Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

Ismerjük meg a gombát Ülőbútorok Újságokban olvasom, hogy itt, ott az országban súlyos gombamérgezés fordult elő: már megint szedi áldozatát a mérgező gomba. A gombáról szinte csak ilyen elrettentő, figyelmeztető példákat tálalnak lapjaink, de csupán elvétve írják meg, milyen érPiacon A napokban a Szent István téri piacon mentem keresztül. Kofák, parasztemberek és -asszonyok kínálgatták áruikat. „Eladó a szép virág", „Mézédes a szőlőm", „Körtét, almát tessék". A körte hallalára eszembe villant nagyanyám kertje, ahol gyermekkoromban szép, sárga, húsos körtéket habzsoltam ugy, hogy édes leve az ujjamon végigcsurgott. Nem bírtam tovább menni. Körtét veszek — határoztam cl pillanatok alatt. Az egyik fejkendős, feketeruhás néni előtt az asrfalon körték kínálták magukat. Ez kell nekem. — Tessék, vegye meg, két kiló az egész, az előbb mértem meg — biztatott a néni. — Hogy adja kilóját? — Ncgy forint — hangzott a válasz. — Saját termés, friss, én szedtem tegnap este. Het darab valóban szép körte volt. Alkudni kezdtem. Nem kell mind a két kiló, de ha olcsóbban adja, megveszem. — Nem sok az a nyolc forint, aranyoskim, nézze, milyen szépek, szinte beszélnek — érvelt a néni. — Drága, és nekem csak egy kiló kellene. — Hát mennyit adna érte? — tudakolta a néni. — Négy forintért mondja kilóját? — Igen, Adnék a két kilóért kat forintot. — tettem meg nagy bátran ajánlatomat. Rám nézett, és mosolygott: — Jól van — mondta —, magának odaadom hatért is. Kezébe adtam, a táskámat és a néni szépen belerakta a körtéket. En közben egy tízest vettem ki a zsebemből, letettem az asztalra és örültem az előnyös vásárnak. A néni közben elrakta a körtéket és átnyújtotta a táskámat. Óvatosan fogva elindultam. Már messze jartarn. mikor eszembe jutott: nem vártam meg a visszajáró négy forintot. Hát igy alkudjon az ember? Szegvári Ágnes tékes, fehérjében gazdag, finom, a hússal vetekedő étel. Ezt is kizárólag akkor teszik közhírré, amikor valahol sikeres a pincegomba-termesztés. Pedig májustól októberig (de még télen is) bőven találni az erdőkben néhány ismert fajtát, még a gombaszegény alföldön is. Csakhogy az elrettentés olyan nagymérvű, hogy már a vendéglői étlap olvasásakor is átvillannak a szemek a gombaételeken, legfeljebb a gyomornedvek lépnek működésbe; jó lenne — de nem merem... Az ilyen félelemnek elsősorban az az oka, hogy sajnos olyanok is szednek gombát, akik azt nem alaposan ismerik, felületesek és a ..szelíd" közé leszednek egy-két „mérgest". Emiatt vagyok mérges, mert ugyan hazabeszélek — hiszen hosszú évek óta a gombagyűjtés a szenvedélyem. mint másnak a bélyeggyűjtés vagy a horgászás, de éppen ezért állíthatom, hogy a szakértőknél ki. zárt, hogy mérges „keveredjen" a jó közé; minden egyes gomba ismertető jegyeiről felülről-alulról meggyőződünk, és azután tesszük a kosárba. Vannak népszerű színes füzetek, kiadtak gombaszakkönyveket is valamikor, csak sajnos már évek óta nem lehet kapni. Ezt a mulasztást feltétlenül meg kellene szüntetniük a könyvkiadóknak. De ez meg nem minden. Könyvekből csak ellenőrizni lehet a