Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

Na este ismét Dános vitéz Szívleltár Országos érdeklődésre 1 arthat számot a pécsi váro| si rendelőintézet felnőtt kardiológiai osztályának készülő „szívleltára": a szívvlzsgáS latokkal kapcsolatos eddigi I orvostudományi eredményeket a város lakóinak hasznára akarják fordítani. A szervi szívbetegség kezdeti állapotának nincsenek mindig tünetei, emiatt sokan nem is fordulnak orvoshoz. Továbbá Pécsett a fiatalabb korosztályokban is nőtt a szív- és érrendszerben megbetegedések száma. Ezért a rendelőintézet felnőtt kardiológiai osztálya dr. Hartmann Gyula főorvos irányításával nyilvántartásba veszi a tizennégy éven felüli szívbei ! teggyanús pécsi lakosokat. A házi ápolónők megmérik körzetük felnőtt lakóinak vérnyomását, s a figyelemre méltó eseteket átadják a kardiológiai osztálynak. Pécsett ugyanis a szervi szívbetegségek egyharmada hipertóniából eredt. A helyi tüdőgondozó intézettől elkérik a normálisnál nagyobb szívű emberek név- és címjegyzékét. Figyelemmel kísérik a gépjárművezetői és szakmunkástanulói alkalmassági vizsgák eredményeit is; ugyanis már eddig több száz olyan embert ítéltek a fenti munkakörbe alkalmatlannak, aki nem tudott kezdődő szervi szívbajáról. A gondos vizsgálatokkal a város szervi szívbetegei a „szívleltárba" kerülnek, és megfelelő kardiológiai gondozást kapnak. Ujabb földrengés Tegnap reggel pánik tört ki Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában, amikor ismét megmozdult a föld. Pénteken a Fülöp-szigeti fővárosban mintegy 400 áldozatot követelt a földrengés (216 holttestet számoltak össze, de sokan a romok alatt maradtak). Tegnap a manilaiak azonnal az utcára rohantak, amikor az épületek ismét inogni kezdtek. A második földrengés akkor következett be, amikor még folytak a romeltakarítási munkálatok annál a hatemeletes épületnél, amely kártyavárként omlott össze pénteken. Az újabb földmozgás okozta károkról egyelőre nem érkezett jelentés. Rendőrségi ügyeleten Somogyi Károlyné felvétele A szombati bemutató és a vasárnap! előadás után ma este kerül idén harmadszor a Dóm előtti színpad közönsége elé Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátéka. Képünkön Iluska (Andor Éva) és a strázsamester (Katona Lajos) jelenete az első felvonásból Esték a téren Próba — oroszlánok között A férj és feleség fél órával előbb hallani sem akart egymásról, annyira összevesztek valamin. Igazságtevésre mentek be a Szeged városi és járási kapitányságra. Félórába telt, amíg mindketten kipanaszkodták magukat. Az ügyeletvezető rendőrtiszt türelmesen végighallgatta őket, s utána addig beszélt a szívükre, hogy kölcsönös makacsságuk felengedett. S ha nem is csókolódzva, kart karba öltve, de kibékülve mentek haza. Lépcsők, kapuk, oroszlánok. Mindez deszkából, lécből, festékfottos zsákvászonból, s mindez természetesen odakint, a Dóm téren, ahol néhány napja már Verdi muzsikájára igazítják lépteiket az egyelőre még farmernadrágos fiatalabb, és tisztes pantallójú idősebb statiszták. Próbálják az Aidát. Igaz, ez még csak amolyan „előfőpróba", — kellékekkel, de fejdíszek és köntösök nélkül ; teljes némaszereplőgárdával, de még csak szelídebb ütésekkel összetákolt díszlet re ndszeren —, a hangulat azonban már premieri. Főképp a címszereplő Aidának az. Hogy miért? — Még soha nem énekeltem operát szabadtéren — mondja a frissen Szegedre érkezett Maria Biesu, akinek első útja természetesen fellépésének színhelyére vezetett. — Egyelőre még nem tudom elképzelni, hogyan is hangzanak majd itt az áriák... — Jól, nagyon jól! Nekem már vannak tapasztalataim! A hang egy vörös bajusz alól ered, amely bajusz — és szakáll — gazdája már tényleg joggal mond véleményt a hangok Dóm téri terjedéséről. Peter Glossop, a szabadtéri játékok Aidaelőadásának Amonasrója nyugtatja így Kisinyovból ideröppent kolléganőjét; az a Peter Glassop, aki énekesként is, de kedves-bohém emberként is sok hívet szerzett már magának a korábbi években. Aida-Biesu megnyugszik, majd Mikó András rendező kérésére felszalad a lépcsősor tövébe, s odaáll az egyik félelmetes papíroroszlán elé, hogy most már tényleg Aidaként nézzen farkasszemet a hatalmas tribünnel. Maria Biesu és Peter Glossop játszott, dalolgatott az oroszlánok intő mancsa alatt.,. A. L. Baleset "" Áz ünnep varázsa Félidőben jár a Szegedi Ünnepi Hetek. Nem mérlegkészítés ez, csak a jóleső érzés íratja e sorokat arról az erdekes, mozgalmas két hétről, amelyet látunk, alakítunk és élvezünk is. Nem a „vidéki dicsekvés" kisszerűsége ösztönzi a rendezvényeket, ünnepségsorozatokat, sokkal inkább a jól felfogott országos és lokális érdek és érzés. Az országos érdeklődést nemcsak a központi sajtóorgánumok, hírközlő szervek figyelmén (néha figyelmetlenségén) lehet mérni, leginkább ilyen értékű jele a figyelemnek az a személyes jelenlét, ami az ideérkezők több tízezres számában fejeződik ki. Egy évtized alatt a szegedi ünnepi játékok országosan elismert, vitathatatlan helyet vívott ki kulturális életünkben. Ha a különböző rendezvények, s a művészi produkciók oldaláról közelítjük meg a mögöttünk levő két hetet, akkor országos igényekkel mérve is sikeres az első félidő; minden egyenetlenségével együtt is az. Nem felel meg a valóságnak az a felfogás, hogy a lokális tájjelleg már eleve meghatározó kicsinyítő tényező. Éppen ellenkezőleg: a táj jelleg kifejezése ls országos rangot támaszt es országos figyelmet ad. Ha valakinek egyszer eszébe jutna, hogy a táj iparának széleskörű bemutatása helyett valamilyen országosan összehozott nehézipari kiállítást produkáljon — sikertelenségre kárhoztatná az ipari kiállítást. Vagy ha a táj őszibarackja és bora helyett a hegyvidéki gyümölcs- és szőlőkultúra produkcióit mutatná be a szatymazi és pusztaméngesi stb. termékek helyett. Az országos és nemzetközi méreteket megfelelő keretekkel es kombinál tan a tajjelleg erősíti es emeli. Nem sólZat érric'cgy olyan maratoni verseny, ahol nem a legjobb hazai és külföldi sportolók lépnének fel. Hasonlóan szegényesnek minősülne egy motorcsónakverseny, ahol csak a helyiek szerepelnének és elmaradnának a legismertebb európai versenyzők. _ Az ünnepi hetek félideje azt bizonyította, hogy a rendezvények kombinációja jól, kiegyensúlyozottan sikerült. Persze az országos tekintélyt a művészi élet szférájában lehet keresni elsősorban. A játékok eddigi produkciói is újat hoztak. A Bánk bán-ban Simándy József fellépése mindig esemény, és Szinetár Miklós rendezői felfogásában a mértéktartó látványosság most is osztatlan sikert aratott. A rigai balett kitűnő produkcióit azok is élvezték és élményt jelentett számukra, akik nemrégen ismerkedtek meg a balett művészetével. A János vitéz iránti érdeklődésen semmit sem változtatott a rendezőnek — a szokásoktól eltérő és itt-ott vitatható koncepciója. A IX. Nyári Tárlat fényét fokozta a szegedi művészek népies jelenléte, és művészi munkájuk érdekes, nagy igényességet és felelősséget tükröző vonása. A tárlatnak nagy szerepe van abban, hogy Szegeden egy jelessé váló piktúra nőtt fel. Mindez azért támaszt ünnepélyességet és valami sajátos szegedi varázst, mert kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok között élünk. Nemcsak az ellátásban, szinte árubőségben megújuló napjaink mutatják ezt, hanem az a nyugalom és rend ls, amely most már szinte elengedhetetlenül természetes vonása az életnek. Ezen a talajon kivirul az ünnepélyesség és érdekessé válik minden használható okos, jó rendezvény. Hiszen csak az az ember élvezi a látnivalókat, akj nyugodt, biztonságos körülmények között él és dolgozik. Valahogyan ez az egész ünnepi hangulat elsősorban ebből a légkörből nyeri a maga szépségét, báját. S ez nem „mellékesebb", mint maga az, hogy egy hóinapig ünneplünk Szegeden. A „második félidő" sem ígérkezik gyengébbnek. Az öröm, ami most itt van, egészen termeszetes. Sokan, nagyon sok százan ós ezren alították és hozták létre mindazt, amit Szeged produkál. Szellemi foglalkozásúak és fizikai munkások, művészek és vezetők. Ez a nagy közösségi munka is érdekeltté teszi a szegedieket mindabban, ami itt történik. Az elismerés és az őszinte dicséret hangján lehet szólni arról a sok száz és ezer emberről, akik ilyen szép, érdekes és hasznos dolgokat hoz létre belső meggyőződésből eredő gondolattal és lélekkel. SOMBOR JÁNOS addig