Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

A Miniszter­tanács ülése •4 kormány Tajékoztatasi Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter előterjesztést tett a közlekedéspolitika fejlesz­tésének koncepciójáról és benyújtotta a vasutakról szóló törvény tervezetét. A kormány a javaslatokat megvitatta, s megbízta a közlekedés- és postaügyi mi­nisztert, hogy terjessze az országgyűlés elé. A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter beszámolóját az 1968. évi szocialista viszonylatú áru­csereforgalmi megállapodá­sok teljesítésének menetéről. A Minisztertanács az ide­genforgalom fejlesztése cél­jából határozatot hozott több közúti határátkelőhely korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ma kapunyitás •» a Budapesti Oszi Vásáron A hétköznapok hí cm v A közszükségleti és fogyasztási cikkek parádéja Kiküldött munkatársunk telei onjelentése. Kormány­küldöttségünk Koreában Csütörtökön magyar kor­mányküldöttség érkezett Phenjanba, hogy részt ve­gyen a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ki­kiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségsorozaton. Delegációnk vezetője dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Tagjai Asztalos Lajos kohó­és gépipari miniszterhelyet­tes. a magyar—koreai mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság magyar ta­gozatának elnöke, valamint Kádas István, hazánk phen­jani rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, aki Koreában csatlakozott a küldöttséghez. A színhely ismerős: a Vá­rosliget, a Budapesti Nem­zetközi Vásár területe, ha annak csak a fele is. A Buda­pesti Öszi Vásár mégsem eb­ben különbözik a BNV-től, hanem jellegében. Az a kül­kereskedelem, az exportkap­csolatok elmélyítésének fó­ruma, ez az őszi pedig az ipar, a belkereskedelem és a hazai vásárlók találkozója. Az őszi vásár az új gazdasá­gi mechanizmus egyik életre­való szülötte. Piackutatást, áruismertetési célt szolgáL Azt, hogy a vásárló és a ke­reskedelem is mintegy képet alkosson, véleményt mond­jon a magyar közszükségleti és fogyasztási cikkekről, azok minőségéről, választékáróL Mintegy 31 ezer négyzet­méter területen, 30 pavilon­I-i gy város melletti csellóban ülni, s nézni a jövö­4. menőket, üldögélőket, beszélgetőket és vitatkozókat, egyáltalán nem fölösleges időtöltés azok számára, akik társadalmi kérdésekkel és közügyekkel is foglalkoz­nak, Sok-sok ezer munkás fordul meg ezekben a peremvá­rosi talponállókban, kevésbé tisztántartott kisvendéglők­ben. A látogatók összetétele, igaz, nagyon vegyes: öregek, javakorabeliek és fiatalok is megtalálhatók itt; munkások, 'parasztok és alkalmazottak. De zömében mégiscsak a sze­gedi munkások adják e vendégsereget. Az is igaz, hogy az itt eltöltött idő mégis kulturáltab­ban zajlik, mint néhány esztendővel, évtizeddel korábban. Ritka a verekedés, kevesebb a brutális szóváltás. Ez a vál­tozás is mutatója annak, hogy az életkörülmények, az em­berekről, s egymásról alkotott vélemények igen nagyot vál­toztak. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert vannak, akik az ellenkezőjét állítják ennek; s ez nem igaz. A legtöbb odajáró embernek van rádiója, televíziója, újságokat járat­nak és olvasnak is hébe-hóba. Kulturális érdeklődésük, igényük tehát semmiképpen sem azonos a harmincas­negyvenes évek munkásaiéval. Hozzáfűzve, hogy politikai magatartásuk és felfogásuk merőben más: szocialista gon­dolkodású vonásokat tartalmaz. Sokat beszélünk a munkások műveltségéről, kulturált­ságáról. S ilyenkor általánosságban szólunk és nem rész­letezzük pontosan, hogy mit értünk a munkások kulturált­ságán és műveltségén. Mert ha a könyvtári könyvforgal­mat, az üzemi könyvtárak látogatottságát vagy a könyv­vásárlás adatait nézzük, akkor ezekben, az effektív kétkezi munkás nem játszik vezető szerepet. Sokkal inkább az ér­telmiségiek, alkalmazottak, tisztviselők töltik ki itt a szám­adatokat. Hasonlóképpen, ha mozi- és színházlátogatást ve­szünk teikntetbe, nem lehetünk elégedettek a kétkezi mun­kások érdeklődésével. S ha a közép- és főiskolai, egyetemi beiskolázások adatait nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a két­kezi dolgozók gyerekei 50 százalék körül vannak jelen. Elégedettek lehetünk ezzel a számmal, de ha a munkás­osztály és a dolgozó parasztság helyét, szerepét nézzük, akkor a fejlesztés szükségessége mellett foglalunk állást. Érdekesen és bonyolultan formáló folyamat a munká­sok érdeklődésének és műveltségbeli állapotának alakulá­somon Károlyné felvétele ^ lebet sablonokat felállítani, mert a kétkezi mun­° 1 i kások között megtalálható a nagy műveltségű ember is és szegedi paprikafeldolgozó vállalat márkás készítményéi; az is, aki csak az italbolt kapujáig jut el. S ez utóbbiak a Budapest) öszi Vásáron ' j száma, sajnos, nem kevés, ezeknek nincs még igényük arra, hogy magasabb életcélokat kössenek ki. Felmerül a ^íi^rl^rltfePP , . «*» i . •,„ - - • ­• • ' ">:' 'ró. » osw '->««» •asf-1 ban 250 vállalat és szövet-' kezet — 84 könnyűipari, va­lamint 65 kisiparos — mu­tatja be termékeit. Meg kell jegyezni, hogy sajnos rend­kívül kevés közöttük a sze­gedi. Amint a tegnap dél­után rendezett sajtóbemuta­tón Borsos László belkeres- zai piac. Márpedig az őszi Néhány érdekesség még az kedelmi miniszterhelyettes is vásárnak az a rendeltetése, őszi vásárról: a könnyűipari hangsúlyozta: a részvétel ön- hogy a már kapható, vagy a pavilon címszava „öltözkö­kéntes volt, de ennek ellené- legkésőbb 1969 első felében dés — divat 68/69", Elegáns, re nem sok jelentős vállalat üzletekbe kerülő árukat mu- sokszínű, kitűnő kiállítás, maradt távol a vásártól. Né- tassa be. Ezért van az, hogy önálló kiállítása van a lak­melyek még nem értették ellentétben a BNV-vel, itt berendezési és háztartási, a meg. milyen nagy szükség most vásárolni is lehet. Ter- barkácsolási, a vegyipari, az van az új gazdálkodási kö- mészetesen nem mindent, és építőipari, az élelmezési cik­rülmények között az ilyen főként nem a kiállítási pa- keknek, és a találmányok pa­jellegű rendezvényekre, má- vilonokbari. A Centrum Áru- vilonjában megrendezik az sok azért nem jöttek el (mint házak nyitottak a vásár te- újítások, találmányok, ipari például a Minőségi Cipőgyár), rületén egy nagy boltot, ahol munkák első hazai börzéjét, mert termékeiket máris lekö- a kiállított cikkek egy részét Tegnap, még az őszi vásár I tötte a külföldi, illetve a ha- árusítják. „Hint q patika" Nagyobb rendet az élelmiszer-üzletekben Azon lehet vitatkozni, hogy gyorsan romló árut ki keli mölcsök kínálják magukat, a helyes-e az élelmiszerüzletek válogatni az egészségeseit kö- mozi felőli oldalon ládaszám elé az utcára kirakni a gyü- zül. a földtől mee nem tiszti- ra bűzlik a napon és vonzz; _ _ zül, a földtől meg nem tiszti- ra bűzlik a napon es vonzza mölcs- és zöldségféléket. Sőt tott dinnyét, sárgarépát, gyö- a legyeket a már eladhaiat­azon is, hogy megengedhető-e keret nem lehet a tej, a ke- lan, elszállításra varó rot­- i.. — ,——: .•-... —i- - —i, hadt gyümölcs. A földműves­szövetkezet Széchenyi téri sztk át az üzletek a szeny­nyezett árut?) Leginkább jo­gos az a kifogás, hogy — fő­leg kisebb üzletekben — a kimondottan belvárosi üz- nyér, a húsáruk közelében leti negyedben a járdán való tartani. (Egyáltalán miért ve­árusítás. Feltehetően azért honoso­dott meg különösen az idén ez a szokás, mert a több­szektorú kereskedelem — ál­lami kiskereskedelem, föld­művesszövetkezet, szövetkezetek — versenyében séget és a kenyeret, a tejter­termelő" méket és a húskészítményt. Jő példa a rendre és a tisz­minden üzlet igyekszik több, taságra a városellátó szövet­választékosabb áruval ellát- kezet Széchenyi téri és Kos­ni a fogyasztókat. A törekvés suth Lajos sugárúti két új dicséretet érdemel és eddig üzlete. Bár az utcán is tar­is vitathatatlan haszna, hogy tanak árut, mind ott, mind a a vásárló tud miben válogat- bolt eladóterében állandóan ni, sőt ugyanazt az árut egyik foglalatoskodik egy eladó a helyen olcsóbban .veheti meg, takarítással és a romlásnak mint másutt. A szemléltető indult áru kiválogatásával. A és bőséges kínálat ki is ala- Kárász utcai Csemegebolt­kította egyes boltok állandó ban minden más élelmiszer­vevőkörét. élelmiszerüzletében a belső rend és tisztaság hagy kíván­ni valót maga után. Nem csupán a gyümölcs és ugyanaz az eladó meri a zold- zbldség dömpingje miatt kell szót emelni az élelmiszerüz­letek rendje, tisztasága érde­kében. Jobb szervezéssel, együttműködéssel kellene gondoskodni arról is, hogy a csak sebtiben kiöblített te­jespalackokat, kannákat ne tárolják fél napokig az ut­cán vagy az üzletek eladóte­rében. Hasonlóan gyorsabban kellene elszállítani a pék­áruktól kiürített fémládákat is, amelyek sok üzletben nem csupán az amúgy is szűk rak­tárban, hanem az eladótér hivatalos sajtótájékoztatója előtt Vég László, a Pamut­1 nyomóipari Vállalat vezér­igazgatója igen gazdag ára­választékot felvonultató ön­álló kiállítási pavilonjukat, a Könnyűipari Minisztérium tájékoztatási osztálya pedig a Kossuth-pavilon kiállítása­it mutatta be a sajtó képvi­selőinek. Délután a Centrum Áruházak divatbemutatót rendeztek. A ma megnyíló vásár to­vábbi programja is igen gaz­dag. A kiállítást rendező HUNGEXPO úgy döntött, hogy most nem tartanak szakmai napokat sem, tehát szeptember 16-ig minden­nap délelőtt 10-től este 6-ig nyitva állnak a kapuk a kö­zönség előtt p_ k } kérdés, hogyan kell ezzel a tekintélyes társadalmi réteg­gel foglalkozni? A summás megállapítások semmiképpen sem vezetnek célra. A szocialista brigádokban dolgozók kö­zül sokan megtalálhatók az italboltokban is és a színhá­zakban is. A kiváló munkát végző férfiak közül is talá­lunk többeket az italboltokban, akiknek azonban van más igényük is: elsietnek haza. mert kezdődik egy-egy televí­ziós adás, amely érdekli őket. Mások meg azon a címen hagyják ott két fröccs után a söntést, hogy nekik társa­dalmi kötelességük van és onnan nem maradhatnak el. S marad egy részük, akinek nincsen más kötelezettsége, sem kívánsága, csak annyi, hogy ott ülhessenek záróráig né­hány fröccs vagy korsó sör mellett, s beszélgessenek. X iöbb energiát és pénzt kell fordítani üzemeinkben ar­ra, hogy felkeltsük az ott dolgozók érdeklődését ko­molyabb politikai, társadalmi, kulturális és művészi igények kielégítésére. Egyáltalán nem haszontalan az a törekvés, hogy egy-egy üzemben színház-bérletezéssel ko­molyan foglalkoznak. Különböző szakmai, műszaki kérdé­sek ismertetésébe bevonnak érdeklődő munkásokat. Hasz­nosan és értelmesen tervezett ifjúsági klubokat működtet­nek fiatal szak- és segédmunkások részére. Ügyesen pro­pagálják azokat a könyveket, amelyeknek van művészi ér­tékűk, nevelőhatásuk. Szerencsés kezdeményezés, hogy na­gyobbszabású kollektív kirándulásokat szerveznek az or­szág különböző részeibe. Ezek a kezdeményezések és pél­dák mutatják, hogy az üzemek vezetői, párt- és szakszer­vezeti szervei jól érzékelik a hétköznapok valóságos arcu­latát és tevékenységük ennélfogva igen eredményes. De az anyagi lehetőségek korlátozottak, amelyeket válla­latok, intézmények e célra fordítanak. Nem szabad megtör­ténnie annak seholsem, hogy vállalataink, üzemeink most az új irányítási rendszer viszonyai között csökkentsék azo­kat a kulturális, szociális befektetéseket, amelyeket a ko­rábbi években felhasználtak. Ellenkezőleg: vállalataink ter­melési eredményeitől függően növeljék tovább a munkások nevelésére, művelésére fordítandó összegeket Akik végig­nézik a városmelletti csehók életét, azok meggyőződhetnek ennek elengedhetetlenségéről. S nagyon kár, hogy e fenn­tartott összegeknek egy része nem megfelelő formában ke­rül felhasználásra: sok még a céltalan eszem-iszom és üze­mi bankett, vagy kevésbé közhasznú, sportcélú költekezés. Szakszervezeti bizottságaink most, az ősszel tűzzék na­pirendre ezeket a kérdéseket, hogy a jövő évi tervezésnél és elképzeléseknél legyen megfelelő anyagi alapjuk, amire támaszkodhatnak a kétkezi munkások műveltségének to­vábbi állandó javítása érdekében. F. A. tői jól elhatárolt részen áru­sít ják a könnyen szennyező ben 1S feleslegesen foglaljak Ugyanakkor egyre gyak- gyümölcs. és zöldségfélékét. a heIyet­ahhan ialhnrtO'/iL- a xratzar ni. rabban elhangzik a vásárlók­nak az a véleménye is, hogy bizonyos üzletekbe a rend és tisztaság elhanyagolása mi­Tulajdonképpen az sem ki­fogásolható, hogy a Kárász Az élelmiszerüzletnek olyannak kell lennie, mint a utcai 3l-es ÉLIKER-üzlet az patikának — régi kereskedői att nem érdemes betérni. Né- utcán is, a boltban is árusít szabály ez, mégis újra és újra melyik boltvezető az árube- — bar az utcai árusítás ese- .„..,.,,, „ . szerzés mellett nem fordít tenként közlekedési akadályt ismeteln» kel!- S ha mar ver­elég gondot a kínálat észté- jelent. Az viszont már hiba, seny folyik a boltok között a tikai és higiéniai követeimé- hogy a ládákba kitett szőlőt vevők megszerzéséért, az áru­nyeinek betartására. Pedig ellepik a méhek, s a járda ellátás biztosítása mellett a ' SFasztás 1600 kilowattóra Megháromszorozódik 1980-ra a lakások villamosenergia-fogyasztása Magyarországon jelenleg szüléfcgyártó szervek tuda­2 800 000 lakásban évente át­lag 500 kilowattóra villa­mos energiát használnak el világításra, főzésre és a kü­lönböző elektromos készülé­kekben. Az Építésügyi és gJ'ar Elektrotechnikai Egye­tos együttműködését és terv­szerű munkáját követeli meg. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről szeptember 9­én a Technika Házában két­napos ankétot rendez a Ma­Városfejlesztési Minisztérium tervei szerint viszont 1980­ban már 3 200 000 lakásban Lesz ott a villany, és laká­sonként az átlagos évi fo­kiürült ládákkal van elre­kesztve. A Széchenyi téri 8­kétségtelen, hogy az élelmi­szerüzletben a nagy mennyi­ségű gyümölcs és zöldség a szokásosnál több takarítási, reklám, hogy míg a bejárat­rendezési munkát igényeL A nál ízléses csomagolású gyü­sület. A tanácskozás köze­lebbi céljairól és részletes programjáról a rendezőség csütörtökön tájékoztatta az újságírókat a Technika Há­zában. (MTI) rend és a tisztaság állandó­as árudának sem lehet jó sítása, megőrzése sem mellé­K. J. Gabona­termesztés Csütörtökön kenyérgabona­termesztési tanácskozást rendeztek Fertődön. Alapfi Géza, a Győr megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának szakfel­ügyelője közölte a tanácsko­záson, hogy 1965-ben 11,2, 1966-ban 13.2, 1967-ben 16,7, az idén pedig 17 mázsa bú­zát takarítottak be a gazda­ságok egy-egy hold földről. Különösen figyelemre mél­tó az idei aszályos évben elért kimagasló eredmény, amely egyúttal országos el­sőséget is jelent. körül lesz. Ez a fejlődés az energia­termelő, energiaellátó, ke­PÉNTEK 1968. SZEPTEMBER 6. Dél:Magyarors/ag 3

Next

/
Thumbnails
Contents