Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-10 / 160. szám

Válaszol az illetékes r Uj öltöző Június 25-i lapunkban kö­zöltük Nagy Ferenc szegedi olvasónk levelét, melyben a partfürdői strand öltözői rendjéért elismerését fejezte ki a fürdővállalatnak. Leve­lében ugyanakkor szóvátette olvasónk, hogy kevés a láb­mosó a strand területén. Bárdos Miklós, a Szegedi Fürdők- és Hőforrás Válla­lat igazgatója közölte szer­kesztőségünkkel, hogy az észrevételnek helyt adva a meglévőkön kívül a férfi és a női öltözőnél egy-egy nagy méretű lábmosót helyeztek el. Közölte azt is. hogy több strandoló szóbeli kérésére női öltözőt állítottak fel. Táborozás — udvaron Elcsendesedtek az iskolák, szünidő, nyár van. A tanu­lók nagy része üdül, stran­dol, szórakozik, az ipari ta­nulók azonban nyáron is dolgoznak, kevesebb a sza­badidő, pihenés. A MÜM 600-as Ipari tanuló-Intézet KISZ-szervezete — idén elő­ször — sátortábort állított fel az iskola parkjában, ahol szombat déltől vasár­nap estig szórakoznak, spor­tolnak, hasznos előadásokat hallgatnak a magánkisiparo­soknál tanuló gyerekek. So­kan faluról jönnek ide „ví­kendezni". Beteges szervezés Sátor verés Sok féie és fajta homok van, de az építkezéseknél nélkülözhetetlen marosi-ho­moknak „itt a gyára". A FOKA néven ismert válla­lat kotróhajói minden meny­nyiségben szállítanak a sze­gedi telepre, amely a Molnár utcával szemben van, a folyó partján. Közel a Ma­ros, itt a Tisza, csak kirak­ják a partra és jó pénzért eladják köbméterét. Azt gondolná az ember, hogy legalább homokot min­denkor és minderi mennyi­ségben lehet kapni, a hét minden napján hozzájuthat­nak az érdekeltek. S köny­nyedén, gépesítve felrakják a kocsijára. Sajnos nem így van. A vásárlók panaszkodnak. Szombaton zárva a kapu, a hét többi napjain is csak délután kettőig szolgálnak ki magán vásárlókat. A rako­dógép is csak akkor segít, ha éppen nem áll benn egy uszály, vagy az autóközleke­dési vállalat gépkocsija. A köbméter árát pontosan be­fizetik, de kézzel lapátolhat­nak a kocsira. Egyáltalán nem érthető a FOKA szegedi telepének ilyen szervezése. Ügy sza­bályozták nyitvatartásukat, mintha nem lenne érdekük a bevétel. Lépést kellene váltaniuk, olyasformán, hogy figyeljék a vásárlók lépteit és ahhoz igazodjanak. G. I. VÍZ, víz, víz Bográcsban főtt marhapörkölt lesz az ebéd Ahogy a hőmérő higany­szála emelkedik, úgy nő, vagy tán még ugrásszerűb­ben, a vízfogyasztás. Kedden a rekordmeleg mellé rekord vízmennyiséget is igényeltek a szegediek; 39 ezer köb­méternél is több víz fogyott el a tárolókból. Azzal kap­csolatban, hogy ezideig Sze­ged az egyetlen olyan igazi nagyvárosa hazánknak, ahol még nincs vízkorlátozás, megkérdeztük Szilléry Lász­lót, a Szegedi Víz- és Csa­tornamű Vállalat főmérnö­két: van-e még tartalék? Megnyugtató a válasz: van. Még 40 ezer köbméte­res fogyasztáson felül is, kö­rülbelül 42 ezer köbméterig ki tudják elégíteni a szom­jasokat és felüdülésre vá­rókat Szeged vízműi. Ebben különösen nagy szerepe van az utóbbi évek nagyarányú vízhálózat-fejlesztési beru­házásainak. összevetésként elmond­juk, hogy a felszabadulás után a napi 10 ezer köbmé­tert sem érte el a vízművek kapacitása. Van tehát tartalékunk még, ennek tudatában a to­vábbi napokban optimisták lehetünk, óvakodjunk vi­szont a pazarlástól. Csizmadia József testnevelő tanár délutáni foglalkozást tart Halmérgezés A Drávába ömlő Fekete­vízen súlyos halmérgezés történt a napokban. Mérge­ző vegyi anyag került a víz­folyásba s részben a fertő­zött víz, részben a szeny­nyezés következtében fellé­pett oxigénhiány ölte meg a halakat. A szennyezést okozó üzemet, vállalatot kár­térítésre kötelezik. Katonák étlapja Arany, ezüst tárgyait új felemelt árakon megvásárolják ax óra-ékszerboltok Szegeden, Kárász u. 13 Különleges nemesfém­és drágakő tárgyat csak a Budapest, V., Párizsi utca 5. sz. alalti bol­tunk vásárol E LM1 HL. 72. A néphadsereg élelmezé­sének időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat kedden Sárvári Bertalan ez­redes, a Magyar Néphadse­reg hadtáp szolgálatának élelmezési főnöke. Elmon­dotta, hogy a néphadsereg tudományos kutatói — szo­rosan együttműködve a pol­gári tudományos kutatóinté­zetekkel — kidolgozták a katonák élelmezésének táp­lálkozásélettani követelmé­nyeit, különös tekintettel a most bevonuló 18 éves, még fejlődésben levő fiatalokra. A bevonulóknak napi 3900 —4100 kalória értékű élel­miszert biztosítanak. A vizs­gálati eredmények azt mu­tatják, hogy ez a kalória­mennyiség tökéletesen ele­gendő a fiatal katonák mun­kavégzéséhez és szervezetük fejlődéséhez. A statisztikai adatok szerint a „kiskato­nák" átlagos évi súlygyara­podása mintegy 3—4 kilo­gramm volt. A katonák jelenleg na­ponta háromszor étkeznek. A jövőben a reggeli és az ebéd közötti hosszú étkezési szünetet úgy akarják csök­kenteni, hogy bevezetik a „zsebben hordható" C-vita­minos nápolyi, szőlőcukor, gyümölcs-koncentrátum ada­gokat. Több egységnél egyébként már önkiszolgáló éttermek működnek, s előre­láthatólag két éven beiül az egész néphadseregben áttér­nek az önkiszolgáló éttermi rendszerre. Az előadó ezután részle­.tesen szólott a Magyar Nép­hadsereg kisegítő gazdasá­gainak eredményeiről. E gazdaságok jelentősen elő­segítik a katonák élelmiszer­ellátásénak minőségi javítá­sát. 196f-ben 22,7 millió fo­rint értékű termékkel járul­tak hozzá a katonák élelme­zéséhez. A sajtótájékoztatón ezután bemutatták a Magyar Nép­hadseregben rendszeresített különféle konzervtípusokat, amelyek jelentős részét már használják. Bemutatták a higiénikusán csomagolt fél­kész és kész élelmicikkeket, s a tartósított kenyeret is. Végül az újságírók megte­kintették a „gulyáságyúkat" amelyeket gázolajjal fűte­nek, s ezekben a félkész ételek menet közben 35—40 perc alatt megfőzhetök. (MTI) Debrecenbe kéne menni... Hogy kinek, minek? Hát a benyújtott panasznak, pontosabban: a Szegeden benyújtott panasznak. S nem ám a hagyományos pulykakas-vétel céljából, hanem azért, hogy ottan az Arany Bika városában an­nak rendje, módja szerint iktassák, kivizsgálják, s aztán a kész aktát vissza­irányítsák ide, a Tisza part­jára. Annak, aki netán nem értené az eddigieket, mindjárt elöljáróban meg­mondom: jómagam sem ér­tem. De azért készséggel megmagyarázom, legalább­is azt, amit a dolgok vas­kos burkából nagynehezen sikerült kihámozni. Az Al­földi Üzemélelmezési Vál­lalat naponta 7 ezer embert étkeztet Szegeden. A köz­étkeztetési kombinát szék­helye azonban nem Szeged, hanem Debrecen, ahol nyil­ván szintén több ezer em­ber jóllakásához teremtik meg a feltételeket. Na már most az is előfordulhat né­hanap, hogy a szegedi 7 ezer közül valakinek nem tetszik valami, s szerényen bár, de határozottan pa­naszra nyitja ajkát. Aztán persze be is csukja, mert ugye, mi másra való a pa­naszkönyv, abba kell bele­írni, ami fáj. A panaszt pe­dig nyílegyenest továbbít­ják Debrecenbe, a központ­ba. Csodálkozva olvasom ezt egy, a panaszügyek inté­zésével foglalkozó jelentés­ből. Mintha az a párszáz kilométeres utazás direkt jót tenne a panasz kivizs­gálásának. világosabbá, át­tekinthetőbbé változtatná az ügyet. Logika ez a javá­ból; s tán van is benne va­lami. A messzeség ugyanis, úgy mondják, mindent megszépít. (Lehet, hogy még a számokat is? Egy esztendő alatt ugyanis — a népi ellenőrök megállapí­tása szerint — mindössze 12 panaszt menesztettek Szegedről, Debrecenbe.) Egy bizonyos: a szegedi hálózatban felmerült kifo­gások csak annyiban intéz­hetők el jobban Debrecen­ben, amennyiben az ottani sérelmek orvoslására ked­vezőbb-alkalmasabb lehet a Tisza-parti klíma. Vélemé­nyünk szerint az itteni ki­rendeltség vezetőinek le­gyen joguk — sőt köteles­ségük — a területükön elő­forduló hibákat már mele­gében