eseménytelen, szürke feltehetően ók „rándultak ki" hétköznap az este a rendőr- a kocsival. A Wartburg tu— Pedig a rendőrtisztek nem pszichológusok — jegyeztem meg az elmenők után. — Nem árt, ha az ember ahhoz is ért valamit — tért ki a magyarázkodás elől az ügyeletvezető, mert hirtelen bejelentkezett a rövidhullámú adón a soros balesetvizsgáló: — Ütőn vagyok Makóra, ahonnét jelentették, hogy egy jugoszláv rendszámú személygépkocsival fának szaladtak. Két sérült szorul orvosra. Perceken belül a mentők is rohantak a balesetvizsgálók nyomában. Tíz óra múlt, ségi ügyeleten. Segítségkérés — Verekszenek a Jófalat csárdánál, jöjjenek azonnal! — rezgett a telefon membránja egy nő hangjától. — Köszönöm a bejelentést, két perc múlva ott vagyunk. Az adó gombja azonnal kattant, s a készülék már sugározta is: — Csaba, Csaba, jelentkezzen Kormányosnak! Hol tartózkodnak? — Szeged alatt, az E—5-ös úton — szóltak vissza az egyik cirkáló járőrkocsi rádióján. — Menjen a Gedóba, a Jófalat csárdához, ahol verekszenek. Intézkedjék! Elhagyott autó Közben beszaladt egy távjelentés arról, hogy Fülöpszálláson az országút mellett találtak egy elhagyott Wartburgot, amelynek rendszáma: CL 09—69. Benne egy útlevél Görög András, Szeged, Oskola utca 21. szám alatti lakos nevére kiállítva és egy papírlapon szegedi telefonszám, öt p>erc múlva már megtudták, hogy a Wartburg az útlevél tulajdonosáé, a lezárt kocsit pedig néhány órával előtte valakik elvitték. A távmondatban az is szerepelt, hogy a kecskeméti MÁV sorompónál igazoltattak négy nagyhajú fiatalembert, akik Szeged felé talpaltak az éjszakában. A gyanú igazolódni látszott: lajdonosa viszont nyugodtan aludhatott, mert kocsiját bevitték a fülöpszállási tanács udvarába. Viszik a csövet Egy lakó a Hajnóczy utca 13. szám alól telefonált, hogy a lakása elé, a fal mellé kitett több szál félcolos csövet, amelyet vízvezetékszereléshez akart felhasználni, elvitték. A legközelebbi járőrkocsi „ráállt" az állítólagos útvonalra, amelyen a csővivőknek haladniuk kellett Semmi eredmény. Később a panaszos kiskabát alatt pizsamában szaladt át az ügyeletre, hogy károsodásáról feljelentést tegyen. Közben beszaladt a járőr a Jófalat csárda „hőseivel". A rendőrjárőr jelentette: — Paronai Sándor Lajos 18 éves, Hunyadi János sugárút 4. szám alatti lakos ittasan megállj-t parancsolt a zenekarnak, miközben szeméremsértő magatartást tanúsított. Egy ott szórakozó idősebb ember tisztességre intette a fiatalembert, aki a figyelmeztetőt leütötte. A vendégek az idősebb ember segítségére siettek, s ebből parázs verekedés keletkezett. Paronait alaposan helybenhagyták a Jófalat csárdabeliek'. A fiatalembert később elengedték haza, hogy vizes ruhával .borogassa az arcát, a verekedésért majd a szabálysértési előadó vonja felelősségre. Éjfél után már nem történt semmi említésre méltó a városban, amely lassan aludni, pihenni tért, míg a áárőrkofcsik folytatták útjukat; át- meg átszaladtak az utakon, körtöltéstől körtöltésig. L. F, Devizahüntettek Devizagazdálkodást sértő bűntett és üzérkedés miatt indított eljárást a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság Cseh Jánosné 53 éves, Kaposfüred, Május 1. utca 41., és Szántó József 64 éves, Szeged, Bem tábornok utca 16. szám alatti lakosok ellen. Csehné Szántónak rokona. Megbeszélte vele, hogy Szegeden majd vásárol külföldiektől különféle árut, s azt elküldi neki értékesítésre. Rábizonyult, hogy egy év leforgása alatt 15 szivacskosztümöt, 11 orkán kabátot, sok nylon inget ós kendőt vásárolt és értékesített Szántó rokona útján. 12 ezer forintot SZERDA, 1968. AUGUSZTUS 7. adott át külföldieknek. Ügyüket vádemelésre átadták a Fővárosi Főügyészségnek. Ugyancsak devizagazdálkodást sértő bűntett miatt indított eljárást a rendőrség Szilágyi Mihályné 42 éves, Kalósemiyén-Üj falurét 2., és Rózsavölgyi Sándor 15 éves, szakolyi lakosai; ellen. Rózsavölgyi átmenetileg Szegeden dolgozott, mint gépkocsivezető. Egy alkalommal Szilágyiné meglátogatta és közvetítésével szivacskosztümöket és orkánkabátokat vásárolt külföldiektói a Marx téri piacon 4 ezer forint értékben. Ügyüket vádemelésre átadták az ügyészségnek. GYARORS.