Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

LOSOIBCZÍ Pál és Dobi István Barcson Megalakulásának 20. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepi közgyűlést tartott a Barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A jubileumi ünnepségen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a nagyhírű tsz egykori alapító tagja és elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, dr. Na® Sándor, a TOT főtitkára. Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, valamint a megye állami és pártvezetői. Az ünnepségen felszólalt Losonczi Pál is, Tolmácsolta b párt és a kormány, s külön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának személyes üdvözletét, további sikert kívánt a Vörös Csillag tagságának. Tisztelettel emlékezett meg az e®kori alapító tagolta-ól, a megj'e szövetkezeti mozgalmának veteránjairól, majd arra kérte a szövetkezet tagjait, ho® erősítsék továbbra ls gazdaságukat, és a tagság közösségi szellemét. Jobb tüzelőellátást ígér Jogilag • • * A TUZEP Szeptember 30-ig váltják be a SZQT-utaiványokat ©fj ©|'BflÖBCSÍB€Í'F| Losonczi Pál ket adott át. kitüntetéseLeng/el delegáció Budapesten Dr. Ajtai Miklósnak, a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány elnökhelyettesének meghívására hétfőn délelőtt Eugeniusz Szyrnek, a Len®el Népköztársaság miniszterelnök-helyettesének vezetésével lengyel küldöttség érkezett Budapestre. Látogatásuk célja, ho® me®itassák a két ország közötti tudományos és műszaki együttműködés továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit és megismerjék a magyar népgazdaság új gazdaságirányítási rendszerének eddigi tapasztalatait. A lengyel vendégek fogadására megjelent a Ferihe®i repülőtéren dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke is. E® évvel ezelőtt még szemere vetettük a TÜZÉP-nek — szerkesztőségünkbe érkezett panaszos levelek alapján —, hogy a vásárló árukapcsolásnak van kitéve a telepeken. Bizonyos fajta tüzelőanyagot csak akkor kaphatott, ha megszabott arányban a kevésbé keresett, silányabb árut is megvette. Az ú®nevezett palás „B" szenet, a lignitet akkor is meg kellett venni, ha nem volt rá szükség. A korlátozás másik formája volt, hogy tűzifát csak szénnel együtt, szintén meghatározott arányban adtak el. A me®ei TÜZÉP Vállalat — mint azt áruforgalmi osztályukon elmondották —, az idén jó előre felkészült a tüzelő beszerzési csúcsidőszakra, na® választékkal áll a lakosság szolgálatára és mindenféle kényszer-vételt, árukapcsolást megszüntetett. Na®obb az eladásra szánt tüzelőanyagok mennyisége is: tavaly 18 ezer vagon szénnel rendelkezett a me®ei TÜZÉP, az idén már eddig több mint 19 ezer vagont raktak ki. Tűzifából 2500 vagonnyit bocsátanak áruba, kinek-kinek korlátlan mennyiségben s közvetlen használatra alkalmas felfűrészelt állapotban. A tájékoztatással látszólag ellentétben a megrendelő irodák előtt és a telepeken sorban állnak a vásárlók. Ez a sorbanállás azonban nem a hiány következménye, hanem azért következett be, mert a közel 15 ezer szegedi SZOT tüzelőutalványos nem az ütemezés szerinti határidőkön belül váltotta ki tüzelőjét. Régi rossz szokás szerint sokan ha®ták a tüzelőbeszerzést szeptemberre, s mivel az utalványokat e hónap utolsó napjáig lehet beváltani, a sietség most torlódást okoz. Pedig a vállalat szeptember 1 óta azokon a telepeken is naponkénti eladásra rendezkedett be, ahol egyébként nincs árusítás a hét minden munkanapján. Esetenként fennakadás van a Szegeden régóta na®on népszerű, berentei szén eladásával, mert Berente jelenleg — aknajavítás miatt — nem termel teljes kapacitással, így a naponta onnan érkező szén kevesebb a szokottnál. De bőven áll rendelkezésre hasonló kalóriájú és árban sem drágább oroszláni, tatai, dorogi és nógrádi barnaszén. A nagyobb kalóriatartalmú magyar brikettből, hazai és külföldi kokszból korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. Hasonlóan bő készlet van a szintén kedvelt pécsi iszapszénből is. Az e®-e® alkalommal kisebb tételt vásárló nyugdíjasokra, diákalbérlőkre is gondol a TÜZÉP, ezért hamarosan megkezdi a brikett 15—20 