Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

Ünnep Sándorfalván A szövetkezet megalakulásának két évtizedes jubileuma IIVDKkiildöttség a SZOT-nál A tapasztalat árfolyama A Vietnami Demokratikus Köztársaság Hazafias Frontjának küldöttsége, amely Tran Dang Khoa-nak, a front elnöksége tagjának vezetésével hazánkban tartózkodik, szombaton ellátogatott a SZOT székházába. A küldöttséget a SZOT elnöksége nevében Kiss Károly, a SZOT alelnöke fogadta, és tájékoztatta a szakszervezetek vietnami szolidaritási akcióiról. VálasztékAb ünnepi közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Ünnepi közgyűlésen em- mán az egész magyar palékeztek meg tegnap este a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz tagjai a közös gazdaság megalakulásának 20. évfordulójáról. A falu parasztjai 1948. ószén, a szegedi járásban az elsők között választották a szövetkezést. A közgyűlésen Petrács János elvtárs, a tsz párttitkára köszöntötte a szövetkezet tagságát, az alapítókat, valamint a jubileumon megjelent vendégeket Közöttük Komócsin Zoltán elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját a Központi Bizottság titkárát, a szegedi járás országgyűlési képviselőjét Péter János elvtársat a Központi Bizottság tagját, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, Győri Imre elvtársat az MSZMP Központi Bizottságának tagját a megyei pártbizottság ekő titkárát Csápenszki István elvtársat a járási pártbizottság első titkárát, Farkas István elvtársat, a járási tanács vb elnökét Katona Sándor elvtársat Sándorfalt-b országgyűlési képviselőjét, a társszövetkezetek képviselőit. A község kultúrotthonában megredezett ünnepségen Rostás István elvtárs, tsz-elnök számolt be a közös gazdaság elmúlt két évtizedes tevékenységének főbb eseményeiről, a közös termelés, a közös munka eredményeiről, és a fejlődéssel járó gondokról. Elmondotta, hogy 249 kataszteri holdon jött létre a szövetkezet, amelynek gazdálkodását a párt és a kormány helyes agrárpolitikája, valamint a tsz-tagság lelkiismeretes munkája egyaránt elősegítette. Péter János a közgyűlésen körvonalazta, hogy a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz tagjainak ünnepe egyben az egész magyar szövetkezeti gazdálkodás úttörőinek jubileuma. Komócsin Zoltán, a párt Központi Bizottságának és Kádár János elvtársnak, továbbá a megyei pártbizottságnak és a tanácsnak az üdvözletét tolmácsolta az ünnepelőknek. Többek között arról szólt, hogy a tsz-mozgalom úttörőinek: a közös gazdálkodás megalapítóinak, szemelv szerint is érdemük van abban, hogy nemcsak Sandorfalván, hanem országosan is nagyszerű eredményeket ért el a szövetkezeti mozgalom. Beszólt arról is, hogy az úttörők peldaja nyorasztság követte a párt és a kormány felhívását és az 1960-as évek elején uralkodóvá vált a mezőgazdaságban a szövetkezeti gazdálkodás. Komócsin elvtárs végül annak a reménynek adott kifejezést, hogy a tsz még nagyobb eredményekkel ünnepli megalakulásának elkövetkezendő jubileumát. Az ünnepségen 14 termelőszövetkezeti tag kapott oklevelet Farkas István, a járási tanács vb elnöke hangoztatta a kitüntetések átadása közben, hogy a szövetkezet minden tagját elismerés illeti a közös gazdálkodás során elért eredményekért. A járási tanács elnöke Biczók Klámán, Pataki Sándor, ökrös József alapító tsz-tagoknak a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója oklevelet és kitüntetést nyújtotta át. A többiek a járási pártbizottság és a járási tanács elismerő oklevelét kapták. A Városépítés „Szeged-száma" Ügy tűnik, egyre gyakrabban olvashatunk Szegedről az országos sajtóban. A napilapok mellett — melyek