Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

Megkétszereződnek a Széchenyi tér tényei Egymilliós átalakítás előtt — Reflektoros kandeláberek készülnek Szeged legszebb terének, a Belváros közepén levö Széchenyi térnek a közvilágítása nem volt már kielégítő. Az évekkel ezelőtti első rekonstrukciónál még felhasználták a régi gázlámpák öntöttvas tartó oszlopait is. Ezeknek az oszlopoknak az anyaga már „elfáradt", de stílusukkal sem illenek a tér hangulatához. Az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjánál arról tájékozódtunk, hogy a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalattal készített közös terv alapján építik át az idén és jövőre a Széchenyi tér közvilágítását, amelyre akkor majd ráillik a korszerű jelző. Mintegy egymillió forintot fordítanak a berendezésekkel együtt a munkálatokra. Az idén a Széchenyi tér déli részén, a híd felé tartó útszakasz, a keleti oldal, az Anna-kút és a Vörösmarty utcai rész, valamint a sétány középső részén végzik el a munkálatokat. A meglevő gomba típusú kandelábereket is felhasználva, a lámpák számát megduplázzák. A tervek szerint a városi tanács és az I. kerületi tanács székháza előtti részen 12 darab 14 méter magas, úgynevezett reflektoros kandelábert állítanak fel, s ez részben az épületek díszkivilágítását is szolgálja. Valamennyi lámpát törpefeszültségű berendezés üzemeltel. A már megkezdett és jövőre befejeződő munkálatok hosszú időre megoldják a város főterének köz- és díszkivilágítását. A korszerűsítéssel egy időben a mai közlekedésnek megfelelően parkolósávot alakítanak ki a két tanácsháza előtt a park felőli részen. A széles gyalogjárdát keskenyebbre veszik anélkül, hogy a gyepesített részhez hozzányúlnának. A korszerű forgalmi nyomok figyelembevételével húzódik majd járdaszélességben a kocsiparkoló. A & F" w Mu bőrgyártásra 800 millió A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár az ország egyetlen olyan vállalata, amely textil alapú műbőrt állít elő, s mivel a műbőrök felhasználási területe nagymértékben kiszélesedett, a kormány Gazdasági Bizottsága elfogadta a Könnyűipari Minisztériumnak a győri gyár rekonstrukciójára, bővítésére vonatkozó előterjesztését. A Gazdaság Bizottság döntése alapján több mint 800 millió forintos beruházást hajtanak végre a győri vállalatnál, s a régi berendezések felújítása, illetve újabb gépek üzembehelyezése, az egész gyár korszerűsítése révén évente 12,3 millió négyzetméterrel növelik a termelést. Jelenleg a gyár éves kapacitása 10,9 millió négyzetméter. A beruházáshoz szükséges összeg egy részét költségvetési hozzájárulásból fedezik, míg a pénzügyi forrás túlnyomó része állami kölcsön lesz, amelyet nyolc évre kap a vállalat. A rekonstrukció a jövő év elején kezdődik és befejezésének időpontja 1972. rr II k i f • |n liiaa rr Meg mindig „docogos a villamos Újfajta csuklós kocsik gyártására készülnek Szegeden Magyar katonák Csehszlovákiában Mint Ismeretes, a baráti hadseregekkel együtt, magyar alakulatok is tartózkodnak Csehszlovákiában. Otttartózkodásuk baráti jellegű, városokon és falvakon kívül elhelyezett körletekben idejüket a szokásos tábori élettel töltik. Élelmet, ruházatot és minden egyéb ellátást Magyarországról kapnak. A fiúk vidámak, jókedvűek és amit parancsnokaik egyöntetűen megállapítanak, nagyfokú politikai érettségről, fegyelemről tesznek tanúságot. átszervezése az elmúlt években a város térségében „demográfiai robbanást" eredményezett: mig a természetes szaporodás mutatója éveken át a nullához volt közel, a bevándorlás évi átlaga megközelítette a 3 ezer főt, s hét év alatt több mint 20 ezerrel növelte a város lakásszámát. Demográfiai vonatkozásban Szeged máris a nagyvárosok jellemzőit mutatja. A nők száma lényegesen nagyobb a férfiak számánál (ami az egyedülállók kategóriájának túlnyomó részét eredményezi) s egy lassú elöregedési folyamat is megfigyelhető, amit azonban a nagy létszámú bevándorló családok kedvezően ellensúlyoznak. A város fejlődésének különösen nagy lendületet adott a feltárás alatt levő szegedi medence szénhidrogén kincse. Az ebből adódó lehetőségek felülmúlják a korábbi elképzeléseket s az egyéb potenciális adottságokkal együtt egy többszázezres város kialakításának reális alapját teremtik meg. Ez azért is nagyjelentőségű, mert egy, a fővárosnál csaknem hússzorta kisebb „ellenpólus" csak korlátozottan töltheti be rendeltetését, ehhez jelentősebb nagyság és legalább két-háromszázezer lakosú város lehetőségei szükségesek, ahogy az például Lengyelországban is megfigyelhető. Kétségtelen, hogy Szegedet és környékét nyersanyag és energiabázisa,, a Tiszának a régión keresztül folyó, ipari vizet és recipienset biztosító szakasza ipartelepítésre elsőrendűen alkalmassá teszi. A város általános rendezési terve 1968 elején készült el, a múlt évben jóváhagyott tervezési program alapján. A program a város fejlesztését és a tervezés feladatait három fejlesztési időszakban (ütemben) vizsgálta. Az első nagyjából a következő 15 évre tehető, ebben az időszakban ugyanis a fejlődést nagyrészt befolyásoló gazdasági és társadalmi tényezőket még kielégítő pontossággal meg lehet állapítani. A második fejlesztési ütem körülbelül az ezredfordulóig vehető számításba, ez a távlat a tendenciák ismeretében még a becsülhetőség határán van. A harmadik fejlesztési időszak már nyilvánvalóan a XXI. század első felére esik. E távlat figyelembevételére a városszerkezet előrelátó méretezése, nyitvatartása, a városi létesítmények élettartamának. a gépjárműforgalom telítődésének számbavétele kenyIgaz, évente 50 millió körül jár azoknak az utasoknak a száma, akik Szegeden villamoson járnak, mégis nap mint nap hangzik el kifogás a közlekedés ellen. Reggeli munka- és iskolakezdés előtt túl lassú már a villamosközlekedés, zsúfoltak a sárga kocsik, s majdnem hasonló a helyzet a kora délutáni órákban. Aránylag még az l-es vonal járataira legkevesebb a panasz, ] ez a vonal tudvalevőleg a nagyállomást és a rókusl állomást köti össze, közben átszeli a várost. Az utóbbi időben azonban ez a járat is sokat veszített megszokott gyorsaságából a hídra vezető fő közlekedési útvonal előtt rendszeresített kényszerpihenők miatt. Nem beszélve a többi villamosvonalról, amelyek szerelvényei — a 3-as vonalét kivéve — vasúti átjárókon, illetve a hídon haladnak át, s emiatt szinte minden esetben perceket töltenek el várakozással. A Somogyi Béla utca— textilművek között járó 3-as villamosnak pedig az Üttörő téri csatlakozások miatt vontatott a közlekedése. Az utóbbi években űj vagy felújított nagy befogadóképességű villamoskocsik üzembe állításával próbált javítani a helyzeten a Szegedi Közlekedési Vállalat Dicséretre méltó törekvés, hogy a kocsipark korszerűsítési és bővítési munkáiban a vállalat öntevékenyen is részt vesz, nem vár arra, hogy csak más vállalat által gyártott, átalakított szerelvényeket közlekedtessen. Az időmegtakarításon kívül gazdasági szempontok is közrejátszanak ebben a tevékenységben, hiszen egy-egy olyan csuklós villamos, amilyen az l-es vonalon fut, kétmillió forintba kerül, ha máshonnan szerzik be. A sáegediék hamarosan áttérnek a 700as jelzésű kiscsuklósok gyártására, amelyek biztonságosabbak lesznek, mint az eddigiek. A villamoskocsik szaporítása azonban nem egyedüli és kizárólagos módja a közlekedés gyorsításának. Sőt, bizonyos határon túl hiába van elég szerelvény, ha nem fér el a pályán. Az l-es vonal kivételével Szegeden egysínparú villamosszerit. Természetesen egyik ütem sem tekinthető mereven elhatárolható, évszámhoz köthető szakasznak a bizonytalansági tényezők, a gazdasági fejlődés üteme, a társadalmi, valamint a tudományos és technikai haladás eredményei a mai hipotéziseket jelentősen módosíthatják. Az általános rendezési tervművelet az előkészítő vizsgalatok, a tervezési program és a tervek szintézise. Alapvető városrendezésú dokumentum, mely tízmilliárdos költségrendű városfejlesztés alapjait rakja le s a településgazdálkodás, településfejlesztés, továbbá valamennyi, a tervezési területet érintő részletes rendezési és tervezési feladat kidolgozásának keretét és programját képezi. Átfogó ismertetése természetesen nem képzelhető el e korlátozott terjedelmű írás keretei között. Meg kell elégednünk néhány, a tárosra jellemző sajátos vonás, adat, tervezési alapgondolat kiemelésével, a fontosabb területfelhasználási és szerkezeti elemek vázlatos bemutatásával, abban a reményben, hogy az olvasók számára ennyi is tanulságos és gondolatébresztő lehet. vágányok vannak. S ez a legnagyobb akadály a korszerűsítésben. A város általános rendezési tervében szerepel az az elképzelés, hogy a 2-es (most Ságváritelep—Sárga között közlekedő) és a 4-es (most a Vörösmarty utca—Fodortelep között közlekedő) járatot a Lenin körút—József Attila sugárút találkozásánál összekapcsolják és a sugárúton még egy sínpárt fektetnek le a meglevőn kívül. Ez a megoldás látszik a közlekedés gyorsítására, de a beruházási összegek magas volta és az átépítéssel járó sok munka miatt rövid időn belül nem valósítható meg. Valószínű, hogy az 5-ös, az újszegedi villamosvonal véglegesen megszűnik a híd rekonstrukciójának megkezdésekor. A tömegközlekedés lebonyolítására a. villamos helyett újabb és sűrűbb autóbuszjáratokat állítanak majd be. Még így is megmarad minden meglevő problémájával együtt a 3-as és a Kiskundorozsmára járó, jelenleg leglassúbb 7-es villamosjárat. Ez utóbbi közlekedésének gyorsítását csak vasúti aluljáró építésével lehetne elérni, ennek a gondolatával ugyan már régóta foglalkoznak, de megvalósítása ugyancsak nagy összegeket és sok időt venne igénybe. A kocsipark növelése és a sínhálózat bővítése mellett gyorsítani lehet a villamosközlekedést jobb munkaszervezéssel, pontosabb menetidő betartással, a csatlakozások precízebb összehangolásával. A közlekedési vállalat törekszik is erre, ezért erősíti intézkedéseivel a munkafegyelmet, biztosítja a rendszeres karbantartásokkal a forgalomban levő szerelvények üzemképességét. De ebben az igyekvésben az utazóközönség is sokat segíthet azáltal, hogy a fel- és leszállásoknál takarékoskodik az idővel, siet, hogy a villamos is siethessen tovább. K. J. fl kukoricakutatás élvonalában Tudományos tanácsülés a Délalföldi Kísérleti Intézetben Dr. Szániel Imre igazgató elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Tudományos Tanácsa. Napirenden szerepelt többek között a tudományos képzés gyorsabb ütemű fejlesztése. A tudományos tanács az intézet egész működési területére kiterjedően megvitatta a mezőgazdasági mérnök és szakember továbbképzés szükséges teendőit. A vitában csaknem húsz értékes észrevételeket, javaslatokat tartalmazó felszólalás hangzott eL Felszólalt többek között dr. Budó Ágoston akadémikus, egyetemi tanár, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke is, aki maga és a József Attila Tudományegyetem részéről meszszemenő segítséget ígért az intézet tudományos célkitűzéseinek megvalósításához. Elmondta: mindent megtesznek azért, hogy a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a József Attila Tudományegyetem jelenleg is jó kapcsolatai tovább mélyüljenek. A tudományos tanács megvitatta továbbá az 1970-re Szegedre tervezett nemzetközi búzagenetikai, nemesítési és agrotechnikai tudományos tanácskozás programját, s összesen 44 világviszonylatban is elismert külföldi tudós meghívására tettek javaslatot. Ezután két fiatal szegedi mezőgazdasági kutató, tudományos mukatárs Mécs József és Szopkó Mihály számoltak be a tanácsnak több éves kutató munkájuk eredményeiről. Mécs József a fűszerpaprika táplálkozástudományi és élettani problémáinak vizsgálatában ért el a tanács által is elismert sikereket. Vizsgálataiból megállapítható például, hogy a különböző fűszerpaprika fajták tápanyag-igényekben is jól elkülönülnek egymástól, s ez igen sokat mond a gyakorlati gazdák számára, ugyanis a különböző fajták speciális tápanyag-ellátottsággal az eddigieknél jóval nagyobb átlagtermések biztosítására képesek. Szopkó Mihály a kukoricanemesítés területéről ismertetett nagy jelentőségű vizsgálati eredményeket. Több éven keresztül sokszoros összehasonlító kísérletekben foglalkozott azzal, hogy az egy-, vagy a kétcsövű kukoricahibridek kerüljenek-e a jövőben a nemesítés homlokterébe. Figyelemre méltó bizonyítékokat mutatott be arról, hogy például aszályos időben a kétcsövű fajták vízigénye kisebb, mint az egycsövúeké, holott ennek az ellenkezője látszik logikusnak. Ugyanakkor a szemtermés abszolút mennyisége is a kétcsövű típusok mellett szól. A jövőben tehát e fajták és fajtajelöltek irányába kell fordítani a kutatás figyelmét; azaz változtatni szükséges az eddig elfogadott általános tudományos szemléleten. Dr. Nagy Miklós tudományos munkatárs, az intézet párttitkára összefoglalta azt a nagy munkát, melyet intézetük a kukoricanemesítésben ért el az utóbbi négy évben. Ezzel a szegedi intézet a magyar kukoricakutatás élvonalába küzdötte fel magát. Üj fajtái és jelöltjei méltó vetélytársai a nemzetközi rangú martonvásári kukoricának. Az ismert jugoszláv egyes és kettes keresztezésú kukoricáknál pedig — mint mondotta — jobbak a szegediek. Cs. J. KEDD, 1968. szeptember '24. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 < »