Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Fülöp András (Szatymaz, III. kerület 188.) olvasónk arról értesít levelében, hogy a gázmű be akarta kapcsoltatni a propán-bután gáz használatát a lakásába, örömébe keserűség vegyült, mert az olcsóbb gázrezsóból nem tudott vásárolni. Szegeden is próbálkozott, a Marx téri szaküzletben, ahol néhány nappal előbb még volt ebből a fajta gázrezsóból. Börcsök Ferenc, a Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója a panaszszal kapcsolatban közölte, hogy ezt a gázrezsót korábban a Budapesti Mechanikai Művek gyáregysége gyártotta. Újabban a Zománcipar; Müvek Salgótarjáni Gyáregysége vette át a gyártást, s az új cikkre való átállás bizonyos kieséseket okozott. A szállítás azonban már megkezdődött, s remélhetőleg folyamatossá válik, s várhatóan az üzletek is nagyobb szállítmányhoz jutnak. VASÁRNAP, 1968. AUGUSZTUS 35. llt érdemes! Szeged kereskedőváros A múltkoriban, amikor a lengyel külkereskedelmi cégek kiállításának megnyitóján voltam a Centrum Áruházban, sok kereskedőember közé cseppentem. Nemcsak a helybeli nagy- és kiskereskedelmi vállalatok képviselői érdekeltek sok szép lengyel portéka, Budapestről is eljöttek jó néhányan. Velük beszélgetve derült ki, hogy ők Szegedet Budapest után az ország legnagyobb kereskedővárosának tartják. Szakértelem, érdeklődés Tudjuk, hogy Szeged várossá fejlődését egykoron a Maroson érkező só raktárai is segítették, de Debrecen vagy Miskolc kereskedőinek híréhez képest földijeinké bizony sosem volt olyan nagy. Azt hiszem, elbizakodottságra most sincs ok, de talán van valami abban, hogy — különösképpen az új gazdaságirányítási rendszerre való áttéréssel — a szegedi kereskedők egy kissé az élre vágtak. Mert nem lehet csupán véletlen, hogy már tavaly, tavalyelőtt és természetesen az idén is sok neves-márkás külföldi és hazai cég kereste fel Szegedet, itt rendezett piackutatást, kiállítást, sőt itt rendezett be üzletet is. Vegyük például mindjárt a lengyeleket, akik évről évre idejárnak. Esztendővel ezelőtt varrógépeiket mutatták be, most pedig a közelmúltban közszükségleti cikkeket tettek a kirakatba. Meg is mondták, hogy azért jöttek Szegedre, mert azt akarják, hogy ne csak Budapest, hanem a vidék is megismerje áruikat. A vidéken pedig szerintük első Szeged. Az NDK kereskedői is már többször felkeresték ezt a vidéket. Egyszer háztartási gépeket hoztak, másszor, mint legutóbb, kozmetikai szereket. A jugoszlávokkal is gyakran találkoztunk. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy az ország mindjobban bővülő kereskedelmi kapcsolataihoz a a lehetőségekhez mérten minél kifogástalanabb ellátást biztosítsunk a város lakóinak, több, szebb, jobb árut. Csakhogy nem elég egy elvet meghirdetni: ha nincs, aki jelentkezzék a hiányok betöltésére, akkor nem sokat ér az egész. De nézzük csak, kik nyitottak az idén boltot Szegeden? A városellátó két új üzlete, a kenderipar szakárudája helyi cégé, de a Dunaés a Tisza-cipőgyáré, a BUDALAKK Festék- és Műanyaggyáré már nem, s a Minőségi Cipógyár is nyithatott volna bárhol az országban boltot. Szerencsére valamennyien úgy gondolták, hogy nem néznek másfelé, ha egyszer ide invitálják őket szívesen. A város kereskedelmének fellendülésével nyilvánvalóan a vásárlók járnak jól. Hogy a közelmúltban nyitott új boltok milyen arányban javítottak az ellátáson, még pontosan nem mérhető le. De az például már kimutatható, hogy a tavalyt első fél évhez képest idén 17,3 százalékkal több bútor kelt el. Időközben ugyanis megnyílt egy új üzlet, a Bútornagykereskedelmi Vállalat lakberendezési áruháza ... Több mint valószínű, hogy egy év múlva a cipőforgalom ehhez hasonló