Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

gzaytjírj Szegedi ipari Vásár és Kiállítás 1968 szerződés Mit hoztak a szomszédból? Tegnap, szerdán a fesztivál Igazgatóságán aláírták a sza­badtéri játékok és az Ex­pressz Ifjúsági és Utazási Iroda 1969-re szóló szerződé­sét. A megállapodás érteimé­ben — melyet dr. Tari Já­nos, a játékok igazgatója és Kovács András, az Expressz belföldi osztályának vezető­je látott el kézjegyével — 1969. július 26-án az ország minden részéből összesereg­lett fiatalok töltik majd meg a játékok nézőterét Kodály Háry János című daljátékának előadásán. Az „önálló telt­ház" mellett még más sza­badtéri előadásokra is szer­vez majd ifjú nézőket as Expressz. JűHus 27—28: Szeged jugoszláv testvér­városából. Szabadkáról, de Jugoszlávia más városaiból, tájairól is szép számmal ér­keztek vendég kiállítók a Szegedi Ipari Vásár és Kiál­lításra — többen mint az el­múlt nyáron. Idén 19 vállalat jelentette be részvételét. A kiállítók már meg is érkez­tek; a volt Jancsó kollégium­ban rendezik áruikat, készül­nek a közönséggel, a magyar kereskedelmi szakemberekkel való találkozásra. Mit hoztak a szomszédból? Különösen sok élelmiszeripa­ri terméket. Idén is felvonul­tatja húskonzervjeit — mint­egy 40 féle árut — a szabad­kai „November 29." Hús és Konzervipari Vállalat. Új­donság a vákuum-csomagolá­sú felvágott és kolbász (az utóbbit nem bélbe töltik, ezért „sztriptiz-virslinek" is becézik). Az ízléses műanyag­tasakban légmentesen elzárt készítmények előnye, hogy frissek maradnak, nem szá­radnak ki; természetesen igen higiénikus is ez a kor­szerű csomagolási technika. Mint Jancsó Károly, a cég reklámfőnöke tájékoztatott, három kontinens 14 országú­II. Szegedi Ifjúsági Napok Tizennyolc megye 4 ezer 900 fiatalja ér­kezik július 27-én, szombaton Szegedre, a 72. Szegedi Ifjúsági Napok rendezvényso­rozatára. Mint azt a tegnap, szerdán meg­tartott sajtótájékoztatón Hevér Lászlótól, a KISZ Szeged Városi Bizottságának tit­kárától és Kovács Andrástól, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda belföldi osz­tálya vezetőjétől megtudtuk, 11 különvonat es 16 különautóbusz hozza a hatalmas ven­dégsereget Az ország minden tájáról érkező cso­portokat a szegedi KISZ-esek 100 fős ide­genvezető gárdája fogadja, s kiséri el a szombat délelőtti—délutáni városnéző sé­tákra. Az első közös rendezvényre 27-én, délután 5 órakor a Széchenyi téren kerül sor: itt, a városi tanács épülete előtt nyitja majd meg az ifjúsági napokat és a hagyo­mányos karneváli felvonulást Szabó János, a KISZ KB titkára. A felvonulás első 9 produkciójával sz eddig megtartott 8 VIT­et és a 28-án kezdődő szófiai világifjúsági találkozót fogja szimbolizálni. Az ifjúsági napok első estéjén nézik majd meg a fiatalok a Szegedi Szabadtéri Játékok Bánk bán-előadását. Ugyanezen az estén az újszegedi Vigadóban karneváli bál lesz. Vasárnap, július 28-án délelőtt ismét városnézésre indulnak a fiatal turisták, majd délelőtt 10, délután 2 és 5 órai kez­dettel „VIT-koktél, 68" címmel vidám if­júsági esztrádműsor várja őket az újsze­gedi szabadtéri színpadon. A program­ban többek közöt fellép a Liversing-együt­tes, Gabrielle de Sousa kongói, néger éne­kes és még jónéhányan a népszerű magyar láncdalénekesek közül. A közel 5 ezres vendégsereg vasárnap a délutáni óráktól utazik el Szegedről. A borsodi vendégek — mintegy 350 fiatal — azonban csak hétfőn kelnek útra: ők egy nappal meghosszabbítják itt-tartózkodásu­kat. Esték a téren Készül a premier Premier előtt Hetvenkét órával a téren minden válto­zatlan. A tornyokra meredő, agaskodó hatalmas díszletía­lak a hétfői hirtelen záportól amolyan nyáresti langyfür­dőt vettek — od se neki. Vastagh Attila, a játékok szcenikusa nyugodtan szem­lélte: „Az esőtől nem féltem, olyan eljárással készültek, hogy víz nem tehet kárt ben­nük — de az a rusnya szél, az lehetne kissé elnézőbb." Kedden este, szerda este töretlen lendülettel, nagy elánnal folytak a Bánk bán próbái: statiszták, kórusok, táncosok talpig jelmezben, szólisták egyelőre civilben jártak-keltek a többszintes deszkákon. Melinda és Ottó nagyjele-' nete. Az asszony tanácstalan, kezeit tördeli, a férfi mohó, követel. Még elnézné az em­ber Ádám és Eva kései le­származottainak egyenlőtlen küzdelmét, hogy a sátántól belénkfajzott erkölcstelen iz­galom mily fondorlattal, be­szédadta furfanggal, mézes­mázos leleménnyel igyekszik sarcot szedni a nemes hű­ség, az erkölcs gyengeségén. De nincs idő. A duett lejárt, a zongorista tovább lapoz a Kottában. A szövegkönyv szi­gorú: Moldován Stefánia és Palesó Sándor a színpad jobbsarkán ki. A reflektor vált, pontban szemköri éle­sen világit. A baloldaB lépcsősoron megjelenik Bánk. Az igaz­ság, a jog, az erkölcs pal­losa. Simándy József néhány lépcsőfokot letámolyog, ar­cát kezébe temeti, nem ta­lálja helyét, tántorog. Micso­da gazság! A nézőtéren ököl­be szorul a kéz, a hitvány­ság vért kíván. Mit habozik még, meddig tűri a gyaláza­tot? A zongora dübörögve tremolózik. Simándy a szín­pad közepére ér, s szól: — Borzalmas ez a reflek­Enyedi Zoltán felvétele Főpróba. Jelenet a Bánk bánbői, a játékok idei nyitódarabjából tor, megvakul tőle az em­ber... Szinetár intézkedik: — Próbaszünetben megbe­széljük. Csárdásjelenet — hétfő délutánról. Pattogó ritmus, a színpad jobboldali bejáratán kackiás tartású fiatal párok lépésben nyargalnak, rugóz­nak be középre. A király­nőt köszönteni. Majd elso­dorják Gertrudot: Komlóssy Erzsébet futva menekül a trón felé. „Nem jó, állj, vissza" — süvölt a mikrofon­hang valahonnan távolról. Hivalkodó, büszke, súlyos; magabiztos ez a csárdás — tele izzással, tele verbunkos tarajkodással, sodrással, len­dülettel. Minden apró kité­rés, óvatos kanyar kizökkent a muzsika üteméből. A kore­ográfus Barkóczy mester pi­piskedik a nézőtéren: — Minek az a sok mikro­fon, felbotlanak a fiaim. Valahonnan a válasz: — Kell az énekeseknek. — Minek ide énekes? — méltatlankodik tovább a ko­reográfus. — De hát, ez mégis csak opera. — Ja, az más — legyint mosolygó belenyugvással a koreográfus, s visszarendeli a balettkart, mégegysaer, elölrőL h. l ba szállítanak különféle kon­zerveket, s igyekeznek gyü­mölcsöző kapcsolatot kiépí­teni Szegeden keresztül ha­zánkkal is. Remélik, hogy idén, mivel a vásár sava-bor­sa mégis csak az üzlet, „be­érik" első üzletkötésük is a szegedi vásáron. így nyilat­koztak, ugyaneri szeretnék egyébként a többi vállalat képviselői is. A „Pionír" Csokoládé- és Cukorkagyár reklámfőnöke, Búza Ernő elmondotta, hogy több mint 20 fajta édesipari termékkel mutatkoznak be. Több újdonság között is fi­gyelemre méltó a mogyorós karamella, de a hagyományos — közkedvelt rizsescsokolá­dét is elhozták. Mint nevéből kitűnik, szin­tén szabadkai a Suboticanka Vállalat; alkoholos és alko­holmentes italokat, s konzer­veket is gyárt