Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-12 / 214. szám

Kormány­küldöttségünk a KKOK-isan Kormányküldöttségünk, amely dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének a vezetésével a KNDK kikiáltása 20. évfor­dulója alkalmából tartózko­dik Phenjanban, látogatást tett a nemzetgazdaság ered­ményeit bemutató állandó kiállításon. A magyar vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a koreai gyártmányú terep­járó személygépkocsikat, traktorokat, teherautókat, a nehéz földmunkagépeket, s a Phenjanban készült 120 ton­nás, 4300 lóerős „Vörös zász­ló" márkájú villanymoz­donyt. Dr. Ajtai Miklós a lá­tottak alapján kifejtette, hogy sok iparág területén jó együttműködési lehetőség kí­nálkozik a magyar és koreai partnerek között Kormányküldöttségünk szerdán repülőgépen a Ke­leti tengerparton fekvő Csondzsin városba utazott. Űtjára Seok Szan. a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­ságának póttagja, a Központi Bizottság titkára kísérte el küldöttségünket (MTT) Szeged parkjaiért r Uj tervek, rendelkezések A szerkesztőségünkbe érke­ző levelek íróinak zöme igen tiszteletreméltó városszere­tetről tesz bizonyságot ami­kor a rendről, tisztaságról, a terek, parkok fejlesztéséről, védelméről mond véleményt. Az egészséges lokálpatriotiz­must tanúsítja a több mint tíz esztendeje kezdett Virágos Szegedért mozgalom is. A népfront bizottságok, a kerü­leti tanácsok, a lakóbizottsá­gok, a legkülönbözőbb szer­vezetek az évek során pénz­értékben pontosan fel sem becsülhető társadalmi mun­kát szerveztek eddig is a város csinosításáért. Az ön­kéntes közreműködőkön kí­vül a tanácsok költségei kö­zött jelentős tétellel szerepel minden évben a terek, zöld­területek építésére, kikép­zésére és fenntartására szánt összeg. Csupán a város legsűrűb­ben lakott részét magába fog­laló L kerületben 150 ezer négyzetméterrel nőtt öt év alatt a parkállomány. Űj par­kok készültek az Odessza városrészben, a Lechner. a Dugonics és az Aradi vérta­núk terén s a Nagykörút két oldalán. Ezekkel az I.. kerü­letben 47-re emelkedett a parkok száma, melyeknek összes területe 408 ezer négy­zetméter. Hogy ez még min­dig nem elegendő, arra utal az általános városrendezési tervben szereplő megállapí­tás, mely szerint Szeged zöld­területi ellátottsága az orszá­gos normákhoz viszonyítva csak 57 százalélva a szüksé­gesnek. Ezen a helyzeten az utcák közötti tömbök feltá­rásával, illetve az építendő házak között elhelyezendő játszó és pihenőkertek kiala­kításával lehet javítani. Az I. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága tárgyalt is a napokban a soron követke­ző teendőkről. Elhatározták többek között a gyermekkli­nika előtti terület rendezését. Az ott levő felvonulási épület lebontása után autóparkolás. ra és pihenésre akalmas zöld­területet képeznek ki a rak­parton. Megoldásra váró fel­adat a villamosvágányok melletti területek rendezése, például a József Attila és a Petőfi sugárúton. Az elképze­lések között fontos helyet foglal el az újszegedi liget kultűrparkká való átalakítá­sa, a Bartók Béla tér olyan rendezése, hogy a játszótér és a pihenő rész kedvelői ne za­varják egymást. Nem lebecsülendő az az anyagi áldozat, amellyel újonnan épült lakóház töm­bök belső udvarait füvesítik, fásítják, világosítják az épít­kezések befejezése után. Mégis az a tapasztalat, hogy ezeknek a rendezett zöldte­rületeknek a védelmével, gondozásával sem az ott la­kók, sem az illetékes kerületi tanácsok nem sokat törődnek. Különösen vonatkozik ez a szövetkezeti házak környeze­tére, amelynek a legtöbb Budapesti Öszi Vásár Rendező: a Hungexpo A Magyar Külkereskedel­mi Vásár és Propaganda Iroda, a Hungexpo nevével mostanában egyre gyakrab­ban találkozik a közönség. Mint ismeretes, az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt és most az őszi vásárt is ez az új cég rendezte. Az új gazdasági irányítási rendszer célkitűzéseinek jegyében született vállalat arra hiva­tott, hogy mind belföldön, mind külföldön megfelelően magas színvonalon és jól összehangolva képviselje az ipar és kereskedelem érde­keit, különösen az iparcikk­kiállításokon és vásárokon, de máskor is jó propagan­dával szolgálja azt. A Hungexpo-nak idén szinte az év minden hónap­jában sikerült programot csinálnia a városligeti vá­sárvárosban, s ezzel most már jól kihasználhatóvá vál­tak épületei, technikai be­rendezései. Már kora tavasz­szal több szakkiállítást ren­deztek: volt NDK hegesztő­gép- és textilgép-bemutató és csehszlovák anvagmozgató gép-kiállítás. A BNV után ismét egy NDK-beli cég szerszámgépeit, a bolgár Bal­eancar anyagmozgató beren­dezéseit, a csehszlovák Strojexport hegesztőgépeit állította ki. A mostani őszi vásárt követően NDK és len­gyel építési kiállítás, model­lező kiállítás. nemzetközi bélyegkiállítás, osztrák gyógy­szeripari és műszerkiállítás lesz a vásárvárosban. Külföldön 1968-ban mint­egy 29 nagyszabású kiállí­tást rendez a Hungexpo. Az első félévben többek kőzött Lipcsében, Hannoverben, Mi­lánóban, Brüsszelben, Barce­lonában, Triesztben. Lyon­ban. Poznanban jelent meg a cég révén a magyar kül­kereskedelem. A nemzetközi vásárokon kívül a magyar árucikkeket több szakkiállí­táson is bemutatták, és még jól emlékezhetünk a nagy­sikerű önálló teheráni ma­gyar ipari kiállításra, mű­szaki és gasztronómiai he­tekre. Eljutottak a magyar termékek olyan távoli orszá­gok nemzetközi vásáraira is, mint India nemzetközi ke­reskedelmi és ipari kiállítása volt Madrasban. Részt vettek a magyar vállalatok a Hungexpo szer­vezésében a svájci dunai he­teken, s voltak „magyar he­tek" ezenkívül két holland városban, Amszterdamban es Rotterdamban. Az év utolsó hónapjaiban Brüsszelben rendeznek „magyar heteket", s a külkereskedelem részt vesz majd mindazokon a ki­állításokon, melyeket a kö­zeli országokban tartanak. esetben nincs gazdája. Cél­szerű lenne, ha a kerületi ta­nácsok, a lakóbizottságok, il­letve a szövetkezeti igazgató, ságok szervezésére bíznák a zöldudvarok, belső közterüle­tek védelmét és ápolását A tanácsoknak csak a fenntar­tás anyagi költségeit — víz­díjat, a fűmag és a csemeték árát — kellene biztosítaniok, a munkát elvégeznék az . ott lakók. így nem vesznének kárba a létesítéskor befekte­tett összegek. A városi tanács végrehajtó bizottságának határozata ér­telmében a kerületi tanácsok­nak újból gondoskodniuk kell a parkok, játszó- és egyéb te­rek őrzésére fizetett felelősök beállításáról, mert a tapasz­talat szerint az őrök fizetésé­nek megtakarítása sokkal je­lentéktelenebb összeg, mint az őrzés nélkül okozott kár. Helyes az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának az az elhatározása is, hogy az eddiginél hatékonyabban lép fel a fák, csemeték, cserjék, virágültetvények rongálói­val szemben. Ezentúl az épít­kezésekhez, egyéb munkák­hoz igénybe vett közterület teljes állapotát — tehát azt, hogy hány és milyen korú fa, bokor, stb. van a területen — leltárba, jegyzőkönyvbe veszik, s a terület használó­jának anyagilag kell felelnie azért, hogy minden az eredeti állapotban maradjon, illetve kerüljön vissza. Ez az intézkedés annál in­kább indokolt, mert újabban ; — nagyon helyesen — 10—15 éves fákat ültetnek a köz­területre, ezeknek a fáknak egyenkénti értéke 400—500 forint. Viszont, ha például a Nagykörút menti befejezett építkezéseket tekintjük is, a zöldsávban utcahosszat kiir­tott fák kopár helye mutatja, mennyire nem törődtek ott a fák védelmével K. J. Ötletes és olcsó Kis kcrtijiermetező. Az olcső szerszámot a Gyálí Vas- és Vegyesipari Ktsz mutatja be Faggyejev hazánkban Szerda délután Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, hogy Apró Antallal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a KGST végrehajtó bizottságának so­ros elnökével megbeszélése­ket folytasson a végrehajtó bizottság következő üléssza­kával összefüggő kérdésekről. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, a KGST színes­fémkohászati állandó bizott­ságának elnöke, Szita János miniszterhelyettes, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága titkárságának ve­zetője és Papp László, a KGST állandó magyar kép­viselőjének helyettese. Mérges lakók E gy építkezési utoszemlen, amire jo háromnegyed­évvel a tervezett, s negyedévvel a valóságos át­adás után kelült sor — a szemlélődést e:y ebként a még mindig meglevő hiányosságok tették szükségessé —, azt mondta az építésvezető: nincs enné) a háznál semmi különösebb baj, csak a lakók „mérgesek". Az építésve­zető maga is mérges volt. mikor ezt mondta, afféle „ne zavard a köreimet" hangsúllyal. Ejnye már no. az az építtető, az a minőségi ellenőr, az a frissen beköltözött tulajdonos — hát mi a csudát akar? Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Szeged egyre fejlődő építőiparában is kísért még efajta káros, bagatel­lizáló szemlélet. ..Hát ez sem jó nekik? Hiszen sokkal rosszabbak is vannak, sokkal nagyobb hibák is előfor­dultak már!" Enyhén szólva különös védekezés. És anak­ronisztikus. Az új gazdaságirányítási rendszerben már főként a minőség kategóriáiban kell gondolkodnunk. Tesz­szük ezt az építőiparban is és szándékunk tenni minden­fajta munkaerőhiányra, elégtelen kapacitásra való hivat­kozással szemben is. Elcsúszott, s méginkább elcsúszott határidők... Ki­sebb, nagyobb hibák, sajnos, még mindig bővében ... Mégis: a növekvő mennyiségi követelménnyel egyre in­kább össze kell egyeztetnünk az ugyancsak növekvő mi­nőségi igényeket. Erről az erőfeszítésről egyetlen felelős építőipari vezető, szakember sem mondhat le. Persze, hogy kényelmesebb a lakók „mérgére" fogni a hibákat, köny­nyebb egy legyintéssel elintézni, ,.eh, akad ennél sokkal rosszabb is". Az ilyen szemlélet, éppen, mert népgazda­ságunk kulcsfontosságú, s a lakosság szempontjából ugyancsak rendkívül fontos területéről van szó, káros és helytelen. Nézzük csak meg közelebbről, miért is mérgesek azok az inkriminált lakók? Folytassuk a fenti példával. Ennek a társasháznak az építésvezetője így gondolkodik: íme, elkészült! Ha viszont megkérdezzük a másik felet, fölcsattan: igen ám. de mikorra?! Háromnegyed évvel a kijelölt határidő után! Az építtető pedig — lakásépítésről van szó, társadal­mi jelentőségű ügyről — az összegvűjtögetett pénzéért meghatározott időpontra és minőségben rendeli meg azt a „terméket", amiben lakni szeretne. Tehát nem arról van szó, hogy a kivitelező valamikorra, csak-csak, egyáltalán felépíti az otthonokat. Legalábbis elvben nem. A gyakor­latban ott sántítanak a dolgok, hogy a kivitelező gond­jaitól — így a munkaerőhiánytól, s netán a szervezési baklövésektől — épp az építtetőknek fő a fejük. Késik a vállalat? Mégis ők kerülnek időzavarba. S az időzavar — pénzzavar is. Gondoljuk csak el, mennyire méltánytalan az a tetemes anyagi kár, amit a lakásépítettő szenved. Még egy tél, amit széntüzeléssel kell átvészelnie, fürdőszoba, esetleg konyha, gáztűzhely nélkül. További hosszú hónapok, sőt. méregdrága albér­letben. Vagy a családtagókkal szorongva, zsúfolódva, őr­lődve. Apróságok? Az. egyén életében egyalátalán nem azok. Sokakat, s méghozzá a legszemélyesebben. tehát legérzékenyebben érintő probléma ez. Érdemes volna te­hát tenni valamit azért, hogy számotlevő anyagi kon­zekvenciákkal járjon a kivitelezőre minden késés. A köt bérért pereskedni kell, tehát bizonytalan, s kockázatot i.-, rejt magában. Viszont, ha valamilyen kulcs szerint auto­matikusan a kivitelező rovására írnák a késedelmet, a határidőcsúszás szerint növekvő — és persze a ledolgo­zott hátrány szerint csökkenthető — arányban, anyagilag sokkal érdekeltebbé lehetne tenni a vállalatot — az épít­tető javára. Alapvető dolog lenne az is, hogy az a ház készüljön el először, amelyiknek Lakói korábban kötötték meg a szerződést. Ha egy vállalatnál szervezetten, vala­milyen szabályos „forgás" szerint megy a munka," az ) építőbrigádok és szakmák „őrségváltása" egy-egy mun­kahelyen, annak is jó alapot jelenthet az ilyen időrend. S zabályos forgás? Mennyit csökkenhetne a minőségi hibák száma, ha mindenütt kitervelt — és jól el­i lenőrzött — ritmus szerint menne a munka, ha nem volna szétesés, kapkodás! Látni hetekig elhagyatott épülő házakat, látni délig reggeliző, tempósan tétlenkedő szak- és segédmunkásokat, s aztán persze látni olyan sürgés-forgást is, olyan hajrát, hogy szinte egymástól nem férnek a dologhoz az emberek. Az ilyen „mindenki a fe­délzetre" nekiveselkedés megintcsák az építtetőkre hoz­hat bajt. A szervezetlenség a hibák kútfeje. Ezért az újabb bökkenők a kulcsátadáskor. Mert hol a használat öröme, ha baj van a csappal, ha nem lehet használni a zuhanyt, a bojlert, ha befejezetlen a gázszerelés, ha a parkettet újra kell csiszolni, ha rossz ez, rossz az és rossz amaz is. Sajnos, aminthogy a késedelem miatt nem nőtt az igyekezet, gyakran a hibák sokasága sem vált ki ön­kritikus serénykedést a helyrehozásban. Ez megmutatkozik az egyhónapos javítási időszak alatt, amelyből, mint láttuk, negyedév is lehet. Majd jönnek, úgymond, a munkások. Szabadságot vesz ki a lakó és esetleg hiába. Mert ilyen is van. Megintcsák a lakó érdekeltsége dominál, szemben a hol így, hol úgy megmutatkozó érdektelenséggel. Ezen is csak a szigo­rúbb ellenőrzés, alaposabb szervezés változtathat. Min­denképpen változtatni kell, hiszen, legyünk igazságosak: a kivitelezők vannak az építtetőkért és nem fordítva! SIMÁI MIHÁLY Somogyi Károlyné felvételei Ezt a járókát hulladéklécből állítja elő a Pomázi Fatö­megcikk Ktsz. Az őszi vásáron sok efféle ötletes és olcsó árucikk található Ülésezett az orvosegyetem pártbizottsága A Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottsága teg­nap, szerdán délután ülése­zett az egyetemen dr. Baksa László elvtársnak, az egye­tem párt-végrehajtóbizottsá­ga tagjának elnökletével. Az ülés. amelyen részt vett Sí­pos Géza elvtárs, a Szeged városi pártbizottság titkára, Deák Béla elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a pártbizottság osztályve­zetője és dr. Szalontai József elvtárs, a megyei pártbizott­ság munkatársa is, időszerű, az egyetem életéve", is össze­függő kérdésekkel foglalko­zott. Az orvosegyetemi pártbi­zottság dr. Földes József elv­társat érdemei elismerésével felmentette az orvosegyetemi pártbizottság titkára funk­cióból. Ezzel egyidőben erre a tisztségre megválasztotta dr. Cserháti István elvtársat, továbbá az orvosegyetemi párt-végrehajtóbizottság tag­jává pedig dr. Bogáts László elvtársat. Komócsin Zoltán látogatása Komócsin Zoltán, az MSZMP Poltikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára szerdán a gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogatott. Ütjára elkísérte Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságán nak tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Komócsin Zoltán az időszerű nemzetközi kérdésekről tájé­koztatta az egyetem profesz­szorait, oktatóit, a párt- és tömegszervezetqk aktivistáit. CSÜTÖRTÖK, 1968. SZEPTEMBER 12.1 DEL-MAGWRORSZAG «3

Next

/
Thumbnails
Contents