Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-05 / 208. szám

üt L-M A£ ÜZÍ0 Dr. Ábrahám Antal, a járási tanács vb-elnökhelyettese A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Nő- és családvédelmi tanácsadó Kisteleken Üj tábla került fel mostanában a kisteleki központi orvosi rendelő ajtajára, ezzel a felirattal: „Nő- és családvédelmi tanácsadó". Dr. Csonka István nőgyógyász főorvos mondotta el az új intézmény célját. Az ismeretterjesztés, a felvilágosítás eszközeivel akarjuk felvenni a harcot az általános abortusz szemlelettel szemben, mely kialakult a lakosság körében az utóbbi évek során. Sajnos, köztudomásúvá vált, hogy megyénkben — így a szegedi járásban is — országos viszonylatban kiemelkedő a művi abortuszok száma. Nagyon sokan már csak akkor keresik fel az orvost, amikor a nem kívánt terhességet csak beavatkozással lehet megszüntetni. Pedig a nem kívánt terhesség megelőzésére számos eszköz áll rendelkezésre. Tanácsadónk azt kívánja elérni, ho® felvilágosítsa a nőket; ismerjék meg a nem kívánt terhesség megelőzésének különféle lehetőségeit. A tanácsadó foglalkozik a házasulandó fiatalok családtervezési problémáival, a házaséletet zavaró kóros panaszok okainak felderítésével. Munkája kiterjed a növédelcm valamennyi területére. Számos családban viszont hiányzik a gyermekáldás, s e témában is segítséget ad a tanácsadó az anyáknak. Bálán Miklós Rekorderek ellenkező előjelekkel A járás közös gazdaságai esztendőről esztendőre szebb eredményeket érnek el a termelésben és törekednek, hogy valamennyi üzemág rentábilis le®en. Igaz, sok összetevő függvénye, ho® a megtermelt es előállított áru végül is mennyibe kerül. S nem minden termelőszövetkezetben elfogadható az önköltség. Ami a sertéstenyésztést illeti, akad javítanivaló bőven. Kedvező a helyzet a bordányi Munkásőr Tsz-ben, ahol e® kilogramm sertéshús előállítására 3,7 kilogramm abraktakarmányt használtak fel. Elfogadható a kisteleki Ma®ar—Szovjet Barátság és a tápéi Tiszatáj Tsz-ben is, ahol 4,4 kilogramm abraktakarmányt fordítottak erre. A szomorú rekordot, mar az abraktakarmány pazarlás rekordját a csengelei Honfoglalás Tsz-ben érték el, ahol e® kilogramm sertéshús előállítására 10,9 kilogramm abrakot használtak fel. Ha e®általán lehetséges ilyesmi. Méregdrága hús ez. Ettől alig-alig olcsóbb a sövényházi Zöldhalom és a balástyai E®etértés Tsz-ben meghizlalt sertés. hiszen mindkét helyen 7 kilogrammnál több takarmányt adtak e® kilogramm húsért. Az állatforgalmi vállalat új akcióval segíti a sertéshizlalást. Mégpedig az 1969 első félévére leszerződött süldők után e® mázsa, a hizlalási szerződés esetén még plusz két mázsa abraktakarmányhoz juttatja a szerződő termelőszövetkezetet. Természetesen a takarmányt állami felvásárlási áron szállítják. A legfontosabb, ho® a sertéstenyésztés és hizlalás eredményességének érdekében, a rentábilis gazdálkodás érdekében, korszerűsítsük az elavult férőhelyeket, lehetőleg megteremteni a takarmánybázist. Igaz azonban az is, ho® bár az állam egyegy sertéstenyésztési épület költségeinek 70 százalékát magára vállalja, mégis drága költséggel épülnek fel ezek a létesítmények. Korszerűbb, ®orsabb formákat kellene keresni, főleg olcsobb építkezési eljárásokat. Nem közömbös az sem, hogy a sertéstenyésztésben foglalkoztatott dolgozók anyagi érdekeltsége milyen. A járás közös gazdaságaiban legnagyobb fejlődés a baromfitartásnál tapasztalható. A baksi Ma®ar—Bolgár Barátság, a sándorfalvi Üj Élet, a szőregi Egyetértés Tsz-ben már megteremtették a nagyüzemi feltételeket. Ezenkívül még nyolc termelőszövetkezet foglalkozik kisebbna®obb mértékben baromfitartással, azonban ezeknél sem a tartási, sem pedig a technológiai körülmények nem megfelelőek. Sokkal kedvezőbbek az önköltségi számítások a fent említett gazdaságokban. Sándorfalván például egv kilogramm baromfihús előállításához 2,82 kg táptakarmányt, Bakson 3 kg, Szőregen pedig 2,3 kg táptakarmányt használtak fel. Az eredmények önmagukért beszélnek, s mutatják, ho® mennyire eredményes és gazdaságos a baromfitenyésztés, ha megfelelő feltételeket teremtenek. Sz. L. I. Vb-üiés Zákányszéken A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága ma délelőtt ülést tart Szegeden, délután pedig Zákányszéken a községi tanács munkájának értékelésével folytatódik a vb-ülés. A tanácskozásra a járási tanács vb szakigazgatási szervének vezetőit, Deszk, Forráskút, Kistelek, Mórahalom és Sövényháza tanácsi vezetőit is meghívták. Zákányszéken 1965-ben tartottak hasonló jellegű vizsgálatot, s az eltelt időben lelkiismeretes, jó munkáról adott bizonyságot a községi vezetés. A járási tanács vb nemcsak a tanácsi munkát, de a község gazdasági, kulturális eredményeit és problémáit is me®itatja. A Szegedtől távoleső homoki világban 1961 februárjában öt termelőszövetkezeti csoport alakult. Az azóta eltelt időben négy tszcs egyesült, létrejött a Május 1„ s mellette a Homokkultúra Tszcs jelenti a község lakosságának a„ gazdasági alapot. Szép fejlődésről adhatnak ma számot, s egyben kijelölik a további utat is, amelyhez a járási tanács vb segítségét is kérik. ICözműwelés, községfejleszfés A szegedi járási tanács végrehajtó bizottságában dr. Ábrahám Antal vb elnökhelyettes az első számú gazdája a közművelésnek, a községfejlesztésnek, az egészségü®nek és a pénzü®nek. Sokrétű munkaterületéről ezúttal csak két főbb témát ragadunk ki. Amint kiderült, a járási tanács munkájának középpontjában jelenleg is a lakosság kulturális, és egészségügyi színvonalának szakadatlan emelése áll. A számok is ezt igazolják: a járási tanács évente 100 millió forint költségvetési alappal gazdálkodik. Ebből 60 millió forint az oktatást és az általános közművelést szolgálja. S még í® is állandó pénzgondjai vannak a művelődésügynek. — Bordányban — kezdte nyilatkozatát dr. Ábrahám Antal — a közelmúltban adtak át e® új iskolát, 1 millió 200 ezer forintba került. 2,5 millió ment rá a dorozsmai öregiskola rekonstrukciójára, de u®anitt elkészült már egy újabb 12 tantermes általános iskola terve is. A falut délnyugat felől ölelő új telep számára akarják. Ugyancsak új, négytantermes iskolát kap Zsombó; ezekben a hetekben kezdik az alapozását. U®anilyen iskola kellene Szatymazra és Baksra is. A következő ötéves tervben ezek lesznek az elsők. Azt gondolná az ember, egyszer majdcsak eljutunk odáig, ho® lesz elegendő iskola, művelődési ház is. KeHatáridő: 1970 A klórozott szénhidrogén alapanyagú növényvédő szereket 1970-ig kivonják a forgalomból. Ezeket szerves foszforsav-észterekkel helyettesítik. A klórozott szénhidrogének e® részét már most sem árusítják. Az alábbiakban közöljük az eddig kivont szereket és azok helyettesítőit Á forgalomból kivont szerek: DDT porozok, DDT permetezők, HCH porozok. Lard-Tox. Pernit, Melipax-emulzió, Aldvinos szuperfoszfát, Dieldrin. Helyettesítő szerek: Wofatox permetező, Metilparation Phosdrin, Lebaycid, Ditrifon, Fosfation, Lindános szuperfoszfát, Hungária L és DL készítmények, Tritox porozópermetező, Melipax porozó; méhkímélő. Sorok egy képhez R

endje-módja szerint beszámoltunk már arról, ami vasárnap Sövényházán történt, az Árpádemlékmű tövénéL S ho® most mégis visszakanyarodok hozzá, annak csupán az élmény varázsa az oka. Nevezetesen valami e®szerű emberi rácsodálkozás: politikai gyűlés esőben? Mert fanatikus futballdrukkereket láttam már stadionban, ha ömlött is a víz, va® jeges szél fújt. És művészetszerető embereket is, éppen ezen a szeszélyes nyáron, amint a szabadtéri játékok előadására órákig vártak ernyők alatt. De. ho® többezres politikai gyűlésen, csöndes, de átható esőben ne oldódzon senkinek a bocskorszíja — ez számomra különös meglepetés volt. Esett... Nem bugyborékolva, hanem vékony, szaggatott csíkokban, s a tucatnyi faluból összesereglett termelőszövetkezeti paraszti hallgatóság nem tágított. Nemcsak azok nem mozdultak el a pódiumot körülvevő nagy emberkaréjból, akik ernyőt hoztak, vagy esőkabátba csomagolóztak — e® szál kabátban is állták az időt felnőttek, fiatalok, asszonyok, férfiak. S nem csupán tisztességből. Nem csupán azért, mert az elnökség is, a szónokok is áztak. Az érdeklődés fegyelme tartotta együtt a népet. Esőkabát és politika... — nehezen összekombinálható dolgok. Most mégis e® kis szimbólumrendszerbe keveredtek. Péter János az esővel kezdte beszédét. Valamikor ezen a tájon a cipő meg az ing is na® úr volt, most meg csak azon nem feszült orkán, aki ki akarta csúfolni az időt, va® otthon felejtette. Ebben a szituációban nem volt erőszakolt e® polcra emelni ezt a két dolgot, mert bár nem nagy szó ma már, hogy a falusi nép is ragyogóan föl tud szerelkezni az eső ellen — föltétlenül köze van ennek ahhoz, hogy igen kitartó a politikai érdeklődés, a mi politikánk iránti ronkonszenv. Komócsin Zoltán meg is fogalmazta ezt beszédében, amikor a termelőszövetkezeti gazdáknak az idei komisz időjárásban tanúsított helytállásáról megemlékezett. Az idei nyár ke®etlen volt a falusi néphez, s ho® a termést még sem viselte meg tragikusan, az a termelőszövetkezeti parasztságot és ezt a termelési formát dicséri és dicsőíti. Helytállását a cudar időjárásban. S ismételt, immár kifejezetten politikai természetű helytállását az esőben tartott nagygyűlésen. Ez már azt bizonyítja, ho® az új ösvényre tért parasztság nemcsak a munkában ad sokat önnön becsületére, tisztességére, hanem a politikában is. Akkor is jelen van, méghozzá kitűnő egységben, amikor a politikánk melletti demonstrálásra szólítják. Sz. S. L Dr. Ábrahám Antal vesebbet kell költeni újak építésére. Ez elkövetkezik, de erről azonban még szó sincs. Százmilliókat igényel a tanyai iskolák körzetesítésének folytatása s a megmaradók villamosítása. Jelenleg 97 tanyai iskolában tanítanak a járásban. S ezek közül hetvennek mutatkozik még hosszabb távon is jövője. Valamennyit villamosítják. — Ezzel a követelménnyel korábban nem számoltunk, arra gondoltunk, ho® a tanyák pár évtized alatt úgyis megszűnnek rrjajd, következésképp tanyai iskolákra sem lesz szükség. Az élet azonban mást parancsolt. Már kétezernél több tanyába jutott el a villany, s a tanyák villamosítása most is nagy ütemben halad. A tanyaiak ebbeli törekvését nem ellenezzük, inkább elősegítjük. Adunk már engedélyt tanyák felújítására is, csak újak építésére nem. Villannyal, televízióval, elektromos kisgépekkel, megfelelő közlekedési eszközökkel ideális lakóhelynek bizonyultak a tanyák, hosszú ideig nélkülözhetetlenek a háztáji mezőgazdasági termelésben is. Ezért is vált szükségessé többek között az arra alkalmas tanyai iskolák villamosítása, kultúrközpontokká való fejlesztése. Jelenleg már 36 ilyen kész iskolánk van, 16-nak pedig most folytatják a villamosítását. Napirendre kerül a falusi általános iskolai kollégiumok létesítése is. A tanyai iskolákból bekerülő felső tagozatosokat kell majd ezekben később elhelyezni, ho® az utolsó né® általános iskolai osztályt már osztott oktatásban végezhessék eL Van már ilyen kollégiumunk többek között Balástyán is, véleményünk szerint bevált. Akár rendszerré is fejlődhet. — A tanyai iskolai kultúrközpontok kifejlesztését — folytatta Ábrahám elvtárs — e® kicsit a korábban megkezdett művelődési házépítési programunk rovására végezzük. öt évvel ezelőtt azt terveztük, ho® mostanára sokkal több községi művelődési házat építünk. Ez az elgondolásunk sem vált be, módosítani kellett rajta, mert í® több emberrel tarthatnak fenn a mi művelődésü®i szerveink közvetlen s eleven kapcsolatot. Persze azért szaporodnak a központi jellegű új művelődési házak is. öt már készen van. Mostanában fejeződik be a zsombói művelődési ház építése, 2,6 millió forintba kerül. Tiszaszigeten pedig ebben a hónapban kezdődik egy másik művelődési ház építési munkája. Üjszentiván is művelődési házat kap a közeljövőben. Úgyszintén Bordány. Korábban fejlesztettük a gimnáziumi oktatást is a nagyobb községekben. Erről azonban — indokoltan — most már lemondtunk. Szeged közelsége feleslegessé tette ezt. A városban megcsappant az érdeklődés a gimnáziumok iránt, a szakközépiskolák javára. Nem kell már „protekció" ahhoz, ho® falusi, tanyai gyerekek is bejussanak szegedi középiskolákba. Ezért az üllési új gimnáziumot máris az általános iskolai oktatás rendelkezésére bocsátottuk. — Községfejlesztési munkánk három téma köré csoportosul. Első helyen áll a magasnyomású ivóvíz biztosítása. Tíz községünkben már működnek a törpevízművek, további tízben pedig 1970-ig készülnek eL Ahol magasnyomású viz van, ott gombamódra szaporodnak a fürdőszobás lakások, s a szennyvizet is el kell vezetni. Kisteleken 1972-ig 20 millió forintot fordítunk csatornázásra. Foglalkozunk kisebb mértékben ezzel a témával Üjszentivánon, Tiszaszigeten és mindenütt a na®obb községekben. — A másik, amiről esett már itt szó, a villamosítás folytatása. A zárt települések készen vannak, a tanyák vannak a soron. Ez nem igényel túl nagy beruházást, mert a lakosság maga csináltatja, 5 ezertől 30 ezer forintig fizetnek családonként, ho® elkészüljenek a gerincvezetékek, s áramot kapjanak. Fontosnak tartjuk az úthálózat növelését. Elkészült a röszke—mórahalmi átkötő út terve. Kövesút köti majd össze Zákányszéket Bordánynyal, Rúzsát pedig Ülléssel. Fzek e®enként kb. 5 millió forintba kerülnek, Legfőbb gondunk most e pénzeknek az előteremtése. Előtérbe került a belterületi utcák, utak kövezése. Ebben egyelőre Dorozsma a legszerencsésebb. Itt már decemberben átadják a Felszabadulás utat. mely a község központjából az új lakótelepre vezet. Ha lehet, még nagyobb fontosságot tulajdonítunk a járdaépítésnek. Korábbi lemaradást akarunk megszüntetni. Ehhez a lakosság is sok társadalmi munkával járul hozzá. Mindenki örül annak, ha a háza előtt szép sima aszfalt, vagy betonjárda húzódik. Utoljára maradt a kislakásépítés ügye. Ábrahám elvtárs elmondta, hogy évente legalább ezer kislakással épülhetne több a járásban, mint eddig, ha lenne elegendő porta. „Csodálatosképp" már nem az építőanyag-ellátás körül mutatkozik a nehézség, sokkal inkább a bürokráciával van a baj. Tizenhárom különböző minisztérium, tanács és másféle szervezet hozzájárulása kell ahhoz, hogy porta le®en a portából. Ezután jönnek a tervezők, akik pár napos munkát is minimum e® évre vállalnak. — Jelenleg 800 telekvásárlási kérelem fekszik benn. melyek pillanatnyilag kielégíthetetlenek, jóllehet, a sorbanállóknak már mindenük megvan az építkezéshez. Keressük a módját, miként lehetne ezen a megcsontosodott bürokrácián változtatni. Csépi József Takarmányjuttatás A szokásosnál jóval kevesebb szálas és szemes takarmány termett az idén. Az állam, mint mindig, ebben az esztendőben is segítséget nyújt azoknak a gazdaságoknak, ahol minőségi törzsállomány és más okok ezt megkövetelik. A napokban szétosztották a rendelkezésre álló abraktakarmányt, összesen 162 vagonnal, amit a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktáraiból vesznek át a szövetkezetek. Választhatnak tápés szemes takarmány között, természetesen állami áron.