Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

Világjáró együttes A beszélgetésre ebéd után „ment férjhez" rajtam ki­kerül sor. Ezt a körülményt vül. feltétlenül hangsúlyozni kell, Nagy Erzsi ecseri vőtegé­hiszen a Magyar Állami Né- nye Ince Péter, ö viszont pi Együttes tagjai nem min- még csak egy éve cifrázza. aprózza a legény táncot: amelyet az együttes ma is aktív tagja Tarci Lász­ló mutatott be először. Utá­Mozgalmas jelenet a Megérett a szőlő című táncjátékből Ma este új premier Rapszódia Ma, vasárnap este mutatja be a szegedi szabadtéri színpadon az 1950-ben alakult és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Magyar Állami Népi Együt­tes nagy érdeklődéssel várt Rapszódia című háromrészes műsorát Rendező Rábay Miklós Kossuth-díjas érdemes művész. Zenei vezető Lantos'Rezső és Pászti Miklós. Díszlettervező Fülöp Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész és Horváth Mihály. Á néptáncművészei virágzása Beszélgetés Rábay Miklóssal Ki mit jainkban szemmel látható versenyein virágzásba borult, ismét képernyőről találkoztunk reneszánszát éli. Mivel in­Rábay Miklóa Kossuth-dí­Nóhány hete a tud? izgalmas jas érdemes művésszel, a Magyar Állami Népi Együt­tes művészeti vezietőjéveL A napokban Szófiában járt a dokolja ezt? — Minden művészet kere­si a megújulást, a néptánc is. A modernkori törekvése­ket egyfajta múltbafordulás magyar VIT-küldöttséggel, s f ííSf a jubiláló Szegedi Sk! 3eJemez> olyan badtéri Játékok záróprog­ramjának, az Állami Népi Együttes műsorának feszti­válszínpadra igazításán, csi­nosításán foglalatoskodik. Beszélgetésünk során készsé­gesen elevenítette fel zsűri­élményeit — Az idei Ki mi tud? a különböző kategóriák közti mányok felelevenítése, mely az embereket ma is szenve­délyesen érdekli, ha szá­mukra tud újat mondani. József Attila a vogul va­rázsénekhez, Petőfi a nép­dalokhoz, Ady a reformáto­formájükban a Balkánon ta­lálhatók. — A müsorcimékból ítélve: ezt a folyamatot, a nép­táncnak ezt a megújulását, tavasz üde regenerációját nyomon találhatjuk a sze­gedi Rapszódiában is? — Pontosan. Azon vol­tunk, hogy színes csokrot hozzunk a Dóm elé, olyan virágokból, ahonnan min­denkinek Jut kedvére való. Akik pedig nem szeretik a hagyományokat melyek előadás ^ főszereplője olykor lépésenként fellel­dennap ebédelhetnek. Ami­kor előadásuk van — s föllé­péseik bizony igen gyakran követik egymást —, sehol sem terítenek számukra: jól- na még két vőlegénye volt a lakott gyomorral nem lehet lakodalmasnak. A mi vőle­táncolni! génynégyesünk azt mutatja, A közelmúltban Nyiregy- hogy a férjjelöltek lassabban házán „nem ebédeltek", „kopnak". Észak-magyarországi turné- — Igaz is. kopás! Sok az új juk során ugyanis a Nyírség arc az együttesben! Honnan fővárosa volt a kiinduló bá- toborozzák az új menyasz­zisuk. Azelőtt viszont Mün- szony- meg vőlegényjelölte­chenben váltott szállásuk ét- ket? termét látogathatták ritkán, — Amerre csak járunk, hiszen a magyar televizió fő- mindenütt találkozunk ügyes rendezőjének, Szinetár Mik- táncosokkal — mondja Er­lósnak az irányításával itt délyi Tibor —, „megtáncol­forgattak egy 60 perces tv- tatjuk" őket, s ha megfelel­őimet, amelyet később — nek a szigorú vizsgákon, ak­úgy tudják — Magyarorszá- kor előbb egyéves, majd gon is bemutatnak. hosszabb időre szóló szerző­— A szegedi előadások után dést kötünk velük. hol marad majd el a más em- A sok új arc mellett, per­bereknek oly elmaradhatat- sze, fel-feltűnnek az ismerő­ion déli három fogás? sebb régiek is. Mint például Jugoszláviába utazunk — Sajti Sándoré, akit már szó­mondja az együttes szóló- listaként láthattunk az együt­Holnap, augusztus 19-én táncosa, s egyben párttitká- tes nagyon jó emlékű, koráb­kerül sor Verdi Aida cimű ra, Erdélyi Tibor —, ahol bi vendégszereplésekor, s aki operájának negyedik és egy- Ljubljanában, Abbáziában és most is főszerepet alakít: ben utolsó szabadtéri elóadá- Pulában lépünk fel egy kon- — A Kunverbunk az én sára. A három kitűnő kül- certműsorral. számom! S talán nem is vé­földi művész, Maria Biesu, A jugoszláviai vendégsze- letlenül kaptam meg ezt a Pedro Lavirgen és Peter replést azonban megelőzi a táncot, hiszen szolnoki lévén, Glossop, valamint magyar szegedi, amelyre, mint az tényleg közelinek érzem a kollégáik, Komlóssy Erzsébet, együttes tagjai mondják, már kun táncok mozdulatvilágát. Sinkó György, Gregor Jó- hosszú idő óta készülnek. — Ecseri lakodalmas, Kun­zsef, Karikó Teréz, ifj. Lit- Nagy Erzsi, aki az együt- verbunk! A régebbi számok tay Gyula, és a szólótáncos, tes legutóbbi felléptekor még mellett alakulnak-e a hajda­Medveczki Ilona ezen az elő- csak kartáncos volt Szege- ni sikert is elhomályosító adáson búcsúzik el a szabad- den, most az egyik legszebb újak? téri színpad közönségétől, a főszerepet gyakorolta: A négy táncos egyszerre többi közreműködővel, a kő- —... az Ecseri lakodalmas bólogat: russal, statisztériával, zene- menyasszony szerepét! Két — Alakulnak! Számukat karral és a rendező Mikó éve vagyok ecseri menyasz- tekinve is, hiszen az együt­Andrással, valamint a ve- szony'J5 haJ,01 szam°ltuk. én temek jelenleg már száznál ra * vagyok a kilencedik a sor- tobb, podiumkepes tanca zénylő Vaszy Viktorral ban. Az emlékezetes premier van. együtt. óta már nyolc menyasszony Áz Aida búcsúja Akácz László Áz ügyelő rok cifra-veretes nyelvéhez hetők egyes darabokban — nyúlt vissza — valameny- azoknak is gondoskodtunk, nyien maradandó hagyomá- hogy az emberit, a szépet egyenetl«i srinvonaF dacá^ gyeknek feldől- azért megtalálják bennük. . , ,r eozasa az adott kor erdek- ReDertoárunkból 1 izgalmas versenyt hozott Kiváltképp a versmondók és a zenészek tetszették, a táncdal és az egyéb kategó­riában (néhány alapos kivé­teltől eltekintve) általában sápadtabb teljesítményeket kaptunk. Erős-közepes érté­kűnek mondható a nép­tánc-együttesek mezőnye, melynek érdekessége, hogy két jóhírű, jól táncoló gár­dát a Mecsek- és a gödöl­lői együttest győzte le a kisebb tudású, ám körülte­kintőbben felkészült Egyet­ártésrocsoport. — A VIT-en néptánc­együttesek versenyét zsű­rizte. Milyen élménnyel? — A néptáncművészet szivárványszínű kavalkádja: nyolcvan csoport 117 kom­pozíciója vonult el előttünk. A verseny négy kategóriá­ban folyt. Az elsőhöz tarto­zó „európai folklórtáncok" mezőnyének különlegessége, hogy ide soroljuk Afrika, Latin-Amerika táncait is, hiszen nem államközi ha­tárok, természetföldrajzi környezet alapján diszting­válunk, haneim a táncművé­szet kifejező eszközei sze­rint Így körülbelül az Ural hegységet tekintjük víz­választónak: innen nyugatra ugyanis a néptánc lábbal fe­jezi ki sajátos önmagát, minden más testrész: a kéz, a fej, különféle tartása — csak kísér. Ezek az európai táncok — Afrikástól, A me­ri kás tói együtt. Az Uraitól keletre megfordult a hely­zet: például a tadzsikok, üzbégek táncában már a kéz szerepe dominál, a lábmoz­gás másodlagos. Ezek kerül­tek a második kategóriá­ba, a „keleti folklórhoz". A harmadik csoportban tema­tikus táncokat láttunk, a negyedik turnusban az úgy­nevezett „keleti klasszikus táncokat" bíráltuk el. Ki­váltképp gazdag ez utóbbi anyag: kínai, koreai, indiai, indonéz — templomi és egyéb hivatásos — táncosok űzik három-négy évezredes hagyományokból táplálkozva, — A néptancművészet nap­gozása az adott kor érdek­lődésére számíthatott. A néptánc nemcsak a múltszá­zadi verbunk- és csárdás­hagyományokat keresi elő, hanem a Kárpát medence Repertoárunkból hat nagy, úgynevezett triós számot: énekes-zenés-táncos élet- helyzete képet, és hat kisebb, önál­ló darabot: férfi-, női, ve­gyes táncot hoztunk, kiegé­Közvetlenül semmit se te­het a sikerért — mégis az Egy személyben felelős, bármi történik a színen — szak­értelme, szorgalma mégis a lekicsinylés, fitymálás tár­gyává lehet. A rendezőről van szó, az előadás láthatat­lan varázslójáról. Akinek mégsem reményte­ügyei ők, akik nélkül zűr- gyázunk, hogy megfelelő zavar támad a színpadon, idóben pontosan kijelölt he­akik kulisszáik mögött lyükre kerüljenek. Sőt, a együtt vezényelnek a kar- szabadtéri gyakorlatban mesterrel, s akik felelősek, nem ritkán a külső szemlé­hogy valamennyi színész, énekes, az adott pillanatban, adott helyről kerüljön a publikum elé. A szabadtéri játékokon ki­váltképp nélkülözhetetlenek ősi tánctípusait; az elfelej- szításképpen a népzene fül­tett legényeseket: hajdútán­cot, fegyvertáncot, pásztor­táncot; zőkat lánykari kariká­melyek archaikus nek kellemes, gyönyörű énekkari, zenekari feldolgo­zásait. Nikolényi István len: a premiert, igaz, csak az ügyelők, hiszen köztu­páholyból nézi — otthagy- domásüan kevés próbával ja viszont színpadon köz- készülnek az előadásokra, vetlen munkatársait, akik Keszthelyi Béla, a Gyógy­homlokizzasztó próbák so- szertári Központ vezető rán hangolódtak hozzá, je­gyezték le, fogadták magu­kénak elképzeléseit, ök szakfelügyelője is ügyelő a játékokon, ilyen lődőket ls nekünk kell tisz­tes távolra parancsolni, a később szereplőket pedig „takarásba", színfalak mögé küldeni. A néző semmit sem láthat a kulisszatitkok­ból. — Ügy tűnhet: nehéz, sokszor fizikailag idegileg is fárasztó, türelemőrlő min­den nyarat itt tölteni. Még­is, ma már esküdnék rá. Ellesett pillanatok 2L2 tíz éve. Csaknem úgy került ide, mint Pilátus a crédó­ba. Vagy talán mégsem? — Kertész Gyula, az idei János vitéz rendezője, aki korábban a szegedi színház rendezőjeként maga is ak­tivan szervezte a szabadtéri már számomra üdítő kikapcsoló­dás. Munkám a természettu­dományokhoz köt, pihené­sem a művészeté. Aktív pi­henés ez, a színfalak mö­götti feszültség várakozás­teljes izgalom, amivel teli az előadások levegője — gon­doskodik az unaíloműaésrőL Képeink az Állami Népi Együttes műsorának főpróbáján a produkció legmozgalmasabb pillanatairól készültek. stábot, szólt: szükség lenne És akadnak kedélyes pilla­zenés darabokhoz ügyelőkre, natok: egy korábbi János Mivel a követelményeknek megfeleltem: tanultam hang­szert, hegedülni, ismertem az összhangzattant, jól olvas­tam a kottát — felvettek. — Hallhatnánk röviden a munkájáról? — Az operák, operettek, általában zenés darabok partitúrájának zongorakivo­natát kapjuk. Az előadást hangról hangra végigkísér­jük a karmesterrel, a ren­dezői instrukciókra pedig valósággal dirigáljuk a szín­vitézben madzagra kötött fűcsomót húztunk el a ve­zérürü előtt, hogy a bir­kák beballagjanak utána a színpadra; akadnak kelle­metlen, kínos szituációk: az egyik Hunyadi előadáson el­maradt a templomi orgona, s a papoknak öltözött kis­katonákfeal csak komoly idegkimerültség árán értet­tünk szót, nekik azért be kell vonulniuk. Mindez együtt maga a fesztivál, ma­ga a színház, maga a mű­padot. Feladatunk nemcsak vészét — innen kulissza! es­végszókra beküldeni a sze- bői. replőket, hanem arra is vi- N. L Színpompás Icánytáne Találkozó Dr. Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója az Aida szabadtéri előadásának művészkollektívája számára tegnap délután baráti találkozót rendezett. A találkozón részt vett Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnö­ke, dr. Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságá­nak első titkára, Sípos Géza, a városi pártbizottság titká­ra és Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, a fesz­tivál intézőbizottság elnöke is. Dr. Tari János köszöntő szavai után dr. Perjési László meleg szavakkal méltatta az Aida előadásában közreműkö­dő magyar és külföldi művészek teljesítményének jelen­tőségét a szegedi szabadtéri tekintélyének, művészi rangjá­nak megszilárdításában, s rámutatott, az Aida idei előadása kiváltképpen alkalmas arra, hogy a jubiláló szabadtéri má­sodik évtizedének küszöbén a jövő számára hasznos tanul­ságokat vonhassunk le. Somogyi Károlyné felvételei A legények robbanékony mozgaímasságú tánca, a Háromugrós VASÁRNAP, 1968. AUGUSZTUS 18. DÉL-MAGYARORSZÁG (

Next

/
Thumbnails
Contents