Tosa Segedin­cev, az eladási osztály főnöke az érdekességek-ínyencségek közt elsőnek a rum-puncsot említi. Kiállítják a Szabadka —Horgos környéki gyümölcs­vidék híres szilva- és ba­rackpálinkáit is, valamint számos gyümölcslevet. Ugyancsak italokat hozott a Horgos! Állami Mezőgazda­sági Birtok, a pálinkák, des­sert-borok és más szeszféle­ségek mellett a legújabb spe­ciális fekete borkészítményt: a „Csikóvért" is bemutatják a vásáron. Más iparágak képviselőivel folytathatnánk a sort: a SO­LID Cipő és Műanyaggyár, a PANONIJA Szőrme-, Bőr- és Konfekcióüzem, a Partizán Kerékpár- és Motorkerékpár­gyár, az ISTRA Kötöttáru­gyár termékeit bizonyára nagy érdeklődéssel tekintik majd meg a látogatók. Idén egyébként szoba- és Iroda­bútorok, lakberendezési cik­kek is érkeztek hozzánk „lá­togatóba". A vásár időszakában, jú­lius 22-én rendezik meg a „jugoszláv nap"-ot. A jugo­szláv kiállítók ez alkalom­mal sajtótájékoztatót tarta­nak, s a suboticai élelmiszer­ipari üzemek megrendezik a termékeikből készíthető éte­lek kóstolóját is. A Kamara­színház előadótermében ju­goszláv idegenforgalmi fil­meket, s ipari reklámfilmeket is vetítenek majd ezen a na­pon. E sténként ott ülnek a Kárász uIcából nyíló korzón, a Széchenyi tér platánjai alatt a nyugdíjasok, akik jobb híján figyelik a forgalmas korzót: sietős és sétáló embereket, fiatalokat.;. Érdekesek az öregek. Ha néha leül beszélgetni közéjük áz ember, igen gyorsan egy­egy történelmi kép bontakozik ki a beszélgetésből, vagy egy különleges életpálya, s egyre kevesebb az az eset, amikor Doberdóról esik szó. Gyakoribb a mai élet kisebb­nagyobb ága-boga, mi tetszik nekik és mi nem, mivel foglalkoznak szívesen, ha még munkaképesek lennének. Ilyenkor önkéntelenül is jelentkezik a kérdés: vajon szép-e az öregség, vagy valami nehezen elviselhető vo­nása az életnek. Ahány embert megkérdünk, szinte annyiféleképpen válaszol. Nem lehet sémákba foglalni és azt mondani, hogy szép, vagy nem szép. Annak, aki fel­nevelt öt gyereket és valamennyit derék, becsületes em­berré formálta, annak szép. mert élete nagy munkáját voltaképpen ezekben a gyerekekben és az unokáiban lát­ja. Nem nyilatkozik ilyen elégedetten az az ember, akinek valahol még élete delén elromlott a sorsa és a hátralevő éveket kínkeservesen küzdötte el a nyugdíjig. Aki art hitte, hogy valamilyen megváltást hoz majd ez a kor.»; csalódott. Azok az életterhek és gondok, mint nyűgök, ma is rajta maradtak. S bizony, az ilyen ember az élet­ről nem sok szépet tud mondani, tehát a nyugdíjas kor­ról sem. Az azonban rendkívül figyelmre méltó, hogy a napi1 életben olyan tájékozottak, mint a fiatalok Minden el­lenkező híreszteléssel szemben a megkérdezettek nagyob­bik része szívesen nézi a televíziót és van véleménye az ott látottakról és hallottakróL Esetenként igen találó vé­lemények ezek. A legtöbb a rádióhallgatást szereti,' és kevesebb közöttük az újságolvasó. Ez úgy látszik, az ol­vasási készség zavaraival is összefügg. Az öregek éppen úgy hozzánk tartoznak, a társada­lomhoz, mint a gyerekek. Nélkülük az élet szinte elkép­zelhetetlen lenne. Elég szomorú, hogy sok gyerek ert nem így fogja fel, igyekszik megszabadulni az idős szülőktől, mert tehertételnek érzi őket. Nem is könnyű ott a hely­zet, ahol mindketten, férj-feleség dolgoznak és az idős anya vagy apa felügyeletre szorul és nincs, aki ellássa napi szükségleteiben. De azok az esetek mar nehezebben érthetők, ahol ilyen körülmény nem forog fenn és a szülő mégis a szociális otthonban köt ki. Nem azért; mintha ez az intézmény nem lenne jobb és kényelmesebb; mint sok családi környezet, de inkább annak a hiányát mutatja, hogy nincs meg az elemi „rátartiság" sem a gyerekben: a szülő felnevelte, de ő már a szülőt nem tudja vagy nem akarja öreg napjaira eltartani. Az állam intézményesen gondoskodik a munkából ki­került idősekről, hiszen évi több mint 11 milliárd az ax összeg, amelyet nyugdíjként évente folyósít és biztosítja megélhetésüket. Semmiképpen sem fogható fel úgy, hogy ez valamiféle kegyes gesztus. Nem. egyáltalán nem. Ez egy ledolgozott élet utáni természetes járandóság, amely mögött 35—40 esztendőnyi munka húzódik meg A szo­cialista társadalmi berendezkedés humánumából ered, hogy méltányolja és elismeri azt; egy dolgos élet után természetes, hogy nem kegyelemkenyéren fejezik be éle­tüket a munkából kikerültek. Ez közismert, mégis szük­séges hangsúlyozni, mert a nem szocialista államokban ez nem egészen így van. Ahhoz, hogy valaki nyugdíjhoz jusson, egész életén keresztül olyan magas összegű já­radékot kell fizetnie, amit nem is lehet összehasonlítani a mi minimális nyugdíj alapunkkal. A nyugdíjak össze­gét a dolgozó, alkotóképes generáció teremti, termeli meg — és ez is természetes. E nnél azonban többre van szükség. Nagyobb figyel­met és tapintatot igényelnek az idősek tőlünk, s valamivel több időt arra, hogy beszélgessünk ve­lük. Mert nem igaz az, hogy nincsen ideje a gyereknek arra, bármilyen elfoglalt is, hogy ne tudna szót váltani az idősekkel, a szülőkkel. Valamikor a szülő is elfoglalt volt, de volt ideje, hogy szót váltson a gyerekével. Talán erre kellene emlékezni. Sokkal kevesebb lenne a magát magányosnak érző idős ember. FEKETE LAJOS piac A MEK-et dicsérik A MEK árufelhozatala mindig meghatározza az árakat. Tegnap a Marx té­ren és a Szent István té­ren a szép és más eladók áraihoz viszonyítva olcsó burgonyát vásárlók közül többen emlegették elisme­réssel a MÉK megyei ve­zetőjének nemrég elhang­zott nyilatkozatát. Az utób­bi piacokon valóban ta­pasztalni lehetett, hogy az eddiginél is nagyobb gon­dot fordít az áruellátásra és ugyanakkor alacsonyabb haszon kalkulálásával ol­csóbban árusít a MÉK. Bő­vítette is áruválasztékát: szerdán vágni való csirkét is csak a MÉK árusított nagyobb mennyiségben. Elkészült a grundfilm Őszibarack Sárgabarack Körte Alma Meggy Sárgadinnye Zöldbab Burgonya Uborka Tök Kelkáposzta Karfiol Paradicsom Kacsa 5,— 3,— 3,­2,— ».­10,— *>— 3,— 2,— 4,— 3,— 2,30 12,— 6,— 5,­5,— 10,— »,­12,— 5,— 6,— 3,— • 5,— 4.30 3,50 Kész a grundcsaták filmje. Az újságíró-klubban szerdán találkoztak a sajtó munka­társai a „Pál utcai fiúk'' al­kotóival és 11 angol gyer­meks-zereplőjével. A rendező, Fábri Zoltán elmondta, hogy magyar—amerikai kopro­dukcióban születik a film. A forgatókönyvet angol és magyar szöveggel írták. A legnehezebb volt „a grun­dot" megtalálni. Az ideális terepre végül a Visegrádi és Gogol utca sarkán bukkan­tak. Sikerült elintézni, hogy az ide tervezett építkezést a forgatás miatt valamivel ké­sőbb kezdjék meg. Egyetlen kis jelenet hiányzik még — ert csütörtökön forgatják — s ezzel kész a film felvételi része. A szinkronmunkála­tokkal azután magyar és angol változat készül. A „Pál utcai fiúk" hazai be­mutatója körülbelül január­ra várható.

Next

/
Thumbnails
Contents