Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-08 / 185. szám

Nagy sikerű kiállítás Kedvezményes Kényes helyzetek teherautó­árusítás Az Autó- és Alkatrészke­reskedelmi Vállalat szombat­tól kezdve kedvezményes áron, 85 000 forint helyett 65 000 forintért árusítja a a Gaz 51/a típusú teherautó­kat. Az Autóker, miután megszűnt elosztó lenni, foko­zatosan tartja szem előtt a vevők érdekeit, s most az őszi csúcsforgalom idejére beszerzendő, tehát már az idei betakarítási munkákba bekapcsolódó Gaz teherautó­kat kevesebb kereskedelmi, közvetítői haszonnal árusítja. A Gaz 51/a típusú teher­autókból jelenleg mintegy 600-at tud eladni. Mint lapunk tegnapi szá­mában közöltük, kedden nyi­tották meg Londonban a Szovjetunió ipari és kereske­delmi kiállítását. A kiállítás mottója: béke és kölcsönös megértés a kereskedelem ré­vén. Szinte néhány óra telt el csupán a kiállítás megnyi­tása óta. de máris rengeteg érdeklődő keresi fel az Earl's Court-i kiállítási csarnokot. A Látogatókat különösen a szovjet űrkutatás eredmé­nyeit bemutató kiállítási rész vonzza. Képünkön: Patoli­csev szovjet külkereskedelmi miniszter (jobbról). Wilson brit miniszterelnöknek (kö­zépen) mutatja az egyik űr­kutatási berendezést a lon­doni szovjet kiállításon. 3,8 milliárd forint hitel A gyár „szeme »» Exponált beosztás. Azt Némely ponyvaféleségnél két mondják róluk, hogy a ká- órás a követelmény. kán is csomót keresnek. Mo­solyognak az ilyen megjegy­zésen. Akkor boldogok iga­zán, ha leírhatják a „kifo­gástalan'' szót. Nekik jobban fáj a hiba, mint annak, aki elkövette. Munkájuk hírne­vet, tekintélyt szerezhet a gyárnak. De fordítva is igaz, elronthatnak mindent, el­játszhatjálc a gyár becsüle­tét Az újszegedi szövőgyárban húsz minőségi ellenőr dolgo­zik. Közülük kilencen tagjai az ezüst jelvényt és Mező Imre nevét viselő szocialista brigádnak. Előttük olyan asz­talkák sorakoznak, mint a tervezőké. Megnyomnak egy pedált és elindul a végvá­szon. Oláh Lászlóné brigád­vezető asztalán zöld színű ponyva fut. Nagyítóval fi­gyeli a szélén levő csomókat, majd a szövés tisztaságát. Gomblyukában tű, benne pi­ros fonáL Ahol hibát lát, ott A Magyar Beruházási Bankban elmondották, az idei vállalati beruházásokkal összefüggő közép- és hosszú­lejáratú hiteligények elbírá­lását befejezték. Négyszáz j Piros jelzés kerül a vászon közép- és 80 hosszúlejáratú hitelkérelemnek tett eleget a bank. Az igénylőknek össze­sen 3,8 milliárd forint hitelt nyújt, ebből 2,4 milliárdot az idén, a többit jövőre az áthúzódó beruházásokhoz. Az igény az említett összegnek' két-két és félszerese volt, több hitel engedélyezése azonban feszültségeket oko­zott volna a beruházási ja­vak piacán. A jövő évi beruházási hi­telkérelem intézését a hitel­politikai irányelvek megjele­nése után kezdik el, c az igényekről még ez év vége előtt döntenek. Valószínűnek látszik, hogy az ideihez ké­pest, jövőre csak szerény mértékben emelhetik a kö­zép- és hosszúlejáratú beru­házási hitelek összegét. peremere. — A szövés nem stimmel, — mondja magyarázóan. Lassan kígyózik a ponyva anyaga, kiváló munkát to­vábbíthat, alig van piros szí­nű jelzés a vászon szélén. Kérdem, hogy ki a jó meos? — Akinek jó a szeme és a lelkiismerete, — mondják. Persze más is szükséges. Bárdos Éva, a MEO osztály­vezetője a rátermettség mel­lé technikusi oklevelet is kö­vetel beosztottjaitól. A minő­ség ellenőrzése sokrétű, az egyszerű rátekintéstől a leg­bonyolultabb műszeres vizs­gálatokig. Példákat mondanak. Az egyik szovjet cég igen szigo­rú követelményeket támaszt. Az anyagnak 1 órán át kell a vízoszlopmérőben állnia úgy, hogy közben egyetlen csepp vizet se engedjen át. — Még a nyugati megren­delők sem támasztanak ilyen erős követelményt —, jegyzi meg Bárdos Éva. — De ne­künk az a feladatunk, hogy a vevő előírásainak megfele­lő terméket engedjünk ki a gyár kapuján. Ez parancs. A kívánságok igen sokrétű­ek. Vannak, akik a színre, vagy az anyag tapintására helyezik a hangsúlyt, mások másra kényesek. A pénzéért mindenki olyan terméket ren­del, amilyent akar. a terme­lőnek pedig teljesítenie kell a megrendelő óhaját. Ezt bí­rálja el a MEO. S hogy jól vagy rosszul, arról a rekla­mációk árulkodhatnak. — A külföldiektől olyan reklamációt, amely után köt­bért kellett volna fizetnünk, az elmúlt húsz esztendő so­rán nem kaptunk, — jelentik ki büszkén a meosok. — És a hazaiaktól? — Belföldről sem érkezik l kötbér. Kiváló munkájuk szorosan I összefügg azzal, amire na- i gyon büszkék: nyolc éve szer­veződtek brigádba és azóta minden esztendőben elnyer­ték a szocialista címet. Tu­lajdonosai az ezüstkoszorús jelvénynek most pedig az aranyra aspirálnak. Bíznak önmagukban. A patrónusuk: Bárdos Éva osztályvezető nem győzi dicsérni a Mező Imre brigád tagjait. — Lelkiismeretes, példa­mutató emberek. Jóban, rosszban együttérzőek és em­berileg igen rendesek. Három főbb csoportra oszt­ják tennivalóikat: a gazdasá­gi munkára, a továbbképzés­re és az általános emberi kapcsolatokra. Céljuk, hogy a közelgő évfordulókat mél­tóképpen köszöntsék. A KMP és a Tanácsköztársaság meg­alakulásának ötven esztendős jubileumát új jelszóval kö­szöntik. „Ami jó a vásárló­nak, az jó a vállalatnak is!" — vallják. A továbbképzés, a tanulás állandó feladatuk. Azoknak is, akik technikusi oklevéllel rendelkeznek. Eljárnak a tu­dományos egyesületek elő­adásaira, többen most végzik a középiskola valamelyik osz­tályát. Azt mondják, hogy nevükhöz, rangjukhoz méltó­an készülnek az évfordulók­ra. Gazdagh István T eljesen jogos a panasz — mondotta az áruda vezető­je — valóban, ez a fiatalember udvariatlan \olt, sőt goromba. Tudjuk azt is, hogy nem ő az egyedüli. De hát kényes helyzetben vágjunk. — Nincs elég eladónk pillanatnyilag, ezt a keveset pe­dig tetszik érteni, ugye, meg kell becsülni. Kénytelenek lá­gyunk elnézően bánni velük, mert hogyha csak egy is el­megy, itt állunk „megfürödve". Egy építőüzem igazgatója szintén panaszkodott. Hiába, kevés a munkás, pláne a kőműves. Ennek a kevésnek kény­telen az ember engedményeket tenni — amely engedmények ugyebár gyakran a minőség rovására mennek. Hogy ilyen­kor fegyelmit akaszthatnának az illető nyakába? Ugyan ké­rem, de hisz akkor úgy elmegy a másik vállalathoz vagy vállalkozóhoz, mintha itt sem lett volna. Kénytelenségből így el-elnézik a lógást, a megfontoltan tempós semmittevést, az italozást is olykor —, s még egy sor ravasz furfangot, ami munka közben adódhat. Ázt hiszem, néha még a fusizás is így válik bocsánatos bűnné; hiába, a kényes helyzetekben nagyon kell vigyázni. Vitathatatlan, hogy a munkaerőhiány nagy gond lehet, de azért korlátlan úrnak nem