Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

KÖRFORGÁSA A

saját, jól felfogott érdekében — szoktuk mondani. Kifejező jelző ez: „Jól felfogott". Utal arra, mennyire tisztában kell lenni kinek-kinek s a saját érdekével. Csak így cselekedhet helyesen. De , vajon valóban mindenki jól fogja-e fel a saját érdekét? Az érdek — mint az Értelmező Szótár magyarázza — olyan fontos, hasznos, szükséges dolog, amely valakinek, valaminek a sorsát, helyzetét előnyösen érinti, alakítja. S hogy tovább bogozzuk a jelentést: előnyt, hasznot, megszolgált nyereséget éppúgy tartalmazhat ez a szó, mint önzést, haszonlesést, mindenáron való nyereséghajhászást. Én, te, ő — mi: csak a személynévmások aspektusából lehet jól meghatározni ezt a témát. Az érdekek hálózata bonyolult már egy kis közösség esetében is. Ismerjük az esőcsinálás régi anekdotáját: nem lehetett mindenkinek a kedve szerint tenni. Megfeledkeztek a személy névmások összeadásáról, nem tudták együttesen kimondani azt, hogy: mi. Pedig az egyszeri gazdáknak ezerszerte egyszerűbb-könnyebb dolguk volt, mint a ma emberének. Az emberi viszonylatok a modern társadalomban már labirintusra emlékeztető hálózatot alkotnak- De ebben a bonyolult, ütközésekkel, ellentétekkel telített labirintusban is ki lehet igazodni egyetlen Ariadne-fonállal: ha ismerjük és elismerjük a többesszám fensőbbségét, az érdekközösség jelentőségét. Az érdekember, aki csak a maga érvényesülését, főként pedig anyagi hasznát tartja szem előtt, ma, a mi szocialista társadalmunkban is élő figura. Minden időben és minden helyzetből csak a maga szerencséjét akarja kikovácsolni. Akkor is, ha ez a szerencse másnak, másoknak ártalom, kár, szerencsétlenség. Gátlástalanok — mondjuk az ilyenekre. Szükség van tehát egy bizonyos fajta, jó értelemben vett gátlásra. Erkölcsi gátlásra elsősorban. De nem kevésbé szükséges, hogy a társadalom is hatékony eszközökkel siessen gátat vetni az ilyen érdekemberek gátlástalan üzelmeinek. Külön fontossága van ennek az új gazdaságirányítási rendszerben. A tisztességes haszon helyett ma sem, senki sem vindikálhat magának tisztességtelen, másokat, a nagyobb közösséget, tehát végső soron a társadalmat károsító előnyöket. Piaci fölpezsdülést, termékeny versenyt kívánt megvalósítani a mi reformunk, s már eleve kevés esélyt adott a kufárkodók virágzásának. Elsősorban a jó előkészítésnek köszönhető ez, az alaposságnak, a hatékony szabályozók közbeiktatásának. „Kisded játékok", kísérletek természetesen így is akadtak, ezek után is bizonyára adódnak. Az önzés ördöge nem alszik. De azt nap mint nap bizalommal tapasztalhatjuk: .őrhelyén van az éberség is, az állami és pártszervek, társadalmi apparátusok a „mi" képviseletében vigyáznak a nagyközösség érdekeire. Az önös érdekek ellen — igen figyelemreméltóan — a reform ennek-a szónak egy származékára, az érdekeltség fogalmára is alapozott. Ahol és ahogyan csak lehetett ezt is a magasabb, a közérdek szolgálatába állította és állítja ma is. Ha egy-egy üzemben, intézményben jól érvényesül az ilyen széles alapokon nyugvó érdekeltség, annak az egész lakosság láthatja hasznát. És viszonosan: saját jol felfogott érdekükben cselekszenek a fogyasztók részére többet, jobbat termelők, hiszen nekik is javukra válik a közhasznú tevékenység. Persze, sok ága-boga van ennek a folyamatnak, a gyümölcsöt hozók mellett vadhajtások is. Egy bizonyos. mindenek felett és előtt a társadalmi érdeket kell nézni: a sok-sok — lényegében az összes — magánérdekből összeadódó közérdeket. Ezt a legfontosabbat, bármennyire bonyolult is az érdekek körforgása, nem veszélyeztethetik sem kicsiny, sem nagy vállalatok, sem egyéni, sem csoportos vállalkozások, ügyeskedések, manipulációk. Hisz még a többezres közösségek érdeke is — például, hogy valamilyen fontos terméket méregdrágán sózzanak rá a vásárlók tömegeire, s így . nagyobb nyereséghez, abból nagyobb részesedéshez jussanak — vétót kap, vétót kell, hogy kapjon a többség érdekében. V

an még bőven tennivalónk azért, hogy az érdekek hierarchiájában helyes értékrend teljesedjen ki. Sokféleképp lehet még lendíteni az érdekeltségen, s a meggyőzéstől az ügyészi szigorig sokféle eszközzel lehet szolgálni a köz, az összesség javát. Mindenesetre biztató, hogy egyre többen vannak, akik a mások jól felfogott érdekét is a sajátjuknak érzik. SIMÁI MIHÁLY világ proletárjai, egyesüljetek! DÉL-MAGYARORSZÁG MAGYAR SZOCIALISTA MŰNK Á S P A RT LAPJA 58. évfolyam, 217. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. szeptember 15. Tanácsülés előtt Napirenden a város Jövője Október 3-ra a végrehajtó bizottság összehívta a szegedi városi tanács ülését. Nem rendkívüli tanácsülés lesz ez, hiszen a munkaterv szerint is esedékes, mégis különösen jelentősnek ígérkezik. Olyan két fontos téma kerül ugyanis a tanács elé, amely majd kihat a város egész életére, nemcsak regisztrál, hanem hosszú évekre előre megszabja Szeged fejlődésének irányait. Alapos előkészítéssel Az egyik tartalmában kiemelkedő téma Szeged általános rendezési terve, a másik Szeged művelődéspolitikai feladatairól szól. Ahhoz, hogy ezek most a tanácsülés napirendjén szerepeljenek, több hónapos, sőt mondhatni több éves előkészítő munkára volt szükség. Ebben az előkészítő munkában nagyon sokan vettek részt. Elsősorban azok a tanácstagok, akik most majd megvitatják ezeket, s rajtuk kívül is igen sok szakember, tanácsi dolgozó s olyan szegedi polgár, akinek — igazi lokálpatrióta módra — szívügye a város minden gondja s öröme. Az általános rendezési terv elkészítése még a hatvanas évek elejére nyúlik vissza. Akkor a szakemberek munkáját számos ankéton, a város lakóinak részvételével vitatták meg, fejlesztették tovább. A terv úgynevezett második ütemének elkészítésére — mely most a tanácsülés elé kerül — 1965-ben adott megbízást az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Szegedi Tervező Vállalatnak. A program, majd a terv kidolgozása nagy műszaki és tudományos apparátussal kezdődött, melyben tucatnyi tervező és tudományos intézet vett részt. Közben társadalmi erőket is mozgósítottak. Az általános rendezési tervbe bedolgozott közlekedésfejlesztési tervhez például az MTESZ Közlekedéstudományi Egyesületének szegedi csoportja is sok elképzelést, javaslatot adott. Amikor ezt a tanulmányt a városi tanács annak idején megtárgyalta, fel is kérte a csoportot, hogy továbbra is foglalkozzék a felmerült közlekedési problémák megoldásával. Nem kevésbé hasznos hozzájárulás volt a terv egészéhez az Elektrotechnikai Egyesület szegedi csoportjának társadalmi munkában készült tanulmánya a városi közvilágítás fejlesztéséről. Az állandó bizottságok szerepe A munka arányaibői és jellegéből következik, hogy a tervezés oroszlánrészét természetesen az ezzel megbízott várostervező mérnököknek kellett elvégezniük. A tervet elküldték egyeztetésre és véleményadásra a benne érintett 12 minisztériumnak, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának, az Országos Tervhivatalnak és a Csongrád megyei tanácsnak is. A szegedi művelődéspolitikai feladatairól szóló anyag összeállításához a tanács vb művelődésügyi osztálya szintén már hónapokkal ezelőtt, még tavasszal fogott hozzá, a végrehajtó bizottság 1967 szeptemberi állásfoglalása alapján. A tervezet elkészítéséhez nemcsak saját tapasztalataikat és elemzéseiket használták fel, hanem feldolgozták a városi pártbizottság, a szakszervezet, a KISZ, a népfront, a tudományegyetem, a fesztivál intéző bizottság és a sajtó témába vágó jelentéseit, tanulmányait, cikkeit is. Az anyag megszerkesztése után az említett szervek egy részének meg ls küldték, majd az észrevételeket közös tanácskozáson beszélték meg. Igen nagy szerepe volt a tanulmányterv elkészítésében az osztály mellett működő művelődésügyi állandó bizottságnak. Ennek egyes tagjai már a nyáron résztvettek a munkában, augusztus végén pedig bizottsági ülésen tárgyalták azt meg. Nyilvánvaló, hogy a széleskörű tájékozódás eredményeképpen a téma egyre mélyült, s felmerültek új szempontok is. Az elkészült tervezetet elküldték a kerületi tanácsoknak és a Művelődésügyi Minisztérium illetékes osztályainak is észrevételezésre, javaslattételre. Felelősségteljes döntés előtt Ezek után mindkét anyag, az általános rendezési terv és a művelődéspolitikai öszszefoglaló tanulmányterv is a városi tanács végrehajtó bizottsága elé került, melynek ülésén alapos vitával, néhány kiegészítéssel, több javaslattal fogadták el, s tűzték napirendként a tanácsülésre. A tanács tagjai a rendezési terv gazdag és szép kiállítású anyagát már kézhez kapták, a művelődéspolitikai feladatokról szóló jelentés is jóval a tanácsülés előtt rendelkezésükre áll majd, hogy legyen elegendő idő azokat tanulmányozni, az észrevételeket, a javaslatokat egybegyűjteni. A városi tanács ülése ez alkalommal kétnapos lesz. A többi napirenddel együtt — a cipőgyár tájékoztató jelentése az üzem munkájáról és az újabb tanácsrendeletek tervezete — elegendő idő jut tehát arra, hogy ki-ki elmondhassa véleményét, a tanács tagjai alaposan megvitathassák, felelősségük tudatában egészítsék ki és hagyják jóvá a város életének és fejlődésének e fontos dokumentumait, amelyekben a szakemberek és a társadalmi munkások százainak odaadó munkája és tudása összpontosult. F. K. Komócsin Zoltán Vásárhelyen Szombaton délután aktívaülést tartott az MSZMP vásárhelyi bizottsága délután 5 órai kezdettel a Petőfi Művelődési Házban. Az elnökségben foglaltak helyet Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Győri Imre elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Törköly Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, aki köszöntötte az aktívaülés résztvevőit. Ezután Komócsin elvtárs tartott előadást az időszerű nemzetközi kérdésekről, mindenek előtt a csehszlovákiai helyzetről és ezzel kapcsolatban pártunk álláspontjáról. Jön a hűvösség Senkit se tévesszen meg a hét végére Közép-Európában kialakult gyengén felhős, csendes, lassan melegedő időjárás. Semmi okunk nincs arra számítani, hogy ez a viszonylag nyugalmas, a vén-* asszonyok nyarára emlékeztető időjárás folytatódik. Anglia déli része felett egy alacsony nyomású légköri képződmény alakult ki, s ez viszonylag meleg levegőt hajt felénk. Ugyanebben az áramlási rendszerben azonban megjelent már a sarkvidéki levegő nyoma is. Hazánk a továbbiakban előreláthatólag a délnyugati áramlás útvonalába esik, és így egymást követően enyhébb és hűvösebb levegőtömegek vonulnak át majd felettünk. Vasárnapra valószínűleg megérkezik a hűvösebb levegő. Mind rangosabbá fejlődik a Rostkikészítő Vállalat újszegedi kendergyára. Idén különösen sok és fontos beruházást, nagyarányú gépesítést valósítanak meg az üzemben. A gyorsütemű fejlődés igen fontos tény, hiszen értékes exportnak való termékek születnek Itt. Már felépült az új pozdorjatároló csarnok. A szabadban elhelyezett pozdorja jelentős károsodást szenvedett eddig, most már ez a veszély nem fenyeget. Az új, korszerű üzemben tárolt pozdorja a modern bútorgyártás értékes alapanyaga. (1. kép). Csőposta az üzemrészek között: a pozdorját ilyen vezetékrendszeren juttatják át a rostüzemből a taroIóba. (2. kép). A fémvázas üzemcsarnok lesz a lakköntők munkahelye. Mivel a furnér drága, a nozdorjalemezt a jövőben lakkal vonják bc. Haszna: tartós, mosással tisztítható szilárd bevonat, s ami igen lényeges szempont, olcsóbb is. (3. kép). Somogyi Károlyné felvételei ( I