Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nagy, alapvető változásról, az egész vasúttechnológia átalakításáról van szó, mindjárt kezdettől zökkenőmentes legyen a gépezet működése. Meggyőződésünk azonban, hogy helyes úton járunk, amit az eddigi eredmények is bizonyítanak. A jövőben egyébként uzt a gyakorlatot követjük majd. hogy egy-egy vasútvonal felújítása előtt döntjük cl a körzeti pályaudvarok sorsát — mondta a miniszter, s közölte, hogy ezek között az első lesz a hldasnémet—szerencsi vonal, ahol a jövő évben körzeti pályaudvart rendeznek be. s ugyanezt tervezik a továbbiakban a Hegyeshalom—Csorna—Porpác, valamint a Murakeregztúr—Siófok vonalon is. A miniszter foglalkozott azokkal az aggályokkal is, hogy vajon egy-egy vasútvonal. vagy állomás megszüntetésével összefüggésben kellő időben biztosítják-e a helyi közlekedés lebonyolításához szükséges előfeltételeket. A miniszter a képviselők segítségét kérte két vonatkozásban is. Egyrészt, hogy lépjenek fel a megszüntetés ellen, ha az előfeltételek valóban nem biztosítottak, másrészt, hogy ne legyenek szószólói túlzott, teljesíthetetlen Igényeknek. Közölte: az Illetékesek számolnak azzal, hogy hosszabb távlatban a személyszállítás több mint kétharmadát az autúbuszközlckcdés bonyolítja majd le, ezért mindent elkövetnek e fontos közlekedési ágazat fejlesztésére, korszerűsítésére. A ma még jogos aggályok tehát minden bizonnyal fokozatosan megszűnnek majd. A közúthálózat jelenlegi túlterheltségével kapcsolatos észrevételekre válaszolva a miniszter elmondta: e probléma megoldására, a szükséges anyagi eszközök előteremtésére többféle lehetőség kínálkozik. Ezek egyike éppen az a közlekedési alap. amelyet a mintegy 2000 kilométernyi vasútvonal, illetve az állomások megszüntetéséből eredő megtakarítások képeznek. Ebből természetesen nem lehet fedezni az egész úthálózat korszerűsítési költségeit, kizárólag olyan területek közlekedési problémáinak megoldására használják majd fel. ahol vasútvonalat, vagy állomást szüntetnek meg. Ezzel kapcsolatban a miniszter említést tett a gépkocsik számának rohamos növekedéséről ls. Az úthálózat telítettségét a városokban és a közutakon is főleg a személygépkocsipark rendkívül gyors növekedése okozza. A mai ember életéhez mindinkább hozzátartozik a gépkocsi, s az Ilyen irányú igények kielégítésére mindent el kell követnünk. De hogy ez milyen mértékben lehetséges, ez az életszínvonal kérdése. Fontos, hogy amikor arról döntünk, mennyi gépkocsit hozzunk be. mindjárt számoljunk azzal is, hogy ez mennyi többletköltséget jelent az útépítésben, vagy milyen járulékos beruházásokat tesz szükségessé. A továbbiakban a miniszter a darabáru-szállítással kapcsolatos észrevételekre válaszolt, majd a vonalmegszüntetéssel kapcsolatban felszabaduló vasutasok foglalkoztatósáról szólt. Hangoztatta. hogy az illetékesek gondoskodnak a felszabaduló munkaerő ' elhelyezéséről, messzemenően igyekeznek megoldani az érintett vasutas dolgozók problémáit. Végezetül a miniszter bejelentette, hogy a vita során elhangzott észrevételeket a további munkában hasznosítják. azokat a kérdéseket pedig, amelyek meghaladják a minisztérium hatáskörét, a kormány elé terjesztik. Ismételten kérte az országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott közlekedési koncepciót jóváhagyólag vegye tudomásul. a vasutakról szóló törvényjavaslatot fogadja el. jében bekövetkezett változás hatalmazás részleges módosítette indokolttá az anyagi tását is; korábban ugyanis a eszközök zárolására vonatko- zárolás hatálya nem terjedt zó korábbi jogszabályi fel- ki az egyedi beruházásokra. Különféle vizsgálatok Dr. Dabrónaki Gyula expozéja a népi ellenőrzésről A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé. — Tizenegy évvel ezelőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést. — Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok Jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán —, egyre erő. teljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött Ezt a vonását erősítették azok a módosító jogszabályok ls. amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket az állami és társadalmi jelleg erősítésére vonatkozó Intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban tovább is fejleszti. rendjéből adódó követelményeknek megfelelően módosítja, a korábban rögzített hatásköri szabályok fő elveit érintetlenül hagyja. A korábbi jogszabályi rendelkezések a minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok és egyéb szervek ellenőrzésének hatáskörét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz koncentrálták. Ez a jogszabályi rendelkezés a gazdaságirányítás mai követelményeinek nem felel meg. Ezért a törvényjavaslat olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egy új hatásköri jegyzékben szabja meg a területi népi ellenőrzési bizottságok hatáskörét. A gazdaságirányítás rend— A népi ellenőrzés megalakulása óta eltelt 11 év alatt vizsgálataink a népgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintették. Arra törekedtünk, hogy tevékenységünk a kormány útmutatásának megfelelően a társadalom előtt álló legfontosabb feladatok megoldását szolgálja, a" fontosabb gazdasági kérdésekre koncentrálódjon. Folyamatosan vizsgáltuk az építőipar fejlesztésébe hozott határozatok végrehajtását. — A rohamosan növekvő ipari termelés fokozott igényeket támasztott a közlekedéssel szemben. Vizsgálataink során azokat a tartalékokat kerestük, amelyek kiaknázásával minimális anyagi ráfordítással is jelentősen segíteni leltet a szállítási gondokon. Vizsgáltuk a termelőszövetkezetek anyagi, műszaki ellátottságát és rámutattunk a géppark strukturális aránytalanságaiból, a járulékos és .kapcsolódó beruházások megvalósításának elmaradásából származó problémákra. Felhívtuk a figyelmet a melléküzemági tevékenységben rejlő tartalékokra. Vizsgáltuk a mezőgazdaság szakember-ellátását, s ellenőrzéseinkkel elősegítettük azt a törekvést, hogy az önálló gazdálkodást akadályozó adminisztratív korlátokat megszüntessék, a szövetkezetek belső integrációja megerősödjék, s ezzel a közös gazdaságokban kiegyenlítettebb, magasabb szintű legyen a foglalkoztatás. megszilárduljanak a Jövedelmi források. — A szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törekvésünk, hogy minden eddigi ellenőrző szervnél többet foglalkozzunk a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális célok megvalósításával. Így például a 15 éves lakásfejlesztési terv végrehajtásának ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a lakásépítkezések zömmel a községekben történnek, ezért a városok rendkívül kedvezőtlen lakásellátottsága lassúbb ütemben javul a távlati tervben előirányzottnál. Sok helyütt kihasználatlan még a házgyárak kapacitása, s nem javult lényegesen az építkezéssel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás és az anyagellátás sem. — Vizsgáljuk a javítószolgáltató hálózat helyzetét, mert a hozzánk érkezett jelzések szerint az árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javitó-szolgaltató tevékenység bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szempontjából megengedhetetlen. Nemrégen vizsgáltuk a lakosság sütőipari áruval való ellátását, s vizsgálati témánk volt a cipők minősége. — A szociális, kulturális, egészségügy ágazatokat vizsgálva például olyan tapasztalatra jutottunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrászorultabbak kapják. Felmérésünk szerint az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezményes üdülést. Az ezekben a témákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét. — Minden vizsgálatunkban helyet kaptak a társadalmi tulajdon védelmét biztosító feladatok. E munkánkhoz sok és értékes segítséget kaptunk azoktól a dolgozóktól, akik közérdekű bejelentéseikkel gyakran hívták fel figyelmünket a beavatkozást igénylő esetekre. Közérdekű bejelentések — A lakosságtól a bizottságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés. panasz érkezik. Ezek a jelzések is információt nyújtanak, hogy a lakosság miként vélekedik egyes állami intézkedésekről, a közélet tisztaságáról, az állami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével irják meg észrevételeiket, javaslataikat, amelyeknek túlnyomó része a közös ügy féltéséből fakad. A lakosságtól érkezett közérdekű bejelentése hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét például arra, hogy az illetékes szervek közömbössége miatt jelentős összegű állami bevételtől esünk el. Ismeretes, hogy az utóbbi időben megnőtt az ingatlanok iránti kereslet, amit egyesek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik. Az így szerzett, nemegyszer milliós jövedelem után azonban adót nem fizetnek. Pedig a 3/1961. PM. számú rendelet szerint a mezőgazdasági ingatlanok parcellázása útján elért jövedelemtöbblet progresszív jövedelemadózás alá esik. Ez a renlelkezós azonban elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében. — A bejelentések és panaszok vizsgálata — a konkrét ügyeken túl — arra is választ ad, hogy az állami szervek hogyan intézik a dolgozók ügyeit. Évekkel ezelőtt még sok hibát találtunk, az utóbbi időben végzett vizsgálatok azonban már az államigazgatási munka erős javulásáról adnak számot. Meggyorsult a beadványok intézése, színvonalasabb. kulturáltabb lett az ügyintézés, Csökkent a törvénysértések és panaszok száma, az ügyek nagyobb százaléka már az alapeljárás során eredményesen megoldódik. — összegezve az eddig elmondottakat: úgy gondolom, hogy a népi ellenőrzés intézménye a 11 évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően fejlődött és mőködött. A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke, kiszélesíti annak lehetőségét, hogy a dolgozó tömegek az államigazgatás, a gazdálkodás fejlesztésében tevékenyen közreműködjenek, tapasztalatot szerezzenek. A szocializmus építésében nem nélkülözhető a dolgozó nép közvetlen részvételén alapuló állami ellenőrző szerv, így annak életrehívása hazánkban szükségszerű volt. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt országgyűlést. hogy a népi ellenőrzés eddigi működéséről adott beszámolómat és a népi éllenőrzésről szóló törvényjavaslatot az előterjesztett módosító javaslattal fogadjad. Négy évre — Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjai az arra illetékes államhatalmi szervet meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a nepi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos Időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményinek. jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a központi népi ellenőrzési bizottság és az arra illetékes tanács irányítása alatt tevékenykednek. A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az országgyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. A népi ellenőrzési bizottságok közvetlenül fordulhatnak a helyi tanácsokhoz előterjesztéseikkel; a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek a népi ellenőrzési bizottság ülésein. Tóth Béla: 14 rikkancs Egy szegedi újságárus félszázados emlékei újságokról, szerkesztőkről, történelemről A társadalom bevonása — A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók 6zéles társadalmi támogatásával, népi ellenörökkel végzi. — Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szívesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda" is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenöröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nö, s a népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megtalálhatók. Hatáskör — A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat Csak a gazdaságirányítás új 2 DEL-MAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1968. OKTOBER 19. De ezekben a napokban _ az új trónörökös népszerűsítése is kötelező anyagul volt kiróva a lapoknak. A miniszterelnökség sajtóirodája kívánta, hogy salátázzák be a gyászhírek és a részvéttáviratok gomolyagába. Mert, ha meghalt a király, új királyt kell éltetni. A sajtóiroda közleménye így hangzott: „Az új trónörökös. Ferenc Ferdinánd tragikus halála a monarchia új történelmének és jövendőjének előterébe állítja Károly Ferenc József királyt herceg személyét, az. osztrák császári és magyar szentkorona új várományosát. Károly Ferenc József nem Ismeretlen a magyar nép előtt. Huszonhat éves fiatal ember. Felesége. Zita, pármai hercegnő. Az új trónörökös tökéletesen beszél magyarul, elragadó. szeretetreméltó fiatalember, mint őrnagy magyar garnizonban szolgált és sok apró feljegyzés és történet tanúskodik róla, hogy őszinte rokonszenvet és szívbeli megértést érez a magyar nép Iránt." (Szegedi Friss ÜJság) Móra számtalanszor leírta, keserű öngúnnyal, hogy javíthatatlan destruktív, s valóban nem volt képes szolgai módon a fentről jött intézkedésre mézeskalács szavakat dobálni az olvasók közé. A királyt akkor ő sem tagadhatta meg, de a királykedveitető témát így adta elő: ..A kis trónörökös könyvei. A trónörökösök, hiszen méltóztatnak tudni, már süvölvény korukban ls csodálatos Jelelt szokták adni kiváló képességeiknek. Rendesen nagyon érzékeny szívűek és borzasztó szerelmesek, a nevelő katonatiszt bácsikkal szemben neveletlenek, ellenben leendő alattvalóikra mindig nyájasan mosolyognak, leginkább katonásdit szeretnek Játszani, és suhanc korukban rendkívül demokratikus nyilatkozatokat szoktak tenni a nyilvánosság számára. amikre később abszolút, de nem emlékeznek vissza." Július 2-án már jegyzék ment Belgrádba, hogy ott is terjesszék ki a nyomozást az összeesküvés szálainak felkutatására. öt nap telt el Szarajevó óta. A lapok kezdenek visszamenni a régi kerékvágásba és városi híreket is közölnek, mert anélkül a szegedi nem tud meglenni. A júliusi közgyűlésen megtárgyalják az új ipari és kereskedelmi ügyosztálv felállítását, s e kérdésben Cicatricis Lajos főispán javaslatalt elfogadták. Napirenden a belvárosi reáliskola renoválása. De a lapokban úgy ötödikétől kezdve újra beszüremkednek a saját, hazai rémtörténetek is. ..A revolveres asszony. A családirtó gazda." Azért az újságok figyelmének középpontjában mégiscsak a háborútól való félelem remeg. A legszabadszájúbb újság se meri kimondani, ami a nyelvét égeti, hogy bosszúálló háborút kell indítani, hanem más lapokat idéz meg, főleg külföldleket, annak kimondására, amit magáról elhárít. Háborút! Lázongások Boszniában. Az ország belsejéből egyre jönnek a hírek, hogy a szerbek üzleteit kifosztják, lakásaikat feltörik. Zenice községben a tömeg lerombolta a szerb iskolát és szétzúzta a szerb vendéglőt. Travnikból egy szerb országgyűlési képviselő ezt a táviratot kapta: „A katolikusok megőrültek, megtámadtak bennünket, félünk, hogy ebből vérfürdő lesz." Zágrábban hevesednek a szerb ellenes tüntetések. A Nációnál kávéház lerombolása után a szerb egyházközség és a Szokol Egyesület székháza ellen intéztek támadást. A magánházak ablakait beverik, a szerb üzletek berendezéseit és áruit kidobálják, letépik a szerb nyelvű táblákat, feliratokat A Szeged és Vidéke egyik Bécsben tartózkodó újságírója ilyen riportot küld haza lapjának: ..Kétszer huszonnégy óra kellett, míg Bécs felocsúdott az Idegbénító szenzáció hatása alól. amely vasárnap délután lecsapott a császárvárosra Hosszú fekete lobogók csapdossák a paloták és középületek ablakalt. Csak a Burgon és Schönbrunni kastélyon nem lenget gyászos zászlót a szél. Az utcákon, a hivatalokban, vendéglőkben, kaszinókban egy szó hallatszik: einmarschierenl (bevonulni 1). Egy magas rangú tiszt így vázolja az eseményeket: — a hadsereg mindig héborúspártl, de soha nem követelték ilyen erősen a háborút, mint most. Elnmarsehleren I Ml nem politizálunk, a hadseregben tilos a politika, de nézzük végig az események logikáját. Az annexló (ldj népek kényszerű egyesítése) után nem volt háború, erre bekövetkezett a konflagráció (végromlás). A szandsákot kiürítettük, erre elvesztettük a Szalonikl utat. Most Szarajevó. Balkán nem nyugsíik, de ml a revolverlövésre ágyúdörgéssel válaszolunk. Ha valaki végigjárja garnizonjalnkat. egy szót hall csak: Elnmarsehleren!" Sokkal több szivart szívott Móra, mióta összegabalyodott a világ. És mint főszerkesztő, legalábbis az én világomban, ő volt az egyetlen, aki a felborulásra kész világot igyekezett legalább a lapja hasábjain egyensúlyban tartani. Az első pillanattól kezdve, hogy a háborús hisztéria zsilipjei felnyíltak, és hogy ezen az áradmányon elsüllyedhet az a kis hajó. amelyben élünk, örök félelemmel töltötte el. Félt a saját szaktársaitól, és laptársaitól is. Hogy majd a lapok lesznek a legfőbb uszítók és hangadók a maguk egyoldalúságával. Hogy majd miieszünk a fehér húsvéti báránykák, s a másik oldalon pedig a csattogó fogú sötét farkasok. Nem tudok róla, hogy akármelyik szegedi lap megtette volna, amit ő azokban a napokban. Mindenki tüszkölt, köpködött Szerbiára és kész tényként közölték, hogy Belgrád a felbujtó, ő szervezte a merényletet a nagy szerb gondolat megvalósítására. Ebben a kurjongatásoktól hangos őrjöngésben Móra Tömörkényt kérte, hogy belgrádi lapokat olvasva, adjon onnét való véleményeket is. Mit mondanak azok? Tömörkény fordított, Móra közölte ezeket az írásokat. (Folytatjuk.)