különösen az ünnepi hetek idején hírnökei és kritikusai rendszeresen a szegedi eseményeknek — újabban a szakmai folyóiratok figyelme ls többször Szegedre irányuL Tavaly az Építőművészet adott ki „Szeged-számot", most pedig (az augusztusra datált, de októberben megjelenő) Városépítés cimű településtudományi folyóirat, az Építőipari Tudományos Egyesület lapja szenteli csak. nem teljes terjedelmét Szegednek. A közvetlen okot, amely kiváltotta, hogy ilyen rész jjsfqmwewww; zi Szeged 1950 előtti közigazgatási határát, ugyanis Csengele akkor még idetartozott, Öttömös már akkor sem. Szegednek az 1920—30-as években saját várospolitikai folyóirata volt Jelenleg még műszaki-tudományos lapunk sincs. Éppen ezéit különösen fontos, hogy időnként legalább az országos lapokban jelenjenek meg publikációk a szegedi városfejlesztés, a várospolitika eredményeiről. A Városépítés című folyóirat szembetűnő tölE szak idejére eső konjunktúra K^SS^i^ es dekonjunktúra evein es a varosokkal }s> mindV™ geddel, nyilvánvalóan a város nemrég elkészült általá- felszabadulást követő vinos rendezési terve szolgál- szonylagos stagnálás évein tatta. És ez nagvon jóürügv át az utóbbi 10—12 esztendő volt. Módot adott a város- gyors iramú fejlődéséig. A politikai, városfejlesztési kér- Dél-Magyarország olvasói, a dések taglalására (Arvai Jó- város lakói jól ismerik az T

elnek, múlnak az esztendők, gyűlnek-sokasodna a tapasztalatok. A gyári műszakok során — bárhol, bál-milyen munkában — mindig gazdagdik valamivel a szakma, és persze maga a szakma mi velője is. A munkásosztályban évtizedek óta felhalomzc dott tapasztalatok igénylése, feltárása és hasznosítási: pedig főrangúan fontos ügyi elsődleges kötelessége keli hogy legyen minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. Sokféle forrásból buzog a tapasztalat, sokféle módon lehet meríteni is belőle. Egyik helyen sikeres ez a meregetés, máshelyütt kevésbé sikerül, de próbálkoznak, törekszenek. Van aztán olyan is, hogy meg sem kísérelik. Elkallódik a sietésben, kapkodásban az az érték, amit a tapasztalat — a felszínre hozott és ott tartott — jelenthet a napi munkában. A napi munka ugyanis meg-megújul, más műveletekkel gyarapszik, de — hol ebben, hol abban — mégiscsalt gyakran ismétli önmagát, előzményeit Ezeknél az ismétlődő elemeknél kerülhet előtérbe a tapasztalat: hogyan is volt csak? Most miképp kellene csinálnunk, hogy jobb legyen? Vagy legalábbis ne sikerüljön rosszabbul, mint előzőleg. Az utóbbi is probléma? — vetheti közbe az olvasó. Bizony az. „A tapasztalatok elhanyagolásával vetjük meg 00 d 1*0 a Jövőben végzendő fölösleges munka alapjait" — monriLNrl E ta valaki. Mégpedig tapasztalatból, egy olyan ügy kapcsán, amikor a bajokat egy kis átgondolással-visszatekintéssel el lehetett volna kerülni. Sajnos, elég gyakran nem kerül sor erre az értékelő visszatekintésre. Pedig mi sem lenne természetesebb: a melléfogások kivédésére, mint mindent felhasználni az aranyat érő tapasztalatokból. Optimálisan valahogy úgy festene az egész, mint egy vízgyűjtőterület. A vállalati „térképen" sűrűsödő kék vonalkák mutatják, hogyan ered az idős, munkában megőszült szakiktól, sokat látott műszakiaktól, mérnököktől, vagy — mert természetesen a tanulás is tapasztalatgyűjtés — a szakma új útjait megjárt fiataloktól vagy továbbtanulóktól a tapasztalat, s hogyan futnak azután egyfelé ezek a vonalkák, hogyan torkollnak a hatékonyabb gazdálkodásba. A jó és rátermett vezetők így is gondolkodnak, ezt is akarják elérni. S ahhoz, hogy nőként lehet megvalósítani az optimumot, maguk is gyűjtik — szakkönyvekből, vezetéselméleti tanulmányokból — a tapasztalatok jobb felhasználásának ismereteit. Hogy döntések, cselekedetek hatását előre felmérjük, nem kevésbé fontos filmszerűen visszapergetni egy-egy korábbi döntés következményeit. Nagy haszna lehet az ilyenfajta következetes átgondolásnak, elmélyülésnek a jövőre nézve. S ebben a tevékenységben természetesen nem maradhat magára a vezető. A munkások véleményére itt is, mint mindenben, figyelnie, reagálnia kelL Kérnie kell ezt a véleményt: a közreadott elképzelések, felsorakoztatott tannivalók asszociációkat, tapasztalatokat, ötleteket ébresztenek a közösségben, olyanokat, amelyek segítenek kialakítani a lehető legcélszerűbb megoldást Így épülnek bele a közös kincsek az új meg új ered« ményekbe. így segítenek elkerülni a buktatókat, csalód a* sokat, kudarcokat a 9. oldalon Klauzál Napjainkban, amikor a vállalatok közötti új meehatér, Tisza-part s a légi fel- nizmusi verseny mindinkább kialakul, különösen fontos, vétel). A 28. oldalon levő hogy a döntésnél kellően feldolgozott és értékelt tatérkép pedig helytelenül jel- pasztalatokra támaszkodjék egy-egy kollektíva. Már • ~ - szóltunk az üzemen belüli tapasztalatforrásokról, amelyek azért is fontosak, mert az üzemi demokrácia, a tulajdonosi szemlélet fejeződik ki igénylésükben, felhasználásukban. Ezeken kívül persze sok ága-boga van annak, hogy ne a saját — vagy mások — hibáit, ballépéseit, hanem saját — vagy mások — sikereit életrevaló akcióit ismételje meg, sőt múlja felül a termelő közösség. Az információk tömegére van szükség mindehhez. Sok szegedi vállalatunk veszi például igénybe az intézményes piackutatás adatait, s folytat egyidejűleg a maga módján és eszközeivel piackutatást maga is. A szükségletre való termelésnek elengedhetetlen feltétele ez: a piaci észlelések gondos mérlegelése. Sok még e téren is a javítanivaló, aminthogy a gépi adatfeldolgozás „bevezetésében" a tudományos tapasztalatok gyors átültetésére is bőven van feladat Előremutató példát is láthatunk: tudományos kutatóintézetek és szegedi üzemek együttműködésére, gyümölcsöző kapcsolatára. Nem vitás, hogy a különböző szakfolyóiratok is sok-sok olyan tapasztalati tényt tartalmaznak, amelynek csak utána kell nyúlni, erre sem szabad sajnálni az időt, Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Wolfgang Heinrichs, az NDK kereskedelmi és ellátásügyi miniszterhelyettes szombaton Budapesten aláírta az 1969. évi magyar—NDK belkereskedelmi választékcsere-megállapodást. A megállapodás 1969-re 18,4 millió rubel értékű összforgalmat irányoz elő. Ennek keretében különféle textíliákat, cipőket, elektromos háztartási készülékeket és egyéb iparcikkeket hozunk be kész konfekcióáruk, cipők, bőrdíszmű, különféle háztartási fa- és műanyagáruk, borpárlat és egyéb cikkek ellenében. talál témát vidékről, s idén már Pécsről szintén adtak ki | fáradságot, a szegedihez hasonló különszámot. Kár, hogy ehhez nem lehet hozzájutni Szegeden. A lapterjesztőknek lezsef cikke); a nagy árvíz eredményeket, a gondokat es hetett volna annvi iWeti Ír" utáni (dr. Perényi Imre) és a terveket is. cikkeinkben ™ ™lna ^leti éra jelenlegi városfejlesztési igyekszünk ezeket folyama- „tgyobb példálfysSt Wv koncepciók bemutatására tosan figyelemmel kísérni- -Rak ™ (Szmetana György); az új Füle LaJo^írását Szeged^ ^ m^ySufő nagf éri általános rendezési terv talános rendezési tervéről -t -..í a„~,„ „ i,»,.im,sith™ uexioaesre. elemzésére (Füle Lajos); a éppen a közelmúltban jelennyugati városrész rendezését tettük meg mi is lapunkban, célzó közelmúltban lezajlott De ilyen gazdag anyagból, tervpályázat értékelésére (dr. mint amilyet ez a ..SzegedPerczel Károly—Selénvi Ist- szám" most feltálal, szemezvén); a szénhidrogén-feltá- getni nem is igen lehet: vagy rás hatásának felmérésére végigkísér az ember egy-egy (dr. Mátyás Lajos): a város fejtegetést, vagy inkább beés környéke egymásra utalt- le sem kezd. A felemlített ságának kimutatására (Ta- témákból mindenesetre igy is kács Máté); sőt még a Dóm kiderülhetett, hogy Szeged tér városképi problémáinak városfejlesztésének eredinétanulmánvozására is (dr. nvei és problémái között a Granasztói Pal). Mindez or- hazai szakemberek kitűnően szágosan elismert helybeli és eligazodnak; a régi és az új budapesti szakemberek, épí- eredményeket egyaránt lisztőművészek, várostervezők telik és megbecsülik, a probtolIából. léniák megoldása pedig mclyA Városépítés cikkeiben rehatóan foglalkoztatja őket. jól nyomon követhető Sze- Szeged fejlesztése tehát nem ged növekedése, kezdve az valamely vidéki város sajáárvíz utáni újjáépítéstől, az los, egyedül való problémáellenforradalmi Horlhy-kcr- ja, hanem az ország egyiknagyvárosának, regionális Fehér Kálmán A

z emberiség azért lehetett azzá, ami, mert ősidőktől megvolt benne a képesség a régi és új tapasztalatok összegyűjtésére, s az így keletkezett tudáshalmaz mellett a kezdeményezésre, újításra. A reform, amely maga is tapasztalatok tégláiból épült, olyan ígéretessé. amilyennek kilenc hónap elteltével megismerhettük. csak még inkább emelte a tapasztalat árfolyamát. S az gazdálkodik igazán célratörően, aki ezzel a nyereségforrással is ügyesen, hasznosan sáfárkodik — az egyén, az üzem. s egyben az egész népgazdaság javára. SIMÁI MIHÁLY Szénhidrogén A geológusok megállapítása szerint az alföldi folyók és az ártéri területek alatt nagy mennyiségű szénhidrogénkincs húzódik. A fúróberendezések telepítési nehézsége miatt ferdefúrasokkal táriák fel a kőolaj- és gázvagvonkészletet központjának országos érdeklődésre számot tartó, népgazdasági jelentőségű kérdése és feladata. A magas színvonalú, s a laikus számára mégis élvezetes tanulmányok értékét ugyan nem rontja, de azért sajnáljuk, hogy a lap illusztrációs anyagát adó fénykéÜlésezett a Magyarok Világszövetségének elnöksége A Magyarok Világszövetségének elnöksége dr. Bognár József professzor elnökletével tartott ülésen megvitatta és Az elnökség a továbbiakban elfogadta Kárpáti József főtitkár javaslatát kulturális bizotság létrehozására. A bi jóváhagyta a viliigszövetség zottság elnökévé Beöthy Otez évi munkájáról szóló fő- tót választották. Az ülés titkári jelentést. Az elnökség ezután megtárgyalta a Hazafias Népfront titkárságának pek egy része régi. csaknem I Kovács Andrást, tízéves állapotokat rögzít í Lajost, Boldizsár (Tisza-parti sétány, Dóm tér I Volentik Bélát. javaslatait az elnökség kibővítésére és tagjai sorába választotta Károlyi Mihálynét. Szabolcsi Bencét, Paíotay Sándort, Zsebők Zoltánt. Pach Zsigmond Pált, Szabolcsi Miklóst, Rutlkai Évát. Lőrincze Ivánt és részvevői végül megtekintették a Magyarok Világszövetségének közreműködésével készült Pillantás Magyarországra című híradófilmet, valamint a Hazatérlek című tévéfilmet. (MTI) Vízügyi tanácskozás A magyar—szovjet vízügyi egyezmény 18. ülésszakát október 8-tól 17-ig Kijevben tartották meg. Áz ülésszakon az egyezmény végrehajtásának időszerű kérdései kerültek megvitatásra, így a többi között a Tiszavölgy közös érdekű határmenti szakaszán a biztonságosabb árvíz- és belvízvédekezésre irányuló intézkedések, valamint folyamszabályozási, víz minőségi és hidrológiai kérdések.Megvizsgálták továbbá a távlati vízgazdálkodási terv és vízmérleg készítésének módszertani kérdéseit. VASÁRNAP, 1968. OKTOBER 29. Da-MÁmmmG i i