Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

Egy év alatt: Táppénzre 2,7 milliárd Kezdődhet a tanszervásárlás Sajtótájékoztató Gyerekkocsik A szakszervezeti szervek statisztikája szerint a múlt évben naponta 177 000 dol­gozó volt táppénzes állo­mányban. vagyis száz dol­gozó közül öt nem veit részt a munkában — 55 millió munkanap esett ld a terme­lésből. A gyógykezelési költ­ségeken kívül 2,7 milliárd forint táppénzt fizettek ki, és mintegy 10 milliárd forintra be­csülhető a népgazdaság vesztesége. A tapasztalatok szerint a táppénzesek számának ala­kulása nem egyenletes: a csúcsérték január—március hónapokra jut, viszont jú­nius—augusztusban aránylag kevesen vannak betegállo­mányban. Az adatokból ki­derül az is, hogy amíg a ki­sebb üzemekben a táppénz­szintet már egy-két hosz­szabb időtartamú — például tbc-s — megbetegedés is számottevően befolyásolja, addig a nagyobb vállalatok ..táppénzprofilja" nagyjából állandóan egyforma képet mutat Még a betegség okai is többé-kevésbé ugyanazok. A* ipari nagyüzemekben például a múlt évben min­den dolgozóra átlagosan húsz betegségi nap jutott s ennek megoszlása a beteg­segek oka szerint: influenza, s heveny felsőlégúti fertőzé­sek 3 nap, üzemi és egyéb balesetek 3,2 nap, szív- és érrendszeri betegségek 2,5 nap, emésztőrendszeri be­tegségek 2,1 nap, gümőkór 1 nap. A statisztika szerint tehát Ipari nagyüzemeinkben a keresóképtelenseggel járó megbetegedéseket elsősorban a balesetek idézik elő. De az utóbbi években rend­szeresen ismétlődő influen­zajárványok ls sok zavart okoznak az üzemi munká­ban. (MTI) Szemléltetőeszköz és ok­tatófilm bemutatóval egy­bekötött sajtótájékoztatót tartott csütörtökön az Or­szágos Tanszergyártó és Ér­tékesítő Vállalat. Elmondot­ták, hogy az új tanévre kel­lően felkészültek. Jelenleg mint-egy 80 millió forint ér­tékű árukészlet van a rak­tárakban, s az év végéig további százmillió forint ér­tékű tanszer, iskolai felsze­relés, korszerű audiovizuális eszköz áll az oktatási és népművelési intézmények rendelkezésére. Bejelentették, hogy 1969-ben forgalomba hozzák a kis korrepetitor elnevezésű egy­szerű. könnyen kezelhető tanulói oktatógépet, amely lehetővé teszi a programo­zott oktatás széleskörű al­kalmazását az általános és középiskolákban. Háromszor több... Ugrásszerűen nőtt a termelés a Vas és Fémipari Ktsz-ben — Kezdeményezések A Szegedi Vas- és Fém­ipari Ktsz új otthonában — a tavaly felépült Katai közi üzemben — rendes kerékvá­gásba került a munka. A gé­pek, szerszámok végleges he­lyükre kerültek, a dolgozók is megszokták megváltozott környezetüket. Tavaly a va­sas szövetkezel azt a célt tűz­te maga elé, hogy vadonatúj gyárban csaknem meghárom­szorozza a termelést és rész­ben megváltoztatja terméke­it. Igényesebb és nehezebb fealda tokkal próbálkozik: pontosan 118 millió forint ér­tékű munkát végez 1968 vé­géig. Nagyobb export (Jgy tűnik, hogy a nem mindennapi vállalkozást si­kerrel hajtja végre a meg­erősödött szövetkezet. Het­venhárom nagyméretű borsó­cséplő gép készült a Szovjet­unió, Jugoszlávia és az NDK. számára. Ugyancsak szovjet megrendelők kérésére 8 ba­romfifeldolgozó gépegységet, míg a hazai üzemek számára 110 műszerész esztergát gyártottak. A Vas- és Fém­ipari Ktsz dicsérete, hogy a gépek jól megfeleltek a mun­kában, különösebb reklamá­ció nem érkezett a vevőktől. Nőtt a Vas- és Fémipari Ktsz exportja. Míg 1967-ben egy esztendő alatt összesen 14 millió 890 ezer forint ér­tékű termék került külföld­re, addig 1968 első félévében már 26 millió 161 ezer fo­rintra emelkedett a gépex­port. Az NDK-ban megsze­rették a ktsz munkáját: új termékként pürékészítő tur­binákat gyártottak az NDK konzerviparának. De a hazai piacon is sikert ért el a ktsz, új terménydarálói közkedvel­tek lettek, eddig mintegy 2500-at készítettek a VA­SÉRT megrendelésére. Termelékenyebben A szép teljesítményt nagy erőfeszítéssel oldotta meg' a munkáskolektíva. Amint IVé­ber Ferenc elnök elmondotta, a rendszeres termelés meg­szakítása nélkül költöztek az új gyárba. Sőt a Makón épü­lő üzem számára 100—120 szakképzetlen dolgozót is Furino és Szingiinin... Lótenyésztés Sándorfalván — Szállítás külföldre A sándorfalvi Üj Élet Tsz ságon mutatkoztak be. A ta- vábbá, hogy jótestű, erős vezetöi a nagy lóirtás éveiben nítás alatt levő lovak verse- igáslovakat adjanak a társ­is vallották, nem ment még nyében megszerezték az el- gazdaságoknak. Ezentúl pe­le teljesen a magyar világhí rű lótenyésztés napja. Sőt, bíztak abban, hogy egy újabb virágkora is következik. Váci József tsz-elnök mond­ta el: mindig számon tartot­ták a nemzetközi nagy der­bik győztes lovait. Kinyo­mozták azt is, hogy a külföl­di „nagymenők" szinte sö-, a második- és a harma- dig később nagyobb mennyi­dik díjat is. Ezt követően ségben exportáljanak nyuga­már nemzetközi versenyre ti piacokra pecsenyecsikCftat. neveztek be, ahol 150 hazai A pecsenyecsikó új, fogalom, és külföldi ló és lovas vetél- s kurrens áru a nyugati pia­kedőjében ugyancsak egy ejső cokon. Államunk 26 forintot és egy második djat harcol- fizet kilogrammonként, lé­tak ki maguknak a sándor- nyegesen többet, mint bárme­falvi lovasok. lyik más tenyésztett háziál­A siker országos feltűnést lat húsáért. A versenyre te­mindegyike magyar szárma- keltett és jogot teremtett a nyesztesre gazdasagi munka­zású, egy olyan vérvonalból sándorfalviaknak arra, hogy ra 1}em alkalmas egyedekből valók, mely hazánkban kö- ezután minden évben meg- tehát pecsenye lesz a párizsi, zel jutott a kipusztuláshoz, rendezhetik a Sándorfalvi londoni es az olasz ettermek­Kégen a Furino és a Szigli- Országos Meghívásos Lovas- ben- Bizonyos, hogy ezek az nin-fajtókból Mezőhegyesen versenyeket Az első találko- üzletl lehetőségek mas gazda­zóra augusztus 19-én és 20­án délután kerül sor a fehér­földespusztai versenypályán. Nyolc lovasiskola küldte el benevezését. Vendégeket vár­nak ide az ünnep két napjá­ra az ország minden tájáról. Szegeden, a Vadász utcai és a Lechner téri részlegekben képeztek ki betanított mun­kássá az év első három hő­napjában. A nehézségekkel jól megbirkóztak a szakem­berek. Ezt mutatja, hogy a gyári ..honfoglalás", a szak­munkásképzés mellett 69 szá­zalékkal emelkedett a terme­lékenység. Az elmúlt évben egy óra alatt egy szövetkezeti dol­gozó átlagosan mintegy 77 forint értéket hozott létre, ma. egy szövetkezeti munkás több mint 126 forint értékű munkát végez el ugyanennyi idő alatt. így lehetséges, hogy a Vas- és Fémipari Ktsz az első fél év végéig csaknem olyan eredménnyel dolgozott, mint tavaly egész esztendő­ben: több mint 50 millió fo­rint értékű termék született a műhelyekben. Gyártmányfejlesztés A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a korsze­rűségre, a gyártmányfejlesz­tésre : ennek érdekében nem­rég külön tervezői-szerkesz­tői csoportot .létesítettek. A gyártmányfejlesztés egy pil­lanatra sem szünetel, s eh­hez külső segítséget is igény­be vesznek. A szövetkezet több feltalálóval is kapcsola­tot teremtett, akiknek új gé­peit. szabadalmait elsőként a vasfém ktsz készíti el. Bodó József, a ktsz fő­technológusa és Kelemen Ist­ván, a Szegedi Nyomda sze­dőgépszerelője Wéber Fe­renc kezdeményezésére kor­szerű gépet szerkesztett az alumíniumipar számára, amelyet a ktsz Unifröccs né­ven a Szegedi Ipari Kiállí­táson már bemutatott. A ter­vek februárban elkészültek — a gép megszületéséhez mind­össze fél év kellett. Az új, kiváló berendezés automati­kusan működik, egy ember irányításával 27-szer annyi terméket készít mint egy ön­tőm unkás. M. I. Mmmmmmmmammmmm m m ostanában egyre több a gyerekkocsi a parkokban: az jWl oxigént lehelő fák alatt kismamáit sétálnak, üldö­gélnek kicsinyeikkel. Élvezik a nyarat, a jó időt. Es — legalábbis közülük nagyon sokan — élvezik már a gyer­mekgondozási segély nyújtotta lehetőséget, azt a vívmányt, ami a családdal, a jövendő nemzedekkel való törödés nagy­szerű szimbólumaként hazánkban megvalósult. — Én hálás vagyok az államnak ezért a lehetőségért. Ügy érzem, mintha a rendelettel valahogy még teljesebben törvénybe iktatták volna a gyermekem első nevetéséhez, gügyögő szavaihoz, első bizonytalan lépéseihez '.aló jogo­mat — mondta egy kislányát napoztató fiatal mama. S hozzátette: — Azt hiszem, sokan gondolkoznak, éreznek ugyanígy. Valóban: sokan. Hisz osztatLan egyetértéssel-elismc­réssel találkozott a 3 1967 (I. 29.) számú kormányrendelet társadalmunk minden rétegében. Ma pedig, több mint más­fél esztendővel életbelépése után már képet alkothatunk a gyermekgondozási segély kihatásairól is. Mint ismeretes, az első segélyösszegeket tavaly április­ban-májusban fizették ki. 1967 első félévében összesen egymillió forintot folyósítottak a kisbabával otthonma­radó anyáknak. A statisztika olykor minden szónál beszé­desebb, itt sem kell külön kommentár az emelkedéshez: 1968 első felében a kifizetett gyermekgondozási segélyek összege már 170 millió forintra rúgott, több mint 62 ezer kismama részesült az állami támogatásban. Különösen sok textiliparban dolgozó nő vette igénybe a segélyt: a mun­kások 4,4 százaléka. Szegeden is sokan élnek a lehetőség­gel. Csak egy példát: a ruhagyárban a szülő nők 81,6 szá­zaléka vette igénybe az anyáknak nyújtott kedvezményi. De idézhetünk adatokat egy közelmúltban végzett, több szegedi üzemet érintő felmérésről is. A vizsgált iparválla­latoknál 207 szakmunkásnő közül 168 vette igénybe a hosz­szabb szülési szabadságot, 259 betanított munkásnő közül pedig 206-an maradtak otthon a kisbabával. S hogy nem­csak a fizikai dolgozók, hanem a műszaki alkalmazottak is érdekelteli, arra bizonyság a következő adat: hét szülő nő közül hatan igényt tartottak a segélyre. Ráérősen gördülnek a modern gyerekkocsik a park­ban, a kavicsos utakon; míg a kicsi szundikál a kocsiban, a mamák legtöbbje olvasgat. Szakkönyvek, tanácsadó fü­zetek is. előkerülnek, ilyen körülmények közt bővebben van idő a tájékozódásra is. Azt hiszem, egy csecsemőgondozási, gyermeknevelési „ki mit tud"-on sokkal szélesebb körű tá­jékozottságról tanúskodnának ezek az anyukák. Jó dolog, jó, hogy mindent igyekeznek megadni az apróságoknak, amit csak lehet. Ezeknek az anyukáknak és gyerekeknek az egymásra mosolygása ma már hozzátartozik társadalmunk arcula­tához. Nyilvánvaló az is, hogy a gyermekgondozási segély hatásai még csak ezután bontakoznak ki a maguk teljes­ségében. Ami már most világos: eredményeket hozott a segély rendszere, statisztikai — számokkal kimutatható — és erkölcsi — szinte fel sem mérhető — eredményeket egy­aránt számontarthatunk. Bármilyen hosszú azonban, egyszer az a két és fél év is elrepül, s természetesen nem is mindenki veszi igénybe ilyen hosszú ideig a segélyt. Az anyai hivatásukat betöltő nők előbb-utóbb visszatérnek a munkához, az üzembe, a hivatalba.. Ez a visszatérés merőben más lesz. mint a ko­rábbi időszakban, amikor a szülési szabadságról vissza­érkező nők munkába állítása általában nem jelentett prob­lémát. Eredeti munkahelyükre, az eredeti fizetéssel rendre visszakerültek valamennyien. S emmi esetre sem korai már most gondolni a gyer­mekgondozási segély igénybevétele után visszatérő'­re. Arra, hogy mit lehet tenni az ő érdekükben, h gyan lehet még teljesebbé tenni az anyákról való gondo kodás rendszerét. Nem szabad, hogy nálunk majd zökke­nőkkel, netán holmi szőrös-szívű garasoskodással kezdődje­nek a munkás hétköznapok. Méltányosnak kell lenni ve­lük szemben, figyelembe kell venni a kedvezmény igénybe­vétele mellett — különösen két vagy több gyermek eseté­ben — felmerülő terheket is. Arra kell törekedni, hogy ne okozzon törést a hosszú kiesés, hogy az időközökben törtért változásokkal, a szakma fejlődésével, az új technológiai eljárásokkal mielőbb megismerkedjenek a dolgozó as ­szonyok. Ehhez — hisz a technika és a tudomány roham­léptekkel fejlődik — jó lenne valamennyi türelmi időt is engedélyezni majd ott, ahol a körülmények ezt szükségesse teszik. Igy bizonyára kialakul a megértésnek az a légköre, amit — fogadtatásként — a „segélyes" asszonyok joggal elvárhatnak a kollektívától. A társadalom a segély biztosításával megtette és meg­teszi a magáét; a kisebb közösségeknek is úgy kell a to­vábbiakban gondolkodni és cselekedni, hogy tetteik mél­tók legyenek ehhez a nemes gesztushoz. SIMÁI MIHALV nemesítették ki a mezőhegye' si félvéreket. Hosszas munkával, orszá­gos szervek segítségével ezekből a lovakból már csak 80 darabot sikerült felkutat­niuk az országban. Ezek is 18 —25 éves kancák, a lóélet végső határán. A megmen­tett állatokat állami tenyé­szetbe vitték. Most mindent megtesznek azért, hogy leg­alább még egy-egy utódot nyerjenek tőlük. A sándor­falvi Üj Élet Tsz gazdái — és Ságokat is arra ösztönöznek majd, hogy az eddig elhanya­golt lótenyésztői munkát a szarvasmarha-tenyésztést megközelítő rangra emeljék. Erre serkentett már a tava­lyi Országos Mezőgazdasági OiabJb lakótömb épül Scürísf mentén Jó hír a tanácsházáról: folytalják az Odesszai körút kiépítését. Ez az útvonal — ,.,.,, , hasonlóan a szegedi oldal festői környezetben epitettek földi vevők számára a jó ma- kőrútjaihoz igen alkalmas egy szép csikóscsárdát. En- gvar ló ára. i a magasabb szintű beépítés­S hogy szórakozásban sem le- Kiállítás és Vásár is, ahol 80 gyen hiány, a puszta szélén, ezer forintnál kezdődött kül­nek is most lesz a felavatása. A cél természetesen nemcsak e férfias sport fejlesztése, Csépi József re. Az „első fecskék" a KISZ még egy másik gazdaság — sokkal inkább üzlet a nép­megkapták a kizárólagos jo­got az országban ezeknek a csikóknak a felnevelésére. A tsz már korábban ménesala­pítását határozta el, s az el­gazdaság és a közösség szá­mára. A nagyon drága minő­sített versenylovak eladásán túl közösen a szegedi IBUSZ­szal hazai és külföldi vendé­Gyakorlat ső mezőhegyesi félvéreket gek számára túralovaglásokat maguk vásárolták fél. Jelen- szerveznek. Ennek a Szegedi leg már 49 ilyen lovuk van. Szabadtéri Játékok és a kül­Saját nevelésű versenylova- földi vadászjárások idején öckal először a dél- és kelet- mutatkozik' nagy keletje. A magyarországi lovasbajnok- vállalkozás rendeltetése to­A Magyar Népköztársaság területén a magyar és a szovjet hadsereg híradó csa­patai közös gyakorlatot haj­tanak végre. A gyakorlaton részt vesznek a magyar népliadsereg és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kijelölt törzsei és alakulatai. A gyakorlat során a részt­vevők továbbfejlesztik is­mereteiket a korszerű veze­tési eszközök bonyolult har­ci körülmények között tör­ténő alkalmazásában. társasházai voltak, most pe­dig a városi tanács vb építé­si és közlekedési osztályá­nak megbízásából egy' új la­kótömb beruházási program­ját készítette el a Csongrád megyei tanács tervező vál­lalata. A program felülvizsgálata­kor megállapították, hogy a meghatározott költségek túl­zottan magasak, ezért át kel­lett dolgozni. A tanács végre­hajtó bizottsága által végül is jóváhagyott program sze­rint 168 négyszemélyesre tervezett lakást építenek az Odesszai körűt mentén, a körút, a Közép fa sor, a Tá­rogató és a Fürj utca által határolt területen. A hat — két szekcióként 28 lakást tar­talmazó — négyemeletes ház­ban a lakásokat kelet—nyu­gati iránybán tájolják. Va­lamennyi fürdőszobás, kony­hájuk beépített, s gázfűtésű lesz. A tervezett épületeket és a hozzájuk tartozó úthá­lózatot a Fürj és a Tárogató utcai telkeken — részben ki­sajátítások után — helyezik el. Az új házakat 1971 első negyedében kell átadni a la­kóknak. A rendezett tömb­ben ezen a 168 lakáson kívül később még 190 lakás épít­hető fel. PÉNTEK, 1968. AUGUSZTUS 16. EISSSS^Bi

Next

/
Thumbnails
Contents