Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
Tervek városok VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' D inamikus fejlődés korát éljük. Már nem csak az egykori sürgető toldozás-foltozáson vagyunk túl, hanem a szocialista társadalom újdonságaiból is annyit alkottunk, építettünk, ho® mindenütt feszegetni kezdik a régi földrajzi, terület-szerkezeti kereteket. Hát még ha ehhez hozzágondoljuk a mai kor emberének igényeit és a további reális fejlődés perspektíváit! Könnyű belátni, hogv már régen nem lehet „zsebből" építeni, fejleszteni, a jövő pedig minden ízében átgondolt tervszerűséget követel. Ezért rendelte el a kormány, ho® 1970ig hetven város általános rendezési tervét készítsék el és ha®ják jóvá. Ennek a gondolatmenetnek a je®ében terjesztették a héten a Csongrád me®ei tanács elé Hódmezővásárhely és Csongrád általános rendezési tervét; ugyanilyen indítékból dolgoznak lázasan. Makó és Szentes jövőjének meghatározásán. Ezek a városrendezési tervek okot adnak arra, ho® kicsit időzzünk fölöttük. Már csak azért is, mert ezrek, tízezrek közreműködésével születtek, illetve készülnek. E®-e® na® lakóközösség minden reális vágya, szociális és egészségügyi érdeke, munka- és létbiztonsága, szülőföld iránti szeretete bennük munkál. Van bennük fantázia és merészség, józan megfontoltság és tiszteletreméltó vágyakozás, — de mindenekelőtt nagy-nagy felelősség. Vezérelvek ezek, hiszen nem arról van bennük szó, ho® hová hány emeletes lakóházakat rakjanak, s hány rózsatő virítson az útszegélyeken, hanem a fejlesztés várható igényeit mérik fel, és tartalmazzák az ehhez szükséges lehetőségeket, a megoldások varációit. Kétségtelen u®anakkor, ho® a tervek me®alósulása során új minőségű városok alakulnak ki itt Csongrád me®ében is. Általános városiasodásról van tehát szó. Ennek i jelentősége pedig itt az Alföldön sokkal több, mint hazánk más tájegységein. A városi élet valódi feltételei — korszerű közművek, csatornázás, zöldövezetek, pihenőterületek, ideális elhelyezésű ipari- és lakókörzetek stb. —- csak ilyen általános rendezéstől várhatók. Me®énk városainak korábbi fejlődését — kivéve talán az e®etlen Szegedet, amelynek vízpusztulása után átgondolt terv szerint kezdődött meg az újjáépítése —, tőkés és egyéni gazdasági érdekek motiválták. Jórészt ezek a motívumok döntötték el települési szerkezetüket, út- és vasúthálózatuk vezetésének vonalát, közművesítésük fokát és terjedelmét. Ezt az örökséget most ú® kell átalakítani, továbbfejleszteni, ho® jól föltalálja benne magát a dolgozó ember, ho® a szocializmus körülményeihez méltó lakásviszonyokat, közlekedési lehetőségeket, egészségügyi és kulturális ellátottságot stb leljen benne. Ho® fölszámolja például a „külvárosok" sivárságát, megszüntesse a várostestből való kitaszítottságukat, de egyúttal megőrizze és megbecsülje a hagyományos városképet és korszerű városközpontokat teremtsen. Városok reneszánsza kezdődik el ezeknek a terveknek a kidolgozásával és fokozatos megvalósításukkal. Üj Hódmezővásárhelyt, Csongrádot, Makót és Szentest ígér a következő egy-két évtized. S ho® ezt Szegeden is örömmel nyugtázzák, s nem sanda féltékenykedéssel, a mi társadalmunkban csak természetes. Ezen túl pedig az is igaz és kézenfekvő, ho® Szeged is további megújulás előtt áll, hiszen hamarosan a városi tanács elé kerül távlati fejlesztésének terve. • Ezek a tervek ú® kapcsolódnak egymáshoz, mint szemek a láncban. Hiszen me®énk városai nem elszigetelten élnek: vonzzák egymást, hatással van egyik a másikra s közvetlen környezetére. A kölcsönhatásokat is na®on józanul, reálisan ítélik meg az eddig elkészült es jóváha®ott városrendezési tervek — nélkülözve minden hóbortos rivalizálást. A z elkészült tervekre — miután a lakosság kritikáját is kiállták — választott testületek adják áldásukat, s tulajdonképpen máris a megvalósulás folyamatába érkeznek. De milyen józansággal kezelik városaink a jövőnek ezeket a „térképeit"! Nyílt terveknek tekintik őket, rugalmas szerkezetüeknek, amelyek mindig foglalatai lehetnek egy-egy későbben születő jó gondolatnak, ésszerű revíziónak. Csak ezen az e®etlen megyei tanácsülésen is mennyi mérlegelni érdemes vélemény elhangzott! Innen, Szegedről nézve is imponáló, tetszetős az a fölzárkózás, amely