megugrását mutatja majd a statisztika. Üzletek, forgalom Ha már Szegedet kereskedővárosnak nevezik, nem árt ha megnézzük, milyen erős az üzlethálózata. Ez is beletartozik a forgalomba. A hálózat fejlesztése — beleértve az elmondottakon kívül természetesen a tanácsi vállalatok új üzleteit is — évről évre tervszerűen halad, bár egyelőre a követelményekkel még nem mindenben tart lépést. A kereskedők úgy mérik az üzlethálózat nagyságát, hogy a boltok alapterületét összeadják és elosztják a lakosság számával. Ezek szerint Szegeden az élelmiszer, ruházati és iparcikk üzlet egy-egy négyzetméterére 3,37 vásárló'jut, a vendéglátóiparban pedig 4,64. Ez bizony még elég sűrű! Előbbiben a tavalyihoz képest némi romlás, utóbbiban valamelyes javulás tapasztalható. Azért nem nagyobb az előrehaladás, mert a város lakossága ennél gyorsabb ütemben növekszik. És ha az úgynevezett nappali lélekszámot vennénk (állandó lakosság mellett az ingázókat, piacra érkezőket, vendégeket), akkor még magasabb szám jönne ki. Tavaly ugyanis 140, idén már 145 ezer ember teszi ki Szeged nappali lélekszámát, tulajdonképpen ennyi ember vásárol az üzletekben. Persze, ha aránylag kevés is a bolt, a forgalom azért még lehet nagy. Az is. Élelmiszerekből 10,8, ruházati cikkekből 6,8, más iparcikkekből 10,9 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévit. Idén az első hat hónapban 930 millió forintot költött a város lakossága az üzletekben, vendéglőkben, cukrászdákban. Jó azonban tudni, hogy Szegedet manapság kereskedővárosnak nevezik. Azt már mondták rá, hogy iskolaváros, hogy kulturális központ, hogy a könnyűipar városa, sőt olajváros. Ez most újabb adalék ahhoz, hogy felfigyeljünk értékeinkre, s ennek révén minél jobban felhasználjuk őket. Fehér Kálmán 200 ezer táskarádió A székesfehérvári VIDEOTON-ban három évvel ezelőtt kezdték el gyártani az ORIONTON nevű táskarádiót, amelyből mostanáig majdnem kétszázezret adtak át a bel- és külkereskedelemnek. A közkedvelt és bevált rádiótípusból az idén 25 ezer darabot szállít a gyár Vietnamba; ugyanebből a típusból szereltek 2200-at a KISZ tranzisztorakciója keretében, s ezeknek hátlapjára „A magyar ifjúság ajándéka a hős vietnami népnek" szövegű felirat került A közkedvelt táskarádiótípust az ősszel tovább fejlesztik; a hullám váltókat rugósra cserélik ki, doboza pedig világos színű lesz, többféle árnyalatban. Az új ORIONTON-t karácsonyra hozza forgalomba a belkereskedelem. (MTI) Filatelista kongresszus Ma reggel a budapesti Zeneakadémia nagytermében kezdi meg tanácskozásait a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének küldöttközgyűlése. Mintegy félezer résztvevő jelenlétében Jánossy Lajos akadémikus, a MABÉOSZ elnöke mond megnyitót, majd dr. Steiner László, a magyar filatélista szövetség főtitkára számol be arról, hogyan lett a 16 esztendővel ezelőtti, ötezer tagot számláló bélyeggyűjtő egyesületből társadalmi tömegszervezet, Európa legnagyobb országos filatelista szövetsége. A mai filatelista kongresszus egyik központi témája az a kulturális program lesz, amelynek keretében több ezer bélyeggyűjtő kör tagjai országszerte szorosan együttműködnek. 