Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-14 / 190. szám

Bővítik a timföld­gyárát Az aluminiumprogram ke­retében erőteljesen tovább bővítik az Almásfüzitői Tim­földgyárat is. Képünkön: Szerelik a vasúti teherkocsik gyors kirakodását szolgáló vagonbuktatót. MTI foto — Mező Sándor felvé­tele Egyszerűsítik a hagyma­termesztést A Kisalföld hat termelő­szövetkezetében termeszte­nek idén magról vetett vörös­hagymát. Az „egyéves hagy­matermesztés" tapasztalatait kedden a dunalciliti Egyetér­tés és a dunaszegi Úttörő Tsz-ben tárgyalták meg a megye tsz szakemberei, vala­mint a Kertészeti Kutatóin­tézet munkatársai. A magról vetett hagymatáblák több mint 150 mázsás átlagtermést ígérnek. Az új termesztési móddal csupán a szaporító anyag révén holdanként 2000 —3000 forintot takarítanak meg. í Új munkahelyek csökkent munkaképes­ségű dolgozóknak Napirenden a munkaerő kérdései Legutóbb tavaly október­ben foglalkozott a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a csökkent munkaképességű dolgozók szegedi foglalkozta­tási lehetőségeivel. Azóta je­lent meg a Munkaügyi, az Egészségügyi és a Pénzügy­minisztérium együttes rende­lete, mely már figyelembe veszi az új gazdaságirányítá­si rendszer körülményeit, és sokkal hatékonyabb módsze­reket ír elő a csökkent mun­kaképességűek egészségi ál­lapotának megfelelő rehabl­litására. A rehabilitáció cél­ja, hogy a munkaviszonyban álló csökkent munkaképessé­gű dolgozók egészségi állapo­tuk további romlása nélkül, eredeti munkahelyükön, tel­jes értékű munkát végezze­nek. Az új jogszabály n csök­kent munkaképességűek szá­mára alkalmas munkahelye­ket nem központilag jelöli ki, erre a munkáltatót köte­lezi; aki egészségi állapota miatt alkalmatlan a munká­ra és még ideiglenesen sem tud magának munkahelyet találni, annak anyagi támo­gatást biztosít; a vállalato­kat érdekeltté teszi a csök­kent munkaképességűek fog­lalkoztatásában. A rehabilitációs munka le­hetőségeinek felderítésére minden vállalatnak bizottsá­got kellett létrehoznia és jegyzékbe kellett foglalnia az erre alkalmas helyi munka­köröket.. Emellett egyes vál­lalatoknál szükségessé válhat a különböző munkafolyama­tok, munkaeszközök, techno­lógiák átalakítása, a csökkent munkaképességű dolgozók átképzése, betanítása. Erre a célra a tanácstól anyagi tá­mogatást is vehetnek igény­be. Anyagi támogatás bizto­sítható a tanács fejlesztési alapjából azoknak a vállala­toknak is, ahol a csökkent munkaképességűek foglal­koztatásának bővítése szük­séges és indokolt- A csökkent munkaképességűek számára úgynevezett keresetkiegészí­tést lehet adni bizonyos ese­tekben, és ha nem dolgoz­nak, segélyben ls lehet őket részesíteni. Szegeden jelenleg 138 he­lyi és 12 központi jellegű bi­zottság működik, a kerületi tanácsoknál is alakultak csökkent munkaképességűek munkábahelyezésével foglal­kozó bizottságok. A munka néhány vállalat kivételével igen nehezen indult. Eddig 17 vállalatnál 63 dolgozó más munkakörbe való helye­zését, illetve segélyben való részesítését kezdeményezték, s mindössze öt dolgozó ke­rült a munkaképesség csök­kenését felülbíráló bizottság elé. A vállalatok általában nem elemezték megfelelően, hogy mely munkakörben, milyen feltételekkel, hány csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztathatná­nak. többnyire csak a portás és telefonkezelő munkakört jelölték meg ilyen célra. A jegyzékben végül is mintegy 50—60 féle munkakörben 2759 ember számára biztosi­Amiben nem Sebet vita M egélénkült a burzsoá ideológia es politika érdek­lődése" a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom elméleti kérdései iránt. Ebben persze soha nem volt hiány, de most szokatlanul erőteljes a marxista elméleti és politikai