Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

Szeged bolygói 23. Rúzsa A mai falu a valamikori Alsótanyához tartozott, a csorvai és átokházi kapitányság egy részén alakult. Hatalmas tanyavilág van itt. Megváltoztak az emberek, változik a homok. Hajdanában Dugonics András egyik művében így idézett: „Oly kevélyen sétálgatnak föl és alá a sikátorokon, valamint a kunok komondorai a csorva-homokon". Minden valószínűség szerint a csórva szó a homok jelzőjeként szerepel és a minőségre utaL Olyan talajféleséget jelöl, amely nagyszemcsés homok, legtöbbször terméketlen. Az a tulajdonsága, hogy folyik, nem marad egy helyben. A nép ezt „fosóhomoknak" nevezi még ma is. Utak a szegénységből Papp Illés családja nehezen élt Beteges a családfő, szapora gyermekáldással szerencséltette meg az élet, no meg még öreg szüleit is eltartotta. Tizenöten éltek a tanyában. Segftkezett a tanács, utalgatták a szociális segélyeket, megesett az is, hogy önkéntesen összegyűjtöttek néhány forintot, szintén a tanácson, használt ruhákat, hogy boldoguljon a család. Így volt 1960-ig. Nőttek a gyerekek, aztán jött a tsz. Belépett Papp Illés. Egyik gyerek erre, másik arra dolgozgatott. Papp István, a legidősebb fiú 1965ben vásárolt egy Moszkvicsot. A másik fiú, Papp János egy évre rá új Volgát. A kisebb gyerekek motorral járnak. A család él, dolgozgat, boldogul. A legidősebb fiú házépítéshez kezdett a faluban. Eljön az idő, amikor valamennyien odahagyják az öreg csorvai részen levő tanyát, a hajdani, ezerszer elátkozott nyomorúságukat Megtartó föld Jelenleg 14 ezer holdon 3800 lélek él Beláthatatlan tanyavilág. Ezer kisebb-nagyobb épület húzódik a határban, a belterületen pedig százötven ház. Nyolc utca. Hetven személygépkocsit 220 nagymotort 608 rádiót és 88 televíziót tartanak. Évente 10 —15 ház épül A betétállomány 3 millió. A faluközpont olyan mint másíelé; középületek, boltok, művelődési ház, iskola. Négy termelőszövetkezet és egy állami gazdaság üzemegysége ad kereseti, megélhetési lehetőséget az embereknek. Elenyésző az eljárók száma. Ez a rúzsai föld megtartotta az embereket. Nagy a távolság is a városoktól, a megélhetés pedig jobb idehaza. Mozdul a tanyavilág. Oszlik a sötétség, az átok. Az utóbbi három esztendőben legalább 4—5 millió forintot költöttek a tanyák villamosítására. Sok helyen minden megtalálható, villany, televízió, háztartási gépek, hidegmeleg vizes fürdőszoba, villanydaráló és traktor. A konjunktúra még sokáig kedvez a tanyavilágnak. Ügy mondják, mióta homok a homok, nem termett sohasem ennyit a táj. Közős gondok Nehezen alakultak kl a nagyüzemek. Különvonattal jöttek agitátorok. Most négy szövetkezet boldogul. A faluban mindössze két egyéni gazdálkodó található. A nagyüzemek erősödnek. Nem is olyan régen a közöst a háztáji földtől könynyen meg lehetett különböztetni — a háztáji javára. Most fordított a helyzet. A tagság félti a közöst, többet vár tőle. A szőlő és gyümölcs jellemző, 975 hold, ebből 500 hold nagyüzemi szőlő, 522 hold gyümölcsös, ebből 80 százalék nagyüzemi, díszlik. Uralkodó fajta a kövidinka és a kadar, valamint az őszibarack és az alma. Jó a fűszerpaprika is, a közösben és a háztájiban termesztik. Nincs fóliázás, a kertészet nem dívik, a porták