már korábban megszerzett gyakorlati tapasztalataink helyességét vagy segítséget nyújt ahhoz, hogy egy újabb fajtát fogadjunk be a már biztosan megismert gombacsaládba. Olyan apáról-fiúra szálló örökség a gombafajták megismerésének tudománya — szép, egeszséges és hasznos szenvedély. Jó levegőn értékes gombát gyűjteni, s a találás örömével válik teljessé ez a szórakozás. Persze ehhez idő kell, egy-két éven át elsajátítani a tévedhetetlenséget, hol, milyen erdőben, milyen gombát lelhetünk, a flóra meghatározó szerepe a találási lehetőségben, és így tovább. Nem nehéz az ismertetőjegyek elsajátítása, de bizony előfordul, hogy egész nyáron nincs eső — és akkor gomba sincs. Éppen ezért, amikor van, ne féljünk tőle — inkább is. merjük, barátkozzunk meg véle. S a szakértők segítségével bátran szedjünk gombát. Ellenőrzés után pedig — ha sokat találunk — eltehetjük télire is párolva, szárítva: szakácskönyvi receptek alapján. Példának szeretném em. líteni, hogy korábban láttam a piacon egy nagy kosár őzláb gombát. Az árus olcsón adta volna, de a piac végén hazavitte, mert nem mertek venni belőle. Pedig az őzláb az egyik legértékesebb gomba, könnyen szárítható — csak fel kell fűzni szellős helyen — és hozzá hasonló mérges gomba nincs is. Ráadásul néha nagy tömegben található: kár otthagyni a Szeged környéki erdőkben. Motorral, autóval negyed óra alatt megközelíthető — a TIT biológiai szakosztálya „gombatermés idején" szervezhetne ismertető kirándulásokat, hogy ne menjen Veszendőbe az erdőszéli csiperke, az őzláb, a szegfű, a pöfeteg vagy a vargánya gomba. Talán kedvet csináltam a gombázáshoz? Ez volt a szándékom. Viszont én is azt mondom: előbb alaposan ismerjük meg, de aztán bátran szedjük. Markovits Tibor Az orvos tanácsa vagy betegség Jó pár évtizeddel ezelőtt meg falvakban városokban egyaránt elég gyakori volt a lugmergezés és a savmarás. Ezen a kétfele vegyszeren kívül esetleg a szénkéneg, a rézgálic, a heresó, vagy az akkoriban sokat emlegetett kénes gyufa, s a mérgező légy papír okozott bajt. Ezekben az időlíben még kevés vegyi anyag volt a ház körüL A féregirtók. patkánymérgek, pácok, csávázó anyagok, mosószerek használatának divatját csak lassan, az elmdK évtizedekben vette it a tmIn. A vegyi anyagok, amelyek, ha szakszerűen, az előírásoknak megfelelően bánunk velük. a legnagyobb segítségünkre lehetnek a háztartásban, a ház körül és a mezőgazdaságban, ámde korántsem teljesen veszélytelenek. A savmarás és a lúgmérgezés ma már ritkaság. A lúgkő árusítását érthető okokból megszüntettek. Maratásra, edények, fürdőkád stb. tisztítására sem sósavat, hanem a kevésbé veszedelmes hangyasav tartalmú „Fornix" nevű anyagot használja az óvatos háziasszony. A háztartásban előforduló vegyi ártalom okának — mint a botnak — két vége van. Az. egyik a vegyi anyag artalmas volta, mérgező képessége. a másik, hogy hogyan. milyen gondosan, milyen óvatosan, az előírásoknak megfelelően használja azt a vele foglalatoskodó ember. Egy bizonyos, hogy a vegyi anyagok elszaporodásával, egyre gyakoribbá válik a háztartási vegyi ártalmak lehetősége. Ma a leggyakoribb vegyi ártalom