megvizsgálni, s in­tézkedni, hogy ismételten ne fordulhassanak elő. Már csak a nagyobb önállóság új mechanizmusi elvének szelleme szerint is. No meg azért érvényben van még az a régi igazság, hogy kö­zelről sokkal jobban, ala­posabban meg lehet nézni­vizsgálni a dolgokat. S. M. Sarolta életrekeltése Óvatosan, miként az ava­tott kezű restaurátor, Leo­nardo szelleméhez — művészi alázattal a kései tanítvány tiszteletével faragja ki újra, szinte hangjegyről hangjegy­re, a szegedi karmester Erkel megsárgult kottalapjairól a hajdanvolt Saroltát. Sarolta, a honfoglaláskori magyar történelembe, Géza fejedelmi udvarába álmodott vígopera szépnevű szerelmese, akinek kezéért a kurtább rangú Gyula vitéz már akkor sem udvarolt kisebb eséllyel a magyarok fejedelménél — először 1862 nyarán mutat­kozott be a Budapesti Nem­zeti Színház közönségének. 1901. január 24-én még dísz­letestül, kellékestül átsétált az Operaházba, de alig tíz fellépése után végképp el­hallgatott. A Sarolta, Erkel Ferenc vígoperája azóta a múzeum kriptájában ad acta várta súlyos évtizedek tova­lépő csendjében hogy egyszer majd valaki föléhajol és életrekelti, mint a mesében. Az újraélesztési folyamat megindult. Ahogyan Kókai Rezső 1962-ben átfésülte, ki­csinosította a Brankovics Györgyöt — fogott hozzá a rádió megbízásából Vaszy Viktor, a szegedi színház igazgatója a Sarolta restau­rálásához. Librettóját — Cza­nyuga József eredeti szöveg­könyve nyomán — a „féltég­lás magyarkodás" eposzi he­vületétől, drmaturgiai gör­cseitől megtisztítani Romhá­nyi József vette kézbe, s az inkognitós Géza fejedelem udvara négy évszázadot vé­nülve Mátyás király környe­zetébe költözött át. — Most készülnek a parti­túra mtkrofelvételei a Nem­zeti Múzeumban — veszi át a szót Vaszy Viktor —, s ha elküldik, többet tudok mon­dani. Pillanatnyilag úgy lá­tom: az opera számai lénye­gében érintetlenül marad­nak, inkább utócsiszolásra szorulnak, ahol a szöveg­könyv kivánja. recitativókat írok hozzá és két új számot, Erkel hagyatékának felhasz­nálásával. A műhöz csak gondos stílustanulmányozás­sal szabad közelíteni, az elta­gadhatatlan olaszos hatáso­kat ízlésesen bennehagyni, ugyanakkor vigyázni, hogy a korszerűség követelményei­nek eleget tegyünk. Száz év alatt sokat változott a zene­szerzés technikája, ezt a Sa­rolta átdolgozásánál sem le­het figyelmen kívül hagyni. Ám hangsúlyozni szeretném, Erkel szellemét tisztelve olyan finom kézzel nyúlunk az operához, miként a régész egy ásatáskor feltárt értékes lelethez. A Sarolta ugyanis Erkel egyik legsikeresebb operafakturája — reméljük, nem cáfol majd ránk az el­készült anyag. Hangnemi módosítások, modulációs finomítások, a kvartettből tercett lesz, a dü­börgő akkordok szellősebben, kecsesebben simulnak egybe. Vaszy Viktor néhány percre zongorán is bemutatta, ho­gyan éled életre félszáza­dos álmából Sarolta — a há­romfelvonásos vígopera. N. I. Gabona—liszt csere A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, az Or­szágos Anyag- és Árhiva­tal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki a ke­nyérgabona és liszt cseréjé­ről. A miniszteri rendelet az 1962-ben kiadott intézkedést módosítja. Leglényegesebb változás, hogy a 15 száza­lékos „őrlési díjat" 8 szá­zalékra csökkentették. A malmok és a liszt cseretele­pek ezentúl egy mázsa ke­nyérgabonáért nem 85 kiló, hanem 92 kiló búza őrle­ményt adnak. Egy mázsa rozs ellenében is 92 kiló rozsőrlemény jár. A miniszteri rendelet elő­írja: a vegyszerekkel kezelt, csávázott kenyérgabonát üsztcserére felajánlani tilos. Értesítjük kedves vendége­inket. hogy a Kiskoros* halászcsárdában t. hó 10-én magyarnóta-estet rendezünk Énekel: SZŰCS SÁNDOR magyarnóta-énekes. Belépődíj nincs! Asztalfog­lalás az üzletvezetőnel. SZEGEDI EÖJLDMÜ VESSZŐ VETKEZET 54 967 SZERDA, 1968. JÜLIUS 10. DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents