Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-15 / 217. szám
Szeged bolygói 27. Tisza sziget Formalitások nélkül Határközség. 1952-ig ú-szentiván néven szerepelt, azóta Tiszasziget. Régi eredetű. A legősibb idők óta lakott hely volt. A hajdani Ősök mindig szívesen telepedtek a víz közélébe, védelmet és táplálékot remélve. Többször elpusztult, 1700 körül mint pusztát említik a sárguló írások. 1746 márciusában a csanádi kormányzóság községet alapított itt, és a valamikori magyar falu helyére telepeseket hozatott. 1783-ban Szeged város megvette a királyi kamarától, mire a szerb lakosság Üjszentlvánra költözött át. A lakatlanná lett faluba szegedi rnagyar családok jöttek. Nevét az árvizek alkalmából kapta, mert a belső rész szigetként emelkedett ki a pusztító, átkos hullámokból. Mellette Térvár. Közvetlen a határ. Falusi idill Virágos, hangulatos, csendes a íalu központja. A parkban árnyas fák alatt rózsák Integetnek. A templom mellett mindjárt kis kút ontja a vizet. Egy asszony kannákkal igyekszik a vízért. Körben üzletek, három iskola, óvoda. A nyitott ablakokon át hallik, éneket tanulnak a gyerekek. Falusi hangulat. A közigazgatási terület 4670 hold, 1518 lélek boldogul rajta. Zárt község, mindössze 20 tanyát számlálnak, 16 utca. 430 ház. ennyi a falu. Évente 8 ház épül. Személyautóból 16-ot, nagymotorból 49-et. televízióból 190-et, rádióból 400-at tartanak. A takarékba 2 millió forintot raktak. Az általános képet, a tanácsházán, a templomon és a mozin kívül buszmegálló, három bolt, vendéglő, felvásárlótelep. két emlékmű és a Búzakalász Tsz teszi ki. Orvos hetente többször átjár Űjszentivánról, gyógyszertár is ott található. Naponta 150 —180 ember jár el leginkább Szegedre az iparba. Igaz. ide is jönnek, a szövetkezetek irodáiéban 20-an, az iskolákban 10-en, és a ktsz-nél öten dolgoznak. Megéri a kijárást. Egy kijáró: — Szegény volt ez a község. 1950-től ismerem, dolgozom itt, úgy járok ki Szegedről. Megszerettem. A 18 év alatt sokat, de sokat változott, téglajárdák se voltak, most meg utak, járdák, parkosítás, szinte eltéved az ember, ha az akkori falura gondol. A faluban élők az egyre erősödő Búzakalász Tsz-ben jó megélhetést találnak. Egységes' a gazdasági alap, két esztendeje fizetőképes a közös gazdaság. Az utóbbi időben 180-an jöttek vissza a városokból, leginkább 40 éven aluliak. A kötött területen a hagyományosak mellett intenzív kultúrák is kialakultak. A nagyüzemben 160 holdon kertészkednek, divat a fóliázás. Am a portákon és a háztájiban is jó pénzt termelnek az emberek, a saláta, a korai burgonya, uborka, retek, zöldség hazája is ez a vidék. Akad olyan udvar, ahonnan 30—50 ezer fej salátát eladnak egy esztendőben. Hosszú évtizedekre vlszszanyúló hagyományai vannak, e kultúrának. Az évi jövedelem családonként 30—40 ezer forintra becsülhető, a közös gazdaságban az egy napra eső jövedelem 86 forint Lényeges vagyoni eltolódás a családok között nincs a faluban. Nincs olyan ház, ahol háztartási alkalmazott lenne, mindöszsze hárman szorulnak közsegélyre. Leghíresebb embere a falunak Niesner Ferenc országgyűlési képviselő, aki a termelőszövetkezet elnöke. A közös gazdaság a munkaképesek mellett 113 öregről, nyugdíjasról is gondoskodik. Növekvő igények Takarékosan, szorgalmasan élnek a Tiszaszigetlek. Igaz, néhányan többször a pohár fenekére néznek, havonta 250 ezer forintot költenek italra. Sok pénz. Nőttek az igények, nem sajnálják most már élelemre, ruházkodásra, bútorokra a pénzt. Jelenleg 150 gáztűzhely található Itt. Divatba jött a külföldi utazgatás. Mircsó Mihály kocsis a termelőszövetkezetben. A nyarat Romániában töltötték. Csányi Jenőné szintén a közösben Tökéletes családszervezés keresi kenyerét. A kislány a Német Szövetségi Köztársaságban járt. Nem idegenkednek a nagyüzemi gazdálkodástól. Négy évvel ezelőtt még gyakorta hangzott el ellenagitáció, ha a fiatalok mezőgazdasági szakmái választottak. Az idén 27-en végezték el az általános iskolát, közülük 51 százalékban ipari tanulónak, 22 százalékban középiskolába. 11 százalékban pedig mezőgazdasági tanulónak mentek. Alig maradtak otthon néhányan, akik nem tanulnak tovább. Mezsgyék nélkül H. M. volt középparaszt. Annakidején váltig ellenezte a közösködést. Hajnalok hajnalán felkelt, dolgozott napestig. Megélt, éldegélt a földön. Most a szövetkezetben holdogul. Reggel 7-kor kezd, délután 4 órakor már abbahagyja a munkát. Jól megvan. Nem cserélne életmódot Miklós bácsi raktáros. Tűzzel-vízzel ellenezte a szövetkezetet Most ilyeneket csi-; nál; Éjszakánként felkel, kém- : leli az eget, lesz-e eső. Merthát a szérűn ott a sok ga- ; bona. Be ne ázzon, mert ak- j kor mi lesz, kevesebb lesz a közösnek, kisebb jut a tag-1 ságnak. Megy a tanyára. Nézi, hogyan rakják a szénát. S nem hagyja szó nélkül, ha pocsékolást lát. Részesen müvelik a kukoricát. Korábban elő-előfordult, a rakodásnál előre hányták a babirkát (fejletlen csöveket), hátulra pedig a szép, nagy kukoricacsöveket. A kicsit a közösnek, a nagyot meg haza, a háztájiba. Ma már csak megmosolyogják, de nem engedik meg senkinek se az ilyen dolgot. Hatalmas gépek dolgoznak a térvár-pusztai részen. Nagy beruházásba, 15 millió forintos költséggel, kezdett a termelőszövetkezet. Földgépek markoljál: a dombokat, és kiegyenlítik a határt. Ezután jól teremjen majd, s ne legyen belvíz. Az emberek naponta járnak ki, megállnak a hatalmas, okos gépek közelében, néznek, cigarettáznak, vagy ha jönnek a határból, pihennek egy kicsit. — Ki hitte volna? Ma már ennyire telik — büszkélkednek. Déli harangszó Sokáig húzzák a harangot. Dél van. Tiszaszigeten megtehetik. A plébános úr harangoz. Könnyű neki. No, nem azért, mert nyugdíjba ment a harangozó, Józsi bácsi, hanem azért, mert villany mozgatja a harangokat. Egy gombnyomás és szól a harang. Újított az egyház. Változik a kor. Ami korszerű, korszerű. Még a templomban is. Bubori Gizella ezt mondja: — Szegeden érettségiztem, de nem mennék be a városba. Egyszerűbbek, barátságosabbak itt az emberek. Meglehet Sz. Lukács Imre Két évre szóló üzemi alkotmány születik a következő hónapokban, most munkálják ki az új kollektív szerződések tervezetét. Ehhez a munkához hasznos tanulságul szolgálhatnak az idei szerződések tapasztalatai. Az egyik, s legfőbb tanulság: a szerződések csak akkor válhatnak igazán az üzemi élet alkotmányává, ha előkészítésüket és jóváhagyásukat egyaránt a szocialista demokrácia alapján végzik. Tavalyról ránkmaradt egy-két példa, amelyek a formalizmust tükrözik, nem árt mementóként elővenni ezeket. Előfordult például, hogy formális volt a szerződéstervezet megvitatása. A Szegedi Építőipari Vállalat esetében a dolgozók részvétele nem volt teljes, sokan kívülrekedtek a teremből, ahol a kollektív szerződést ismertették. Pedig a munkások teljes és aktív részvétele alapfeltétel a jó kollektív szerződés megteremtéséhez. Szintúgy nem vették figyelembe ezt az elvet a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál; abban hibáztak, hogy csak a szocialista brigádok körében bocsátották vitára a szerződéstervezetet. Mivel a vállalatnak sok dolgozója nem tagja még a szocialista brigádoknak, igy ők nem érvényesíthették beleszólási, véleményezési jogukat. Nem ment minden rendjén egyes gyáregységeknél sem. Volt olyan budapesti központú szegedi üzem — a kábelgyár — ahová későn juttatták el a központból a tervezetet, s egyszerűen nem maradt idő az itteni dolgozókkal való megvitatásra. Ugyanez ismétlődött a szentesi Konlakta gyárban is. Különös és paradox dolog, hogy maguk a vezetők is szinte már csak Pest felé utaztukban, a vonaton ismerjék meg a vitára szánt anyagot, a dolgozók pedig már csak „készen" kapják meg. Ez is tömény formalitás. Idén már, tanulva a fentiekhez hasonló hibákból, különös gondot kell fordítani arra, hogy a termelési tanácskozások vitafórumán méltó helyet kapjon a kollektív szerződéstervezet. Minden üzemben szükség van erre, hisz a kölcsönös kötelezettségvállalás demokratikus, megbecsülésen és bizalmon alapuló légkörét csak igy lehet kialakítani. S. M, mt „Megkérem a lisztes molnárt..." A molnárnapoktól a gabona feldolgozó-ipari konferenciáig Megtelvén a magtárak, raktárak gabonával — szeptemberben járunk — elérkeztünk a molnárnapok idejéhez. De csak a hagyomány szerinti időhöz, mert idén — s már egy-két éve — nem tartják meg a molnárnapokat; a tisztes szakma szélesebb lett, más mesterségekkel egyesült, technikusok, mérnökök, tudósok magasabb rangra — de mondjuk így inkább: tudományosabb rangra — emelték. A molnárnapok helyett gabonafeldolgozó-ipari konferenciát tart majfl a nagymúltú ipar 18 ezer dolgozójának küldötte, szaktudósa. A konferencia mégiscsak a molnárok összejövetele lesz. Mennyi és milyen búzát őrölnek az idén a molnárok? Eddig már 180 ezer vagon kenyérgabona van a raktárakban. Csak tavaly volt hasonlóan sok a felvásárlás — ez a mennyiség fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét, sőt lehetőséget ad a tartalékképzésre is. Az idei búzatermés nemcsak mennyiségben alakult az aszályos esztendő után végül is kedvezően, hanem a minősége is kiváló; az eddig átvett búzáért felár címen már több, mint 100 millió forintot fizettek ki a felvásárló vállalatok. Ha nem is olyan hangulatos neve van a gabonafeldolgozóipari konferenciának, mint a réginek, a molnárnapoknak, de jóval jeletősebb a tanácskozás, hiszen malomiparunk óriási fejlődésen ment át. Üj gépek, új eljárások jelentkeztek, megalakult a Malomgépfejlesztési és Malomtervező Intézet is. Ma már például az új gabona érkeztének ünnepén a fővárosban nem fellobogózott, felvirágoztatott kocsikat, szekereket hajtanak végig a Soroksári úton, ha vidékről felkerül az első búza; a vagonokból gabona levegőszállítással, százméteres föld alatti úton érkezik a malomba. Óránként három vagon gabonát tud a csőhálózat továbbítani. A malmok azonban őrlik a búzát és a molnárok — a molnérnap küszöbén — készülődnek az őszi molnárbálokra. A hagyományt őrzik. Az egyik legrégibb malomban (nem őrölnek most ott, irodahelyiségek vannak benne, majdan a SZÖVOSZ veszi át), a Gizella-malomban az öreg molnár, Rajki Árpád bácsi „három szinten" is vezet a lépcsőkön, mutatja az emlékeket, a molnármúzeum gyűjteményét. A gyűjtést jó néhány évvel ezelőtt, két 200 éves fából készült fogaskarékfoggal kezdték. Ma már sok száz darabja van a gyűjteménynek. A gyűjtésben öregek, fiatalok ls részt vesznek; például a Malomipari Technikum egyik diákja odahaza járt Vas megyében, s Vasegerszegen Kovács Józseféknál a padláson talált egy kőőrlő mozsarat. ösi készség, de történelmünkben ez az ősi szerszám nyomorúságos, éhséges időkben újból és újból előkerült. Különben a múlt század második felében a legnagyobb és legjobban berendezett malmok hazánkban működtek. Magyar feltalálók, molnárok A gyöngy titkai Miután olasz régészek nemrég Toscanában 700 méter magasságban kagylót találtak, amelyben • csodálatos gyöngyszem volt, felvetődik a kérdés, hogy ez a kagyló es hasonló ugyanott talált kagylók hogy kerültek oda, és tulajdonképpen hogyan is keletkeznek a gyöngyök. Mint ismeretes, a gyöngyök bizonyos kagylófa.jták belsejében nőnek, a konkrét okok azonban még nem egészen tisztázottak. A gyöngy minőségénél döntő szerepet játszik a kagylófajta élettartama. Az európai belvizekben élő kagylók élettartama körülbelül öt év és kiváló minőségű gyöngyök keletkeznek bennük. Az Indiai-óceánban élő gyöngykagyló, amelyből az ékszerek készítésénél felhasznált gyöngyök túlnyomó része származik 15 évig is elél, és ez alatt ragyogó gyöngyöket hozhat létre. A gyöngy nagysága nem okvetlen bizonyíték korára; egyes gyöngyök gyorsabban, mások lassabban nőnek. A gyöngy pontos korát csak szétvágásával állapíthatjuk meg, amikor ls megszámlálhatjuk a belső évgyűrűket. VASÁRNAP, 1968. SZEPTEMBER 15. Hiteire vásárolhat szaküzleteinkből SZEPTEMBER 15-TÖL DELTA TV-t hűtőszekrényt, pannönia motorkerékpart, BOJLERT (elektromos), OPTIKAI FOTÓCIKKEKET, ETAGE KAZANOKAT (Városi vagy földgáz üzemre) UÍS2Í2Í8 H*ÍfeliC8Í€asIC»Í€H8S Csm. Vegyesiparcikk Kisker. Vállalat Szeged, Szentes, Hmv.-hely, Makó sutba dobták a kőhengereket és öntöttvas-hengerekkel helyettesítették azokat, mégpedig úgy, hogy a hengerpárt vízszintes tengelyekre erősítették. így alakult ki az úgynevezett hengerszék. A hengerek közötti rés szabályozásával befolyásolhatóvá vált az őrlés finomsága ls. Ganz Ábrahám találmánya az úgynevezett kéregöntés, amely elindítója lett a nagyarányú fejlődésnek. Mechwart András nevét is jegyezzük meg: ő tökéletesítette a hengerszéket. Munkája nyomán az őrlemények finomsági fokozatait széles határok között szabályozni lehet Kemény emberek a molnárok. Világoskék ruhában jártak (innét az elnevezés: molnárkék), lehetett hétköznap, vasárnap, ünnepnap, szigorú előírásként hordaniok kellett a molnárjelvényt a szekercét és a szögmérőt. „Becsületes Molnár Céh"-nek nevezték magukat. Szigorú törvényeket szabtak. Céhlakomán, ha véletlenül kilöttyintette a legény az italt (kemény, fegyelmezett legyen a molnárlegény), annyi heti fizetéslevonással sújtották, ahány tenyérrel be lehetett takarni a borfoltot. Ha a legények mulatságot rendeztek az atyamester házánál (minden évben rendeztek), lányok közé nem ülhettek, nem súgdolózhattak, s ha valaki megcsókolt egy leányt, az egyheti fizetésébe került. Molnárnapok után molnárbál járta. Az elsőről 1870-ből van értesülésünk: a pesti Redout-ban tartották, több mint kétszáz nyitópárral. Két banda játszott: egy katona rezesbanda — erre az alkalomra szerezték a Malomkerék-keringőt, és egy cigánybanda. A hajdani hírlapíró így számolt be erről a bálról: „Régen nem esett ilyen fényes mulatság a fővárosban". Kőbányai György Bükkfaforgács mázsánként 5,— Ft-ért befizethető Alföldi Bútorgyár, Cserzy Mihály u. U. Ha egész nap rózsaburgonyavásár 3,20 és 3,50/kg. KÖZÜLETEK részére és ÜZEMI DOLGOZOK csoportos rendelése esetén ARENGEDMENY! Szállítást biztosítjuk, Petőfi Sándor sgt. 71. Tsz-lerakat.