Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

Apró Antal Moszkvában Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton délután Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának 36. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint N. N. Szikacsov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Jubileumi és évnyitó KÖZSég és várOS unnepseg Negyvenesztendős a Szegedre helyezett főiskolai oktatás Éppen évszázada, 1868- vei 1947-ben is elsőként Péter Józsefné főiskolai dóban hozta meg híres nép- szervezték át a szegedi in- censnek. Dr. Szendrei János oktatási törvényét az író- tézményt Pedagógiai Fő- igazgató bejelentette, ho© a H Eötvös József, a kiegyezés- iskolává.) kori kormány vallás- és Erről emlékezett meg dr. közöktatásü©i minisztere, Szendrei János főiskolai tamely kőtelező ervénnyel nár-igazgaló tegnap délben rendelte el a hat elemire a Szabadság filmszínházban, terjedő általános. in©enes ahol kettős ünnepségre adoktatast. Ennek nyomán, a tak randevút egymásnak a polgárság alsóbb rétegei szegedi főiskola e©kori szamara keletkeztek az u©- igazgatói, oktatói, hallgatói, nevezett polgári iskolák; pe- jelenlegi tanárai, növendé- úüs András főiskolai tanárt dagógusaik képzésére 1873- kei a szegedi ' intézmény nevezték ki. ban, ma 95 éve alapították fennállásának, négy évtizedes Az els Budán a Polgári Iskolai Ta- jubileumát és az 1968/69-es nepélyes fogadalomtétele rutó- illetve Tanítónőképző tanévet köszönteni. Az el- után dr. Gaál Géza igazgai Intezetet. Az akkor divato- nökségben helyet foglalt tóhelyetles felolvasta az 50, j san Pedagogiumnak nevezett sípos Géza. a városi párt- illetve 60 esztendeje végzett Eredményes tár©alások és i intézményt 1918-ban emelték bizottság titkára, dr. Sza- hallgatók arany- és gvéElutazott a szovjet delegáció szlovák nyelv és irodalom tanszék vezetéséről dr. Sziklay László főiskolai tanár lemondott, a marxizmus— leninizmus tanszék vezetőjét, dr. Tóth Ferencet a minisztérium Budapestre helyezte; a magyar irodalom tanszék vezetőjének HegeAz elsőéves hallgatók ünkölcsonös tapasztalatcsere után szombaton elutazott hazánkból a Szúrdi István belkereskedelmi miniszter meghívására itt tartózkodott szovjet belkereskedelmi delegáció. Szakszervezeti kezdeményezések foiskolai rangra, s 1928-ban lontai József, a me©ei párt- mántdiplomáit. Kolba Laci tanar- es tanarnokepzőket bizottság ibunkatársa, Szűcs josné, Sztankovits Anna egyesítve Szegedre helyezlek, istvánné, a KISZ Központi ©émánt-, Apagyi Andor, ahol 1947-ig az ország első Bizottságának munkatársa, Barna Ilona, Bor Pálné, es egyetlen Polgári Iskolai papv Gyula, az m. j. városi Csongor Margit, Csorba ErTanarkepzo Foiskolaja mű- tanács vb elnökhelyettese, a nőné, Dencsy Béla, Ettvel kodott. (A nyolc osztályos me©ei és városi KISZ-bi- Gyuláné, Gorka Ágostonná, altalanos iskola bevezetese- zottságok, a szegedi e©ete- dr. Karai Lászlóné, Heinrich mek, a Kossuth Lajos ka- Lajosné, Kereszti Ödönné, tanai főiskola vezető kép- Kinál Sándorné, Nagy Emviselői. Pálmai Kálmán, a ma. Pécsi Miklós, Szalay Művelődésü©i Minisztérium Mária és Székely Györgyné osztályvezető-helyettese a aranydiplomát kapott. A Szocialista kultúráért ki- három megjelent jubileumi tüntető jelvényt adta át diplomás pedagógust a főFischer Ernő tanszékvezető iskola hallgatói is köszönfőiskolai docensnek és dr. tötték. (Folytatás az 1. oldalról.) ségeket biztosították. A hany problémájáról szólt SZOT felkéri a szakszervezeti Bejelentette, hogy o SZOT es a gazdasaS' szerveket, ho© elnöksége a közeljövőben tár- UJ kollektív szerződések gyalni fogja az év elején élet- megkötésekor vizsgálják felül belépett újítási rendelet vég- 02 újítási szabályzatokat is, rehajtásának tapasztalatait. és aho1 szükséges, korrigálSokan ú© vélekednek, hogy íák a20fca£az újítómozgalomban tapasz- Beható vita után a SZOT talható megtorpanás az új tagjai a beszámolót elfogadrendelet következménye. Az ták. Országos Találmányi Hiva- Harmadik napirendi pontt allal közösen folytatott ként Blaha Béla, a SZOT vizsgálatok és számos kiváló elnöke az előző ülésszak óta újító véleménye azonban azt végzett munkáról számolt be. bizonyítja, hogy nem az újí- Ezzel végetért a Szakszerveiáit rendeletben, csupán an- zetek Országos Tanácsának nak helytelen értelmezésé- kétnapos ülése. (MTI) ben. nem megfelelő alkalmazásában, egyes vezetők túlolt óvatosságában, a jogszabályok biztosította lehetőségek ki nem használásában var. a hiba. Az igazsághoz az! is hozzátartozik, ho© jogos problémák merültek fel az I tíjitások megvalósításának és 1 elismerésének anyagi forrásaival, elszámolási módjával kapcsolatban. Ezt azonban nem lehet mnden hiba kizárólagos forrásának tekinteni. Sokhelyütt nem nyújtottak megfelelő garanciát a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók újításainak anyagi elismerésére. A legtöbb újítási szabályzatban nem intézkednek az újítások anyagi elsmerésének forrásairól, nem rögzítik, ho© ho©an és milyen esetekben kell a részesedési alap terhére fizetni a dijakat, pedig a jogszabályok minderre lehetőséget nyújtanak. Ami a jogszabályokkal kapcsolatos jogos ellenvetéseket illeti, a szakszervezetek javasolják, majd a kormánynak néhány rendelkezés megváltoztatását. Például azt, ho© a részesedesi alap terhére fizetett újítási díjak és jutalmak értékhatárra való tekintet nélkül ne csak e©ik. va© másik, hanem e©'üttesen a három részesedési kategóriát terheljék. Azt is javasolják, ho© a v állalatok az 1965—66 években kifizetett újítási díjak átlagát minden kötöttség nélkül beszámíthassák az ú©nevezett bázis-bérszínvonalba. Az is szükséges, ho© ezt a lehetőséget a mezőgazdasági, a közlekedési és a kereskedelmi vállalatokra is terjesszék ki. A szakszervezetek azt is kezdeményezni fogják, ho© a beruházások költségeiben megtakarítást eredi'ényezö újítások anyagi elnmérését abból a pénzügyi , forrásból lehessen fedezni, amelyből a beruházási költElőnyös üzletkötések Zágrábban Vasárnap zárja kapuit a állapodásokat jugoszláv külhagyományos zágrábi nem- kereskedelmi szervekkel, zetközi vásár, amelyet vala- A magyar kereskedelem mennyi résztvevő szocialista is tekintélyes értékű exportország sikeres üzletkötések- import üzleteket kötött Zágkel fejez be. A Szovjetunió rabban. A tár©alások e© példáu, péntek estig mint- ^VffiSx^ egy nyolcmillió dollár érté kű szállításokra kötött megFejlődik a Dunai Vasmű vásár alatt 85 ezer dollár ertékben adott el és 65 ezer dollár értékben vásárolt ©ógyszer-alapanyagokat. A Chemokomplex valmennyi, a vásáron kiállított ve©ipari és ©ó©szeripari gépét ww me©ásárolták. Tárgyalások "" folytak magyar mezőgazdasági gépek kooperációs ©ártására. amelyekből a ma©ar ipar az idén már kétmillió dollár értékben exportált. Félmillió dollár értékben keltek el a vásáron magyar traktorok. Jelentős üzletek születtek élelmiszeripari berendezések, hűtőházi és konzerv©ári felszerelések szállítására. A Konzumex mintegy 900 ezer dollár értékű üzleteket kötött o© nemcsak beszéltünk, hanem tettünk is e©- s mást az utóbbi két évtizedben a város és a falu közötti különbségek csökkentéséért, arról szinte helybeli példák adódnak. Itt van Kiskundorozsma. Tápé, Al©ó avagy Szőreg! Egyikben sem sokkal rosszabb manapság lakni, mint Szegeden, hátha még Alsóváros va© Felsőváros egyes részeivel vetjük őket e©be. Villany, orvos, közlekedés, művelődési lehetőségek, maholnap víz és gáz, szóval a városi közösségi szolgáltatások már mind megjelentek náluk, vagv a közeljövőben válnak valósággá. Rossz a példa — szólhat közbe az olvasó: a nagyváros közvetlen szomszédságában levő községekről van szó, és nyilván ez a legjobb bizonyíték a város és a falu közötti különbségek elmosódására. Ez természetesen igaz, a nivellálódás nem mindenütt ilyen szembetűnő, de az is igaz, ho© — főként a mezőgazdaság szocialista átszervezésének következtében — minden magyarországi községben igen jelentős gazdasági-társadalmi fejlődés ment végbe. U©'anakkor felgyorsult az urbanizáció, a városiasodás folyamata is. Akárcsak a többi iparilag fejlődő vagy fejlett országban, nálunk is csökken a községek lakosainak száma, bár az ország lakosságának mintegy fele jelenleg is községekben él. Mi tapasztalható itt Szegeden és környékén ezekből az irányzatokból? Azt tudjuk, ho© Szeged lakossága.a múlt tíz évben minte© 30 ezer beköltözővel gyarapodott, de érdekes, ho© a környező községekben is általában növekedett a lakosság száma. Kiskujidorozsmán 1961-től 1965ig 85,9, Szőregen 74,1, Tápén 33*, s Algyőn is csupán mínusz 5,8 volt az ezer lakosra jutó tényleges népességváltozás. Al©őn 1965-ben már szintén pozitívra fordult az élés bevándorlások aránya. Anélkül, hogy messzemenő következtetéseket akarnánk levonni ezekből a nyers statisztikai adatokból, azt azért bizonyára meg lehet kockáztatni, hogy a nagyváros, Szeged közelsége az egyik döntő tényező, ami hozzájárul e községek fejlődéséhez. Az sem a véletlen műve, hogy — szerepkörük, a közösségi, a kereskedelmi, az egészségü©i és a művelődésügyi mutatószámok alapján — Kiskundorozsma a községek me©ci rangsorában az első, Szőreg az ötödik, Al©ő a nyolcadik, Tápé a tízennyolcadik helyet foglalja el, pedig a szegedi járásban egymagában 30, Csongrád me©eben pedig 62 községet tartanak számon. A gazdasági-társadalmi fejlődés maholnap itt is és az ország többi részén is az eddigiektől eltérő, formájában és tartalmában új igazgatási rendszert lesz szükségessé. Ennek kidolgozásához adta ki a kormány a közelmúltban határozatát a községek területszervezési irányelveiről. Ezek — a helyi körülményeknek megfelelő alkalmazásra — né© igazgatási kategóriát vázolnak fel a hatékonyabb községi tanácshálózat kialakítására: közös tanácsok szervezését; községek egyesítését; egyes községek város alá rendelését; nagyközségek felállítását. Nyilvánvaló, hogy közülük bennünket legjobban az e©es községek város alá rendelésének lehetősége érdekel. A határozat szó szerint ezt mondja: „Tekintettel a város és környezete között fennálló és egyre fejlődő kapcsolatokra, szükséges a tanácstörvény során megivzsgálni olyan igazgatási-szervezési forma bevezetésének lehetőségét, hogy a város környezetében, vonzási körében fekvő községeket a járási tanács helyett a városi tanács irányítsa." T

udjuk, ho© az 1949. évi területrendezésekkor az ország jónéhány városához hozzácsatolták a környező, olykor még velük nem is e©beépült községeket. I© lett annak idején Szegednél e©szeriben na©obb lélekszámú várossá Pécs és Miskolc is. A kormány határozata a községek területszervezési irányelveiről most majd remélhetőleg olyan lehetőségeket teremt, ho© Szeged is képes lesz számolni környezetével, s az e©'séges fejlesztési elkepzeléseket e©séges gazdasági ezközökkel alapozhatja meg. Ez talán nem is elsősorban Szeged, hanem inkább a községek alapvető érdeke. Az e©es községkategóriák fejlesztéséről szóló irányelveket — beillesztve a településhálózat-fejlesztési kerettervbe — az Epitésü©i és Városfejlesztési Minisztérium dolgozza majd ki az Országos Tervhivatallal és a Minisztertanács tanácsszervek osztályával e©etértésben. A jövő év első felében a téma a kormány elé kerül jóváhagyásra. A fejlődést fi©elembe vevő, a helyi körülményekhez jobban alkalmazkodó igazgatási formák, a községi tanácshálózat újszerű kialakítása és bevezetése méltán tarthat számot közérdeklődésre. FEHÉR KALMAN A könnyű vasszerkezetek tránt mutatkozó nagy kereslet kielégítése végett, gyors ütemben újabb üzem épül a Dunai Vasműben. Képünkön: a profilhajlitó üzem új csar- E©'etertés Termelőszövetkenokaban mar a gépalapokat készítik az cpilok Alegyeszerte jól haladnak az őszi munkák Kézi aratókra vár a rizs A Csongrád me©ei ta minden alkalmas időt ki- üzemekkel kötött megallanács vb mezőgazdasági és használva — dolgoznak a podás értelmében ütemterv élelmezésü©! osztályának vetőgépek, s ne©"ven szá- szerint takarítják be. Csongjelentése szerint jó ütem- zalékos a rozsvetés. A szép- rádban 7 ezer 700 holdon ben folynak az őszi mező- tember eleji vetések sokfe- vetettek tavasszal cukorrégazdasági munkák. A múlt lé jól keltek, erőteljesen zöl- pát. s eddig ezer hold terév azonos időszakával ösz- delinek. mését szállították el a fölszehasonlítva mégegyszer A betakarítási munkákat dekröl. A fűszerpaprika akkora területen került napokig gátolta a na©meny- szüretelése az esőzések okozföldbe a rozs, az árpa, az nyiségű csapadók, amely ta átmeneti kényszerszünet őszt takarmánykeverék és a helyenként elérte szép- után ismét teljes erővel fotakarmánybúza, mint ta- temberben a nyolcvan mii- lyik. A rizs betakarítását valy. A rozs vetésének üte- limétert. Mégis a megye 9 sok gazdaságban főként gémét tovább kell ©orsítani, ezer 300 hold burgonyaültet- pekre, kombájnokra akarták rnert csak azok a gazdasá- vényein a termés szedése bízni. A lecsapolt táblák gok számíthatnak jó termés- befejezéshez közeledik. A azonban alaposan feláztak, re, amelyek e hónap vé- silókukorica betakarítása s a vízi gabona betakarításéig végeznek a homokfői- huszonöt százalékkal előre- sából a nagyobb feladat dek kenyérgabonájának ve- haladottabb a tavalyinál. A most már a kézi aratókra tésével. Csengele községben cukorrépát a feldolgozó az Aranykalász, a Vadgerléi. a Honfoglalas es az : vasárnap, laetben nyújtott műszakban 1968 SZEPTEMBER 22. W//i var.