Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Szeged bolygói Nagymúltú falu. Ám hiába a nemzetközi műúttól nem messzire levő emlékoszlop, rajta a hét legendás vezérrel: Árpád, HuDa,Előd, Kond, Ond, Tas és Tuhutum, mégis a falubeli fiatalok meg a közvélemény is keveset tud erről a helyről, a kétszeri honfoglalásról. „Azon a helyen Árpád vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokás tőrvényét, meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek, meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétkekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt Azt a helyet, ahol mindezt elrendeztek, a magyarok a maguk nyelvén Szeri-nek nevezték el, azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának" (Anonymus). Summás dal A hagyományokat nem sokan ápolják. A faluban kilenc utca található, s csak egy viseli a régi Ősök nevét, miképpen a termelőszövetkezetek közül is az egyiket Árpádnak hívják. Fedig lenne mit tanítani az iskolában is, hiszen 1945. március 29-én az egykori grófi birtok helyén, az Árpad emlékműnél tűzték le az első földosztási karókat Ez volt a második honfoglalás. Vége lett a summás, napszámosi, úri birtokos világnak. Ma már csak az öregebbek vélekszenek erre a summás nótára ls: „Jaj istenem minek élek? Minek születtem szegénynek? Ha nem lettem volns szegény, nem aratnék más kenyerén." Eltűnt a Brungó Valamikor Brungó volt a falu, a munkástelep. Kis nádfedeles kalyibák, házak nőttek itt, szegényszag szállt az ablakokból. A múlté. Eltűnt, s ma már az elnevezés sem él. Pusztaszer 3500 hold, 2248 lélekkel. A belterületen 206 ház, a külterületen 473 tanya van. Évente 18 ház épül Sok a személygépkocsi, 53. Televízióból 59-et, nagymotorokból 83-at, rádioból pedig 445-öt tartanak. A falubeliek 277 takarékbetétkönyvet váltottak. A központ olyan, mint máshol, kivétel az emeletes általános iskola. Kevesen jarnak el az iparba a távoli városokba, vasút sincs. A lakosság 90 százaléka a földművelésből él, három közös gazdaságban és egy állami gazdaságban dolgozik. Legjobban gazdálkodó termelőszövetkezet a Petőfi, ez diktálja az iramot, itt alakultak ld a valódi nagyüzem feltételei, adottságai. Évről évre szebb eredményeket érnek el, amit részben annak is köszönhetnek, hogy az összdolgozók 6 százaléka érettségivel, vagy magasabb képesítéssel rendelkezik, 19 százalék pedig szakmunkás. Nem is olyan régen még negyedéből nyesték a galylyakat Télire tűzrevalónak. Ma mindibül se Kell Igaz, tarsadalmi munkában szívesen elmennek, ha a tűzrevaló az öregeknek, a magatehetetleneknek kelL Hagyományos a szőlő- és gyümölcstermesztés Szőlőből 824, gyümölcsből pedig 122 hold díszlik. Jó pénzt ad még az őszi saláta, a paprika és a fűszerpaprika. Érdekes, hogy nehezen honosodott meg az 50-es evekben a kisparaszti gazdaságokban. később pedig 1965-ben a nagyüzemben is. Valósággal ráerőszakolták a tsz-tagokra, részibe. Ma akkor büntetiK őket, ha nem adnak fűszerpaprika-területet. Az elmúlt években a Petőfi Tsz-ben minden holdról 12 ezer forint tiszta hasznot hozott Szigorú mérce A falu szigorú a betelepülőkhöz. De akit megszerel, azt védi, gyámolítja. Akire meg haragszik, azt előbbutóbb elűzi. Volt már rá példa elég. B. U-ék sem tudtak gyökeret eresztem. Boltban dolgoztak, nem vetették meg az italt „Figyelmetlenül" számoltak. Az iskolások ilyeneket mondtak a gyereknek: Apádék meglopnak. Panaszkodhatott is szegény gyerek a tanttónak; engem mindig csúfulnak a szüleim miatt Végül is elköltöztek. Akire a szülők haragszanak, annak a gyerekeit az iskolában macerálják a többiek, nem választjak meg úttörő tisztségekre sem. Igazságosak is. Szeretik a gyerekeket Esetek. Árván maradt egy kislány, meghalt az édesanyja. Az apa négy hónapra megnősült A mostoha nem törődött a gyerekkel. Nem járatta pontosan iskolába Leromlott a tanulmanyi átlaga, elküldték a rokonokhoz, a nagymamához, ide-oda Otthontalanná vált A szomszédok figyelmeztették a szülőket, törődjenek többet a kislánnyal. S ami neki jár az anyai örökségből, az meglegyen. Más. D. A. hatcsaládos ember. Első házasságából két gyereke maradt, újra nősült Jöttek a gyerekek, de a mostohaanya csak az övéivel törődött, a másik két gyerekkel hitványul bánt Bizony gyakran előfordult, hogy télvíz idején kapcába bugyolálták a lábukat, s úgy jártak iskolába A kislány, bár állami gondozásba került, most is érzi a nyomát tbc-s lett D. A.