Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

lenni VILÁG proletárjai, egyesüljetek! T

ündérváros — mondta Szegedről egy izlandi politikus felesége. Először megütköztem rajta: udvariasságnak ez azért sok! De arcára őszinte lelkesedés volt írva. Megpróbáltam hát az ő szemével nézni a várost. Tudtam, hogy este érkezett, amikor az augusztus különösen szép Szegeden. Az esti fényekből kibomló házsorok, a terek, parkok, fák, a szabadtéri színpad, s a városra boruló mélykék égbolt engem is elkápráztatott. Egy szó, mint száz: elhittem neki, hogy Szeged tündérváros. Azt hiszem, Szegedet csak szeretni lehet. Nem sok városról tudok az országban, melynek lakói jobban szeretnék lakóhelyüket, mint mi. Hogy honnan veszem ezt? Ezernyi apró jelből, s ezernyi nem is apró tettből. Onnan, ahogy törődnek vele. A városrendezők álmodozásából, reményteljes terveiből, a városépítők igyekezetéből, a rendbentartók ügybuzgalmából, a lakosság áldozatkészségéből. Onnan, ahogy dolgoznak érte, és onnan is, ahogy beszélnek róla. Ha egy világváros lakóinak számához hasonlítjuk, nem sok, de talán mégsem lebecsülendő, hogy 130 ezer propagátora van már ennek a városnak, akik mindig, minden körülmények között kiállnak érte, védik hírét, becsületét. Még azok is szeretik, akik talán többet szidják, mint dicsérik. Közéjük tartoznak a mindenütt megtalálható örök elégedetlenkedők, és többnyire a törzsgyökeres, régi szegediek is. Az előbbiek kevesen vannak, nem érdemes odafigyelni rájuk, az utóbbiaknak azonban sok mindenben igazuk van, még akkor is, ha olykor nem értik meg: ez a város a múltból a jelenen át a jövőnek is épül. Meg lehet érteni őket: féltik a város patináját, általában akkor zsörtölődnek, ha valami új készül. Lokálpatrióták a homo novusok, az „új emberek" ls. „Bár nem itt születtem, úgy érzem, van jogom beleszólni a város dolgaiba, ötven éve lakom Szegeden ..." — így kezdődött egy levél, amit a közelmúltban kaptam. Persze vannak szép számmal igazi homo novusok is, hiszen az elmúlt tíz év alatt több mint 25 ezren költöztek Szegedre. Már maga az a tény. hogy itt találták meg számításukat, mutatja Szeged vonzását. És a lakóházakban, az utcán nem is igen lehet megkülönböztetni egymástól az új vagy a régi szegedit. Irigykedve mondta nekem Mátyás Lajos miskolci tanácsi osztályvezető, hogy ahol olyan nagy hagyománya van a városszeretetnek, mint Szegeden, könnyebb szót érteni, együtt dolgozni a lakossággal. Ezekben az években reneszánszát éli a lokálpatriotizmus Szegeden. Mindig is laktak itt városukért rajongó polgárok, de valóban beleszólni a város életébe a múltban csak kevesen tehették. Hacsak azt veszem, hogy mostanában hány ember küld be levelet a szerkesztőségbe, melyben javasol, ötletet ad, helyesel vagy tiltakozik, egyszóval élénk figyelemmel kíséri a város fejlődését, és részt is vállal belőle, ügy érzem már bizonyítottam. De nem avult dolog-e manapság a lokálpatriotizmus? Hallottam már ilyen véleményt is. Hiszen, ahogy magyarnak lenni sem bűn, sem erény, hanem állapot, szegedinek lenni sem más. Ez így igaz, csak éppen az nem mindegy, hogy milyen szegediek vagyunk! Közömbösek, nemtörődömök, máról holnapra élők, vagy éppenséggel azért dolgozunk, azért élünk, hogy minél jobb körülményeket teremtsünk magunknak, s Szegedet gyarapítva egyúttal gazdagítsuk az országot, hazánkat is. A mi lokálpatriotizmusunknak ez a célja és értelme. I