csak a házi szükségletre termelnek zöldségféléket Az egy tagra eső jövedelem a közösben általában 8 ezer forinttól 16 ezer forintig terjed, de a háztáji ezt nagyon szépen kiegészíti. Átlagosan ezer forint havi bevételt számolnak. Megváltozott értékrend Nem is olyan régen a vagyon, az ügyeskedés, a spe- j kulálás alakította ki az értékrendet. Arra az időre emlékeztet az eset is, amikor az öreg Jójártnak százezer forintjába rágott bele az egér. Jó gazda volt, napszámosokkal dolgoztatott. Odajárt egy Süli nevű ember is. Ma mindkettőjüknek van kocsija. A hajdani napszámosnak új kiadású Wartburg. A munkaerő szabja meg az értékrendet. Igaz, még meghatározó a vagyon is. De itt már nincs napszámrajárás, legfeljebb segítenek kölcsönösen egymásnak az emberek. A szövetkezetek vásárolják föl az árut, közösen értékesítik. A homok megváltozott. Jó lett az emberhez. De a pénzzel a jómóddal sokan nem tudnak mit kezdeni. Egy példa: öregasszony kopott garabollyal használt ruhában várakozott az orvosi rendelőben. Odahaza, mióta a világ világ, a konyhában aludt. A tiszta szobában, a szalmazsákban persze pénz van, sok pénz. Falura utazik a gyári munka Szerencsém volt tanúja lenni Sző regen egy nem minden szenvedély nélküli vitának. A szegedi DÉGÁZ egyik vezető embere reklamált az Egyetértés Tsz elnökénél: „Ezt nem hagyjuk annyiban! Önök elcsábították két jó szakemberünket." Az elnök tiltakozott: „Ez távol áll tőlünk. De ha éppen olyan szakmunkások jelentkeznek nálunk elfogadható munkakönyvvel a kezükben felvételre, akiket keresünk, engedtessék meg nekünk is, hogy bebocsájtsuk őket..Gyakori manapság az effajta szemrehányó párbeszéd, mert a munka sehol sem fogy, hanem várakozás felett szaporodik. Próbaidős tanácselnök Nehezen fogadják be az idegent. Itt történt meg az az egyedülálló eset, amin ma is mosolyognak. Chrapan János iskola után került ide. Semmit se tudott a faluról. Kezdődött a tanácsülés. Melege lett hamar. — Mit ért maga a homoki ember bajához? Hunnan gyütt, hogy hívják? Megmondta. A korábbi években volt itt egy hasonló nevű végrehajtó. Haragudtak rá az emberek. Mondták is rögtön. — Elegünk van a Chrapanokból. Kivonultak az emberek a teremből. Az utcán vitatkoztak. Arra jött a járási párttitkár, s újrakezdték. Végül is megállapodtak, hát legyen egy hónap próbaidővel tanácselnök Chrapan János. Azóta 15 év telt eL Ma is ezt a hivatalt viseli. Sz. Lukács Imre Teljes Szállításra készítik a szövetkezeti asszonyok a könyök csöveket megértésben Íme a példa arra, hogy nincs szükség a gyárak és a tsz-ek közötti ellenségeskedésre: a baksi Magyar— Bolgár Barátság Tsz egyszerre több nagy iparvállalattal is a legteljesebb megértésben, közmegelégedésre dolgozik együtt. A Tisza Bútoripari Vállalat még a tavasszal hosszúlejáratú szerződést írt alá a szövetkezetiekkel melynek alapján a tsz javító műhelyében folyamatosan gyártják a vállalat részére az irodabútorok — szekrények, íróasztalok — vasállványait. A gyár biztosítja a szükséges anyagot is, a termelőszövetkezet tulajdonképpen csak a helyet és a munkaerőt adja. Jó ez a gyárnak is, mert nem kell költenie újabb műhely létesítésére, munkástoborzással sem kell vesződnie. A termelőszövetkezetnek pedig azért hasznos, mart havonta 130—190 ezer forint folyik be a kasszájába bútoripari szerelvényárukért. S a szövetkezetiek 2—3 hét alatt tökéletesen megtanulták a gyártási műveletekel Jeleskedő asszonyok A tehénállomány ilyenkor nyáron a mezőn jár, tavasztól őszig nincs szükség központi takarmány-előkészítőre sem. Ebből az épületből meg ideiglenesen „kályhacsőgyár" leti A Szegedi Fémipari Ktsz-szel is szerződést kötött a termelőszövetkezel Egész sor speciális fémipari gépet is felszereltek a szegediek a szövetkezeti asszonyoknak, csak dolgozzanak. Húsz asszony két műszakban foglalkozik csőgyártással, s csak úgy özönlik a készáru a picinyke üzemből. A szépen kidolgoz»tl ránc nélküli könyökcsöveket Szegeden már csak zománcozni kell s olyan áru mehet a kereskedelembe, mely szinte állandóan a hiánycikkek listáján szerem líveg-, porcelánkészleteit, kerámia dísztárgyait újítsa fel, egészítse ki 1000,— forintos vásárlás esetéti ax OTP EZT IS megtii«eBezí Keresse fel üveg, porcelán szaküzleteinket, tekintse meg széles választékunkat. Csongrád megyei Vegyes Iparcikk Kisker. Vállalat, Magyaros vendéglátás 200 ezerért Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság revizorai rábukkantak egy nagyobb arányokat sejtető sikkasztásra, s a háttér felderítését, az ügy kiboguzását átadták a rendőrségnek. Az elsikkasztott pénz sok, felhasználói is elegen vannak: rájártak a társadalmi tulajdonra, noha éppen nekik lett volna hivatalból kötelességük, hogy a közösség pénzével jól gazdálkodjanak. A FŐSZEREPLŐ Papp Istvánné 37 éves, Földeák, Mátyás utca 8. szám alatti lakos községe törpevízmű társulatánál volt könyvelő. Pontosan 202 ezer forintot sikkasztott. Kis téMa egész napos árubemutató A KÜLÖNLEGES MÉTERÁRUK KÁRÁSZ UTCAI BOLTJÁBAN. Bemutatásra kerülnek: A HAZAI FÉSÜSFONÓ- ÉS SZÖVŐGYÁR legújabb szintetikus terliszter szövetei, valamint a legújabb angol, sveici, francia import anyagok. A bemutatott anyagok augusztus 21-től megvásárolhatók a különleges méteráruk boltjában. TEKINTSE MEG ÁRUBEMUTATÓNKAT, SOK ÚJDONSÁG VAKJA ONT A bemutató nyitva: délelőtt 10—13 óráig, - délután 15—19 óráig. Cs. m. Ruházati Kisker. Vállalat telekkel kezdte, de évekig csinálta. Folyamatosan munkabér előlegeket vett fel, azonban nem térítette viszsza, hanem a társulati tagok befizetésével szemben számolta eL A vízműtársulat pénzét a makói OTP kezelte. Pappné módját ejtette, hogy az OTP fióknál is rátegye a közös pénzre a kezét, amelyből 174 ezer forintot sikkasztott el. A hiány év végén nyilvánvalóan kibújt, de azt úgy „tűntette" el mintha az összeget vízdíjra fizette volna ki. Módszere elég átlátszó volt: a társulati hozzájárulás viszszafizetési nyilvántartáson többek nevét aláhamisította, s így a pénzösszeget megtartotta. Pappnét a rendőrség letartóztatta és büntetőeljárást indított ellene. Az ügyben terheltként szerepel a törpevízmű társulat elnöke, Krobák István, Földeák, Kölcsey utca 8. szám alatti lakos is. Az elsikkasztott összegből Pappné révén 9 ezer 700 forintot tartott meg. VENDÉGEK VAGY REVIZOROK A bűncselekmény elkövezését elősegítette, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak azok a revizorai, akik ezt a területet ellenőrizték, szemethúnytak, sőt, Somorjai Ferenc 44 éves, Szeged, Kossuth utca 26. szám alatti lakos, mint a vízügyi igazgatóság revizora segítséget nyújtott Pappné sikkasztásához és a pénzből nagyobb összeget megtartott magának. Somorjait a rendőrség ugyancsak letartóztatta. Az ügy többi szereplói: Vánkay László, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki tisztje, Szűcs Jánosné, a vízügyi igazgatóság pénzügyi főelőadója. Hasonló beosztású Sándor Bódi Ferdinánd is. Valamennyien terheltként szerepelnek az ügyben. Az elsikkasztott pénzből szintén megtartottak maguknak. Mint Pappné felettesei, elkívánták, elvárták, hogy ellenőrzésük alkalmával a könyvelőnő magyaros vendéglátásban részesítse őket. Egy-egy kiszállás alkalmával 6—700 forintot ettek, ittak meg. Szokásukká vált, hogy Pappnétól baromfii sertésbúst, tojást kapjanak. VÉGELSZÁMOLÁS A 202 ezer forint elsikkasztásának hátterét teljes részletességgel feltárta a rendőrség, hiszen a legraffináltabb módszerekkel elkövetett bűncselekmény is csak ideig-óráig maradhat véka alatt Pappnét, Somorjait és a többieket majd elszámoltatják a vádlottak padján. Az ügyben a vizsgálatot a rendőrség befejezte, s vádemelésre átadta az ügyészségnek. U F. pelt korábban. Tizenkét aszszony pedig gyermekjátékokat készít, meg csomagoL Csehszlovák, lengyel és ausztráliai megrendelésre készítik a kislányoknak való szellemes konyhafelszereléseket. A játékgyártást a Szegedi Tömegcikk Ktsz-szel közösen szervezték. A baksi asszonyok az ipari és a mezei munkában egyaránt jeleskednek. Hetek alatt sajátították el a sokféle mesterfogást. Találomra szólítottam meg ifi. Antal Józsefnél aki présgépen dolgozik. Az ipari munkáért 1400—1600 forintig kap havonta, s emellett részesművelő. Vállalt a tsztől egy hold cukorrépát, 900 négyszögöl fűszerpaprikái másfél hold kukoricát, s ezekhez jön még a háztáji. Csodáltam ezt az aprótermetű, szikár asszonyt, miként győzi e rengeteg munkál A férje ugyanis építőiparba jár, csak úgy besegít egy kicsil Itt találkoztam Harpai Mihály üzemlakatossal is, aki ezelőtt a Budapesti Csőszerelő Vállalatnál dolgozott, a felesége pedig immár 6 éve itt a tsz-ben. ö most hazajött a családhoz, s a szövetkezeti fémfeldolgozó üzem karbantartó részlegének vezetője, egyben teljes személyzete is. Több munka, jó kereset — Itthon sokkal többet kell dolgozni annál — mondta —, amennyit Peslen kívántak tőlünk. Megesett már, hogy teljes három műszakon át nem mehettem haza. Mégis azt mondom, megéri, mert szívesen dolgozik az ember, ha az értelmét is látja a munkának. Egy következő műhelyben az NDK megrendelésére lánc- és kábelfeszítő speciális anyáscsavarokat készítenek négy esztergapadon egyszerre. Fehér Nándor főkönyvelő mondta e4, hogy ehhez is — az anyagtól kezdve az utolsó szögig — mindent a fővállalkozó ipari üzem adott Gyártanak továbbá különféle zárakat, apróbb szerelvényeket, még virágállványokat is. A termelőszövetkezet egésx éven át 28 millió forint ér-, tékű mezőgazdasági árut gabonát, zöldséget, húst, tejet állít elő. E bevételt nagyszerűen egészíti ki az a 6 millió, melyhez az ipar kisegítése révén jutnak hozzá. Az üzemeknek pedig azért jó a munka falura utaztatása, mert így sokkal olcsóbb, mintha a munkás utazik naponta a városba. Csépi József HÉTFŐ, 1968. AUGUSZTUS 19. DEL-MAGYARORSZAG | .9