előtt me®énk városai állnak. Hiszen, ha nem tartottuk szerencsésnek azt a na® távolságot, szakadékot, amely a főváros és a vidék na®obb városai között is tátongott, mennyivel lenne elviselhetőbb a vidéki „nagyok" és kisebb testvéreik aránytalan növekedési és színvonalkülönbsége? A táj gazdasági és földrajzi e®sége. harmóniája tökéletesedik e tervek megvalósulása során, s ebben az összhangban az ember kényelme válik teljesebbé, gazdagabbá. Ügy is mondhatnánk: civilizáltabb. komfortosabb, otthonosabb, melegebb lesz a magyar vidék SZ. SIMON ISTVÁN MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 205. szám Ára: 1 forint Vasárnap, 1968. szeptember 1. Bolgár-lengyel együttműködés Len®elország a bolgár áruforgalomban a negyedik helyen, és Bulgária a len®el áruforgalomban a hatodik helyen szerepel. A két ország között lebonyolódó árucsere 1950-től 1967ig a négyszeresére emelkedett. Az előirányzat szerint ebben az évben 112,2 millió rubelre rúg a két ország közötti áruforgalom értéke, ami azt jelenti, ho® húsz százalékkal felülmúlja a hoszszúlejáratú e®ezmény 1968. évi előirányzatát. I szabadságharcosok rakétatámadásai A dél-vietnami felszabadító népi fegyveres erők könynyű- és nehéz-tüzérsége szombatra virradó éjszaka súlyos tűzcsapásokat mért az amerikai expedíciós hadtest és a saigoni .bébhadsereg több fontos támaszpontja és hídfőállására az ország egész területén. Az AP amerikai hírü®nökség helyzetrajza szerint a szombat hajnalra virradóan végrehajtott rajtaütéseiben a gerillahadsereg Bonn nyomási gyakorol Párizsra Seydoux bonni francia na®követ felkereste Kiesinger kancellárt. A megbeszélés tár®a — hivatalos közlés szerint — e®részt De Gaulle álláspontjának ismertetése volt a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban, másrészt a tábornok szeptember végi bonni látogatásának előkészítése. A francia na®kővet látogatása után jól értesült bonni körök csalódásukat fejezték ki a francia elnök magatartásával kapcsolatban. Az NSZK kormánya u®anis „kívánatosnak tartaná", ho® Franciaország „na®obb részt Vállaljon a NATO biztonsági intézkedéseiből" — amint e® bonni kormányszóvivő kifejezte. Seydoux na®követ és Kiesinger kancellár megbeszélésével e®idejűleg azonban Párizsban Debré külügyminiszter kijelentette, ho® Párizs elutasítja a NATO további erősítésének gondolatát, mint reagálást a csehszlovákiai akcióra. Debré kijelentése ellenére Bonn nem adja fel azt a szándékát, ho® nyomást ®akoroljon Párizsra. Az MTI tudósítójának értesülése szerint Brandt külü®miniszter, aki a közeljövőben találkozik francia kollégájával, olyan irányban i®ekszik befolyásolni Debrét, "-hogy a francia kormány legalábbis egy egységes diplomáciai akcióba kapcsolódjék be és ve®en részt aktívan a Nyugateurópai Unió tanácskozásain. E tanácskozások tár®a a csehszlovákiai helyzet miatt „me®áltozott európai katonai és politikai erőviszony" lenne. váltakozva alkalmazta aknavetőit és 122 mm-es rakéták kilövésére alkalmas rakétavetőit. A katonai objektumokat hangtalanul és láthatatlanul megközelítő partizán-tüzérség a Da-Nangi tengerész gyalogsági és légitámaszpont berendezéseit, a kulcsfontosságú Bien Hoa-i amerikai légitámaszpont kifutópályáit, Pleiku erődítményváros katonai építményeit, valamint a Márvány-he®en kiépített amerikai helikopter-támaszpont fel- és leszálló pályáit szemelte kl célpontnak. A legsúlyosabb károkat az amerikaiak Pleikuban szenvedték, mert a DNFF tüzérsége ide összpontosította na®hatású rakétavetőinek tüzét. A saigoni hivatalos szóvivők elismerik, ho® fegyveres erőik veszteségeket szenvedtek, pontos adatokat azonban erről nem közöltek. A saigoni katonai rezsim i rendőrei, titkos ügynökei és provokátorai szombaton házkutatásokkal, razziákkal és többrendbeli letartóztatással i®ekeztek elébe vágni a vietnami nép 1945-ben megkezdett szabadságharcára emlékező tüntetéseknek. Besúgók tájékoztatásai alapján a rendőrök őrizetbe vettek „vietcong-®anúsnak" minősített személyeket, akiknél fe®vereket és „kommunista jelszavakat feltüntető" transzparenseket találtak. A központi hatóságok szeptember 4-ig riadókészültségbe helyezték a rendőrséget. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front u®anis szeptember 2-án emlékezik meg arról, ho® 23 évvel ezelőtt u®anezen a napon indította el Ho Si Minh elnök a francia ®armatosítók elleni harcát. Az évfordulóról szóló megemlékezést és a ma®ar államférfiak táviratát a VDK vezetőihez lapunk 2. oldalán közöljük. Megkezdte a CSKP Központi Bizottsága A kormány döntései a helyzet normalizálására A csehszlovák rádió közlése szerint szombaton Prágában megkezdte tanácskozását a CSKP Központi Bizottsága. A na® érdeklődéssel várt ülésszak munkájáról még nincs részletes jelentés, valószínűleg a tanácskozás ma is folytatódik. A rádióban ismertetett közlemény csak arról tájékoztat, ho® a plénumon me®itatják az ország jelenlegi helyzetét, valamint a Központi Bizottság összetételét az e héten megtartott szlovák pártkongreszszus eredményeivel összefüggésben. A rövid közleményből messzemenő következtetéseket még korai lenne levonni, mindenesetre annyi már most is megállapítható, ho® az ülésszakon a párt normáinak betartásával megválasztott központi bizottsági tagok vesznek részt. Ez — e®előre közvetett módon ugyan — annak kifejezése, hogy az augusztus 22-én megtartott, úgynevezett „14. rendkívüli kongresszust" nem tekintik érvényesnek. Bizonyos jelek arra mutatnak, ho® a súlyos helyzetet előidéző jobboldali erők, legalábbis e®előre, lemondtak arról a követelésükről, ho® az említett tanácskozást rendkívüli kongresszusként fogadtassák el. Szombat reggel a prágai utcákon a járókelőknek röplapokat osztogattak, amelyek különböző követeléseket tartalmaznak, ezek között szerepel többek között a csapatok kivonása, és á károknak — amelyeknek jelentős részét maguk a jobboldali erők okozták — megtérítése. A jobboldal már ismert taktikájához tartozik az is, ho® árulónak bélyegeznek olyan személyeket, akik a szocialista országokkal való további együttműködést szorgalmazzák. A követelések alátámasztására — a korábbinál óvatosabban és szeré(Folutatás a 2. oldalon.) OLAJBÁNYÁSZOK • • ÜNNEPE iuta^ma^ munka élenjáróinak A szegedi szénhidrogénmedence dolgozói tegnap, szombaton tartották ha®ományos bányászati ünnepségüket. Az évről évre terebélyesedő két vállalat: az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi üzeme, valamint a Na®alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzeme Szegeden, a Tisza és a Hungária szálló termeiben látta vendégül dolgozóit. A szegedi kőolajfúrási üzem több száz dolgozója előtt dr. Vándorfi Róbert, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem főgeológusa mondott beszédet, s méltatta a becsületesen helytálló szegedi olajbányászok munkáját, a bányászünnep jelentőségét. Az MSZMP Csongrád me®ea bizottsága, a Szeged városi pártbizottság, valamint a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága üdvözletét Csakmag Györ®, a me®ei pártbizottság osztályvezetője tolmácsolta. Az ünnepségen résztvett Balog István, a Szeged városi pártvégrehajtó bizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője is. Dr. Vándorfi Róbert a Bányaipari Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át kiemelkedő munkájáért Pataki Ferenc fúrómesternek. A Bányászati Szolgálati Érdemérem bronz fokozatát Bakos Sándor fúrómester, Bohácsi Imre telefonszerelő, Szűcs Győző fúrómester, Forgács Zoltán kapcsolómunkás, Nagy István főmotorszerelő, Vígh Gyula fúrómester, P. Nemes Lajos fúrómester kapta meg. A Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetésben Vadász Ernő geológus, Szabó Sándor olajmérnök és Horváth Lajos főfúrómester részesült. A kőolajtermelö vállalat ünnepségén Jurátovics Aladár üzemvezető emlékezett meg az elmúlt esztendő munkájáról, a bányásznapról. Dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese köszöntötte a dolgozókat és a Bányászat Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Tóth Balázs fúrómesternek. A Bányászati Szolgálati Érdemérem bronz fokozatát: Jurátovics Aladárnak, valamint K. Tóth Emil olajmérnöknek adományozták. Az ünneplő olajmunkásoknak Ozvald Imre, a Szeged városi párt-végreha j tóbizottság tagja, á városi pártbizottság osztályvezetője tolmácsolta a Csongrád me. ®ei, a Szeged városi pártbizottság, valamint a KISZ me®ei és városi bizottságé-' nak üdvözletét. Az ünnepségeken több mint 200 ezer forint pénzjutalmat adtak át a munka élenjáróinak. Somogyi Károlyné felvétele OLAJBÁNYÁSZOK •