lyenkor nyáron, az ünnepi hetek idején különösen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mit jelent szegedinek lenni. Ilyenkor nem vagyunk egyedül: vendégek ézrert invitáljuk ide. Az ország közeli és távoli tájairól jönnek el hozzánk, s egy-két napos látogatás után alkotnak véleményt rólunk és a városról, összevetnek minden megfigyelést, még a jelentéktelennek tűnő benyomásokat is az otthoniakkal, s máris kész a summázat. S az ország határain túlról is sokan jönnek. Barátok, akik előtt nyugodt szívvel kitárulkozhatunk, s más társadalmi berendezkedésű országokból érkezők, akik előtt szintúgy nincsen titkunk, de akik más szemmel nézik meg, miben hol tartunk. Ezekben a hetekben egy kissé a kirakatban vagyunk tehát, s egészséges, szocialista tartalmú lokálpatriotizmusunk segít abban, hogy igazán jó házigazdák legyünk. Tündérváros — mondta Szeged egyik vendége. És ezt bizonyára elmondta odahaza is. Ha azt akarjuk — s nyilvánvalóan akarjuk —, hogy ne csak mi 130 ezren legyünk a város propagátoral, hanem minden vendégünk azzá váljék, akkor olyannak kell maradnunk, amilyenek eddig is voltunk: szeressük városunkat, tegyünk meg mindent azért, hogy még jobb, még szebb legyen! Mert abban bizonyosak lehetünk, hogy munkánk nyomán fogják ezentúl is dicsérni és tisztelni Szegedet. FEHÉR KALMAN A MAGYAR SZOCI 1 ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 164. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. július 14. sszakat az országgyűlés Népköztársaságunk nemzetközt helyzetét és tevékenységét elemezte a külügyminiszter Az országgyűlés ülésszaka világpolitikai helyzetet és a mi helyzettel és a párizsi Közös Piactól a diszkriminiszombaton délelőtt Péter Já- Magyar Népköztársaság tárgyalásokkal foglalkozott a zációs intézkedések kiküszönos nagy érdeklődéssel várt nemzetközi tevékenységét, külügyminiszter, amelyek a bölését várjuk, miközben külpolitikai beszámolójával Kijelentette: az utóbbi, hóna- vietnami nép nagy katonai és brüsszeli képviseletünk kész folytatódott. Ez alkalommal pókban számos jel mutatja, politikai sikerét bizonyítják, arra, hogy az érdekeltekkel nemcsak a kormány és a hogy újra közeledünk a nem- Hangsúlyozta, hogy a Ma- tanulmányozza a szélesebb képviselők padsorai teltek zetközi vitás kérdésekre vo- gyar Népköztársaság kész európai gazdasági együttműmeg, hanem zsúfoltak voltak natkozó tárgyalások lehető- résztvenni minden akcióban, ködés lehetőségeit, a diplomáciai kar páholyai sége, a fegyveres konfliktu- amely arra irányul, hogy a T___ „„„„„., párizsi előkészítő megbeszé- l tííL!3" ií«„i, hintái™ lekezett meg a külügyminiszter a magyar part- és is. A külügyminiszter 80 per- sok politikai megoldásának ces beszédben ismertette a a keresése felé. Kedvező jelek a világpolitikában — mondotta Péter János — nem tekintjük internacionalések fokozatosan hivatalos Sk S°af ttÍ?yaenbékS Kormányküldöttség legutóbbi vezető politikai * rendezls előtt. Kedvező változás érzékela két nép mély barátságáról tanúskodó tapasztalatokról, s hető - fejtegette a továb- a ,magyar.. Bt°rté"?11?mnek biakban a külü^rniniszter azokró1 a Küszöbön álló nagy l a közel-kefötfSgbfn évfordulóiról, amelyek is: kezdenek kibontakozni a ugyancsak összefüggenek a lista feladatnak azt, ami sér- politikai megoldás körvona- j?.2??Jetumovai es a Nagy ti nemzetközi érdekein, lai, amelyeket az arab or- Októberi Szocialista Forraket, viszont nem tekint- szágok magukévá tehetnek, dalommal. A tárgyalásokról jük jogos nemzetközi Hozzátette azonban, hogy és a. Szovjetunió kezdetheérdeknek azt, ami sér- amíg Izrael el nem indul a "yezese.rol szólva hangsuti az igazi nemzetköziséget, józan politikai megoldás út- J^zta, nogy a szovjet javasMaid hozzátette: ma újra ján és nem kezdi meg csa- latok a fegyverkezesi verseny tanuljuk helyesen értékelni patainak visszavonását, nem megreKezesere, a DeKes rennernzeti sMiátnssáaainkat. csökken az úi fegyveres aeze.?r®>megtelelő nemkonfliktus veszélye. Különö- zetk°zi összefogás eseten sen nagyra értékelte az megteremthetik az emberiEgyesült Arab Köztársaság ség békés fejlődésének feltékövetkezetes álláspontját, teleit. Mi éppen ezért tt Mahmud Riad kül- Szovjetunióhoz fűződő baráügyminiszter budapesti megbeszélésein is világosan kifejtett nemzeti sajátosságainkat, más nemzetek személyiségét és a nemzetek sajátosságaipillanatban nak, követeléseinek, jogos kezdemé- igényeinek, különféleségeinek a harmonizálása szolgáljuk a proletár-nemzetköziség nagy ügyét. A következőkben a vietnaA kedvező jelek között mindenek előtt a vietnami konfliktus békés megoldását szolgáló párizsi tárgyalásokat, az atomsorompó-egyezmény létrehozásával egyidőben elhatározott szovjetamerikai tárgyalásokat, valamint a kommunista- és munkáspártok készülő nagy találkozóját említette. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az imperialista törekvések bármely új agressziókat nyezhetnek, ezért a további előrehaladás érdekében nagy erőfeszítésekre van szükség. Ami hazánk külpolitikáját illeti, legelső feladatunk — jelentette ki a külügyminiszter —, hogy legnagyobb szomszédunkkal, a Szovjetunióval, az új világháború veszélye elleni harc fő támaszával minél szélesebbek és mélyebbek legyenek gazdasági, kulturális és politikai Az európai biztonság a kérdéseket reálisan nézzük, kapcsolataink. Ugyanígy tö- ügyéről szólva a külügymi- keressük az együttműködés rekszünk arra, hogy minden niszter arra utalt, hogy bár javításának lehetőségeit. A szocialista országgal, Kubától vannak pozitív kezdeményeKínáig, fejlesszük kapcsola- zések, amíg az alapvető probtainkat és együttműködésün- lémák nem rendeződnek, adket. Az ország nemzetközi dig enyhülésről és igazi tevékenységét elsősorban az nyugalomról nem lehet jogoMSZMP Központi Bizottsá- san beszélni Igaz ugyan, gának a kommunista- és fejtegette a továbbiakban, munkáspártok kölcsönös hogy Európa most viszonymegértésére, a nemzetközi lag békés és nyugodt szigetmunkásmozgalom egységé- nek tűnik, — hiszen ami akár nek helyreállítására és a Kelet- akár Nyugat-Európánagy tanácskozás előkészíté- ban, például I.engyelországsére irányuló erőfeszítései ban- Csehszlovákiában, Olaszországban, FrancíaorMég nincs igazi nyugalom Európában ti és szövetségi kapcsolataink ápolásában nemcsak, mint legnagyobb szomszédunkkal, gazdasági stabilitásunk lényeges támaszával, függetlenségünk és biztonságunk elsőrendű biztositójával keressük a kapcsolatok bővítését, hanem a nemzetközi béke és biztonság legfőbb mai zálogával is. Sokféle szocialista ország lehet határozzák meg. A nemzeti törekvések és a nemzetközi kötelezettségek összehangolása szolgálatában Szeged peremén, a vágóhíd szomszédságában működik a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat gáztöltő telepe. Nap mint nap a palackok ezrei fordulnak meg az ügyes munkások keae alatt, a vasúti kocsival ide szállított folyékony propán-bután gázt háztartási és ipari tartályokba töltik. A Német Demokratikus tette: azt már tudjuk, hogy Köztársasággal kötött barát- milyen sokféle kapitalista sági szerződést, a lengyel ország van, de csak most párt- és kormányküldöttség, kezdjük megtanulni, elfomajd a csehszlovák küldött- gadni és elviselni, hogy miség budapesti látogatását lyen sokféle szocialista országban történik, az az adott értékelte ezután a külügymi- szág lehet. ország belpolitikai ügye — niszter, s megjegyezte, hogy . . . a nyugalom majdnem csak Csehszlovákiával aláírt új Beszedőnek befejező relátszat Európa nagy kérdé- szerződés országgyűlési tár- szeben a külügyminiszter seinek rendezéséig. Ezek kö- gyalása idején bővebben is nyugati szomszédunkkal, az zött elsősorban Lengyelor- foglalkozni kíván a két or- Osztrák Köztársasággal álszág határainak és a két né- szág kapcsolatával. Most azt talaban egeszsegesen. fejlődő met állam létezésének szük- a bizalmat és reményt sze- kapcsolatainkról emlékezett ségszerű elismerését említet- retnénk kifejezni — mondot- meg- Rámutatott, hogy mite. A Magyar Népköztársaság ta —, hogy a csehszlovákiai után határaink Európa két baráti kapcsolatai a Német belső folyamatok végső ki- felének határai is, az euróDemokratikus Köztársaság- fejletükkel hozzá fognak já- Pai viszonyoknak sokat kell gal ismertek, mondotta, ami rulni a szocialista világrend- még változniok ahhoz, hogy pedig a Német Szövetségi szer nemzetközi tekintélyé- ebben a helyzetben, soha, Köztársasággal kialakult hi- nek növeléséhez és közös semmi_ probléma ne legyen, vatalos kapcsolatainkat ille- külpolitikai lépéseink haté- Jelentős eseménynek ígérketi, továbbra is készek va- konyságának erősítéséhez. zik kapcsolatainkban — gyünk azok szintjének eme- Bejelentette, hogy előkészü- hangsúlyozta —• a Miniszlésére, ha ez erősíti az euró- letben van a magyar—bolgár tertanács elnökének közelgő pai béke és biztonság ügyét, és a magyar—román űj ba- bécsi látogatása. A .francia Ehhez azonban az kell, hogy rátsági szerződés, jól és külpolitikai tevékenységről az NSZK a két német állam egészségesen fejlődnek a ba- azt mondotta, hogy az selétének tényéből kiindulva ráti kapcsolatok a Jugoszláv SÍ ti az európai feszültség foglalkozzék a német nép és Szocialista Köztársasággal, enyhítésében, s annak a véEurópa kérdéseivel amellyel, mint eddig is, to- leményének adott kifejevábbi találkozókra, tárgyalá- aést, hogy a francia váAz európai biztonsági kon- sokra számítunk. lasztási eredmények alakuferencia előkészítéséről szól- ... , • •• , , lásában a mai francia kül.J4* a térefcttésúrefc - je- politlka is lentette ki a továbbiakban va Péter János hangsúlyozszerepet játszott. Remélhető. monteken nyugvó viszonylagos ^nére a Kínai Népköztár- 4°S>la£k nél^T^résT _. t i anannnnl PQ Alhnninttnl -íc , . J* lCM ta: a mai, katonai szerveze- —, hogy az ismert viták elnyugalmat nem szuronyokra "^SEL*' . f ben ' mondvacsinált ' problé-" épített biztonsági rendszer- ffiéan .TSEK f" nek kell felváltania. Ügy vé- mus országairól szólva. Le- e^SüU Altamo^ vnn^ Z 11, az európai országok jelen- - e^ ionban elhang- ^SS^TSS legi integrációs törekvései- ^l. jr.ftesé™ "talt — megkértük az agrementet ken keresztül fogják fejlesz- ffig**' ^ «g«t nagykövetek Tzáteni az összeurópai együtt- többféle módon fog épülni működést. Miután mi ezeket a szocializmus, — s hozzámegadtak, (Folytatás a 2. oldalon.) j I