-ékat is lenézi a falu. Mint ahogy ezt teszi K. V.-ékkal is. Fiatalok a szülők, a gyerekekről mégsem gondoskodnak. Se ennivaló, se tüzelő, se ruházat, nincs náluk semmi. Ezen a nyáron is sokat tanyázott a ház végénél az apa, de dolgozni el nem menne. Azaszszony meg a négy apró gyerekre hivatkozik. Sokszor sikoltoztak a gyerekek az éhségtől. K. V.-ék a maguk szegényei. Nagyüzemi intelligencia Dr. Varga Béla közmegbecsülésben álló orvosa a falunak. Régi bevándorló. Ezt mondja: — Messze a környéken a legrendesebb emberek, a legszorgalmasabb am berek a pusztaszeriek. Bujdosó Albert főagronómus a Petőfi Tsz-ben. ö is bevándorló. Ezt inondja: — Láttam azt a nagy szorgalmat amivel él ez a nép. Tudtam, hogy ez a termelőszövetkezet előbb-utóbb feljavul, hiszen a munkának meg kell legyen az eredménye- Ezért szeretek itt Villaházak épülnek. Bizonyos fokú nagyüzemi intelligenciával rendelkeznek a tsz-tagok. De ez meg kevés. 22. Pusztaszer Hiszen a szőlő, a bor nemcsak áldás, hanem átok is. Ha forr a bor, gyakoriak a családi perpatvarok, veszekedések, válások. Ám amíg a gazdag tőkék meghozzák a fürtöket addig is „büntethet" a szőlő, a gyümölcs. Napról napra több vegyszer kerül forgalomba, s akik nem vigyáznak, könnyen megjárhatják. Mint Gyapjas István is, az Árpád Tsz tagja. Feltehető, hogy a súlyos mérgezés következtében került kórházba S ez tipikus eset Pusztaszeren, gyakran fordul elő mérgezés. A nagyüzemi intelligencia megköveteli, hogy egyik legfontosabb dolognak tekintsék a növényvédő szerek helyes használatát A faluban háromszor járt a történelem. A legtöbbet, a legemberibbet az újabb történelem, az igazi honfoglalás, a nagyüzemek adhatják. Közös összefogással, erővel. Sz. L. L A veszélyes foglalkozások Fülátültetés Egy görög sebészcsoport dr. Janulisz professzor irányításával a szaloniki egyetem klinikáján sikerrel ültette át egy halott teljes hallószervét egy teljesen megsüketült 24 éves ifjúba A szaloniki orvoscsoportnak ez már a harmadik ilyen műtéte. A két első páciens néhány nap múlva elhagyta a kórházat. Az orvosok kijelentették, hogy az immunológiai problémákat kifogástalanul sikerült megoldaniuk, s megszűnt már annak a veszélye, hogy a szervezet kidobja magából az átültetett idegen testet. rp» * ** • ú wr r ú liszai gyujtout Aki papírszalvétát, bélyeget, üres italosüveget gyűjt, vagy aki keresztrejtvényeket fejt, örömét leli abban, hogy sikerül kialakítania valamilyen rendszerezett sorrendet, megtalálni a rendszertelen elemek halmaza részére a kulcsot, ami által az logikus módon rendszerezhető. A tiszakutató út után Szegedre hazatérve a gyűjtemény feldolgozása közben hasonló örömet és boldogságot érzünk. A sok megfigyelés, fényképfelvételek és begyűjtött állatok preparátumainak százai megint közelebb vittek a Tisza élővilágának mind teljesebb megismerérésének céljához. A folyó középső szakaszán — Kisköre térségében — most épül hazánk második legnagyobb vízfelülettel rendelkező mesterséges tava. A földmunkák során 16 méteres mélységből nagy számú mammutagyar, tarándszarvas és ősbölény csonttöredéket sikerült összegyűjteni és Szegedre szállítani. Ezek az adatok is tovább bővítik a jégkorszaki Tiszavölgy emlősvilágának ismeretét. Az apróemlős csapdázások eredményei élesen mutattak rá a folyó Egy brazíliai biztosító társaság gazdag anyag alapján összeállította a veszélyebb foglalkozások listáját. Az alábbi felsorolás az életre és testi épségre veszélyes foglalkozást a veszélyesség csökkenő mértéke szerint ismerteti: futballbíró. taxisofőr, házasságközvetítő, bírósági végrehajtó, rendőrbiztos, riporter, magándetektív, vasúti ellenőr, varázsló. Munkásszálloda vagy átjáróház? Lapunk rendőrségi hírei között hetente legalább egyszer, vagy többször is szerepel a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat Kossuth Lajos sugárút 72/b szám alatti szállodája. Az impozáns jellegű, minden kényelmet biztosító munkásszálloda kezd rosszhírűvé válni a közvélemény előtt. A rendőrségi hírek általában arról tájékoztatnak, hogy a munkásszállodában feltörik a szekrényt, amíg annak bérlője dolgozik, elviszik pénzét, ruháját, táskarádióját. Friss rendőrségi ügyként szerepel például Krisztin Béla büntetett előéletű lopása. Ott lakott a munkásszállodában. Egy este felvitte alkalmi ismerősét, az általa lerészegített K. József algyői lakost a szobájába, hogy töltse ott az éjszakát. Kizsebelte, otthagyta, s a pénzen tovább ivott még akkor este. Lovaglás a kőoroszlánon A Móra Ferenc Múzeum előtti kőoroszlánokon négy fiatalember hívta fel viselkedésével a figyelmet. Hangosan kiabáltak, miközben „megnyergelték" a kőoroszlánokat. Igazoltatta őket egy rendőrtiszt, s kiderült, hogy bejelentett lakásuk nincs Szegeden, hosszabb idő óta a szóbanforgó munkásszálloda lakói. Egy másik esetben egy ismert bűnöző bújt meg a munkásszálloda legfelső emeletének egyik szobájában anélkül, hogy tudtak volna ottlétéről. Bejutni könnyű E bűnügyi eseteket tekintve kíváncsi voltam, hogyan lehet bejutni a munkásszállodába anélkül, hogy valaki is utam állja. Egy délelőtt másodmagammal körüljártam az épületet. A mellékajtók zárva voltak. Egy hátsó vaskeretes ajtó két ablakfiókja azonban ki volt ütve. Próbáltuk, beférünk-e rajtuk? Befértünk, sértetlenül. Mégis a főbejáraton mentünk be az épületbe. A portás valakivel beszélgetett, ránk se nézett. Végigböngésztük a főfolyosón a falra akasztott, nyomtatott házirendet, amelyben az is szerepel, hogy a szálló lakói vendégeket csak a társalgóban fogadhatnak. Három napon túl gyógyuló betegség esetén a szálló lakója a betegszobába köteles költözködni. Ilégig a folyosókon A szobákban akkor takarítottak, egy mosdóban szerelők javítottak. Az elsőtől a tizedik emeletig sétáltunk, kihagyva egy-két folyosót. A tizedik emeletről gyönyörködtünk a város panorámájában. Ott találtunk eldobva egy képes levelezőlapot T. Istvánnak címezve, július 26án keltezett postai bélyegzővel. Benéztünk a kitárt ajtajú szobákba. Lehúzhattuk volna a párnákról a huzatot, magunkra csavarhattunk volna egy-két takarót, legfeljebb kövérebbnek látnak bennünket. Az ablakokon le is dobálhattuk volna az udvarra az ágyneműket, mint ahogy alkalmasint ezt is csinálná a szállodai besurranó tolvaj. A takarítók látták ténfergésünket, mégsem kérdezték meg: kit keresünk, nem tévedtünk-e el? Névjegy a hetediken Visszafelé jövet megállapodtunk a hetedik emeleti pihenőtérben. Egy asztalon frissen postázott levelek hevertek, azok mellett néhány forint és egy nagy, apró kockás bejegyző füzet azok részére, akiket ébreszteni kell, vagy akiknek üzennek valamit. E sorok írója is bejegyezte, hogy ott járt, senki nem állta útját, rá sem köszöntek, nem fogadták, de nem is marasztalták. Akinek mégis abban az időben elveszett valamije, megnyugtatom, ne engem gyanúsítson vele. Társam ugyanis egy nyomozótiszt volt, akit viszszafelé jövet a portásnő megismert. Azt állította, hogy látta bemenni is, de mert ismerte, nem szólította meg. Én viszont a nyomozótiszt előtt haladtam jóval, s mint kiderült, engem sohasem látott. Betegek vagy alvók 7 Néhány, szobában alvókat, illetve fekvőket is láttunk. VASÁRNAP, Betegek? Délutáni műszako- 1968. AUGUSZTUS 11. sok? — találgattuk. — Egy van köztük beteg — tájékoztatott bennünket Joós István gondnok, miután lejártuk kezünket-lábunkat az épületben. Meglepődött, hogy vadidegen létünkre olyan simán bejutottunk és nem találkoztunk vele az ötödik emeleten, ahol éppen tartózkodott. Lehet, hogy elmentünk mellette. A munkásszálloda sok száz lakójának összetétele bizony heterogén, magunk ls elismerjük, hogy nehéz a gondnok