Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-10 / 160. szám

Válaszol az illetékes r Uj öltöző Június 25-i lapunkban közöltük Nagy Ferenc szegedi olvasónk levelét, melyben a partfürdői strand öltözői rendjéért elismerését fejezte ki a fürdővállalatnak. Levelében ugyanakkor szóvátette olvasónk, hogy kevés a lábmosó a strand területén. Bárdos Miklós, a Szegedi Fürdők- és Hőforrás Vállalat igazgatója közölte szerkesztőségünkkel, hogy az észrevételnek helyt adva a meglévőkön kívül a férfi és a női öltözőnél egy-egy nagy méretű lábmosót helyeztek el. Közölte azt is. hogy több strandoló szóbeli kérésére női öltözőt állítottak fel. Táborozás — udvaron Elcsendesedtek az iskolák, szünidő, nyár van. A tanulók nagy része üdül, strandol, szórakozik, az ipari tanulók azonban nyáron is dolgoznak, kevesebb a szabadidő, pihenés. A MÜM 600-as Ipari tanuló-Intézet KISZ-szervezete — idén először — sátortábort állított fel az iskola parkjában, ahol szombat déltől vasárnap estig szórakoznak, sportolnak, hasznos előadásokat hallgatnak a magánkisiparosoknál tanuló gyerekek. Sokan faluról jönnek ide „víkendezni". Beteges szervezés Sátor verés Sok féie és fajta homok van, de az építkezéseknél nélkülözhetetlen marosi-homoknak „itt a gyára". A FOKA néven ismert vállalat kotróhajói minden menynyiségben szállítanak a szegedi telepre, amely a Molnár utcával szemben van, a folyó partján. Közel a Maros, itt a Tisza, csak kirakják a partra és jó pénzért eladják köbméterét. Azt gondolná az ember, hogy legalább homokot mindenkor és minderi mennyiségben lehet kapni, a hét minden napján hozzájuthatnak az érdekeltek. S könynyedén, gépesítve felrakják a kocsijára. Sajnos nem így van. A vásárlók panaszkodnak. Szombaton zárva a kapu, a hét többi napjain is csak délután kettőig szolgálnak ki magán vásárlókat. A rakodógép is csak akkor segít, ha éppen nem áll benn egy uszály, vagy az autóközlekedési vállalat gépkocsija. A köbméter árát pontosan befizetik, de kézzel lapátolhatnak a kocsira. Egyáltalán nem érthető a FOKA szegedi telepének ilyen szervezése. Ügy szabályozták nyitvatartásukat, mintha nem lenne érdekük a bevétel. Lépést kellene váltaniuk, olyasformán, hogy figyeljék a vásárlók lépteit és ahhoz igazodjanak. G. I. VÍZ, víz, víz Bográcsban főtt marhapörkölt lesz az ebéd Ahogy a hőmérő higanyszála emelkedik, úgy nő, vagy tán még ugrásszerűbben, a vízfogyasztás. Kedden a rekordmeleg mellé rekord vízmennyiséget is igényeltek a szegediek; 39 ezer köbméternél is több víz fogyott el a tárolókból. Azzal kapcsolatban, hogy ezideig Szeged az egyetlen olyan igazi nagyvárosa hazánknak, ahol még nincs vízkorlátozás, megkérdeztük Szilléry Lászlót, a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnökét: van-e még tartalék? Megnyugtató a válasz: van. Még 40 ezer köbméteres fogyasztáson felül is, körülbelül 42 ezer köbméterig ki tudják elégíteni a szomjasokat és felüdülésre várókat Szeged vízműi. Ebben különösen nagy szerepe van az utóbbi évek nagyarányú vízhálózat-fejlesztési beruházásainak. összevetésként elmondjuk, hogy a felszabadulás után a napi 10 ezer köbmétert sem érte el a vízművek kapacitása. Van tehát tartalékunk még, ennek tudatában a további napokban optimisták lehetünk, óvakodjunk viszont a pazarlástól. Csizmadia József testnevelő tanár délutáni foglalkozást tart Halmérgezés A Drávába ömlő Feketevízen súlyos halmérgezés történt a napokban. Mérgező vegyi anyag került a vízfolyásba s részben a fertőzött víz, részben a szenynyezés következtében fellépett oxigénhiány ölte meg a halakat. A szennyezést okozó üzemet, vállalatot kártérítésre kötelezik. Katonák étlapja Arany, ezüst tárgyait új felemelt árakon megvásárolják ax óra-ékszerboltok Szegeden, Kárász u. 13 Különleges nemesfémés drágakő tárgyat csak a Budapest, V., Párizsi utca 5. sz. alalti boltunk vásárol E LM1 HL. 72. A néphadsereg élelmezésének időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat kedden Sárvári Bertalan ezredes, a Magyar Néphadsereg hadtáp szolgálatának élelmezési főnöke. Elmondotta, hogy a néphadsereg tudományos kutatói — szorosan együttműködve a polgári tudományos kutatóintézetekkel — kidolgozták a katonák élelmezésének táplálkozásélettani követelményeit, különös tekintettel a most bevonuló 18 éves, még fejlődésben levő fiatalokra. A bevonulóknak napi 3900 —4100 kalória értékű élelmiszert biztosítanak. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy ez a kalóriamennyiség tökéletesen elegendő a fiatal katonák munkavégzéséhez és szervezetük fejlődéséhez. A statisztikai adatok szerint a „kiskatonák" átlagos évi súlygyarapodása mintegy 3—4 kilogramm volt. A katonák jelenleg naponta háromszor étkeznek. A jövőben a reggeli és az ebéd közötti hosszú étkezési szünetet úgy akarják csökkenteni, hogy bevezetik a „zsebben hordható" C-vitaminos nápolyi, szőlőcukor, gyümölcs-koncentrátum adagokat. Több egységnél egyébként már önkiszolgáló éttermek működnek, s előreláthatólag két éven beiül az egész néphadseregben áttérnek az önkiszolgáló éttermi rendszerre. Az előadó ezután részle.tesen szólott a Magyar Néphadsereg kisegítő gazdaságainak eredményeiről. E gazdaságok jelentősen elősegítik a katonák élelmiszerellátásénak minőségi javítását. 196f-ben 22,7 millió forint értékű termékkel járultak hozzá a katonák élelmezéséhez. A sajtótájékoztatón ezután bemutatták a Magyar Néphadseregben rendszeresített különféle konzervtípusokat, amelyek jelentős részét már használják. Bemutatták a higiénikusán csomagolt félkész és kész élelmicikkeket, s a tartósított kenyeret is. Végül az újságírók megtekintették a „gulyáságyúkat" amelyeket gázolajjal fűtenek, s ezekben a félkész ételek menet közben 35—40 perc alatt megfőzhetök. (MTI) Debrecenbe kéne menni... Hogy kinek, minek? Hát a benyújtott panasznak, pontosabban: a Szegeden benyújtott panasznak. S nem ám a hagyományos pulykakas-vétel céljából, hanem azért, hogy ottan az Arany Bika városában annak rendje, módja szerint iktassák, kivizsgálják, s aztán a kész aktát visszairányítsák ide, a Tisza partjára. Annak, aki netán nem értené az eddigieket, mindjárt elöljáróban megmondom: jómagam sem értem. De azért készséggel megmagyarázom, legalábbis azt, amit a dolgok vaskos burkából nagynehezen sikerült kihámozni. Az Alföldi Üzemélelmezési Vállalat naponta 7 ezer embert étkeztet Szegeden. A közétkeztetési kombinát székhelye azonban nem Szeged, hanem Debrecen, ahol nyilván szintén több ezer ember jóllakásához teremtik meg a feltételeket. Na már most az is előfordulhat néhanap, hogy a szegedi 7 ezer közül valakinek nem tetszik valami, s szerényen bár, de határozottan panaszra nyitja ajkát. Aztán persze be is csukja, mert ugye, mi másra való a panaszkönyv, abba kell beleírni, ami fáj. A panaszt pedig nyílegyenest továbbítják Debrecenbe, a központba. Csodálkozva olvasom ezt egy, a panaszügyek intézésével foglalkozó jelentésből. Mintha az a párszáz kilométeres utazás direkt jót tenne a panasz kivizsgálásának. világosabbá, áttekinthetőbbé változtatná az ügyet. Logika ez a javából; s tán van is benne valami. A messzeség ugyanis, úgy mondják, mindent megszépít. (Lehet, hogy még a számokat is? Egy esztendő alatt ugyanis — a népi ellenőrök megállapítása szerint — mindössze 12 panaszt menesztettek Szegedről, Debrecenbe.) Egy bizonyos: a szegedi hálózatban felmerült kifogások csak annyiban intézhetők el jobban Debrecenben, amennyiben az ottani sérelmek orvoslására kedvezőbb-alkalmasabb lehet a Tisza-parti klíma. Véleményünk szerint az itteni kirendeltség vezetőinek legyen joguk — sőt kötelességük — a területükön előforduló hibákat már melegében megvizsgálni, s intézkedni, hogy ismételten ne fordulhassanak elő. Már csak a nagyobb önállóság új mechanizmusi elvének szelleme szerint is. No meg azért érvényben van még az a régi igazság, hogy közelről sokkal jobban, alaposabban meg lehet néznivizsgálni a dolgokat. S. M. Sarolta életrekeltése Óvatosan, miként az avatott kezű restaurátor, Leonardo szelleméhez — művészi alázattal a kései tanítvány tiszteletével faragja ki újra, szinte hangjegyről hangjegyre, a szegedi karmester Erkel megsárgult kottalapjairól a hajdanvolt Saroltát. Sarolta, a honfoglaláskori magyar történelembe, Géza fejedelmi udvarába álmodott vígopera szépnevű szerelmese, akinek kezéért a kurtább rangú Gyula vitéz már akkor sem udvarolt kisebb eséllyel a magyarok fejedelménél — először 1862 nyarán mutatkozott be a Budapesti Nemzeti Színház közönségének. 1901. január 24-én még díszletestül, kellékestül átsétált az Operaházba, de alig tíz fellépése után végképp elhallgatott. A Sarolta, Erkel Ferenc vígoperája azóta a múzeum kriptájában ad acta várta súlyos évtizedek tovalépő csendjében hogy egyszer majd valaki föléhajol és életrekelti, mint a mesében. Az újraélesztési folyamat megindult. Ahogyan Kókai Rezső 1962-ben átfésülte, kicsinosította a Brankovics Györgyöt — fogott hozzá a rádió megbízásából Vaszy Viktor, a szegedi színház igazgatója a Sarolta restaurálásához. Librettóját — Czanyuga József eredeti szövegkönyve nyomán — a „féltéglás magyarkodás" eposzi hevületétől, drmaturgiai görcseitől megtisztítani Romhányi József vette kézbe, s az inkognitós Géza fejedelem udvara négy évszázadot vénülve Mátyás király környezetébe költözött át. — Most készülnek a partitúra mtkrofelvételei a Nemzeti Múzeumban — veszi át a szót Vaszy Viktor —, s ha elküldik, többet tudok mondani. Pillanatnyilag úgy látom: az opera számai lényegében érintetlenül maradnak, inkább utócsiszolásra szorulnak, ahol a szövegkönyv kivánja. recitativókat írok hozzá és két új számot, Erkel hagyatékának felhasználásával. A műhöz csak gondos stílustanulmányozással szabad közelíteni, az eltagadhatatlan olaszos hatásokat ízlésesen bennehagyni, ugyanakkor vigyázni, hogy a korszerűség követelményeinek eleget tegyünk. Száz év alatt sokat változott a zeneszerzés technikája, ezt a Sarolta átdolgozásánál sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ám hangsúlyozni szeretném, Erkel szellemét tisztelve olyan finom kézzel nyúlunk az operához, miként a régész egy ásatáskor feltárt értékes lelethez. A Sarolta ugyanis Erkel egyik legsikeresebb operafakturája — reméljük, nem cáfol majd ránk az elkészült anyag. Hangnemi módosítások, modulációs finomítások, a kvartettből tercett lesz, a dübörgő akkordok szellősebben, kecsesebben simulnak egybe. Vaszy Viktor néhány percre zongorán is bemutatta, hogyan éled életre félszázados álmából Sarolta — a háromfelvonásos vígopera. N. I. Gabona—liszt csere A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki a kenyérgabona és liszt cseréjéről. A miniszteri rendelet az 1962-ben kiadott intézkedést módosítja. Leglényegesebb változás, hogy a 15 százalékos „őrlési díjat" 8 százalékra csökkentették. A malmok és a liszt cseretelepek ezentúl egy mázsa kenyérgabonáért nem 85 kiló, hanem 92 kiló búza őrleményt adnak. Egy mázsa rozs ellenében is 92 kiló rozsőrlemény jár. A miniszteri rendelet előírja: a vegyszerekkel kezelt, csávázott kenyérgabonát üsztcserére felajánlani tilos. Értesítjük kedves vendégeinket. hogy a Kiskoros* halászcsárdában t. hó 10-én magyarnóta-estet rendezünk Énekel: SZŰCS SÁNDOR magyarnóta-énekes. Belépődíj nincs! Asztalfoglalás az üzletvezetőnel. SZEGEDI EÖJLDMÜ VESSZŐ VETKEZET 54 967 SZERDA, 1968. JÜLIUS 10. DÉL-MAGYARORSZÁG