kilogrammos tételekben, előre csobagolt állapotban való árusítását. E®ébként minden szénfajta frissen érkezett, nem régi tárolású, tehát teljes értékű a telepeken. A tájékoztatás szerint tehát az idén tüzelőellátás szempontjából zökkenőmentes lesz az átmenet a téli időszakra. Reméljük, ho® ezt az ígéretet a fa®os napok beálltával sem kell majd cáfolni, illetve módosítani. K. J. Rövidített munkaidő a seprűgyárban A szegedi rövidített műszakos üzemek újabbal gazdagodnak. A Szegedi Ecsetés Seprü®ár befejezte az előkészületeket, s október elsejétől minte® 800 dolgozója tér át az új, 44 órás munkarendre. A fejlett sorozat®ártással működő üzemekben — így az ecset és seprűgyárban is — nem könnyű új lehetőséget keresni a termelés ®orsítására. Hiszen a korszerű technológia egyébként is magas követelményeket állít a munkások, a berendezések elé. A na® ha®ományokkal rendelkező szegedi iparág szakembereinek alapos kutatómunkával mégis megfelelő új módszereket, eljárásokat sikerült találni. Végvári Istvánné igazgatónő elmondta. ho® a nemrég épült új seprűüzemben is változtatásokat hajtottak végre. Például a cirokelőkészítő műveleteket teljesen megreformálták, új gépet állítottak munkába, amelylyel gazdaságosabban, gyorsabban dolgozzák fel az alapanyagot. Mind a seprű, mind az ecsetüzem számára, kis anyagmozgató berendezéseket készítettek, amellyel a dolgozók nehéz fizikai munkáján könnyítettek, de e®ben a gépiek kiszolgálását is folyamatosabbá tették. Az ecset- és seprű®ár alapos előkészületei sikerre vezettek, hiszen a ®ár az év eddigi hónapjaiban eredményesebben dolgozott, mint 1967 hasonló időszakaiban: nyeresége meghaladja a tavalyit. Ezek alapján sikeresnek ígérkezik az exporttermelés is, hiszen a seprűgyár már eddig is maradék nélkül eleget tett külföldi megrendeléseinek, Jellemző e®ébként, ho® a seprűüzem ma már kizárólag külföldre dolgozik, míg az ecsetrészleg termelésének 25 —30 százaléka jut exportra. A technikai, műszaki és szervezési intézkedések mellett, a seprű®árban különös fi®elmet fordítanak a dolgozók munkakörülményeire. Mivel a rövidített műszakok magasabb követelményeket jelentenek, éppen ezért i®ekeznek a dolgozóknak kedvezőbb előfeltételeket biztosítani. Végvári Isvánné arról is beszámolt, ho® a munkásnők kényelmét ú® is kívánják szolgálni, ho® a műszakok közben a gépekhez viszik a feketekávét. A ®ár vezetése jóelőre megismertette a munkásokkal az új követelményeket, a £okozottab igényeket. A vietnami küldöttség a MÉM-ben Hétfőn dr. Dimény Imre mezőgazdasági és elelmezésü®i miniszter fogadta a Nguyen Chuong mezőgazdasági miniszterhelyettes vezeMi okozza a szokatlan • I WW • /• • ^ időjárás t? Szolnokon 29. Békéscsabán és Nyíregyházán 30, Debrecenben pedig 31 fokos hőséget produkált hétfő délben az a trópusi levegő, amely már több mint két nap óta szokatlan erővel áramlott be hozzánk, dél-délnyugat felől. U®ancsak ennek a meleg légtömegeknek a már itt időzött hideg levegővel való talalkozása okozott többfelé, elsősorban az északi megyékben esőket, zivatarokat és altalában rendkívüli fülledtséget. A meleg levegő beáramlásának erősségére jellemző, hogy például Debrecenben óránként 30 kilométer sebességű szél fújt, az egyes széllökések sebessége azonban az óránkénti 50 kilométert is elérte. Ez az ilyenkor szokatlan időjárás — mondotta dr. Tardos Béla, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa — nem lesz tartós. Az európai időjárási helyzet szinte teljesen összekúszálódott. de biztatást kiolvasni belőle nem lehet. Tőlünk északnyugatra. Ausztria ás Csehszlovákia területen, valamint Nyugat-Európa nagy részén az óceáni eredetű hűvös levegő jutott uralomra, s az igen meleg és nagyon páradús levegővel való összeütközése ezeken a területeken, sőt Közép-Európának tőlünk északra fekvő részein is nagykiterjedésű esjöket okozott. Ezeken a vidékeken a hőmérséklet már hétfőn reggel 7 órakor 10—12 fokkal maradt a Kárpát-medencében mért értékek alatt, s a különbség a nap folyamán tovább fokozódott. Sajnos, nem lehet kizártnak tartani, ho® ez a hideg levegő átjut a dévényi kapun és elárasztja az kezik Kelet-Európába a skandináv államokon és a Baltikumon keresztül a Szovjetunió európai területének | déli-délkeleti részei felé is. A Moszkvához közeledő légtömegek hőmérséklete alig érte el az 5—8 fokot. Első hullámuk hétfőn reggel már megközelítette Kijevet. Igaz. hogy rövidesen szemben találja magát a Fekete-tenger | l'elől érkező meleg légtömegekkel, de ez aligha fékezi le előrehaladását dél felé, sőt valószínű, hogy Ukrajna déli részeire is meghozza az esőket és zivatarokat. Hétfőn a Szovjetunióban többfelé, eltésével hazánkban tartózkodott vietnami mezőgazdasági küldöttséget. A vendégek tájékoztatást kaptak a magyar mezőgazdaság helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről és az új gazdaságirányítási rendszer eddigi tapasztalatairól. A fogadáson jelen volt HoangLuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ma®arországi nagykövete is. A vietnami küldöttség ezután a MÉM közgazdasági főosztályának és a statisztikai adatfeldolgozási igazgatóság munkájával ismerkedett. a

közvéleményt nem ingerli semmi jobban, mint a mások kárán szerzett haszon; az ügyeskedők karrierje, autója, balatoni villája stb. Szerencsére az emberek ma már nem hisznek a suttogásra ítélt ü®ekben, az effajta akciók csakhamar kiderülnek. Különösképpen, ha a „corpus delicti": lakás. Az alábbi történet egyik főszereplője is e® lakás, méghozzá nem is akármilyen: a Festő és Kálmány utca sarkán nemrég elkészült „társasházban" található. Ezt a házat a Csongrád megyei Húsipari Vállalat hat dolgozója több mint két évvel ezelőtt kezdte építeni, összesen 6 háromszobás, egyenként 100 négyzetméter alapterületű, „osztályon felüli" lakosztály készült el, amelyeknek na®on örülnek gazdáik. Okkal, hiszen fáradságos munkával, a ledolgozott műszakok után malterkeveréssel, téglahordással saját maguk építették. A fogalmazás azonban nem pontos. A hat lakás közül az egyikben ma már nem az építő lakik; a lakást eladták. De mi ebben a kivetnivaló? Miért háborodott fel ezen a vállalat, a szomszédos szalámigyár dolgozóinak nagyrésze? A kérdés eldöntésére érdemes a tényeket megismerni. A szalámigyárhoz tartozó volt Peternelli-raktár életveszélyessé vált a hatvanas években, elhatározták, ho® lebontják. A vállalat vezetősége belee®ezett abba, ho® a raktár helyén lakásokat építsenek. A raktár bontott anyagát — lebontásért — a dolgozókból alakult építőközösség kapta meg, sőt a vállalat vezető szervei na®mértékben támogatták a fészekrakást. A megfelelő kölcsönkért még az OTP-nél és felsőbb szerveiknél is eljártak. A házépítés kezdetét meghirdették a dolgozóknak, s csaknem tizen jelentkeztek. Igaz, ho® a kiválasztott hat személyt már nem hozták tudomásra u®anilyen hirdetményen a vállalat dolgozóinak. A személyek kiválasztásában furcsa indok is helyet kapott: az építkezők közé a szalámigyár egyik olyan művezetője is bekerült, akinek magánháza volt (és ma is van). A szervezéssel megbízott szakszervezet szb titkárának — aki maga is részt vett az akcióban — elmondása szerint azért, mert ez az ember na® szakértelemmel rendelkezik, segítségével már e® társasház épült, s ő látszott a legalkalmasabbnak az építkezés irányítására. Javában folyt az építkezés, amikor az említett művezető, kész helyzet elé állítva társait és a vállalatot, beadványban kérte: járuljanak hozzá a készülő lakás eladásához, mivel nem kap OTP-kölcsönt. A belee®ezést megkapta, í® az épülő lakrészét eladta egy fodrász kisiparosnak. s mintha misem történt volna, továbbra is irányította a munkát. Fonák helyzet alakult kl. A húsipari vállalat segítségével, jelentős társadalmi támogatással épült házba olyan került, akit enyhén szólva nem illetett meg a vállalat segítsége. De nem illette meg a másik öt embernek és családjának két évig tartó erőfeszítése sem! Persze, a társadalmi segítség nincs in®en. A kisiparos meg is „adózott" érte. De ho®an? Tény, ho® a művezető jutott pénzhez olyan lakásért, amelyet irányító tevékenységéért, fizikai munkáért eredetileg mint munkatársnak és építőtársnak neki szántak. A vételár azóta sem derült ki, ám biztos, ho® nem kötött rossz üzletet az élelmes művezető. Ehhez még más is hozzájárult: erről némi képet kaphatunk e® társadalmi bíróság határozatából. A művezető parkettakészítő gépet csinált — részben a ®ár műhelyében — s ezzel állították elő a parkettát, amelyet né® lakásba használtak fel. Az üzemi fusiért a művezető 500 forintos pénzbüntetést kapott a társadalmi bíróságtól... A részletesen idézett lakásü®let jogilag talán nem kifogásolható. De morálisan feltétlenül! Hiszen e® ember akarva-akaratlanul mások kétkezi munkájával a közösség, a vállalat segítségével „hozott össze" üzletet Nincs indok; ami erre magyarázatot adna a vállalat dolgozóinak. Ide kívánkozik a kérdés: vajon a húsipari vállalatnál jogosultabb, érdemesebb dolgozó, vagy esetleg más építésvezető nem találtatott? Annál inkább, hiszen intő példa is volt: A néhány évvel ezelőtt felépült Háló utcai ház e®ik lakása is ugyanígy cserélt gazdát. anapság szűkében va®unk a lakásoknak. Az „5 -f 1"es társasház esete ismét bebizonyította, hogy helyenként még mindig nem járnak el kellő körül tekintéssel, alapossággal, rosszul sáfárkodnak az amú® is szűkös lehetőségekkel. A rászorulók és az áldozatkész ®ári közösségek manapság máshol is törekszenek arra, ho® új otthonok épüljenek a családoknak. Ruhaipari na®üzemünkben például a törzsgárda-tagok részére szerveznek és terveznek lakásépítő akciókat, a Pamutnyomóipari Vállalat gyáraiban is hasonló kezdeményezést találni. Üj, na®-' jelentőségű eszköz ez a dolgozó és az üzem közötti kapcsolat erősítésére. Űj, amely még nincs teljesen kiaknázva. A jelekből ítélve várható és remélhető, ho® a következő években még több ®ár próbálkozik meg azzal, ho® saját munkásai részére segítkezzen az otthonteremtésben. Dicséretes ez, éppen olyan elismerésre méltó, mint a Csongrád megyei Húsipari Vállalat támogatása is. Azt hiszem, nem ebben volt baj. Inkább abban, hogy a jó szándék érdemtelenül sikkadt el az elkerülhető buktatón. Az eset meggondolandó tanulsággal szolgál: a segítség mellett nélkülözhetetlen az alapos ellenőrzés, a szelektálás, hogy a na®közösség segítségét csak olyanok élvezhessék, akiket megillet, akik valóban megérdemlik. MATKŐ ISTVÁN M Szonda->5 országot. Márpedig ha betör sősorban a Baltikumtól kelethozzánk, igen nagyszabású lehűlést, heves záporokat, zivatarokat hoz majd, megélénkülő északnyugati széllel. Közben erősödik a meleget szállító déli áramlás is. A Balkánfélszigeten és az adriai tenger térségében, valamint Olaszországban hétfőn már reggel hét órakor 20 és 29 fok közötti hőmérsékletek voltak. Ho® a helyzet bonyolultabb legyen, hideg levegő erre és északra havazások, hó záporok voltak. Ú® anakkor Közép-Európában, a len®el-német síkságon az e®mást váltó hűvös és hideg, meleg és hideg légtömegek hullámai rendkívül változékony, esős, felhős, szeles időt okoztak. Mindezek folytán, akármennyire kellemes volt is a szokatlanul enyhe hőmérséklet. a továbbiakban altalános Vasárnap a Szovjetunióban felbocsátották a Szonda—5 jelzésű automatikus űrállomást. Az űrállomást egy Föld körül keringő szputnyikról juttatták pályájára, amely a mérési adatok szerint megközelíti az előzetesen kiszámított útvonalat. Az automatikus űrállomás felbocsátásának célja tudományos kutatások végrehajtása a kozmikus térségben, továbbá az űrállomáson elhelyezett műszerek és berendezesek kipróbálása. A landó a rádiókapcsolat. Az űrállomáson elhelyezett műszerek és berendezések kifogástalanul működnek. A Szonda-sorozat 1964 áprilisában kezdődött. Az 1965 júliusában felbocsátott Szonda—3 űrállomás lefényképezte a Hold túlsó felének azt a részét, amely az 1959 októberében kilőtt Luna—3 szovjet kísérleti állomás képein nem szerepelt. Szovjet építészek Budapesten G. Karavajevnek, a Szovjetunió építésügyi miniszterének vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet építőipari küldöttség hétfőn megtekintette Budapest új ház®árait és több építkezést. A szovjet küldöttséget délután az ipari és mezőgazdasági tervezőváilalatnál öt na® tervező intézet vezetői tájékoztatták a magyar tervezők munkájáról és fontos alkotásairól. lehulesre kell szamitanunk. Szonda—5 űrállomássá! alKEDD. 1968. SZEPTEMBER 17. 12 DÉL-MAGYARORSZÁG %