4 dcluláni nap sugarai tükröződnek a to vizén Irta és feny képezte: Somogyi Károlyué Nemrég azzal a fogas kérdéssel foglalkozott a Legfelsőbb Bíróság, hogy mekkora jutalom jár a nyertes lottószelvény becsületes megtalálójának. ha az illető a szelvényt még a húzás előtt adta vissza tulajdonosának. Egy régi lottózó kisfiára bízta, hogy dobja be a kitöltött kilenc lottószelvényt A gyerek a szelvényeket elvesztette, de egy pajtása azokat megtalálta és visszaadta. Az egyik szelvény 71 000 forintot nyert. Ez indította el a pereskedést A megtaláló gyerek apja a becsületes visszaszolgáltatásért a nyeremény 10 százalékát 7000 to1 rint jutalmat követelt a nyertesektől. Az első fokú bíróság ezt az összeget meg Ls ítélte. A nyertes szülök azonban fellebbeztek és arra hivatkoztak, hogy visszaszolgáltatáskor a szelvény nem ért 71 000 forintot Ezt az érvet a Legfelsőbb Bíróság is figyelembe vette. Sőt azt is, hogy a szelvény tulajdonosai akkor sem estek volna el feltétlenül a nyereménytől, ha a szelvényeket nem kapják vissza, mert esetleg módjuk lett volna újabbakat vásárolni és azokon a tippelést megismételni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a 7000 forintos jutalmat 2000 forintra szallitotta la. Séta a füvészkertben Párás melegben élnek a író pttói és szubtrópusi növények Alig négy kilométernyire a várostól teremnek a kátécserjék, citrom- és narancsfák; trópusi növények élnek az üvegházakban és százféle színben pompáznak a virágok. A szegediek fölfedezték már városuk ritka nevezetességét, az európai hírű egyetemi füvészkertet, mert ezen a nyáron eddig 14 ezer látogatója volt. A tóban még virágzik a híres indiai és amerikai lótusz néhány késői példánya Szépen gondozott parkon át vezet a kert fő sétaútja A rózsakert elnyflt virágai jelzik, hogy közel már az ősz maga szerény eszközeivel Szeged is hozzájárul. Ezek az eszközök: szakértelem, megfelelő hely és érdeklődő közönség. A Szegedi Ipari Vásár — az idén már egyértelműen megállapíthattuk — a piackutatás, az árubemutatás kiválóan bevált fóruma. Természtesen elsősorban a helyi célokat szolgálja, de elég az Orion és a Videoton részvételére utalni, hogy jelezzük: az érdeklődés egyes szakmákban már országos. A két kiváló gyár „párharcának" egyik színtere Szeged. A vásárlók jjavára Tudjuk, hogy tavaly meghirdettük Szegeden a többszektorú kereskedelem elvét. Erre azért volt szükség, hogy Á sült hal ára Gaál Jánosné (Pálfi u. 11.) olvasónk arról tájékoztat levelében, hogy a Roosevelt téri halsütőben sülthalat akart vásárolni: Kérte azonban, hogy az adagba ne mérjék bele a hal fejét. Az elárusító ezt a kérést udvariasan elutasította. Más vásárlóknak sem kellett a sülthal feje, kérték a panaszkönyvet, amelyet nem kaptak meg. „Én ugyan nagyon szeretem a sülthalat,, de azért megkérdezem, 60 forintért nem drága-e a halfej kilója, még ha sült is?" A panasszal kapcsolatban Beke Mihály, a Kossuth Halászati Tsz csárdájának vezetője arról tájékoztatott, hogy a halsütőjükben többféle áru között választhat a vásárló. Mérnek kifejezetten szeletelt pontyot, amelybe nem mérik bele a hal fejét. Kapható kettőbe hasított hal, természetesen a fej felével. Kérhet a vendég egészben sült halat, de szintén fejjel együtt. Az árak természetesen változóak. Miért teher a gyermekkocsi? Kálmán Bertalanpé (Hatytyastelep, Zentai u. 56.) olvasónk azzal kapcsolatban küldött panaszlevelet szerkesztőségünknek, mert kislánya összecsukhatós sportkocsiját az autóbuszon nem engedik szállítani. „Majdnem minden esetben az autóbusz vezetője kérésem megtagadta. mondván, hogy rendelet tiltja a gyermekkocsi szállítását. Ugyanakkor a villamoson viteldíjat sem kérnek a gyermekkocsi szállításáért. Piacos napokon van, aki három nagy kosárral is felszáll az autóbuszra, pedig egy gyermekkocsi kisebb helyet foglal el a nagy kosarakhoz mérten. Még a Mózes-kosár is nagyobb helyet igélyel." A 10. sz. AKÖV személyforgalmi osztályán nyert értesülés szerint a díjszabásban nem szerepel a gyermekkocsi kizárása az autóbuszokon. Útipoggyászként az oda vonatkozó díjtétel figyelembevételével a gyermekkocsiknak is helyet kell adni az autóbuszokon. A gépkocsivezető tájékozatlansága okozott bosszúságot az utazónak. «