lenne szabad tekinteni, illet­ve kikiáltani. Rossz vért szül, amikor egyes helyeken olyan órabérekkel „fognak meg" fiatal, most végzett szakmunká­sokat — csupán azért, mert „kényes" helyzetben vannak — amilyent a hosszú évek óta becsületesen ott dolgozóknak még nem adtak meg. Sajnálatos az is, hogy néhány kiváló művezető, nélkülözhetetlennek érzett szakember útszéli hangot is megüthet munkahelyén a többiekkel szemben. Éppen azért, tudatában van állítólagos nélkülözhetetlensé­gének, mert — szaktudására igényt tartva — a vezetők in­kább a szemhunyást választják a figyelmeztető, fegyelmező szigor helyett. Nem szükséges külön bizonygatni: helytelen álláspon­tok ezek. Kétségtelen, hogy éppen a tisztességesen dolgozó többség szenved kárt az efféle szemlélettől. Éppen az úgy­mond „kényes" helyzetek kerülgetésével, a kompromisszum­sorozatok révén alakulhat ki olyan helyzet egy-egy kollek­tívában, ami aztán valóban kényes és nehéz. Ostobaság volna a megtorlást minden esetben körültekintés és mérle­gelés nélkül alkalmazni, illetve ilyet kívánni. De — bár sokkal magyarázhatóbb és kényelmesebb a másik véglet — ugyancsak oktalan dolog mindent ráhagyni azokra a beosz­tottakra, akik helyzetükkel, az ellenőrzés hiányával, az irá­nyítás gyengeségével visszaélnek. Az ilyen kényes helyzetek ostora ugyanis minden eset­ben csattan valakin, illetve valakiken. Csattan a vásárlón, akivel nyegléskedik az eladó — és csattan az üzleten, an­nak jó hírnevén is. Vagy csattan a beruházón, az építtetőn. Később már nem lehet megtudni, ki is követte el a hibát, közben kellett volna ellenőrizni és felelősségre vonni. Nem egyszer kollektívák adják meg ennek elmulasztásáért a drá­ga árat. A „kényes helyzetek" problémája ezért mondva­csinált, mindjárt a kezdet kezdetén kell megoldani, nem szabad hagyni, hogy „elkényesedjenek". Sokkal jobb, ha az egyszemélyi felelősök arra kényesek, hogy az általuk vezetett egységben ne történhessenek hi­bák. Ha pedig történnek, ne kerülgessék azokat, mint a szó­lásbeli macska a forró kását. Simái Mihály PIAC Élénk felhozatal, kedvezőbb árak Az esők kedvezően hatot­tak a szegedi piaci árufelho­zatalra. Ez észrevehető volt általában az árakon is. Ba­romfi kevés volt, pedig na­gyon keresték. (A múlt hét szombatján is hasonló volt a helyzet.) A baromfi árakat viszont meglehetősen lefelé igyekezett törni a békési Egyetértés Tsz, amely a szép, vágni való csirke kilóját 28 forintért adta. Ilyen olcsón mostanában a szegedi piaco­kon nem kelt a baromfi. Vége-hossza dák sorának. Ritkán „duhaj­kodnak", legfeljebb egy fe­ketére ülnek be a Virág cukrászdába május elsején, vagy augusztus huszadikán. De ha valakinek névnapja van, elmaradhatatlan a virág és a tábla csokoládé. Azt mondják, hogy nem a „trak­ta és az ivászat" jelzi ragasz­kodásukat, együttérzésüket. Mező Imre özvegyét min­den esztendőben meghívják maguk közé, s etaben a szép családi kapcsolatban nincs semmi formalitás. A kollektíva vállalásai is A jövő év végéig: Közel félszáz település kap telefont Pammer János, a Posta­vezérigazgatóság távközlési .. forgalmi ügyosztályának ve­a pel- | zetóje szerdán tájékoztatta az újságírókat a távbeszélő­hálózat fejlesztéséről. Elmondotta, hogy a leg­utóbbi népszámlálás idején, az ország 17 000 kültelki la­kott helyén nem volt tele­fon. Jóllehet az urbanizációs folyamat azóta meggyorsult, a kültelkeken lakók száma csökkent, még ma is több mint 14 000 külső települést tartanak nyilván, amely nincs bekapcsolva a táv­beszélő-hálózatba. Kis köz­ségekről, tanyákról van szó, ahol néhány száz, többnyire azonban csak 10—20 ember formaságok nélkül születnek, él, a hírközlés modern esz­Az áru megnevezése (kg) 1 -tói Ara (forint) | Zöldbab 12.— 16.— Tök 2.— 2.50 Fehérkáposzta 3.—• 4.— Kelkáposzta <•— 5.— Karaláb (csomó) 3.— 3.50 Uborka 3.— 6.— Zöldpaprika 3.— 5.— Karfiol 10.— 12.— Őszibarack 3.— 9.— Körte 3.— 5.— Szilva 3.— 4.— Szőlő 7.— 10.— Alma 3.— 5.— Sárgadinnye 2.— 2.50 Görögdinnye 2.— 2.50 Gyökér (csomót 2.— 3.— Sárgarépa (csomo) In : 3.— Kinevezték az Egészségügyi Tudományos Tanács tagjait közét azonban fokozatosan hozzájuk is el kell juttatni. Mindenekelőtt a nagyobb lélekszámú, fontosabb he­lyekre vezetik be a telefont. A jövő év végéig 460 kültel­ki települést kapcsolnak a távbeszélő-hálózatba. majd fokozatosan továbbiakat, fő­leg olyan helyeket, ahol 50­nél nagyobb a lakosság szá­ma. A kis községekben, ta­nyákon nagy távbeszélő-for­galomra nem lehet számíta­ni, a befektetett összeg so­ha sem térül meg, a posta azonban áldozatokat is vál­lal, hogy a kis községele, ta­nyák lakói a hírközlés szem­pontjából se legyenek el­vágva a külvilágtól. A 460 állomás felszerelése és a vezetékhálózat kiépíté­se mintegy 60—70 millió fo­rintba kerül. A posta szá­mít az érdekelt lakosság közreműködésére, társadal­mi munkájára is. A Buda­pest-vidéki Postaigazgatóság például Pest. Nógrád, Ko­márom és Fejér megye ta­nácsaival szocialista szerző­dést kötött, e helyeken a la­kosság összesen 18 600 óra társadalmi munkát vállal. A négy megye 17 kis tele­pülésén már üzembe is he­30-ig átadják a jövő év vé­ge helyett. A kültelki telefonokat egy-egy családnál szerelik fel, akik vállalják, hogy a készüléket bárkinek, bár­mikor hozzáférhetővé te­szik. A helyi beszélgetés dí­ját ezek a családok meg­tarthatják, sőt, a távolsági beszélgetések után is kap­nak egy-egy forintot. A te­lefonokat egyébként a leg­közelebbi postához kapcsol­ják, s ha a posta délután bezár, a vonalat továbbkap­csolják olyan állomáshoz, amely éjszaka is működik. Magyar üzem a Távol-Keleten Az egészségügyi miniszter két és titkárát, valamint el­kinevezte az újjászervezett nökségének tagjait. Az elnök Egészségügyi Tudományos dr. Miskolczy Dezső akadé­Tanáes tagjait A tanácsban rnikus, egyetemi tanár, ,. . . . . az elméleti és gyakorlati or- titkár dr. Alföldy Zoltán | ;yezleK a teleIont' A továb­vostudományok legkiválóbb egyetemi tanár lett. Az el­képviselői foglalnak helyet, nökség tagjai: dr. Gömüri A tanács már meg is válasz- Pál akadémikus, dr. Sós Jó­totta 16 tagú vezetőségét. Az zsef akadémiai levelező tag, egészségügyi miniszter egy- dr. Rubányi Pál és dr. Zol­ben megbízta a tanács elnö- tán Imre egyetemi tanárok. biakat is ez év szeptember A Szovjetunió primőrjei határterületen üzembe he­lyeztek egy hatalmas zöldség­konzervgyárat. Ez a harma­dik hasonló vállalat itt, ame­lyet a KOMPLEX Nagybe­rendezések Export-import Vállalat rendezett be. A gyár évi kapacitása öt­millió doboz konzerv. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1968. AUGUSZTUS DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents