Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

Elutazott a koreai küldöttség Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására hazánkban tar­tózkodott koreai katonai kül­döttség Kim Csang Bong hadseregtábornok, a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterel­nök-helyettes, nemzetvédel­mi miniszter vezetésével pénteken elutazott Budapest­ről. Vízutánpótlás a Dunának A Duna legfontosabb víz­gyűjtő területén, az Alpok­ban több mint három hetes szárazság után végre csütör­tökön kiterjedt esőzés adott vizutánpótlást a folyóknak. A meredek hegyoldalakról lefutó csapadékvíz kisebb aradást indított eL így a Duna Bécsnél egy nap alatt, péntek reggelig 20. Pozsony­nál 26 centiméterrel áradt. A kis árhullám „átlépte" már a magyar határt is. Rajkánál 34 és Dunareme­ténél 26 centiméterrel emel­kedett a folyó vízszintje. A Duna menti vízművek víz­szolgáltatásában sokat jelen­tő kis áradás hétfőre éri el a budapesti szakaszt A Ti­sza és a többi hazai folyó még nem kapott utánpót­lást, s így továbbra is apad. Mi lesz a gyenge tsz-ekkel ? Szegedi vita a megszilárdítás lehetőségeiről Érdekes, a kibontakozást nagy távlatokban kereső vi­ta zajlott le tegnap délután a Csongrád megyei tanács ! székházában. Bács-Kiskun : megyei állami és gazdasági vezető szakemberek, terme­lőszövetkezeti elnökök rész­vételével a kedvezőtlen ter­| mőhelyi adottságú tsz-ek ; gazdasági megszilárdítása : volt a téma. A népes tanács­i kozó testületet dr. Paczuk ! István, a Csongrád megyei tanács vb-elnökhelyettese j köszöntötte, majd pedig dr. i Kővári Miklós, a MÉM Me­| zőgazdasági Vállalatgazdál­| kodási Felügyeleti önálló Osztályának főelőadója mon­dott sok új gondolatot éb­| resztő vitaindító előadást i Végleges megoldás kell Megállapította többek kö­zött, hogy a gyenge termő­helyi adottságú tsz-ekben — melyek számszerint kb. az egyharmadát adják az ország közös szövetkezeti gazdasá­gainak — az évi termelési költségek nem térülnek visz­sza az árutermelés bevételei­ből. Ennek oka főleg a gyenge minőségű, 3—6 arany­koronás futóhomokokban le­romlott szikes talajokon gyö­keredzik. Természetesen szá­mos helyen szubjektív okok is közrejátszanak: vezetők alkalmatlansága, s a kép­zett szakemberek hiánya. Ám a helyzet megítélésében a rossz minőségű földeknek van döntő jelentőségük. Az állami támogatás, me­lyet ezek a gazdaságok él­veznek, társadalmilag szük­séges s a támogatás rendsze­rét az új gazdasági irányítás közepette is fent kell tar­tani. A jelenleg kialakult támogatási formát 1970-ig alkalmazzák bizonyos jobbí­tó módosításokkal. A követ­kező években ki kell dol­gozni e gazdaságok racioná­lis fejlesztési terveit, me­lyek végleges megoldást hoznak a jövedelmezőbb gazdálkodás kialakításához. Csongrád megye, pontosab­ban a szegedi járás 35 közös gazdasága érdekelt ebben az ügyben. Tóth Imre, a me­gyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya közgazdasági csoportjának vezetője elmondotta, hogy ezeket a szövetkezeteket mostanában mélyreható elemző vizsgálatnak vetették alá, s a kapott eredmények­nek is szerepük lesz abban, hogy a jövőben e gazdasá­gokat milyen mértékű álla­mi támogatásban részesítsék. A vitában sok életrevaló javaslat hangzott el. Gruber János, a szegedi járási ta­nács vb mezőgazdasagi és élelmezésügyi osztályának vezetője például a különféle segédüzemi tevékenységre, nagy lélegzetű termelési feladatok megoldására, újabb tsz-közi vállalkozások létre­hozását sürgette. Az ilyen vállalkozások olyan nagyér­tékű beruházások létesítését is lehetővé tennék, melyekre egymagában egyik gazdaság sem lenne képes, s nem is lenne célszerű. Ott, ahol a gazdálkodás javításának ez a feltétele, napirendre kell tűzni a kicsi, nagyobb táv­laton életképtelen gazdasá­gok egyesítését is. A főcsatorna realitása Forgó László, az Alsótisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság Gyilkos vigyázatlanság Sok a vegyszeres mérgezés A DDT és a Gesarol he­lyett új vegyszert alkalmaz­nak rovarirtásra, permete­zésre: a Wofatoxot. Ez a ha­tásos idegméreg kitűnően al­kalmas a kártevők pusztítá­sára. Kedvező tulajdonsága, hogy néhány nap alatt el­bomlik, tehát nem halmozó­dik fel a növényekben, élő­lényekben. De kényesebb és veszélyesebb is mint elődei: ha nem bánnak vele meg­felelően, emberéleteket kö­vetelhet. Sajnos, az utóbbi időben erre nem egy példa adódott Szegeden — s a napokban majdnem gyermekhalált oko­zott a tudatlanság, a Wofatox Indokolatlan használata. Életmentő előkészület Július 9-én éjfélkor egy 4 éves kislányt eszméletlenül szállítottak a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem Gyer­mekklinikájára. A gyerek­ben már alig volt élet, a gyors vizsgálat szerint ideg­méreg jutott a testébe. Az ügyeletes orvos kérdéseire így válaszoltak szülei: „Bol­hát találtunk az ágyban, a lepedőt, meg az ágyneműt Wofatox porral szórtuk be." Dr. Boda Domokos, a Gyer­mekklinika igazgatója két nap múlva már javulásról számolhatott be; elmondotta, hogy a mórahalmi kislányt sikerült megmenteni, mert a klinika már jóelőre felké­szült a Wofatox mérgezések gyógykezelésére. Az Egészségügyi Miniszté­rium még az év elején fi­gyelmeztette intézményeit a cárható Wofatoxos balese­tekre, a felkészülésre. Ennek megfelelően a Szegedi Or­vostudományi Egyetem tudo­mányos konferenciája, s a Gyermekklinika orvosi kara is foglalkozott a felismerés, a gyógyítás, a kezelés mód­jával. Kidolgozták a nélkü­lözhetetlen laboratóriumi el­járást, biztosították a keze­léshez megfelelő gyógyszere­ket. A hetek óta tartó fáradsá­gos munkának, előrelátásnak köszönhető, hogy július 9-én éjszaka azonnal a legcélsze­rűbb gyógyítást kapta a kis­lány; hogy másnapra vissza­nyerje eszméletét — s ma már vidáman beszélget lá­togatóival. Sajnos az orvos, a műszer, a fejlett terápia sem min­denható. Szegeden az elmúlt hónapokban többen meghal­tak az idegméregtől, ponto­sabban attól, hogy nem is­merték a használattal járó veszélyeket vagy nem tartot­ták be a kötelező óvintézke­déseket. Talán a védekezés­ről feledkezett meg az a 60 éves munkás, akit permete­zés közben ért halálos mé­regadag. Műszeres kezeléssel Nemrég egy raktári mun­kást életveszélyes állapotban szállítottak a klinikára. Raj­ta már csak a gyorsan alkal­mazott művesekezelés segí­tett. Dr. Gál György adjunk­tus, az I. számú Sebészeti Klinika művese-állomásának vezetője szomorú statisztiká­ról számolt be. Arról, hogy az utóbbi időben 11 ember szenvedett Wofatox mérge­zést. Szerencsére ötnek mű­vesekezeléssel sikerült visz­szaadni az életet. Természe­tesen a művesekezelést a legsúlyosabb esetekben alkal­mazzák, ezzel a módszerrel a szegedi orvosok ismét út­törő munkát végeztek. De a legjobb módszer a megelőzés. Erre azonban nemcsak a méreggel dolgo­zóknak kell ügyelni, hanem mindenkinek, aki gyümöl­csöt, zöldséget fogyaszt. Fokozott gondossággal A Wofatox-szal nem sza­bad úgy bánni, mint a DDT­vel, vagy a Gesarollal. Nem szabad vele otthon a lakás­ban szúnyogot irtani (erre is akadt példa!), nem szabad beszórni az emberrel érint­kező ruhaneműt, kárpitot. Dr. Boda Domokos arra is felhívta a figyelmet, hogy fokozottabb gonddal kell megmosni a frissen vásárolt gyümölcsöt fogyasztás előtt. Vigyázni kell, hogy a gyere­kek ne jussanak a méreg­hez, nehogy játék közben baleset forduljon elő. De ha már egyszer megtörtént a baj, csak a gyors orvosi be­avatkozás segíthet. Ám ad­dig, — míg a megmérgezett eljut a klinikára, a kórház­ba — sem szabad tétlenked­ni : mivel a i Wofatox ideg­méreg, a légzőközpontot megbéníthatja — sok eset­ben a mesterséges légzés éle­tet menthet; ezt is el kell végezni. Matkó István vezetője javasolta: illetékes kormányszerveknek meg­fontolás tárgyává kellene tenni a már csaknem 100 éves terv megvalósítását a Duna—Tisza közi főcsatorna megépítését. A gyenge tsz-ek gyengeségének egyik fő oka a gyakran ismétlődő aszály. S a Duna—Tisza főcsatorna lényegében három megye, Pest, Bács-Kiskun és Csong­rád homoki gazdaságaiba juttathatná el az életet je­lentő vizet. Teljesen megvál­tozna a Duna—Tisza közi hátság mai szegényes arcu­lata. Mások azt vetették fel, hogy a gyenge tsz-ek is erő­sen differenciálódtak, épp ezért a megye párt- és ta­nácsi vezető szerveinek el­sősorban a leggyengébb tsz­ekben kellene segíteni a ve­zetés munkáját, a már jól belvált termelési módszerek bevezetésével. Kálmán Já­nos, a szegedi járási-városi tsz-ek szövetségének képvi­selője azt javasolta, hogy a gyenge gazdaságokban meg kellene szüntetni a ke­nyérgabona termesztési kényszert, mert ez az érin­tett területek 35—52 száza­lékán teszi eleve vesztesé­gessé a termelést. Pénz — de késve Többen is bírálták a gyen­ge tsz-ek és a bank kapcso­latát Rendszerint akkor jut­nak pénzhez a tsz-ek, ami­kor mér elkéstek a munká­val. Nem tudják kellő idő­ben megvásárolni a szüksé­ges. műtrágyát, vetőmago­kat, fizetni sem tudnak rend­szeresen a tagjaiknak, s ez a munkafegyelmet is rontja. Az ilyen utólagos állami segítség afféle tűzoltómunka, s rendszerint nem éri el cél­ját. Kétszeresen segíthetne a Nemzeti Bank a gyenge ter­melőszövetkezeteken, ha kel­lő időben segítene. A késő délutáni órákba nyúló vita dr. Kővári Miklósnak és dr. Fazekas Lajosnak, a Csong­rád megyei tanáfcs mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya vezetőjének összefog­lalójával ért véget. Cs. J. Folyamat és aktus R öviden, summázva erre a két kifejezésre egyszerű­síthetnénk a fiatalok pártfelvételét. A folyamat­ra, míg a munkahelyi, meg a KISZ-szervezet ke­retei közti helytállásért, megbízások, vállalások higgadt­felnőt'ti teljesítéséért érdemessé válik valaki, hogy ajánlói javasolják — s az aktusra, azokra a pillanatokra, amikor a pártszervezet, a taggyűlés szavaz, dönt: elfogadja vagy elutasítja a jelentkező kérelmét. Az aktus — következ­mény, okozat; a folyamat — előzmény, ok. Az aktusnál kevesebbre, szinte szavakra rögzíthető indoklásra szorít­kozik. a folyamatnál hosszabb, felelősségteljes, elhiva­tott munkát végez a KISZ. A KISZ Szeged városi bizottságának tegnapi vb­ülésén a szegedi ruhagyár és á Csongrád megyei hús­ipari vállalat KISZ-eseinek párttagajánló munkáját ér­tékelve elmondták: a két üzemben felvételüket kérő fia­talok egyik ajánlójuknak rendszerint a KlSZ-alapszer­vezet taggyűlését kérték. Azóta ugyanis, hogy a próba­idő megszűntével lényegesen gördülékenyebbé, formáli­san is egyszerűbbé vált a fiatalok párttagsági felvétele, egyszersmind