Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

tapasztalatok (Tudósítónktól.) Napjainkban egyre több szó esik a csökkentett munkaidőről. S a szavakat tettek követik; üzemeink egymás után élnek ezzel a munkások élet- és munkakörülményeit javító lehetőséggel. A közelmúltban — pontosabban augusztus 1-tól — a Szegedi Nyomda Vállalatnál is sor került erre a sokak által várt intézkedésre. A gondos felkészülés, a tapasztalatok gyűjtése, felhasználása, egyszóval a jó alapozás zökkenőmentessé tette az áttérést, sőt gyümölcsözővé is. A gazdasági vezetők és az üzem dolgozói között méginkább elmélyült a kapcsolat, s ez azt eredményezte, ho© rövidebb munkaidő ellenére 18,2 százalékkal túlteljesítették augusztus havi termelési tervüket. I E© hónap tapasztalataiból. eredményeiből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Mindenesetre biztató előjel e© ilyen jó kezdet. Az üzemben uralkodó tevékeny, bizakodó légkör biztosítéka a további eredményes munkának. Varga Ferenc További „rövidhetes" építők Utasításban határozta meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter azoknak az újabb munkaköröknek a jegyzékét, amelyekben — egészségi ártalom veszélye miatt — csökkenteni kell a munkadőt. A minszteri utasítás szerint az olyan üzemeknél, amelyekben a munkaidőt egészségi ártalom veszélye miatt még nem csökkentették va© csak a dolgozók kisebb részét érinti, egységesen a heti 44 órás munkaidő alkalmazható. Heti 40 órás munkaidőcsökkentésre kerülhet sor az építőiparban: a széntüzelésű kazánfűtőknél, a parkettacsiszolóknál, a kéménytisztítóknál, a cementüzemekben, a cementcsomagolóknál, vagonrakodóknál, s a cementszállítóknál. A mészüzemekben a vibrátoros szalagkezelökre, a mészoltókra, az eternitüzemekben a termékek száraz megmunkálásával foglalkozó dolgozókra lehet kiterjeszteni a munkaidő-csökkentést. A Ve©ianyagokat Gyártó Vállalatnál 40 órára kell csökkenteni a míniummal dolgozó festő és olajzók, továbbá a laboratóriumi dolgozók munkaidejét. Teljesítheti tervet a mezőgazdaság Kedden a MÉM-ben a me©ei tanácsok vb elnökhelyetteseinek, a me©ei pártbizottságok és a tanácsok mezőgazdasági és élelmezésü©i osztályvezetőinek részvételével értekezletet tartottak, amelyen az év eddigi eredményeit és a soronkövetkező feladatokat vitatták meg. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésü©'i miniszter elmondotta: annak ellenére, ho© a fa©kár és az aszály az év első felében nehéz helyzetet teremtett, mégis — az előzetes számítások szerint — a tavalyihoz hasonlóan és a tervezettnek megfelelően alakul a mezőgazdaság idei össztermelése. A tapasztalatok azt bizonyítják, ho© a gazdaságok jól felkészültek a reformintézkedések bevezetésére. Az új gazdaságirányítási rendszer az élelmiszergazdálkodás területén beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A közgazdasági szabályozók, ösztönzők jók, kiállták az idő próbáját, ezen a téren alapvető változtatásokra nincs is szükség. Dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter első helyettese beszámolójában részletesen elemezte, ho©an valósulhatnak meg az idei te ivek. A nyárvégi felmérések arról tanúskodnak, hc© a mezőgazdaság előirányzott 71 milliárd forintos bruttó termelési értéke az őszi munkák jó szervezése esetén megvalósulhat. Nem látszik elérhetetlennek az sem, ho© realizálódik a felvásárlásban tervezett 4—5 százalékos növekedés is, sőt a mezőgazdaság ezt az előirányzatot még túl is teljesíti. Húsz perc a pályaudvaron Vasárnap délután. Az eget összefüggő felhőzet borítja. Az cső, hol eláll, hol újra esni kezd. Négy és öt között két fontos esemény is lejátszódik a szegedi pályaudvaron. 16 óra 35 perckor érkezik Budapest felöl és 16 óra 42 perckor indul Miskolc felé e©-egy ©orsvonat. A miskolci gyors utasaival együtt érkezem. Az l-es villamos hozza őket. Húsz perccel az indulás előtt benépesedik az előcsarnok. Búcsúszavak, néhol könynyek. Szülök utaznak, akik Ceglédről, Szolnokról, Debrecenből, Nyíre©házáról, Szerencsről, Miskolcról jöttek meglátogatni Szegeden tanuló gyermekeiket, munkások, akiket más városba szólít a kötelesség. Idős na©bajuszú bácsi és fejkendős néni. Egy dióbarna hajú lány kezét szorongatják. „És írjál rendesen. Nem nekünk való ez az út. Talán az apának igen, de én nem jövök legközelebb, inkább te gyere. Ha szünet van az iskolában." A két pénztár előtt hosszú sor áll, de a pénztárosok fürgén osztják a jegyeket. Fél öt van. E© vasutas kezében összetekert piros zászlóval elindul a pályaudvar baloldali vége felé, ahová az érkező pesti ©ors mozdonyát számítja. A hangszóró közli, ho© a harmadik vágányra gyorsvonat érkezik. Egy magas férfi — le kell hajolnia, hogy kislánya kezét foghassa — magyaráz a ©ereknek. „Látod? Oda jön a vonat, amin rajta lesz Annuska, meg Éva." A kislány kerek szemekkel bámul. Ott, ahol a sínpár nem követhető tovább szemmel, feltűnik a szerelvény zöldszínű mozdonya. Az eső mintegy az érkezők üdvözléseképpen elered. A piros zászlós vasutas futva igyekszik célja felé. A magas férfi esernyőt nyit. Á zenebarátok gazdag évadja Májusban ünnepelte fennállásának évtizedes jubileumát a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Az emlékezetes budapesti akadémiai koncert óta két jelentős bemutatkozáson vettek részt: augusztusban a Nyírbátori Napok ünnepségein Verdi Requiemjét szólaltatták meg a miskolci filharmonikusokkal, néhány nappal később a diósgyőri vár rekonstrukciója alkalmából rendezett fesztiválon léptek közönség elé. Idei műsortervük is gazdagnak ígérkezik: október 20-án a szegedi filharmónia évadnyitó hangversenyén Beethoven IX. szimfóniájában, 26-án Verdi Requiemjében működnek közre. Májusban Orff Carmina Buranáját es Debussy Három Nocturncjének egyik tételét éneklik, s ezzel a két bemutatóval elmennek Békéscsabára, Kecskemétre is. Tavaszra Debrecen várja az együttest. Mint a November 7. művelődési otthon égisze alatt működő 107 tagú oratóriumkórus — ebben a minőségében még né© együttes koni --rtezik rendszeresen az országban — közel 40 repertoárdarabbal, Vaszy Viktor vezetésével, ismert szegedi kórusszakemberek betanító közreműködésével — és soksok nehézséggel dolgoznak. Főleg a fiatalokat hiányolják a Tábor utcai zeneiskolában tartott hétfői és csütörtöki próbákon. Soraikban főorvostól egyetemistákon át segédmunkásig találunk lelkes énekeseket, akik nem restek Szőregrol, Deszkről. Dorozsmáról: a környékről sem eljárni egy-egy próbára, fellépésre, hangversenyre. Alaposan kiérdemlik a támogatás t. Lassan gördülnek be a tos. Vállaltuk csináljuk. Jákocsik. A mozdony már fé- rom az ország vidékeit, vikez. A magas ablakból fá- szem a sok embert már 17 radt vasutas arc tekint az éve. Három éve Dieselen, állomás épületére. Akik jön- Átképeztek. Szép szakma, nek egytől-egyig visszaútban vannak. Ki-ki a munkájához, szerszámaihoz, könyveihez tér vissza. Egy magas fiú bőrönddel, táskával és e© gitárral kászálódik le a lépcsőkről. A férfi és a kislány már találkozott Annuskával. meg Évával. Rövidre nyírt hajú barna aronákos ember esernyőt tart a feje fölé. Valakit keres. Idegesen fut az egyik vagontól a másikig, majd sarkon fordul és eltűnik az épületben. A hangosan beszélő a miskolci gyors indulását jelzi. A szerelvény megrándul, majd lassan, méltóságteljesen elindult közel 7 órás útjára. Kezek emelkednek a magasba. Még egy-e© utolsó jótanács: „Vigyázz magadra, üdvözlöm Julis nénédet, írjál, szorgalmasan tanulj, utazz haza a hét végén !" A hangok elvesznek a dübörgésben, lassan elmosódnak az arcok, majd az utolsó kocsi is eltűnik a szem elől. A váróteremben néhányan már egy másik vonat érkezését, va© indulását várják. Képeslapot, levelet írnak, olvasnak, esznek, beszélgetnek, alvó is akad köztük. A söntés levegője alkohol párával telt meg. A pénztár és a pult előtt egyaránt hoszszú sorok állnak. Az előcsarnokban egy család áll a bőröndök körül. Az eső elálltát várják. Taxiba ülnének, de taxi nincs. A papa érkezett. Mindent e©szerre akar elmondani. Arcáról sugárzik az öröm. Együtt a család. Egy kendős asszony könnycseppet morzsol szét a szemében, a fiát kísérte ki. Mit csinál ott az idegenben? Az érkezők javarészét már elvitte a csuklós villamos. Az eső is eláll. A sokbőröndös család a villamos megállóhoz megy és a következő kocsit várja. Távolról látom ahogj* visszatolatják a Budapestről néhány perce > érkezett szerelvényt. Már az utcán kérdezem az egyik vasutastól: „Rossz így vasárnap utazni?" „Szeretjük a mozdonyt" — válaszol. „Igen, de hogy vasárnap sem lehet otthon, nem nagyon rossz? — faggatom tovább." „A munka is ionszeretem ezt a munkát." Vasárnap, ünnepen hazaviszi a sok embert, szereti a munkáját, elégedett, becsütes munkás. Az utasok talán tudomást sem vesznek róla, hogy milyen áldozatot hoznak értük a vasút dolgozói. És ők sem várnak különösebb köszönetet Elvégzik, mert szeretik ezt a munkát. Érkezés, indulás. Hatalmas háromszöget vés az ország térképébe ez a két vasút. Budapest—Szeged— Miskolc. Magyarország három legnagyobb városa. Érkezés, indulás. Egy kicsit az élet sűrítése is. Vasárnap délután húsz perc alatt a szegedi pályaudvaron. Katona Fcrcnc i4sstaívé00őf Két rövid nyilatkozat, egy vélemény. Dr. Mária Ferenc egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora: az e©etem önképző _ körei nem pótolhatják a színházat, az oktató-nevelő munkához feltétlenül szükség van rá. Vaszy Viktor érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója: évek óta hasztalan keresünk érintkezést az egyetemmel, s ma is változatlanul valljuk, nem elég a bérlők esetleges na© száma, nekünk emberi kapcsolatok kellenek. Mindkét kijelentés természetesen csak egyetlen mondat, summázó megfogalmazás a JATE és a színház vezetőinek üdvözlő szóváltásából, ami bevezette a két intézmény képviselőinek baráti találkozóját. Évek óta beszédtéma, ho©' az egyetem oktatói, hallgatói általában közömbösek a szegedi színház előadásaival szemben. Nem érdekli őket? Mások az igényeik? Többen nem is rejtik véka alá, valóban í© van: ha jó előadást akarnak nézni, felkíváncsiskodnak Budapestre. Azt .sem lehet elvitatni, a fővárosban gazdagabb a választék, az ottani színházi élettel nem konkurrálhat a szegedi. Ráadásul éppu©- megoldhatatlan vállalkozás lenne a színház részéről is, ha csupán a város vezető értelmiségi rétegének ízléséhez, kvalifikáltabb igényéhez szabná évadi programját. Mi tehát a megoldás? Csupán emlékeztetőül: hasonló gondokról esett már szó a város és az egyetem viszonyában, a kettő egymásmellettiségének, közös fórumainak, rezonáló hullámhosszainak elégtelenségéről. Azokról a Falakról. melyek még ma is elhatárolják az Universitás helyi fellegvárát a környék mindennapjainak lélegzésétől, problémáitól, gondolatvilágától. És ismét csak emlékeztetőül: az elmúlt években szó került már a színház műsorpolitikájának hiányosságairól, réseiről, bizonytalan dilemmájáról a művészi követelmények és a közönségpiac mérlegelésében. Ismeretes, új évad kezdődött a színházban, új tanév az egyetemen. A múltra jótékony fátyol kerülhet, ha mindkét fórumon — a művészetén és a tudományén — elindul végre valami kölcsönös tájékozódás. Folyamat. Ha ennek a zenekarnak hangszereit elkezdik közös hangnemre transzponálni. Folyamat, aminek valamilyen eredménye bizonyára lesz. És addig és azért történik majd valami. Hétfő este az. egyetem Dugonics téri épületének aulájában, úgy látszik, megindult ez a folyamat. Buzgó bábái a JATE professzorai, oktatói, a színház vezető művészei — e©előre főleg operaénekesei — voltak. Asztalvégre ültek, beszélgettek. A kísérő műsorban pedig Karikó Teréz, Len©-el Ildikó, Vígh Irén, Gregor József, Gyimesi Kálmán, Réti Csaba, Kovács János működtek közre. Zongorán kisért: Katona Irén. Nikolcnyi István Konzerv a laboratóriumban Jól vizsgáznak a szegedi termékek Nem va©unk konzervsze- hogy az idén már világszín- dél. A vasból készült lemez rető nép — mondják a szak- vonalon álló paradicsomké- felületén szulfidkepzodes inemberek. A többi európai szítmények készülnek az dul meg, a szulfid beszenyországhoz képest általában üzemben. Nem véletlen, nyezi a készítményt. A kevesebb tartósított készít- ho© a Konzervipari Tröszt gyár változtatott újabban: a ményt vásárolnak a háziasz- megbízására az ország para- vaslemez helyett aluminíuszonyok. Ettől függetlenül dicsomkonzervének zömét mot alkalmaz, s ezzel a hiétrendünkben mégis fontos Szegedről exportálják. A végzett vizsgálatok szerint a gyár fennállása óta még nem állított elő olyan kitűnő sűrített paradicsomot, mint az idén. A szezon üj eljárást vezettek be, amellyel a konzerv íze sokat javult. Ugyancsak előnyére változott a készítmény színe is. Amennyiben a jelenlegi helyzet nem váltóElutazol! az KDSt igazságügyi küldöttsége Kedden elutazott Budapestről az NDK-beli igazságü©i küldöttség, amely dr. Kurt Wünsche, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese. igazságü©-miniszter vezetésével tartózkodott hazánkban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mihály igazságü©-miniszter, dr. Markója Imre, az isazságü©-miniszter helyettese, dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes, Böjti János külügyminiszterhelyettes és az Igazságü©-minisztérium munkatársai J búcsúzta t lak. helyet foglal el a konzervált élelmiszer. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy valamennyi fogyasztási cikkhez hasonlóan a Minőségvizsgáló Intézet rendszeresen ellenőrzi a konzerveket. A szegedi intézetben a leggondosabb vizsgálatokkal a Szegedi Konzervgyár termékeit illetik. Világszínvonalon A konzervipar adottságánál fogva olyan alapterméket dolgoz fel, amelyek nem mindig elsőrangú. A legszebb, legjobb őszibarackot, málnát, földiepret stb. azonmód értékesítik a termelők, a szezonban repülőgépek ban ilyen javulásról nem szállítják külföldre a valu- számolhatnak be a szakemtaszerző gyümölcsöt. A pa- berek. A tapasztalatok szeradicsomra mindez nem vo- rint a zöldborsó készítménatkozik. Ebből a legjobb nyek állománya változó, minőséget használja fel a mert a gyártás során puha Szegedi Konzervgyár. Ennek és kemény borsószemeket — s néhány más körül- nem lehet szelektálni. A ménynek — köszönhető, tartósítás folyamán nem sikerül kiegyenlíteni a különbségeket, s ezen a Cőzésbát kizárta. Az említett szennyeződés azonban nemcsak a zöldborsó konzervekben tapasztalható, hanem más, például húskészítményekben is, A előtt u©anis új gépeket és májkrém, a vagdalthús dobozaiban is megfigyelhető az elszíneződés, a szulfid nyoma. Ezt szünteti me , az újonnan bevezetett technológia. A Szegedi Konzer . gyár világszínvonalon álló zik, a _ szegedi üzemnek automata gépet vásárolt amely teljesen újszerű alumínium dobozokba zárja a különféle készítményeket. Megváltozik a konzerve'; külső megjelenése is, például a dobozok zárófedele íóliaszerű vékony lemezből készül, amely kézzel könynyen eltávolítható. igényes belöllek kedvező perspektívát ígér a paradicsomgyártás, a következő években is jelentős exportot bonyolíthat le segítségével. „Búcsúznak" a hibák A zöldborsó konzerválássel sem lehet segíteni. De nem a konzervgyárban található a változtatás lehetősége, inkább a mezőgazdaságban. Ahhoz ugyanis, hogy egyenletes tulajdonságú és minőségű j kapjon a gyár, termelési mód, azonos fajta szükséges. A borsókonzervek minőséAz exportmegrendelésekre készülő befőttekkel szemben a vevők különleges igényeket támasztanak. Többek között az almabefőtteket nem géppel, hanem kézzel kell válogatni, hogy a gyümölcs színe is egyforma legyen az üvegben. Az intézet jónnk találja a gyár befőttjeik azonban néhány kisebb lvbát mégis feljegyeztek az idei termékekről. Például az zöldborsót őszibarack befőtthöz alka';nagytizemi mázott gyümölcs nem volt elég érett, nem egyszer zölden került az üvegbe. Mindent egybevetve a gét ezenkívül egy másik té- Szegedi Konzervgyár tcrmcnyező is befolyásolja: sok- kei jó bizonyítványt kaptak, szor nem volt megfelelő az megfelelnek az igényeknek, üvegen alkalmazott „záróié- m. I. SZERDA, i 1968. SZEPTEMBER 23. )