kérdésekre fordított fi­gyelem. Ellenfeleink, úgy látszik, alkalmasnak látják az időpontot arra, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgamat, a szocialista országok egységéi ideo­lógiai, politikai síkon bomlasszák; az „oszd meg és ural­kodj" elvét szerelnék még szélesebb és mélyebb bázison érvényesíteni. A burzsoá ideológia és politika természetesen ma is talál támogatókat a munkásmozgalmon belül is. s ezek a támogatók jelentkeznek revizionista — tehát a mar­xizmus alaptételeit felülvizsgáló — igénnyel, és dogma­tikus, bürokratikus platformmal is. Mindkét irányzat végsősoron a burzsoázia malmára hajtja a vizet a nem­zetközi méretű osztályharcban. Az utóbbi években a szocialista országokban a szo­cializmus építésének meggyorsítását, magasabb fokra emelését szolgáló intézkedések élénkebbé tették a szel­lemi életet is. Nem a divat miatt, hanem az új vonások, lehetőségek keresése érdekében kerülnek napirendre olyan kérdések, mint a gazdaság irányításának új rend­szere, vagy a szocialista demokrácia további tökéletesíté­se stb. Ezeknek a kérdéseknek a napirendre tűzése szin­te történelmi szükségszerűség és egyáltalán nem divat. Viszont ebbe az élénk mozgásba kapcsolódik be a maga eszközeivel a nemzetközi burzsoázia, jól kiszámított és nem is hatástalan ideológiai fegyverével. Tetszetős jel­szavakat röppent fel: a „demokratikus szocialtzmus"-ról, vagy a „szocializmust kommunisták nélkül" jelszóval stb. Ügy látszik, hogy a nyugati elméleti és politikai propa­ganda elérkezettnek látja az időt arra, hogy a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalomban zajló elmé­leti és politikai viták kapcsán próbálja megsütni a maga hatalmi, politikai pecsenyéjét. Lapunk tegnapi számában foglalkoztunk a „tiszta demokráciával". Érdemes figyelembe venni a burzsoá jelszót: „szocializmust kommunisták nélkül." Ez a kon­cepció arra „utal", hogy a szocializmus maradjon meg, de ne a munkásosztály, ne a kommunisták vezetésével. De akkor hogyan maradjon,meg? Kinek és ki lenek a ve­zetésével? S erre a választ majd az osztályharc logikája adná meg a gyakorlatban. Ahol nem a kommunisták, nem a munkásosztály van a hatalmon, ott a burzsoázia, a tő­késosztály a hatalom birtokosa. Nincsen harmadik poli­tikai erő, s ezt a tőkés ideológusok éppen úgy tudják, mint mi. Persze jól megtanultuk — nagy árat fizetve ér­te 1956-ban —, hogy a szocializmus csak szilárd munícás­osztállyal és - a demokratikus centralizmus alapján szer­vezett marxista—leninista párttal marad szocializmus. Nem szerninarizálás, hogy a munkásosztály fejezi ki a felszabadult nép fő törekvéseit, s e törekvéseket a ha­talmon levő párt segítségével valósítja meg. Ha a mun­kásosztálynak nincsen jól szervezett, ideológiailag kép­zett kommunista pártja, akkor a munkásosztály hatalma és a szocializmus veszélybe kerül. Nálunk nincs vita a párt vezető szerepén, és ha­zánkban ilyen vitát nem engedünk meg, mert ez az osz­tályharc másik oldalán állók érdekeit és céljait szolgál­ná. S nálunk sem lévesztőilik össze a párt és az állam centralizmusának tökéletesítésére irányuló törekvés, s az ekörül folyó vita, azzal, amit a burzsoázia terjeszt: „szo­cializmust kommunisták nélkül". A kettő között lényeges a különbség. S ml ezt a különbséget igen jól érzékeljük Az utóbbi hét évben okoz, hogy a munkaerő mi- vásárhelyen és Szentesen, a Ma© arorszagon. Csongrád 'negyében kedve- nőségi összetétele továbbra későbbiekben pedig Csongrá- > em állíthatjuk persze azt. hogy nálunk mindenki zűen fejlődött a munkaerő- sem lesz egyensúlyban a ke- don. j M pontosan meg tudja ítélni, hogy meddig tart dol­ellátottság. Az ipartelepíté- reslettel. Az új létszámszüle- A felnőtt szakmunkáskép- 1 gaink érdemi vitatása és mikor kezdődik egy ve­£ JZZSS2? lünk szemben álló eszme térhódítása. Még képzett mar­xistafcnál is előfordul a felismerés hiánya. Annál inkább tottak foglalkoztatási lehető­séget. Ezek a munkakörök jelenleg is be vannak töltve, 1756 közülük csökkent mun­kaképességű, s mintegy ezer az egészséges dolgozó. A 2759 munkahelyből ezer a fo­nalfeldolgozó vállalatnál, a FÉMTEX Ktsz-nél és a há­ziipari szövetkezetnél talál­ható. Mivel az elhelyezésre váró dolgozók között is sok a csökkent munkaképességű, ezért a már más helyen dol­gozók átcsoportosítására, át­helyezésére nincs lehetőség. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén többek között úgy határozott, hogy ellenőrizni fogják a vál­lalatokat, miként hajtják végre az új jogszabályt, s ha mulasztást tapasztalnak, sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyeznek. A csökkent munkaképessé­gűek száma körülbelül 3000 —3200-ra tehető Szegeden, s ez az összes foglalkoztatottak 4—5 százaléka. Közülük je­lenleg 2400-an dolgoznak, s 900—1000-en várnak olyan munkára, mely számukra al­kalmas lenne. A becslés sze­rint 1969-ben még körülbe­lül 1100 ember elhelyezésére lenne szükség. A tapasztalat szerint nem a segélyezés, ha­nem a foglalkoztatás oldja meg a csökkent munkaképes­ségűek gondjait. Az elképzelés szerint 1969 végéig a fonalfeldolgozó vál­lalatnal 280—300. a FÉMTEX Ktsz-nél 150—160, a Buda­pesti Kézműipari Vállalat Szegedre települő részlegénél pedig 300 csökkent munka­képességű foglalkoztatását lehetne megoldani, ha sike­rül megfelelő helyiségekről és munkaeszközökről gondos­kodni. Ehhez a városi tanács fejlesztési alapjából 820 ezer, a Munkaügyi Minisztérium­tól 4 míi;ió 576 ezer forint tá­mogatásra lenne szükség. Ha a Munkaügyi Minisztérium kezelésében levő segélykeret ilyen jellegű felhasználására nem lesz lehetőség, akkor a foglalkoztatásra sokkal sze­rényebb tervet kell készíte­ni. U] ipartelepítések -12 ezerrel több foglalkoztatott munkásképzés. A vasiparban a mezőgazda­ságban 589-en szereztek szakmunkásképesítést. rel gyarapodott a foglalkoz- kás, 57 százaléka segédmun- gyében olyan szakágakban tátották szúrna. Férfiaknál a kás, 10 százaléka pedig egyéb képezik át a felnőtt és szak­foglalkoztatottság elérte a munkaerő. képzetlen dolgozókat, ame­maximálisnak mondható 96 A második ötéves tervtől ivekben a hagyományos kép­százalékot. A nők foglalkoz- kezdve tervszerű, reális és -késsel nem lehet biztosítani tatottsága 72 százalékos. A a munkaerőszükségletnek a szükségletet A vas- és az kettő együttesen 85 százalék; megfelelő szakmunkáskép- építőiparban, valamint a rne­4 százalékkal magasabb az zésre törekedtek Csongrád zágazdaság különféle ágaza­országos átlagnál. A száz megyében. A fejlődést előse- taiban folyik felnőtt szak­aktív keresőre jutó eltartót- gítette, hogy a vállalatok munkásk tak száma kedvezőtlenül ala- mindinkább igyekeztek meg- • - ­fcult: az 1961 évi 103 főről felelő számban fiatalokat ' 117-re emelkedett. Ezt ma- képeztetni a különféle szak­gyarázza — Csongrád me- mákban. A pályát választó gyére is jellemzően — a né- fiatalok elképzeléseiben, vá­pesség elöregedésének ten- laisztásukban is fokozatos. denciája. A megye munka- változás tapasztalható, egy­eröhelyzetét elemezte és tár- részt a pályaválasztási ta- i gyalta tegnapi ülésén a nács munkájának, másrészt | Csongrád megyei tanács vég- az iskolák tájékoztatása kö-11 rehajtó bizottsága, hogy a vetkeztében. Vannak ugyan' jövőre nézve meghatározza meg úgynevezett divatos | azokat a lehetőségeket, ame- szakmák, amelyek jo-bbnn lyeMtel biztosítható lesz a vonzzák a fiatalokat. A ke­további iparosításhoz szűk- vésbé népszerű szakmák ségjes munkaerő beállítása. megszerettetésére is biztosi­Férfi munkaerőtartalék tani kell azokat a feltétele­Csongrád megyében évek óta ket, amelyekkel egy szintre nincs, ezzel szemben a nők emelkednek a keresettebb munkába állítása — elsősor- szakmákkal. Idén Csongrád •ban időszakosan — olykor megyében 2273 fiatal vess gondot okoz. A szükséges részt szakmunkásképzésben, munkaerőkeresletet évek óta a Szegeden tanulók száma csak a háztartásból még be- 850. Jövőre Csongrád me­vonható nőkből és az először gyében 2400 ipari szákmát munkába lépőkből lehet ki- választó fiatel lesz, számuk elégíteni. A mezőgazdaságból Szegeden eléri az ezret. A szakmunkásképzés meny­nyiségi és minőségi fejlődé­sével párhuzamosan nem fejlődtek eléggé a képzés tárgyi feltételei, elmaradtak a kívánalmaktól. A szak­munkásképző intézetek tan­termi befogadóképessége, a jelentkezhetne hát veszély e kérdésekben a marxista el­méletben és a politikában járatlanabb embereknél. Ezért szükséges foglalkozni e kérdésekkel és válaszolni a tőkés ideológiai apparátus támadásaira, kimutatva ezekben a nemzetközi méretekben folyó osztályharcot, ahol az egyik oldalon mi vagyunk, és a másik oldalon velünk szem­ben a tőkés világ. Alapkérdés, hogy a nemzetközi mére­tekben folyó osztály harcban elfoglalt helyünket ponto­san lássuk. FEKETE JÁNOS az ipar felé tartó munkaerő­áramlásról jelenleg nem be­szélhetünk. A foglalkoztatottak száma a tervezett létszámfejlesztés alapján 1970-ig mintegy 7 ezer 300 fővel emelkedik Csongrád megyében. A nyug­díjba vonulók helyett is tanműhelyi ellátottság kevés mintegy 4 ezer 200 főnyi és korszerűtlen. A kezelj ö­munkaeröt az utánpótlásból vőben új szakmunkásképző kell biztosítani. Problémát iskolát építtetnek Hódmező­Magyarország története — tíz kötetben Famlényi Ervin, az Akadé- A szerkesztőbizottság arra mia történettudományi in- törekszik, hogy a tízkötetes tézetének osztályvezetője, aki összefoglalás tükrözze a mar­a tízkötetes Magyarország xista történettudomány fej. története című összefoglalás lődésének legújabbb tenden­szervezési munkálatait irá- ciáit Felhasználjuk majd a nyitja, nyilatkozott. Elmond- történetkutatás legutóbb elő­ta: az elmúlt időszakban sok térbe került ágainak, így a jele mutatkozott annak, hogy modern gazdaságtörténetnek, növekszik az érdeklődés a történeti statisztikának, esz­történettudomány eredmé- me- és ideológiatörténetnek | nyei, népünk története iránt. stb. eredményeit is. ; De . „ történettudományunk A munkálatokat mintegy I oelső fejlodese is igényli a 20 tagú szerkesztőbizottság felszabadulas utáni több mint irányítja. Az első nyolc kötet ket évtized rendkívül lpter- szerz5i gárdaja már kia]a_ !edl ^útatesairiak az össze- kult. A kollektíva körülbelül foglalását, ertekeléset. Az el- G0 tagú, s tagjai a történettu­ső kötetek felszabadulásunk dományi kutatóintézetek, 2b evforduloia korul készül- egyetemi tanszékek, levéltá­nek el; a mu tehát mintegy summázása lesz a magyar rak stb. dolgozói közül kerül­nek ki. marxista történettudomány esztendős kutató munkájá­nak. Ugyanakkor alkalom lesz arra is, hogy történetku- SZERDA ?UÓS^ndőSÍrjeaZel5ttÜnk llm- AUGtrsZTt?s t4. Szakszervezeti hajóút Szerdán este 7 órakor ér­kezik meg Budapestre, az Erzsébet-híd pesti hídfőjéhez a SZOT Szocialista Forrada­lom nevű üdülőhajója, ame­lyet a Szakszervezeti Világ­szövetség által kezdeménye­zett 14 napos hajóűton részt­vevő tíz európai ország szak­szervezeti delegációit hozza. A hajóúton résztvevőket a SZOT titkársága üdvözli. Az érkezésnél jelen lesz Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára, s erre az alkalomra hazánk­ba érkezik Giuseppe Cassa­dei, az SZVSZ munkás-tu­risztikai bizottságának elnöke is.

Next

/
Thumbnails
Contents