felelősebb is az űtra bocsátó KISZ és a tagjai közé fogadó helyi pártszervezet szerepe. Kétség­telen, javaslattevő fórumként nincs kizárólagos érvénye az ifjúsági szervezetnek, de a húsipari vállalat képviselői például hangoztatták: a felvettek aránya jóval kedve­zőbb azoknál, akik a KISZ ajánlólevelét viszik maguk­kal. Ilyen javaslatokra még senkit sem utasítottak vissza. A KISZ ajánlása, mondhatnók, a legbiztosabb ga­rancia nemcsak a felvételre, az aktusra, hanem sokkal tovább, a leendő pártmunkára, a folyamatra is. A KISZ alapszervezeteiben dolgozó fiatalok jobban ismerik egy­mást, bátran adják bizalmukat azoknak, akikkel őket a napi munka, vagy a műszak utáni baráti összejövetelek, programok kötik össze. Megismerik egymás erényeit, hi­báit, ennek tudatában párttagajánlásuk védi, védheti a pártszervezet tisztaságát is. A ruhagyárban így az a gya­korlat alakult ki, hogy a fiatalok először a KlSZ-alap­szervezet vezetőségének mondják el jelentkezési szán­dékukat. A vezetőség elbeszélget velük, határoz, s ennek megfelelően terjeszti be a kérelmet az alapszervezet tag­gyűlése elé. Sőt, megbízásokat is ad a jelentkezőnek (a politikai oktatás szervezésének segítése, munkaválla­lás egy szakszervezeti albizottságban stb.) — ezek sike­res teljesítésében győződhet meg róla; a jelentkező fia­tal valóban érett-e a párttagságra. A húsipari vállalatnál — mint mondották — „szigorú mércét" állítanak, a KISZ minden esetlegességet kizárva akar tisztán látni jelöltjeiről. Persze ez a bizonyos „folyamat" előbb is kezdődhet: kiemelkedő társadalmi és szervezeti munkát végző tagjainak figyelmét nem egyszer maga az alap­szervezet hívja fel a párttagságra — természetesen bará­ti beszélgetéseken, szigorúan vigyázva, hogy a jelentkezés önkéntesen történjék. A KISZ-szervezet ajánlásának kü­lönös értelmet ad a húsipari vállalatnál még az a tény is, hogy az üzem dolgozóinak átlagos életkora 42 év, a fiataloké viszont csak 24, így a kollektíva, mondhatni kisebb generációra távolszakadt: a hasonló életkorúak ismerik jobban egymást. K ifejezésekkel jellemeztünk, érdemes szót ejteni még egy ilyen felvételi „terminus technikus"-ról, a tervszerűségről. Vájom tervszerűen folyik-e az alapszervezetek párttagságra előkészítő munkája. A szó­banforgó két üzemben évente változik a felvételre java­soltak száma, mégsem beszélhetünk tervszerűtlenségrőL Sőt. Kifejezetten egészségtelennek tűnne, ha a KISZ­szervezetek meghatározott, előre beütemezett keretszám­ban, éves terv szerint „előállítanák" pártfelvételre a maguk jelöltjeit. Számszerűleg igen is ingadozzon, ne legyen „tervszerű" az ajánlás, de legyen tervszerű a fo­lyamat, amit a KISZ-alapszervezetek — a fiatalok hosz­szú hónapokon, éveken át történő előkészítésével — vé­geznek a majdani aktusra, a párttagsági felvételre. NIKOLÉNYI ISTVÁN Nem a természet csodája Nem a természet csodája ez a kukorica, hanem a tu­dományosan megalapozott talajművelés, pontosabban a tiszaszigeti Búzakalász Tsz gazdáinak műve. A szin­te példátlan szárazság, ká­nikula ellenére is a tsz ku­korica vetései erőteljesen fejlődtek. Mint képünk mu­tatja, az átlagos szármagas­ság 2,5 méter felett van. A levelek haragos zöldek, pe­dig ezt a táblát, — ahol a minap felvételünket készí­tettük — öntözni sem tud­ják. Nagyszerű példája ez annak, hogyan veheti fel a harcot a modern agrotechni­ka a természet legnagyobb gonoszsága, az aszály ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents