ENDRE és iparkamara titkára, Tonel­li Sándor október 16-án a vá­ros rendkívüli közgyűlése elé geden is igen határozottan jelentkezett október második felében a burzsoázia részéről. A Szegedi Napló október 22-i számának vezércikke pl. ez­zel a címmel jelent meg: Nyugalom! A cikk aláírás nélküli, minden bizonnyal a polgári radikális Móra Fe­renc írta. A vezércikknek a foradalomtól való félelmet kifejező, társadalmi összefo­gást hirdető mondanivalóját a magyarság sorsa iránt ér­zett őszinte aggodalom is motiválja. Sorsunk iránt ér­zett aggódást mutat a polgári radikális párt szegedi végre­hajtó bizottságának október 25-én megjelent kiáltványa is. Ott azonban a teljesen füg­getlen, polgári demokratikus Magyarország megteremtésé­vel kapcsolatos programpon­tok is szerepelnek és az osz­mények pozitív részének megvalósításához fűződő szúbjektív jószánflékűkat nem is vonjuk kétségbe) ob­jektíve, egyesek bizonyára szubjektíve is olyan szerepet adtak a munkásoknak, hogy azok saját osztály céljaikat feladva, polgári vezetés alatt lépjenek feL Ennek elérése — amint a kővetkező, az őszirózsás forradalom győzel­•^•••^•^^•látni fogjuk — sikerült A szegedi Marx téri piac csúnya fekete foltja az au­tóbusz-pályaudvar körül kialakult börze. A külföld­ről, Jugoszláviából, Bécs­ből és Olaszországból be­csempészett, vámot nem látott áruk, szivacskosztü­mök, nylon alsóneműk, tran­zisztoros rádiók, borotvapen­gék, öngyújtók, orkánkabá­tok, órák és aranyholmik cserélnek itt gazdát zugban. A tanulságból és a tandíj­ból számos notórius seftelő nem okult még, pedig a vám- és devizagazdálkodást sértő bűntett vagy szabály­sértés miatt soka Irat felelős­ségre vontak már, a holmi­kat elkobozták tőlük, s fi­zették a be nem kalkulált „felárat". Dugták a százasokat — A legutóbbi piacon kö­zénk csapott a mennykő — mondogatták egymásnak azok a feketézők, akik ez­úttal kibújtak az ellenőrzés gyűrűjéből. Sokan viszont bentragadtak. Szabó Mária 47 éves, Szabadka, Engels utca 14. szám alatti lakos kézitáskájából 25 darab száz­forintos és kisebb címletű bankjegyek kerültek elő. összesen 2 ezer 640 forint. Ennyit hozott át a határon, avagy már a piacon seftel­te össze. Hátizsáknak beillő másik táskájából kirakatták vele az állítólagos rokonok­nak szánt „ajándékot": négy orkánkabátot, három arany karórát, arany nyakláncot, szivacskosztümöt, női blú­zokát, szetteket. Becslés sze­rint is három ezer forint­nál több értékű. Elmondása szerint azokat a múlt héten Bécsből hozta. Az árakat jobban tudta, mint a leg­ügyesebb üzletszerző. Társakkal dolgozott Amikor a rendőrségre kí­sérték, mellette tartottak ré­gi ismerősei. Hajdú Irén és Konti Mihály, Makó, Bes­senyei utca 37., illetve At­tila utca 43. szám alatti la­kosok. Egyikük a szegedi kendergyárban, másikuk a gumigyárban dolgozik. Mind­ketten délutáni műszakosak és állítólag jegyben járnak. mista eszközökkel a polgári tályegyüttműködés gondola­demokráciát kívánta biztosi- ta is pontosabb megfogalma­zást kapott. Felszólít arra, tani és ennek keretei között akarta védelmezni a munkás­ság érdekeit. Kívánta a bé- hogy fogjon testvérkezet a két, de nem hirdetett tömeg- dolgozó magyar középosztály harcot annak elérése érde­kében. Mivel a párt vezetői még a forradalom előestéjén sem a munkásosztályt te­kintették vezető erőnek, ha­nem a demokratikus polgár­ságot, a program a Káro­lyi-párt és a Radikális Párt célkitűzéseihez igazodott. En­nek következtében elárulta a proletariátus forradalmi ér­dekeit. Megkönnyítette, hogy — az osztályegyüttműködés jegyében — szövetség jöjjön létre a Szociáldemokrata Párt vezetői és az ellenzéki burzsoázia képviselői között. Együttműködésük célja az volt, hogy békés tárgyalá­sok útján félreállítsák a nagybirtok és a finánctőke háborús kormányát, a végre­és a magyar munkásság. Az új Magyarországot a mun­kásság és burzsoázia összefo­— Csak átruccantunk Ma­ria néni elé — szabadkozott Hajdú Irén, mert nemrégi­ben vendégeskedtünk nála. — Miért akarta átvenni tőle az utcán a kötegnyi százf orintosokoat ? — Magamra akartam vál­lalni, hogy a pénz az enyém, nehogy neki legyea kelle­metlensége. Ezek szerint a bűnpárto­lást is magára vállalja? — Azt nem szeretném,!; Százhét út Radics Piros, Horgos, INA 58. szám alatti lakos az idén 107 alkalommal járt Ma­gyarországon. Ilyen sűrű „rokonlátogatás" után most a börzén érték tetten árusítás közben. Legtöbb holmiján már túladott, mindössze két orkán, egy velúring, 30 da­rab fejkendő, 5 pár haris­nya, 20 darab golyóstoll, fél kiló kakaó és több tábla csokoládé volt még nála. Matusic Puzsa, Szabadka, Franye Kluza 42. szám alatti lakos is a fekete piacon ügyködött, hogy túladjon a szetteken, orkánkabátokon és szivacsmellényeken. <5 91-szer ruccant át az idén. hogy a Marx téri piacon üz­leteljen. A jószívű sógor Kozák János debreceni lakost, aki ideiglenesen Sze­geden lakik a Kossuth La­jos sugárút 72/b. szám alatt, az építőipari munkássbálló­ban, a könnyű nyerészkedési lehetőség húzta a börzére. — Kérem, a három orkán­kabát tal, amelyet vásárol­tam, a sógoraimat a kariam megajándékozni. Mese ez! Gipszbe rakott félkarral Jött piacoLni Szegedre Mé­száros Júlia, Szabadka, Voiszka Ilitya 52. szám alat­ti lakos, noha a határon a vámvizsgálatnál már elvet­tek tőle két szivacskosztü­möt és szetteket. A maradék holmiból még 700 forinttot árult. Járja Olaszországot, Bécset Jön-megy, mint ahogy Lóczi Péter 22 éves, Ada, Laza Kostica 36. szám alatti lakos, akinek tisztes foglalkozása fémmaró. Teg­nap jött csak Bécsből, s egyenesen Szegedre tartott Olimpiai felár És akkor minden külön értesítés helyett ömleni kez­dett a kredenc alól a víz. Villámgyorsan betöltötte a konyha előterét besiklott a hokedli, az asztal alá. Bu­mugyáné fölsikoltott. bai bírják, előbb lavórért, aztán szerelőért. A lavór-őrséget ellátó csa­ládtagok már hatodszor vál­tották egymást mire a sze­relő, Csiga Vendel okleve­les kisiparos személyében Gyere már, Lajos, cső- megérkezett Nevéhez illő repedés! Bumugya Lajosnak, noha két diplomával is rendelke­zett volt egy gyöngéje: egy­általán nem birtokolta a csőrepedés elhárításához szükséges ismereteket. Még a feltörlés nagy munkájá­hoz is csak alig-alig konyí­tott. Végülis az asszony tér­csigavérrel látott munkához, először is helyet csinált ki­küldte a gyerekeket, kitessé­kelte az asszonyt is, a fér­fit pedig betanította asszisz­tálni. A falbontáshoz. Tudniillik anélkül nem lehetett felde­ríteni a kritikus pontot. Már minden csupa malter, tégla­denállva — eképp próbálta dap?bi , valan?[nt klI,Umáz megállítani az özönvizet egy hatalmas ronggyal — kérte, rohanjon, ahogy csak a lá­Megkövesedett erdő Eszak-Rhodesiá­ban létezik egy megkövesedett er­dő. A fák átlago­san fél méter ma­gasak. Nyilván­való, hogy az erdő növekedésének kezdeti stádiumá­ban erősen mész­tartalmú víz hatá­sára gyorsan meg­kövesedett Saj­nos senki sem ta­lált magyarázatot arra, honnét jött ez a víz, amelynek eredetére mg már semmi sem utal. volt a konyhában, mikor a csempézett odalhoz értek. — Benne van — mutatott rá látnoki mozdulattal az érdemdús víz- és gázszere­lő. Az asszony eltakarta szemét a kulcslyuk előtt. S neki volt igaza: ádáz küz­delem kezdődött ezután Csi­ga Vendel és a fehér fali­csempék között. A katona­ságnál tizedelésnek nevezik az ilyesmit. A víz kitartóan ömlött még, de Csiga szaki egyszer­csak elővette a zsebóráját. — Hűha! — rikktantotla —, mindjárt kezdődik az olim­pia a tévében. Nyúlt a kabátjáért — És holnap mikor tar­tózkodnak itthon? — érdek­lődött a hüledező háziaktól. — Dehát — hebegte aka­dozó nyewel Bumugya La jos — csak nem úgy tetszik gondolni... De bizony úgy. A szer számok táskába csúsztatása is azt csörögte: vitának itt helye nincs. Csiga Vendel az egész család vesztére megrögzött sportrajongónak bizonyult. Nekem látni kell a rekordokat — hangoztatta keményen, s csak akkor lágyult meg valamelyest, mikor Bumugyáné félénken meginvitálta: talán nézhetné az ő nagyképernyős készü­lékükön is a csodafutókat. — Erről esetleg lehet szó — hümmögte némileg meg­enyhülve —, de persze csak olimpiai felárral. Aznap nyolc világ- és olimpiai rekordot volt al­kalma látni az árvízsúj­totta Bumugya-családnak. A kilencediket s ez volt a legnagyobb, Csiga Vendel szolgáltatta a kalkuláció nevű sportágban. Igaz, ver­senyen kívül indult, s 'ezért, no meg nyugta hiányában aligha hitelesíthető. S. M. Kapzsiság — Mennyi magyar pénz van magánál? — Semennyi pénz nincs nálam — szabadkozott, az­tán előkerült százas címle­tekben 1700 forint, s a ren­geteg cucc a hatalmas uta­zóbőröndből: nyolc orkánka­bát, két vadonatúj zsebrádió hat velúring, több kiló bécsi' gyapjúfonal, női pulóverek, szettek. Az ő ügyét is, mint ahogy a többiekét, átadtak a vám- és pénzügyőrségnek. Lám, a feketepiac meg­szűrése most sem volt eredménytelen. Minden oda­vonzott ügyfélről helyszűke miatt nem szólhatunk. Saj­nos most is voltak eléggé sokan, akik mint vendégek nem tartották be a minden­kire egyformán vonatkozó vám- és devizaszabályokat. Kellemetlen helyzetbe hoz­ták azokat a „vásárlókat" is, akik kapzsiságból „olcsón és jót" akartak vásárolni. Egyetlen olyan árucikk sem került pedig-elő a táskából, amelyeket ugyanolyan áron s méghozzá jobb minőség­ben bármelyik szegedi üz­letben meg ne vásárolhat­nának. Lődi Ferenc VASÁRNAP, 1968. OKTÓBER 20. — - — -

Next

/
Thumbnails
Contents