Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

Elintézték Ferenc Vince Egressy Béni utca 36. szám alatti ol­vasónk küldött hozzánk kö­szönő sorokat, mert szep­tember 17-én lapunkban kö­zölt panasza elintéződött: a vendéglátó vállalat intézke­désére a környékbeli lako­sok ismét kapnak elhordás­ra ebédet a Fasor Vendég­lőben. Rendet a piacon! Tordai Józsefné, Alföldi utca 23. szám alatti olva­sónk arra hívja fel levelé­ben a szolgáltató üzem fi­gyelmét, hogy a Marx téri piacon a kocsisorok között nagyobb rendet tartassanak be az elárusítókkal. Itt any­nyira elfoglalják áruikkal a járdát egyesek, hogy a vá­sárlók nem tudnak megfe­lelően közlekedni, s ez tor­lódást jelent, ugyanakkor a kirakott áruk szennyeződé­sét is okozza. Udvariatlan kalauz M. Istvánné, Gogol utcai olvasónk szeptember 12-én 14 óra tájban a 2-es villa­mosvonal egyik csuklós ko­csiján utazott a vágóhíd irá­nyába. virágot vitt a teme­tőbe. A Szivárvány kitérő­nél a leszálló ajtóhoz állt, a kalauznő azt hitte, le akar szállni s mikor mégsem szállt le. durván az utasra támadt, hogy „maga nem tud olvasni ?" Felszólította levélírónkat, hogy ha nem tudja, mi a szabály, járjon gvalog s ne tévessze meg a villamos indítóját. „Nyugdí­jas vagyok, de ilyen hangon engem még soha nem utasi­Mikor lesz járda és hűsbolt? Csóti Lászlóné, Üjszeged, Rózsa Ferenc sugárút 122. szám alatti lakos olvasónk azt panaszolja levelében, hogy évek óta hiába várnak az ott lakók a járda megépítésére. Amikor bejön az esős idő, az autóbuszmegállót is alig tud­ják megközelíteni a sártól. A sok iskolába járó gyermek ré­szére pedig veszélyes a csúszós, gödrös gyalogút. Levélírónk szerint a Kállai és a Balfasorhoz hasonló járda kellene erre az említetteknél jobban beépített területre. A házi­asszonyok nevében pedig azt kéri, hogy nyissanak húsáru­dét a közelben, ha másutt nem, a Bérkert úton, mert az erre lakóknak nagyon távol esik minden húsbeszerző hely, nem beszélve arról, hogy fél kiló hús miatt esetenként 4 fo­rintot költenek autóbuszra. Nincs viz — sok a víz Az ingatlankezelő vállalat elhúzódó munkáira tesznek észrevételt többen is olvasó­ink közüL Papp Gábor és hét lakótársa a Csongrádi sugárút 66. számú házból küldött levelet. Eszerint az IKV még 1966 tavaszám be­szerelte az ottani lakásokba a vízvezetéket, felrakta a falikutakat. A lakók azóta is az utcáról hordják a vi­zet s hiáha járnak a ház­kezelőségre, a műszaki osz­tályra, a tervezőkhöz, a víz­műhöz, egyik helyen sem kapnak érdemleges felvilá­gosítást, hogy mikor lesz víz a lakásokban. Pedig való­ban ideje lenne, hogy meg­induljon a csapokon a viz a Csongrádi sugárút 66. alatt. Görög Lajosné, Batthyány utca 31. II. emelet 5. szám alatti lakásában viszont olyan vízből van sok, ami­lyenből egy csöpp sem kel­lene, 1967 február 17-én a 27 205. számú hibabejelentő lapon közölte az IKV-vel, hogy beázik a lakás meny­nyezete. „ősztől tavaszig bent is állandóan esik az eső, a mostani esőzéskor még egy helyiségünk be­ázott pontosam gyermekem ágya és íróasztala fölött. Már nincs annyi edényünk, amennyit a csöpögés alá tudnánk rakni. így frissen festett lakásunk és berende­zésünk is teljesen tönkre megy." S az ingatlankeze­lőnél azzal „nyugtatják" le­vélírónkat, hogy várjon so­rára, ez az állapot még nem életveszélyes. Elűzik a Tisza hazajáró felkét Gazdátlan hirdetőoszlop G. M. szegedi olvasónk vá- Tájékozódásunk szerint az rosképi szempontból kifogá- j kerületi tanács illetékes Ky3' a S^TEÜ^"**^ ™ *val korábban pok elég elhanyagolt állapot- intézkedett, hogy a Magyar ban vannak. „A Kárász utcá-Hirdető szegedi kirendeltsé­ban a sportbolt előtt a járda ge hozassa rendbe. A Magyar közepén elárvultan, minden- H- . - vállalat s,eeedi ki kitől elfeledve áll városunk Klraet0 vauaiat szegem KI. csúfjára, a Magyar Hirdető rendeltsegetől azt a felvila­Vállalat szegedi kirendeltté- gosítást kaptuk, hogy a hely­gének nagyobb dicsőségére a reállítóst megrendelték, a hirdetőoszlop. Vajon med. munkák folyamatban van­dig?" nak. Válaszol az illetékes A honalapítást követő szá­zadokban állítólag Szentist­ván nevű település állott itt Később Ószentistván, mivel­hogy a közelben Űj szentist­ván is lett A török hódolt­ság után betelepült szerbség saját védőszentjéről már ... óivánnak mondta, de az egy­szerű nép ajkán mindig csak szigetként, a Tisza szigete­ként élt tovább. Míg aztán a közeli múltban — már a felszabadulás után — hiva­talosan is polgárjogot nyert a Tiszasziget név. Molnár Imrével, a „honi" Búzaka­lász Tsz csendes szavú, nap­tól, széltől cserzett arcú, szi­kár termetű mezőgazdászá­val jártuk a falu határát Nézegettük a földeket. Csak most értettem meg, miért nem tágított a nép százado­kon keresztül a sziget név mellől. Az ősi meder I Megvan még az ősi Tisza­meder, mely valahol Szőreg alatt, a mai Űjszentiván te­rületén kikanyarodva a bá­náti síkságra. Térvárnál óri­ási sarló alakot leírva szity­tyós, nádasok, mocsarak kö­zött tért vissza a főfolyás­hoz. Az ősmeder ma is még jó négy méter mély az át­lagos tengerszint-magasság­hoz képest. Nagyon jó me­nedék lehetett ez a hely va­lamikor azok számára, akik menekültek a történelem vi­harából. A Tisza szabályozásakor levágták az óriás sarlót, ki­szárították a vízvilágot Szántóföldi termelésre fog­ták az üres folyómedret és a kisebb-nagyobb hordalék­kúpokat. Ám a Tisza még mindig sajnálja régi szabad­ságát. Amikor megárad, az itt-ott csaknem egy kilomé­ter széles régi mederben fel­fakad a víz. A csatornák sem tudják leszívni, mert szeszélyesen hullámosak a földek — nem tudják kö­vetni a hajlatokat. Sok he­lyen bentreked a talajvíz, meg a téli-nyári csapadék. Ilyenkor — ami tiz év alatt nem ritkán ötször, nyolc­szor is megtörténik — 1500 hold föld legnagyobb részén elpusztul a termés. Leg­utóbb így történt er 1"47­ben is. 15 milliós „műtét »» Szeptember 3-án A tal- dett, hogy a talponállónál pónálló és környéke cimű ízléses asztalt, több szemét­írásunkban azt tettük szóvá, gyűjtő edényt helyezzenek el hogy a Roosevelt téren nagy s rendszeresen elszállítsák a tottak rendre. A körülöttem a rendetlenség az italmérés kiürült ládákat, csomagoló állók is döbbenten figyelték környezetében. Szabó Jó- anvágókat, minősíthetetlen zsef, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazga­nyeo"1 magatartásra "oktatják ^f k£zólt* ve'ünk level£ foglalkorottfeaz "Acél "utcai az alkalmazottakat" — írja 1 -1.-1-1-1­Igaz, ha azután jön egy jó esztendő, a jó föld igyekszik visszaadni, amit elvesztett fiáért elsajnált a Tisza. Ezen eddig nem lehetett segíteni épp úgy, amint hogy a le­vágott láb helyett sem lehet újat nevelni. Ez a csendes szavú agro­nómus azonban nem hajlan­dó tovább osztozni a termé­sen a Tiszával. Most meg­operálja a tiszaszigeti határt. A műtét jó 15 millió forint­ba kerül, de alapos számítá­sok bizonyítják: néhány év múlva kamatosan visszaté­rül. Óriás földgyaluk csapata mór hónapok óta dolgo­zik ... Egészen megváltoz­tatják a határ domborzatát Néhol, ahol azelőtt a csator­nákból ömlött ki a víz a mélyebb területekre, ötven­nyolcvan centiméter töltést kap a part méghozzá úgy, hogy szabad szemmel alig lehet észrevenni a hajlást. Máshol pedig a csatorna de­poniákat gyalulják le mé­lyebben az eredeti szintnél. A csatornáknál mélyebben fekvő táblák hosszában egye­nes enyhe hajlású vízleveze­tőket képeznek, melyeknek a medrei szánthatók, vethetők. A nagy gépiek, a kombáj­nok is észrevétlenül halad­hatnak rajtuk keresztül. Rendeltetésük, hogy a terü­letről az összes felesleges vi­zet összegyűjtsék, s eljuttas­a kalauznő viselkedését Azt hiszem, a közlekedési vállalatnál nem Kovács Mihály petőfitele­pi olvasónk szeptember 10­én lapunkban közölt levele olvasónk. Meglepetés ben, hogy észrevételeink orvosi rendelő építésének helytállóak voltak. Intézke- érthetetlen elhúzódásával. Dr. Bánfalvi Géza, a II. kerületi tanács vezető főor­vosa levélben válaszolt olva­sónk kérdésére. Ebben jo­gosnak ismeri el az észre­vételt s közli, hogy „a mun­J kálatokat végző algyői Nap­sugár Tsz nem az építkezés fontosságának megfelelően dolgozik." Igaz, a folyama­tos munkát anyagbeszerzési nehézségek akadályozzák, a beszerzéshez az egészség­ügyi osztály is segítséget adott s az orvosi rendelőn szeptember 5 óta ismét fo­lyik a munka. A szakmun­kások azt ígérték, hogy a december 5-i befejezési ha­táridőre végeznek. Eltartási szerződés és az SZTK-jogoseltság B. J. feleségének szfllel' vel családi ház ellenében eltartási szerződést kötött. A szülök megbetegedése­kor SZTK-igazolványt kért orvosi kezelés igénybevé­telére. A vállalat kérését azzal utasította el, hogy eltartási szerződés alapján feleségének szüle! nem jo­gosultak társadalombizto­sítási szolgáltatásokra. Ol­vasónk azt kérdezi, hogy a vállalat helyesen járt-e el, amikor az SZTK-igazol­vány kiadását megtagadta. A polgári jogi tartási (el­tartási), illetőleg életjáradéki szerződés alapján eltartott 1 személy az eltartó dolgozó Anyakönyvi hírek L KERÜLET HAiaísíj: Fereez Sándor LAez­IO és Kristó Rozália. Seprényi István és Kiss Margit. Gondi Mihály és Mészáros Ilona Regi­na. Rozmann Sándor és Nagy Zsuzsanna Terezla, Magyar Ár­pád és Zana Zsuzsanna Júlia, Zrón István és Kuklis Éva, Sza­bó Lajos és Prccztoczki Matild Julianna. Somogyvári István Jó­zsef és Tóth Edit Éva, dr. La­novlcs János István es dr. Ró­zsa Zsuzsanna. Dencslk Imre és Palatínus Mária, Danyl László és Golhovics Mária Eva. Kontraszty Alajos és Kovács Eva Sarolta, Várkonyi István és Farkas Má­ria házasságot kötöttek. Születés: Lengyel Györgynek és Hízó Anikónak Erna Anikó, Mernvó Miklósnak és Mládi Eri­kának Erika. Fialsz Istvánnak és Varga Erzsébetnek Erzsébet, Molnár Istvánnak és Tóth Ilo­nénak Tibor. Palatinus József­nek és Bauer Emíliának\Szilvia, dr. Czakó Lászlónak és dr. Csomor Piroskának Ágnes, Zo­bokl Gyulának és Matusrka Ka­talinnak Zsuzsanna. Morahalml Jánosnak és Márta Annának Anikó Anna, Zsikai Lászlónak es Baróezi Erzsébetnek Erzsebet, Kormányos Lászlónak és Barta Gizellának Gizella Ibolya. Kál­mán Lajosnak és Halász Piros­kának Zsuzsanna, Szekres Sán­dornak és Hajdú Ilonának Eva, Ráez Istvánnak és Molnár Mar­gitnak Gabriella. Magyar József­nek es Pósa Juliannának Tibor, Ábrahám Mihálynak és Csúcs Piroskának Tibor, Kuklis Fe­rencnek és Józsa Évának And­rea. Dobsa Zoltánnak és Molnár Katalinnak Dlanna Katalin, Korcsmarek Istvánnak és Haldú Máriának Aliz. Enyedt Zoltán­nak és Szabedinszky Rozáliának Zoltán. Mucsi Mihálynak és Ko­csis Erzsébetnek Tamás. Karva­11 ts Gézának és Gábor Annának Kornélia, Hajnal Istvánnak és Perecz Juliannának István. Pu­lai Sándornak és Kószó Erzsé­betnek Ibolya. Sóti Frigyesnek és Erzsják Máriának Csaba Fri­gyes, Polgár Jánosnak és Franz Erikának Antónia Erika. Kőlcay Péternek és Ábrahám Kats'in­nak Andrea Katalin, Kassai Ist­vánnak és Kis Irénnek Ildikó, Szabó Ferencnek és Szekeres Gi­zellának Ferenc Zsolt. Tollár Imrének és Bitó Máriának Má­ria. Tóth Ferencnek és Tulipán Mártának Gabriella. Váradl Gá­bornak és Dondó Ilonának Gá­bor. Bo?-ó Istvánnak és Tóth Katalinnak Katalin, Domonkos Sándornak és Tóth Erzsébetnek Erzsébet. Domonkos Sándornak és Tóth Erzsébetnek Ágnes, Ambrus Istvánnak és Bárkányi Máriának István, Gémes Péter­nek és Bitó Máriának Péter, Varga Imrének és Balogh Gi­zellának Gábor, Szalma József­nek és Kéri Máriának Gábor nevű gyermekük született. Halálozás: Trischler Márton, Feil Mária, Huttykay Sándor Jó­zsef, Hajdú Sándorné Gera Vik­tória, Molnár András. Marusak Géza István, Komócsin Mihályné Kocsis Mária, Dudás László, Molnár Ferencné Ábrahám Gi­zella, Zsigó József, Veres Hona, Kormányos József, Mózes Gyulá­né Kovács Mária. Krabót Pál, Pálinkás András. Körmendi Kál­mán. Pintér Károlyné Horváth Hona, Rácz Sándor meghalt, n. KERÜLET Házasság: Engi Sándor és Czifra Judit. Beder László és Sándorfl Teréz, Ábrahám And­rás és Nagy Anna, Nagy Sán­dor és Nánás Ilona, Bugyinszki Károly Kálmán és Hodek Kor­nélia, Fekete Dezső Ede és Ba­latoni Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Kókai Lajos. Lévai Pétemé Bodó Piroska, Szalma Vince, Menyhárt Andrásné Gur­bó Eszter. Tar Mihályné Szűcs Mária, Bózsó Imréné Szél Anna. Kutas András, Adok Antalné Horváth Etelka. Győri Antalné Latsch Anna meghalt. Hl. KERÜLET Házasság: Gera Antal és Nyári Piroska. Ludányi Ferenc és Kis Magdolna házasságot kötöttek. Születés: Dani Ferencnek és Tán KataJm Honának Katalin Edit. Bacsó Szilveszternek és Yő­neki Julianna Martának Szil­veszter Zsolt. Korim Györgynek és Balogh Magdolna Gizellának Anita, Kolompár Andrásnak és Kolompár Máriának Éva, Buella Sándornak és Bárkányi Ibolyá­nak Gyöngyi Mária, Kovács Jó­zsefnek és Lajkó Máriának Tün­de Rózsa. Ábrahám Józsefnek és Mészáros Jolánnak Csilla, Borbás Mihálynak és Kása Jo­lánnak Ildikó. Herédi Istvánnak és Erdély Máriának Zsolt Ist­ván. Nagygyörgy Mihálynak és Vári Hona Juliannának Róbert, Halápi Józsefnek és Molnár Má­riának Zsolt, Hábel Ferencnek és Kovács Margitnak Zoltán, Rácz Sándornak és Sinka Juli­annának Sándor, Schuszter La­josnak és Szűcs Annának Ildi­kó Andrea. Budai János Imré­nek és Rókus Ilonénak Tibor, Domokos Györgynek és Sándor Máriának Andrea Mária. Jámbor János Edének és öri Máriá­nak Mónika nevű gyermekük született. Halálozás: Ördög-Rókus Ist­vánné Szücs-Borus Piroska, Né­da Istvánné Neiszner Magdolna. Kónya Antal, Bozóki Antalné Ördög Rozália. Nevjzánszky Al­bert Imre. Ábrahám Imréné Puskás Julianna, Barna Mátyás. Kosa Sándorné Pnjnkl Margit. Turinger Imréné Tóth Anna. Ja­kab Rudolfné Rózsi Mária. Dó­ró Józsefné Slrokmán Mária. Szentessy Béla István, Csikós József meghalt. (SZTK biztosított) Jogán nem lehet jogosult, mint csa­ládtag a társadalombiztosí­tási szolgáltatásokra. A tar­tási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik fe­let saját háztartásában meg­felelően eltartani (Ptk. 586. §. 1. bek.), életjáradéki szer­ződés esetén pedig az egyik fél meghatározott pénzösz­szeg vagy termékmennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására kötelezett. A tartási szerződést a gyakor­latban ellátási szerződésnek nevezik és ezzel megkülön­böztetik az egyéb eltartási jogviszonytól. Különbséget kell tenni a polgári jogi tartási, illetőleg életjáradéki szerződés és a családi jogi törvény alapján álló tartási kötelezettség kö­zött. Az előbbi szerződés alapján az eltartott személy családtagi jogosultságát meg­állapítani nem lehet az utóbbi jogviszony (Csjt) alapján eltartott személy azonban, mint családtag jo­gosult a társadalombiztosí­tási szolgáltatásokra. Ez ter­mészetes is. mivel a polgári jogi szerződésen alapuló tar­tásért ellenszolgáltatás jár az eltartott ingatlant vagy bérleti jogviszonyt ad, a csa­ládtagi jogosultság alapfelté­tele ellenszolgáltatás nélküli eltartás. Olvasónk esetében a vál­lalat helyesen járt el, mert a polgári jogi tartási szerző­dés alapján eltartott személy az eltartó dolgozó (biztosí­tott) jogán nem jogosult a társadalombiztosítási szolgál­ta tásokra. Dr. V. M. sák a főcsatornákba. Rend­kívüli áradás esetén is leg­feljebb csak a meder aljá­ban levő növények pusztul­hatnak el, mert a régi víz­kiöntések helyeit is gondo­san feltöltik, méghozzá úgy, hogy a termőtalaj se káro­sodjék a lehordott részeken. Az óriás szkréperek csak minden második gépnyom közül merítenek földet s mi­után elég töltést adtak a hajlatoknak, a csatornaszé­lességű barázdákat a közöt­tük elhagyott termőtalajjal simára egyengetik. A befektetés kamatai Említettem, hogy az idén fogtak hozzá a „nagy műtét­hez" és 150 hold föld már készen áll a búzavetés alá. Az első 63 holdas táblán például 1200 köbméter föl­det hordtak el az egyik helyről a másikra. Terv sze­rint — ha az esőzések en­gedik — tél beálltáig 320 kataszteri holdat rendeznek így. Jövőre is folytatják, vé­gül 800 holdat egyengetnek el, s ezáltal 1500 holdon vá­lik biztonságossá a terme­lés. Mit jelent ez itt? Szá­mokban alig kifejezhető! Csak következtetni lehet ab­ból, hogy az idén 2 millió 460 ezer forint értékkel ter­mett több kenyérgabona itt, mint tavaly, amikor tehetet­lenül kellett elnézni a bel­víz pusztításait. A bevethe­tetlen földek termelésből való kiesése pedig további milliókat jelentett. Az óriási határrendező munkát állami segítséggel, többnyire saját gépeivel maga a közösség végzi el. Csupán ezeknek a gépeknek a megvásárlására másfél millió forintot fordított a közösség amortizációs alap­jából. Molnár Imre nem szigeti születésű, sokáig a deszki gépállomás közmegbecsült igazgatója volt Abban az időben a tiszaszigeti szövet­kezet még a gyengénél is gyengébb gazdaság hírében állt. Nyolcmillió forint kö­rül tartottak nyilván fede­zetlen adósságát ma viszont a szegedi táj büszkeségei közé számít. Molnár Imre a I kommunista igazgató, aki ónként hagyta oda jóval ké­j nyelmesebb állását, Tiszaszi­geten otthonra, kitűnő bará­. tokra talált Niesner Ferenc, I az elnök, a falu szülötte béresemberségből küzdötte fel magát valamikor a mó­dos középparasztok sorába. Pelle László főkönyvelő a Magyar Nemzeti Bank szak­embere volt azelőtt Mind­ketten hamar felismerték az új agronömusban a nagy­akaratú, kiváló képességű kommunista szakembert aki most a közösség és a maga erejével örökre elűzi a ha­lott Tisza hazajáró „lelkét". Csepl József Iskolák boltja A szakközépiskolák szak­mai gyakorlatain, valamint a gimnáziumok gyakorlati foglalkozásain készült és készíthető hasznos munka­darabok, terméíkek — isko­lai és közszükségleti cikkek, eszközök stb. — forgalomba hozatala és a termeltetés se­gítése céljából megnyitották az iskolai termékek boltját Budapesten, a VII. kerület, Landler Jenő utca 47-ben. Az iskolai termékek bolt­ia a középiskolák eladásra felajánlott termékeit bizo­mányi rendszerben veszi át és értékesíti. (MTI) KEDD, n mmumm 1968. SZEPTEMBER 34. Ut C1-MA(J JARORi

Next

/
Thumbnails
Contents