az, hogy a különféle mosó-, mosogató- és tisztítószerek megfosztják a kéz bőrét a s.zükséges védő zsírköpenyétől, azaz zsírtalanítják. víztelenitik, szárazzá teszik a bőrt. A kiszáradt bőr berepedezik, kipattogzik, esetleg a bőr repedésein befurakodó baktériumok hatására gennyedés keletkezik rajta. De okozhatnak a vegyszerek ekcémás gyulladást is. Ez az ártalom megelőzhető, ha védőkenőccsel védjük a bórt, amely óvja a mosószer szárító hatásától. A különösen érzékeny bórűeknél ezért ajánlatos a gumikesztyű használata. Az is bizonyos, hogy nem minden bőr egyformán reagál a különböző mosó-, vagy mosogatószerekre. S maga a vegyipar is igyekszik olyan vegyszereket előállítani, amelyek nem idéznek elő vegyi ártalmakat. Ilyen már a kézkímélő Csillag nevű mosogatószer is. Mindenki tudja például, hogy a trisó mar, de ha a használata után egy-két százalékos ételecettel leöblítik a kezet, elejét veheti bárki a panaszoknak. Artalmas lúg a Hypo is, de ha az előírásoknak megfelelően tároljuk, használjuk, nem okozhat bajt. A savak maró hatása is ellensúlyozható, ha a felmart területet fél liter vízhez adott egy kávéskanálnyi szódabikarbónás oldattal leöblítik. Nagyon vigyázzunk a folttisztító anyagokkal is. Ezekben ártalmas széntetrachlorid, trichlor-aethylén, esetleg benzol, toluol van és ezek már a vörös vérsejteket is károsíthatják. Ezeket csak jól szellőztethető helyen szabad tárolni, hasznalni és a velük való foglalatoskodás után gondosan kell kezet mosni. A rozsdafolt-eltávolító szerek is mérgek. Használatuk után a gondos kézmosás itt sem mellőzhető. A házi féregirtó szerek között egyre több az olyan — csak az ízeltlábúakra ható — idegméreg, amelyek melegvérű élőlényekre ártalmatlanok. Ilyen a Solutox és a Chemotox is. Az embert ezek nem mérgezik, de arra vigyázni kell, hogy a szem, a száj, vagy az orr nyálkahártyájára ne kerüljön a vegyszer. Permetét, gőzét ne lehelje be az ember, de még a papagáj, vagy a kanárimadár se. Ártalmas az akvárium halaira is. A sokat hangoztatott kézmosás ezeknél is kötelező, s ezt mondhatjuk el az új molyirfó szerekről is. Háztartási vegyi ártalmakat okozhatnak a padlólakk, fényezőszerek és a festéklemaró szerek is. Például a Chromofag. Ezekben különféle esterek, szénhydrogének, kábítószerek, nyalkahártyát izgató anyagok vannak. Használatuk után addig szellőztessünk, amíg a kellemetlen csipás szaguk végérvényesen megszűnik, hogy elejét vegyük az esetleges károsodásnak. A benzin, a spiritusz, és egyéb gyúlékony, robbanószerek veszedelmét mindenki ismeri. De arra már kevesen gondolnak, hogy a hajlakk is gyúlékony és használata nyílt láng mellett komoly veszedelmet jelenthet éppúgy, mint ahogyan a Chemotoxtartályt sem szabad meleg helyen, napon tartani, vagy tűzbe dobni. Vegyiparunk kutatói azon mesterkednek, hogy minél több olyan anyagot adjanak a háztartásoknak, amelyek hatásosak, de mérgező erejük minél kisebb legyen. Sajnos ez nem minden esetben sikerül és tudomásul kell venni, hogy a vegyszerek nem ártalmatlanok, káros hatásukat csak úgy tudjuk megelőzni, ha a lehető legpontosabban megtartjuk a csomagon levő használati utasításokat. Dr. Buga László Kényelmes is legyen, szép is, jól kiegészítse a lakás berendezését — ezt követeljük meg az ülőbútoroktól. Ez a szék, a tápéi háziipari szövetkezet terméke, mindeme igénynek tökéletesen meg ls feieL Különböző színekben kapható „atávaesfeteT, Kba gömbcsuklós, kisbútorok közé, kis lakásba h beteheti, de olyan kényelmes, mintha nagy fotel lennek HDSgyártmány. A nagy realista Ok-MAGYARORSZÁG vasárnap 1968. SZEPTEMBER 8. ' VÍZSZINTES: 1. A 140 éve született L. N. Tolsztoj 1886ban írt drámája (névelő nélkül). A zárt betűk: S—T—T —A. 13. Néz. 14. Így fest. 15. Beképzelt. 16. Var. 17. Indítéka-ez. 18. Víz áramlata. 20. Állami Biztosító. 21. „A" fürdőalkalmatosságra (vég nélkül). 22. Kabátjain. 23. Tolsztoj nézeteinek összegezése ez az írása. Az első betű: V. 25. Indulatszó. 27. Vörös hajra mondják. 28. Földről elmozdított. 29. Helyrag. 30. R. A. L. 32. Piszkít-e? 33. Kettős betű. 34. H. H. H. H. 35. Törökországi település. 37. Bizonyos színre. 38. Verdi opera címe. 39. Költészet része! 41. Husáng. 42. Szmirna új neve. 43. Arab állam lakói. 45 Fizetésről szóló értesítő, váltó-e? 46. A polinéziai szigetek egyike. 48. Szándékozók (+ n). 49. Esztendő. 51. Tolsztoj utolsó nagy regénye. 53. Kérdőnévmás, tárgyesetben. 55. Ijedés. 56. Személyes névmás. 57. Táplálkozhat. 59 Egy pár állat. 60. Hegység Szardínia szigetén. 61. Ilyen az állott szalonna. 63. Középen kettőzött hézag (1) 64. Földművelési eszköz. 65. Tolsztoj jelentős kisregénye. A zart betűk: K—Z—O—A. FÜGGŐLEGES: 2. Szobakutya. 3. Bő. 4. Ilyen lap is van. 5. Padlót tisztíttok! 6. Elárusító, ékezethibával. 7 Tolsztoj első könyve. Az utolsó betű: R. 8. Rag. 9. Német -on. en. 10. „A" jégkorongot. 11. Homokos fövény em. 12. Úri... 16. Tolsztoj fő műve. 17. Összecsukott kézfejem, ékezethibával. 18. Folyó az NDK-ban. 19. Tolsztoj 1877-ben publikált regénye. A zárt betűk: N—I. 21. A. A. R. 22. Gyümölcskocsonya, ékezethibával. 24. A szerelem istenét. 26. Alszol. 29. Műsorvevők. 31. Izmot „ernyeszt". 33. CSÉB — három kockában! 34. Ruhadíszítés (ó=é). 36. Mohamedán próféta utódainak címe. 38. Lejegyzett szöveg — névelővel. 40. Csavar. 42. Utód. 44. Ébredek. 45. Névelős disznópásztor. 47. E helyen talál-e? 48. „A" kanalazás. 50. Nyáron gyakori. 52. Átmegy az út túlsó oldalára. 54. Állat. "6. ... és Tudomány. 58. Óceánia egyik szigete, 60. Névelős kimondott mássalhangzó. 62. S. T. 64. Mássalhangzó kimondva. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 23., 51., 65., valamint a függőleges 7„ 16., 19. számú sorok megfejtése. M. J. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttél ezelőtti rejtvény megfejtese: Tudom, tu. dom. profeszor úr, otthon is csak a sárgát ette. — A megi'eitök közül könyvvásárlásra jogosító utalványt vehet át a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban, ahol azért ott vásárolhat (Kárász utca 5. szám): Bárdi Lászlóné szemklinika, Hegedűs Zoltánná Móra u„ Jani Andrásné Károlyi u„ Kovács Erzsébet Paprika u„ Vincze Mihályné Római körút. Kohyvet kapott postán: Bódi Ilona Tiszasziget, Jucha Mária kútvölgyi gyógyintézet. Szűcs Kiss Lajosné Magyarcsanad.