helyzete. A vándormadarak jönnek-mennek. A maradók némelyikének a priusza is elég pettyes. Azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a szálloda lakóinak többsége becsületes építőipari munkás, akik nem látnak bele társaikba. Az is igaz, az erőszakos zártörések útjába nem állhat a gondnok. Az viszont nevetséges, hogy a szekrényekre, szobaajtókra sorozatkulcsra járó zárakat szereltek. Egyik kulcs nyitja a másik zárat. A nagy összegű beruházásból épült munkásszállodától nem kellett volna sajnálni a biztosabb zárat, amit most utólag szerelnek fel, okulva a tapasztalatokból Házi rendószetetl A munkásszállodának van fegyelmi és szállásbizottsága, de nincs házi rendészete. Sajnos pedig szükség lenne rá. A vállalat egy rendésze patronálja a szállót. A gondnok elmondotta, hogy a rendészt már hetek óta nem látta. A munkásszállás KISZalapszervezete kezébe vehetné a belső rend megteremtését, hogy a rendőrségi ügyek között ne szerepeljen szállásuk egyik lakója sem. Csak a bűncselekményre alkalmas helyzeteket kell megszüntetni, a közömbösséget pedig levetni, amely keresztül-kasul lehetővé tette a mi sétánkat is az épületben. Lődi Ferenc két partja közti különbözőségekre. Balparton csak szárazságkedvelő egér és pocokfélék, míg a jobbparton főként nagy nedvességigényű cickényok kerültek a csapdákba. Július végén, augusztus elején már a Tisza középső szakaszán is megélénkül a madárélet. Megkezdődik az őszi madárvonulás. A homokpadok benépesülnek billegető és piroslábú cankók kis csapataival, a borongósan csillogó füzesek kubikjait füttyögve keresik az erdei cankók, sárszalonkák. A megjelenő ezüstsirályok, a csapatokba verődő feketególyák az ősz leheletét hozzák. Elnéptelenedtek a löszfalak partifecske, gyurgyalag telepei, szétszóródva a távolabbi vizek és holtágak partjainál gyakorolnak a fiatalokkal együtt a hosszú út előtt. Védenünk kell a tiszai madárvilág ritkuló csoportjait, mivel számuk rohamosan csökken. A védelemre nézve is születtek tervek, ötletek a gyűjtőúton. Tiszaburai halászokkal együttműködve sikerült felJ mérni e szakasz halállományát. Érdekes, hogy a törpeharcsák száma erősen csökken, viszont a márna, szürkeharcsa és kecsege állomány megnövekedett Hazaérkezéskor egy orvos barátom tette fel a kérdést, aki ismeri az egy évtizede művelt tié szakutatás eredményeit és történetét; hogy tudtok minden nyáron hosszú heteket eltölteni ember nemjárta, szúnyogokkal gyötrő tiszai füzesekben? ö már valószínű nem érzi azt az ujjongó érzést amit gyermekkorunké ban éreztünk közös tiszaparti bolyongásunkkor, amikor ráleltünk a halrabló vidra taé nyájára. Meglestük a fürdő és zsákmányát evő vidrát a sokáig éjjelente ml magunk is vidra képében vadásztunk a tiszai halakra. Gyermekkor volt, régen volt a természet harmonikus eleganciájában gyönyörködtünk. A gyermekkor csodálatos ajándéka — a tiszta gyönyörködés képessége — felnőtt korban kevesek öröme. A Tisza ihletett költője, festője és biológusa szerencsére sohasem lesz e tekintetben felnőtt. Megőrzi gyermekkori képességét, hogy élvezze a haszontalant a csodálatost az örökké változót és ezerarcút; a vén Tié szát! Az abádszalóki öreg halász jól mondta; „vénülők, de éltetőm és örömöm most is a Tisza, haszontalanul is, mert nem kaphatok tőle sem jutalmat sem nyugdíjat Aa örömöm a jutalmam!'' A tiszakutatás eredményeié nek szélesebb körbe való elterjedése is — kedves és örök magyar folyónk által — talán egyre több embernek fog okozni ma, vagy holnap harmónikus örömet és derűt A természetből kiemelkedett ember, ha kiegyensúlyozott életre törekszik, sohasem szakadhat el az ősi világátóL Dr. Csizmazia György A javíthatatlan tolvaj Tokióban harminchetedszer tartóztatták le a nyolcvanegy éves Jokiri Tomadát, a tolvajok királyát. A lapok közlik ez alkalommal a javíthatatlan betörő szavait aki a következőket mondta: „Amikor fiatal voltam, bankár szerettem volna lenni. Ha álmom valóra • válik, több bűn terhelné a lelkiismeretem, mint most.'' M-MAGYARORS/AG-^Q