Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-08 / 185. szám

Nagy sikerű kiállítás Kedvezményes Kényes helyzetek teherautóárusítás Az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat szombattól kezdve kedvezményes áron, 85 000 forint helyett 65 000 forintért árusítja a a Gaz 51/a típusú teherautókat. Az Autóker, miután megszűnt elosztó lenni, fokozatosan tartja szem előtt a vevők érdekeit, s most az őszi csúcsforgalom idejére beszerzendő, tehát már az idei betakarítási munkákba bekapcsolódó Gaz teherautókat kevesebb kereskedelmi, közvetítői haszonnal árusítja. A Gaz 51/a típusú teherautókból jelenleg mintegy 600-at tud eladni. Mint lapunk tegnapi számában közöltük, kedden nyitották meg Londonban a Szovjetunió ipari és kereskedelmi kiállítását. A kiállítás mottója: béke és kölcsönös megértés a kereskedelem révén. Szinte néhány óra telt el csupán a kiállítás megnyitása óta. de máris rengeteg érdeklődő keresi fel az Earl's Court-i kiállítási csarnokot. A Látogatókat különösen a szovjet űrkutatás eredményeit bemutató kiállítási rész vonzza. Képünkön: Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter (jobbról). Wilson brit miniszterelnöknek (középen) mutatja az egyik űrkutatási berendezést a londoni szovjet kiállításon. 3,8 milliárd forint hitel A gyár „szeme »» Exponált beosztás. Azt Némely ponyvaféleségnél két mondják róluk, hogy a ká- órás a követelmény. kán is csomót keresnek. Mosolyognak az ilyen megjegyzésen. Akkor boldogok igazán, ha leírhatják a „kifogástalan'' szót. Nekik jobban fáj a hiba, mint annak, aki elkövette. Munkájuk hírnevet, tekintélyt szerezhet a gyárnak. De fordítva is igaz, elronthatnak mindent, eljátszhatjálc a gyár becsületét Az újszegedi szövőgyárban húsz minőségi ellenőr dolgozik. Közülük kilencen tagjai az ezüst jelvényt és Mező Imre nevét viselő szocialista brigádnak. Előttük olyan asztalkák sorakoznak, mint a tervezőké. Megnyomnak egy pedált és elindul a végvászon. Oláh Lászlóné brigádvezető asztalán zöld színű ponyva fut. Nagyítóval figyeli a szélén levő csomókat, majd a szövés tisztaságát. Gomblyukában tű, benne piros fonáL Ahol hibát lát, ott A Magyar Beruházási Bankban elmondották, az idei vállalati beruházásokkal összefüggő közép- és hosszúlejáratú hiteligények elbírálását befejezték. Négyszáz j Piros jelzés kerül a vászon közép- és 80 hosszúlejáratú hitelkérelemnek tett eleget a bank. Az igénylőknek összesen 3,8 milliárd forint hitelt nyújt, ebből 2,4 milliárdot az idén, a többit jövőre az áthúzódó beruházásokhoz. Az igény az említett összegnek' két-két és félszerese volt, több hitel engedélyezése azonban feszültségeket okozott volna a beruházási javak piacán. A jövő évi beruházási hitelkérelem intézését a hitelpolitikai irányelvek megjelenése után kezdik el, c az igényekről még ez év vége előtt döntenek. Valószínűnek látszik, hogy az ideihez képest, jövőre csak szerény mértékben emelhetik a közép- és hosszúlejáratú beruházási hitelek összegét. peremere. — A szövés nem stimmel, — mondja magyarázóan. Lassan kígyózik a ponyva anyaga, kiváló munkát továbbíthat, alig van piros színű jelzés a vászon szélén. Kérdem, hogy ki a jó meos? — Akinek jó a szeme és a lelkiismerete, — mondják. Persze más is szükséges. Bárdos Éva, a MEO osztályvezetője a rátermettség mellé technikusi oklevelet is követel beosztottjaitól. A minőség ellenőrzése sokrétű, az egyszerű rátekintéstől a legbonyolultabb műszeres vizsgálatokig. Példákat mondanak. Az egyik szovjet cég igen szigorú követelményeket támaszt. Az anyagnak 1 órán át kell a vízoszlopmérőben állnia úgy, hogy közben egyetlen csepp vizet se engedjen át. — Még a nyugati megrendelők sem támasztanak ilyen erős követelményt —, jegyzi meg Bárdos Éva. — De nekünk az a feladatunk, hogy a vevő előírásainak megfelelő terméket engedjünk ki a gyár kapuján. Ez parancs. A kívánságok igen sokrétűek. Vannak, akik a színre, vagy az anyag tapintására helyezik a hangsúlyt, mások másra kényesek. A pénzéért mindenki olyan terméket rendel, amilyent akar. a termelőnek pedig teljesítenie kell a megrendelő óhaját. Ezt bírálja el a MEO. S hogy jól vagy rosszul, arról a reklamációk árulkodhatnak. — A külföldiektől olyan reklamációt, amely után kötbért kellett volna fizetnünk, az elmúlt húsz esztendő során nem kaptunk, — jelentik ki büszkén a meosok. — És a hazaiaktól? — Belföldről sem érkezik l kötbér. Kiváló munkájuk szorosan I összefügg azzal, amire na- i gyon büszkék: nyolc éve szerveződtek brigádba és azóta minden esztendőben elnyerték a szocialista címet. Tulajdonosai az ezüstkoszorús jelvénynek most pedig az aranyra aspirálnak. Bíznak önmagukban. A patrónusuk: Bárdos Éva osztályvezető nem győzi dicsérni a Mező Imre brigád tagjait. — Lelkiismeretes, példamutató emberek. Jóban, rosszban együttérzőek és emberileg igen rendesek. Három főbb csoportra osztják tennivalóikat: a gazdasági munkára, a továbbképzésre és az általános emberi kapcsolatokra. Céljuk, hogy a közelgő évfordulókat méltóképpen köszöntsék. A KMP és a Tanácsköztársaság megalakulásának ötven esztendős jubileumát új jelszóval köszöntik. „Ami jó a vásárlónak, az jó a vállalatnak is!" — vallják. A továbbképzés, a tanulás állandó feladatuk. Azoknak is, akik technikusi oklevéllel rendelkeznek. Eljárnak a tudományos egyesületek előadásaira, többen most végzik a középiskola valamelyik osztályát. Azt mondják, hogy nevükhöz, rangjukhoz méltóan készülnek az évfordulókra. Gazdagh István T

eljesen jogos a panasz — mondotta az áruda vezetője — valóban, ez a fiatalember udvariatlan \olt, sőt goromba. Tudjuk azt is, hogy nem ő az egyedüli. De hát kényes helyzetben vágjunk. — Nincs elég eladónk pillanatnyilag, ezt a keveset pedig tetszik érteni, ugye, meg kell becsülni. Kénytelenek lágyunk elnézően bánni velük, mert hogyha csak egy is elmegy, itt állunk „megfürödve". Egy építőüzem igazgatója szintén panaszkodott. Hiába, kevés a munkás, pláne a kőműves. Ennek a kevésnek kénytelen az ember engedményeket tenni — amely engedmények ugyebár gyakran a minőség rovására mennek. Hogy ilyenkor fegyelmit akaszthatnának az illető nyakába? Ugyan kérem, de hisz akkor úgy elmegy a másik vállalathoz vagy vállalkozóhoz, mintha itt sem lett volna. Kénytelenségből így el-elnézik a lógást, a megfontoltan tempós semmittevést, az italozást is olykor —, s még egy sor ravasz furfangot, ami munka közben adódhat. Ázt hiszem, néha még a fusizás is így válik bocsánatos bűnné; hiába, a kényes helyzetekben nagyon kell vigyázni. Vitathatatlan, hogy a munkaerőhiány nagy gond lehet, de azért korlátlan úrnak nem lenne szabad tekinteni, illetve kikiáltani. Rossz vért szül, amikor egyes helyeken olyan órabérekkel „fognak meg" fiatal, most végzett szakmunkásokat — csupán azért, mert „kényes" helyzetben vannak — amilyent a hosszú évek óta becsületesen ott dolgozóknak még nem adtak meg. Sajnálatos az is, hogy néhány kiváló művezető, nélkülözhetetlennek érzett szakember útszéli hangot is megüthet munkahelyén a többiekkel szemben. Éppen azért, tudatában van állítólagos nélkülözhetetlenségének, mert — szaktudására igényt tartva — a vezetők inkább a szemhunyást választják a figyelmeztető, fegyelmező szigor helyett. Nem szükséges külön bizonygatni: helytelen álláspontok ezek. Kétségtelen, hogy éppen a tisztességesen dolgozó többség szenved kárt az efféle szemlélettől. Éppen az úgymond „kényes" helyzetek kerülgetésével, a kompromisszumsorozatok révén alakulhat ki olyan helyzet egy-egy kollektívában, ami aztán valóban kényes és nehéz. Ostobaság volna a megtorlást minden esetben körültekintés és mérlegelés nélkül alkalmazni, illetve ilyet kívánni. De — bár sokkal magyarázhatóbb és kényelmesebb a másik véglet — ugyancsak oktalan dolog mindent ráhagyni azokra a beosztottakra, akik helyzetükkel, az ellenőrzés hiányával, az irányítás gyengeségével visszaélnek. Az ilyen kényes helyzetek ostora ugyanis minden esetben csattan valakin, illetve valakiken. Csattan a vásárlón, akivel nyegléskedik az eladó — és csattan az üzleten, annak jó hírnevén is. Vagy csattan a beruházón, az építtetőn. Később már nem lehet megtudni, ki is követte el a hibát, közben kellett volna ellenőrizni és felelősségre vonni. Nem egyszer kollektívák adják meg ennek elmulasztásáért a drága árat. A „kényes helyzetek" problémája ezért mondvacsinált, mindjárt a kezdet kezdetén kell megoldani, nem szabad hagyni, hogy „elkényesedjenek". Sokkal jobb, ha az egyszemélyi felelősök arra kényesek, hogy az általuk vezetett egységben ne történhessenek hibák. Ha pedig történnek, ne kerülgessék azokat, mint a szólásbeli macska a forró kását. Simái Mihály PIAC Élénk felhozatal, kedvezőbb árak Az esők kedvezően hatottak a szegedi piaci árufelhozatalra. Ez észrevehető volt általában az árakon is. Baromfi kevés volt, pedig nagyon keresték. (A múlt hét szombatján is hasonló volt a helyzet.) A baromfi árakat viszont meglehetősen lefelé igyekezett törni a békési Egyetértés Tsz, amely a szép, vágni való csirke kilóját 28 forintért adta. Ilyen olcsón mostanában a szegedi piacokon nem kelt a baromfi. Vége-hossza dák sorának. Ritkán „duhajkodnak", legfeljebb egy feketére ülnek be a Virág cukrászdába május elsején, vagy augusztus huszadikán. De ha valakinek névnapja van, elmaradhatatlan a virág és a tábla csokoládé. Azt mondják, hogy nem a „trakta és az ivászat" jelzi ragaszkodásukat, együttérzésüket. Mező Imre özvegyét minden esztendőben meghívják maguk közé, s etaben a szép családi kapcsolatban nincs semmi formalitás. A kollektíva vállalásai is A jövő év végéig: Közel félszáz település kap telefont Pammer János, a Postavezérigazgatóság távközlési .. forgalmi ügyosztályának vea pel- | zetóje szerdán tájékoztatta az újságírókat a távbeszélőhálózat fejlesztéséről. Elmondotta, hogy a legutóbbi népszámlálás idején, az ország 17 000 kültelki lakott helyén nem volt telefon. Jóllehet az urbanizációs folyamat azóta meggyorsult, a kültelkeken lakók száma csökkent, még ma is több mint 14 000 külső települést tartanak nyilván, amely nincs bekapcsolva a távbeszélő-hálózatba. Kis községekről, tanyákról van szó, ahol néhány száz, többnyire azonban csak 10—20 ember formaságok nélkül születnek, él, a hírközlés modern eszAz áru megnevezése (kg) 1 -tói Ara (forint) | Zöldbab 12.— 16.— Tök 2.— 2.50 Fehérkáposzta 3.—• 4.— Kelkáposzta <•— 5.— Karaláb (csomó) 3.— 3.50 Uborka 3.— 6.— Zöldpaprika 3.— 5.— Karfiol 10.— 12.— Őszibarack 3.— 9.— Körte 3.— 5.— Szilva 3.— 4.— Szőlő 7.— 10.— Alma 3.— 5.— Sárgadinnye 2.— 2.50 Görögdinnye 2.— 2.50 Gyökér (csomót 2.— 3.— Sárgarépa (csomo) In : 3.— Kinevezték az Egészségügyi Tudományos Tanács tagjait közét azonban fokozatosan hozzájuk is el kell juttatni. Mindenekelőtt a nagyobb lélekszámú, fontosabb helyekre vezetik be a telefont. A jövő év végéig 460 kültelki települést kapcsolnak a távbeszélő-hálózatba. majd fokozatosan továbbiakat, főleg olyan helyeket, ahol 50nél nagyobb a lakosság száma. A kis községekben, tanyákon nagy távbeszélő-forgalomra nem lehet számítani, a befektetett összeg soha sem térül meg, a posta azonban áldozatokat is vállal, hogy a kis községele, tanyák lakói a hírközlés szempontjából se legyenek elvágva a külvilágtól. A 460 állomás felszerelése és a vezetékhálózat kiépítése mintegy 60—70 millió forintba kerül. A posta számít az érdekelt lakosság közreműködésére, társadalmi munkájára is. A Budapest-vidéki Postaigazgatóság például Pest. Nógrád, Komárom és Fejér megye tanácsaival szocialista szerződést kötött, e helyeken a lakosság összesen 18 600 óra társadalmi munkát vállal. A négy megye 17 kis településén már üzembe is he30-ig átadják a jövő év vége helyett. A kültelki telefonokat egy-egy családnál szerelik fel, akik vállalják, hogy a készüléket bárkinek, bármikor hozzáférhetővé teszik. A helyi beszélgetés díját ezek a családok megtarthatják, sőt, a távolsági beszélgetések után is kapnak egy-egy forintot. A telefonokat egyébként a legközelebbi postához kapcsolják, s ha a posta délután bezár, a vonalat továbbkapcsolják olyan állomáshoz, amely éjszaka is működik. Magyar üzem a Távol-Keleten Az egészségügyi miniszter két és titkárát, valamint elkinevezte az újjászervezett nökségének tagjait. Az elnök Egészségügyi Tudományos dr. Miskolczy Dezső akadéTanáes tagjait A tanácsban rnikus, egyetemi tanár, ,. . . . . az elméleti és gyakorlati or- titkár dr. Alföldy Zoltán | ;yezleK a teleIont' A továbvostudományok legkiválóbb egyetemi tanár lett. Az elképviselői foglalnak helyet, nökség tagjai: dr. Gömüri A tanács már meg is válasz- Pál akadémikus, dr. Sós Jótotta 16 tagú vezetőségét. Az zsef akadémiai levelező tag, egészségügyi miniszter egy- dr. Rubányi Pál és dr. Zolben megbízta a tanács elnö- tán Imre egyetemi tanárok. biakat is ez év szeptember A Szovjetunió primőrjei határterületen üzembe helyeztek egy hatalmas zöldségkonzervgyárat. Ez a harmadik hasonló vállalat itt, amelyet a KOMPLEX Nagyberendezések Export-import Vállalat rendezett be. A gyár évi kapacitása ötmillió doboz konzerv. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1968. AUGUSZTUS DÉL-MAGYARORSZÁG 3