Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

A korszerűség kérdéseiről VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' A

napokban beszélgettünk szalámigyári vezetőkkel és sok minden szóba került, örömmel újságolták a gyár fejlődését és ecsetelték azokat a követelményeket, amelyek a korszerű ipar fogalmába tartoznak. Mint mondják, ez is legalább olyan fontos, mint az, ho© jó pártvezetőséget válasszon a párttagság. A kezdeti időben, amikor még az ipartelepítés koncepciója elindult, arról volt szó, ho© minél több 'üzemet adni az elhanyagolt területeknek, közöttük Csongrád megyének, Szegednek is. Ez belevágott abba a helyzetbe, hogy hazánkban az ipar elosztása eléggé egyenetlen volt (és még ma is az). Akkor a mennyiségi tényezők voltak a legfontosabbak. Főként abból a szempontból, ho© sok munkáskéz várt munkára, s a nők nagy tömege is jelentkezett, akik a háztartások helyett üzemekben kívánkoztak dolgozni, hogy segítsenek a család létfenntartásában. Nagyon helyes elképzelés volt ez akkor, és ma sem lehet róla lemondani. Tévedés úgy fogalmazni, ho© az ipartelepítés most már a végefelé jár. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert vannak olyan vélemények, amelyek az ellenkezőjét állítják és ily módon olyan következtetésre akarnak jutni, hogy Csongrád megyében, Szegeden ipart telepíteni igen bajos, mert nincs munkaerő. Ezt így kategorikusan kimondani könnyelműség, mert nem felel meg a valóságnak. Közgazdasági és statisztikai számítások arról ©őznek meg bennünket, hogy Csongrád megyében és Szegeden is van munkaerő. Nem kell messzebb menni, csak megnézni a munkaerőtartalékok hivatalának nyilvántartását. Továbbá figyelembe venni azt, ho© az általános- és középiskolákból a következő három évben igen nagyszámú lány és fiú kerül ki, akik munkára jelentkeznek, szakmát akarnak tanulni és elhelyezkedni az iparban, a mezőgazdaságban. De figyelembe veendő az is, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági megalapozottságában az is benne van: amit csak lehet géppel • végezni, s ezáltal könnyíteni a munkán, csökkenteni a fizikai munkaerő igénybevételét. Az elmondottak már cáolatul szolgálhatnak arra, hogy nincs, illetve kevés a munkaerő. Természetesen olyan ipartelepítésre van szükség, amely megfelel a korszerűség fogalmának. Va©is, olyan technikai és műszaki színvonalon álló ipar kell, amely biztosítja a termelékenységnek e© meghatározott, de igen magas fokát Ezzel azt is mondjuk, ho© a műszaki fejlesztés és a technikai színvonal nem játszhat másodlagos szerepet az elképzelésekben, még akkor sem, ha átmenetileg meg kell alkudni az általánosnál gyengébb technikai, műszaki színonallal. Szinte mindenütt elsőrangú kérdéssé válik az par technikai, műszaki színvonalának na©on intenzív fejlesztése, mert enélkül nem lehet boldogulni. Az ipari üzemek közötti versengésnek egyik legjelentősebb tétele: a fejlettebb, korszerűbb technikára épített üzem olcsóbban és gazdaságosabban termel Ezt az alapelvet Csongrád me©e és Szeged műszaki értelmisége na©on jól ismeri, érti, és amilyen mértékben anyagi fedezet áll rendelkezésére, a ©akorlatban érvényesíti is. A korszerűség fogalomkörébe tartozik a tudomány és az ipar kapcsolatának olyan összhangja, amelyből most nár e©re jobban a ©akorlat lát kézzel fogható hasznot Több kezdeményezés történt hogy a tudományos eredményeket a gyakorlatban alkalmazzák. A Délalföldi Mezőgazdasági kísérleti Intézet eredményei jelentős szerepet játszanak a termelőszövetkezetek korszerű fejlődésében és gazdaságosabb termelésében. Az ipar területén ez a törekvés. szintén elismerésre méltó, de itt a tudomány feliiasznélása nem annyira a helyi tudományos bázisokból ;erül ki, hanem inkább a műszaki tudományok és egyéb más kutató intézetekből, a me©én kívüli helyekről. Voltaképpen Szegeden is létezik az ipari munkával összefüggő tudományos tevékenység, s ezek lehetőségeinek felhasználása már na©on időszerű lenne. A szegedi kutatóintézetek és a tudományos tanszékek már több hasznos eredményt adtak át a szegedi iparnak, de sajnos, itt a lehetőségele koránt sincsenek kimerítve. Na©obb kezdeményezésre van szükség mindkét oldalon, ho© bátrabban kerüljenek ©akorlati alkalmazásra azok a hasznos elgondolások, kísérletek, amelyek kedvezőbbé teszik üzemeinkben a munka termelékenységét, ennélfogva hasznosabbá válhat a gazdálkodás. A

korszerűség fogalmába ez is beletartozik. S ez a válasz arra is, ho© Csongrádban és Szegeden nem munkaerőhiányról kell beszélnünk, amely gátolná az ipartelepítés folytatását, hanem az ipar műszaki, technikai színvonalának fejlesztéséről és arról, ho© az ide kerülő ipar technikai és műszaki színvonala feleljen meg a mai és a holnapi követelményeknek is. Ezeket szükséges szóvá tenni, mert a félreértések és félrema©-arázások nagyon károsak lehetnek megyénk és városunk jövője szempontjából. SOMOGYI BELA 58. évfolyam, 227. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. szeptember 27. Megindult a tiszai teherhajózás Tegnap kikötött Szegeden a 431—Z számú korszerű, önjáró uszály. Műtrágyát hozott Tiszaszederkényből, nitrogént. Délután már meg; kezdték a rakodást, a hatalmas daru húszasával emeli ki az uszály gyomrából a műanyagzsákokba csomagolt műtrá©át és teherautóra rakja, ho© azonnal indulhasson a járat a termelőszövetkezetekbe, állami birtokokra. Két esztendővel ezelőtt már próbálkoztak a tiszai szállítással, s az idén az AGROTRÖSZT, az Autóközlekedési Tröszt, a MAHART és a KPM Központi Szállítási TANÁCSA közreműködésével — a 10. sz. szegedi AKÖV szervezésében — létrejött a megállapodás, ho© a Csongrád me©ei mezőgazdasági nagyüzemeknek ezer vagon nitrogént a Tiszai Ve©ikombinátból a folyón szállítanak a helyszínre. A közúti szállítást a be- és kirakodásnál az AKÖV gépkocsijai végzik. Tart az őszi munkák dandárja, ilyenkor a közös gazdaságokban minden járműre, erőgépre na© szükség van, hiszen hordják a szőlőt, a cukorrépát, a kukoricát, s nem érnek rá a műtrá©át is fuvarozgatni. A MÁV-nál szintén csúcsforgalom van, így na© könynyebbség, ho© bekapcsolKirskják az uszályt ták a szállításba a tiszai járatot, amellett olcsóbb, gazdaságosabb. Ez a kombinált szállítási mód lényegében megfelel a háztól-házig akciónak, hiszen a termelőüzemek csak megrendelik a nitrogént és a központi majorokban, méregkamráknál rakják le az árut. Tiszaszederkényben naponta 20 vagon nitrogént raknak az uszályokba. Amikor e©-e© „vízijármű" megtelik, indul Szegedre. Ma szintén érkezik e©. összesen 6 uszályt kapcsoltak be a szállításba, s egyik-egyik —41—42 vagonnyi műtrá©át fuvaroz a víz hátán. Könnyebbség az is, ho© az 50 kilogrammos műanyagzsákokba ' csomagolt nitrogén a nagyüzemekben könnyebben elraktározzák, mert a felhasználásra elsősorban a tél végi fejtrá©ázok idején lesz szükség. Az elmúlt esztendőben összesen 4000 vagonnal adott el a me©ei AGROKER a mezőgazdasági na©üzemeknek, az idén pedig, ezt a folyamatos szállítmányt is beleértve, 7800 vagonnal. A tiszai hajózás folyamatosan tart és jövőre is í© juttatják el a Tiszai Vegyikombinát termékét megyénkbe, de nem csak SzeSomogyi Károlyné felvétele geden üzemeltetnek majd kikötőhelyeket, hanem más városokban, községekben is. Üzletkötések Brnóban A brnói vásáron megkötött export-improt szerződések eredményeit most összegezik a külkereskedelmi minisztériumban és megállapították, ho© a vásár ezúttal is hozzájárult a magyar— csehszlovák gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Az eddig beérkezett jelentések szerint a vállalatok 37 millió rubel értékű exportimport szállításokra kötöttek szerződéseket. A megállapodások részben ez évi, de túlnyomó részt jövő évi, illetve 1970. év áruszállításokra vonatkoznak. A csehszlovák külkereskedelem jövő évre minte© 11 millió rubel értékű magyar árut kötött le. u©anakkor a ma©ar vállalatok tízmillió rubel értékű csehszlovák exportcikket vásároltak. Ujabb pártkiildottségek érkeztek A kommunista és mun- Dolgozó Nép Haladó Púitkáspártok nemzetközi ta- ja> a Csehszlovák Kommunacskozasat elokeszitő bízott- . . , , ság ülésére csütörtökön Bu- ms1a Part a Lengyel dapestre érkezett a Bolíviai E©esült Munkáspárt külKommunista Párt, a Ciprusi döttsége. Hazaérkezett a szegedi pártmunkásküldöttség Hazaérkezett a szegedi pártmunkás-küldöttség, amely Deák. Béla elvtársnak, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága tagjának, a városi pártbizottság osztályvezetőjének vezetésével az Ukrán Kommunista Párt Odessza városi bizottságának meghívására baráti látogatást tett Szeged szovjet testvérvárosában. Befeleződik az iskolavillamositás Ma délután Domaszéken a rendeznek. Ünnep ez. Ekkor Külső-Feketeszéli iskolánál gyullad ki ebben az iskolábensöséges kis A Szonda—5 pályája ünnepséget ban a villany. Immár rendszeresen visszatérő jelenség ez Domaszéken. Legutóbb karácsonykor e© másik tanyai iskolában cserélte fel a kormos petróleum lámpákat az éltető villany. Az utóbbi időben 1 millió 200 ezer forintot költöttek erre. I© két iskolát, e© orvosi rendelőt, két pedagógus lakást, e© boltot, e© vendéglőt és 86 tanyát kapcsoltak be a közvilágításba. A községfejleszA „Szonda—5" elnevezésű szovjet automata űrállomást 1068. szeptember 15-én bocsátották tol a Föld—Hold—Föld pályára és hétnapos út után az űrállomás szeptember Zl-én második kozmikus sebességgel viszszatért a Földre. A rajz a „Szonda—5" űtját mutatja: 1. A „Szonda—5" megkezdi pályáját. 2. Indulás a Hold felé. S. A röppálya elsó korrekciója. 4. Repülés a Hold körül. S. A röppálya második korrekciója. 8. A leszálló szerkezet leválása. 1. Ballisztikus leszállás az atmoszférában. 8. Az űrállomás pályája ts a mozgás röppályája körieken nélkül. tési alapból 200 ezer forintot biztosítottak, a többit a lakosság adta össze, va© társadalmi munkával dolgozta le. Igaz. a mórahalmi földművesszövetkezet is belesegített 15 ezer forint erejéig. A tavaly megkezdett villamosítási program most lezárult. A faluban a hét iskola kezül kettőben még esténként petróleum lámpa fénye mellett tanulnak az iskolások, de ott sem sokáig. A tervek elkészültek, megkötötték a szerződéseket, s jövőre már ezekben az iskolákban is kigyullad a villany. Az eddigi munkálkodást a Csongrád megyei Építőipari Vállalat végezte, dicsérendő módon. /