Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-09 / 159. szám

Szovjet erdészeti küldöttség V. 3. Rubcovnak, a Szov­jet Állami Erdőgazdasági Bizottság elnökének vezeté­sevei hétfőn szovjet erdé­szeti küldöttség érkezett ha­tónkba. A vendégek 10 napon át tanulmányozzák a magyar erdőgazdaság és fa­ipar szervezetét, termelési és vezetési módszereit, több faipari üzemet, erdőgazda­ságot és kísérleti üzemet látogatnak meg, Sopronban felkeresik az erdészeti és faipari egyetemet. A szovjet erdészeti kül­döttséget hétfőn fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi mi­niszter. II BNV-tttI a legújabbakig Kisipari szövetkezetek az ipari vásáron A nagymúltú ipari se­regszemlén, a Szegedi Ipari Vásáron és Kiállításon idén is ott lesznek megyénk kis­ipari szövetkezetei, s termé­szetesen jónéhány országo­san is elismert, rangos ktsz is. A szövetkezetek legjobb, legmutatósabb termékeiket állítják ki, a Budapesti Nemzetközi Vásáron be­mutatott áruk éppúgy meg­találhatók listájukon, mint a legfrisseb újdonságok. Mi­vel az érdeklődés fölkelté­sére, piackutatásra, üzletkö­tésre idén még tágabb fó­rum kínálkozik, a szövetke­zetiek méginkább élnek ezekkel a lehetőségekkel. A Szegedi Vas- és Fém­ipari Ktsz látványos fejlő­dését esztergapadok, fúró­gépeik, laboratóriumi beren dezések képviselik majd a közös szövetkezeti pavilon­ban. A síkkötőgép, valamint két komplett laboratóriumi felszerelés — az elektro­mágneses és a szikraforgá­csoló laboratórium — azért is külön figyelmet érdemel, mert elismert találmányok alapján készítették őket. Ugyancsak ott lesznek a vásáron a Szegedi Szer­számkovács Ktsz gyártmá­nyai is. Mintegy félszáz fo­góféleséget gyárt és állít ki a szövetkezet, amely szin­tén sofcat fejlődött az el­múlt években. Szinte min­den szakmában használato­sak készítményeik. „Export­fogó" export fogóknak is 'r mondhatók eaek a szerszá­mok, ugyanis termelésüknek mintegy 70 százaiélkáért Szakszervezeti Űj székházat kap a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsa Szegeden, az Esz­perantó utcában. A felső képen látható épület négy­szintes lesz, s szépen illesz­kedik az átalakuló rókusi vá­rosnegyedbe, A SZOT fi­nanszírozásával készülő szék­házra nagy szükség van, mert a jelenlegi Tolbuhin sugárúti épületben helyezik el a területi szakszervezeti oktatási központot, ahol négy megye szakszervezeti tiszt­ségviselői tanulnak. A ki­bővített területi iskolában új konyhát, éttermet és la­kószobákat alakítanak ki. Az SZMT székházát a Csongrád megyei építőipari Vállalat dolgozói építik, s még ebben az esztendőben átadják rendeltetésének. kapnak értékes valutát a j szövetkezetiek. A ktsz szá- i mos újítást alkalmazott a munka meggyorsítására, a vásáron már az így elért jobb minőséget mutatja be. Az Univerzál Vegyi, Kul­túrcikk és Szolgáltató Ktsz tevékenységét egész sor ismert és új termék szem­lélteti majd a pavilonban. Kiállítják a szintetikus gyöngyházpasztát, ezt a szegedi találmányból ké­szített kelendő terméket, s háromfajta gyöngyház-kö­römlakkal is bemutatkoz­na!:. A Közel-Kelet arab or­szágaiban széles vevőkörre találtak eaek a szegedi ké­szítmények. Megtalálhatók lesznek az ipari kiállításon a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz műbőr és plasztik női táskái. A vá­sáron új vonalú, színes di­vattáska-kollekciót állítanak ki. Az Április 4. Cipő- és Papucskészítő Ktsz a mo­dern férficipők mellett a hagyományos, színes, dí­szes szegedi papucsokat is bemutatja az érdek lődők­nelc. Eloxált alumínium edé­nyeket, politechnikai szer­számkészleteket állít töb­bek között a Szegedi Tö­megcikk Készítő Ktsz. De a Cserépkályhakészítő és Ja­vító Ktsz is bemutatja be­építhető és hordozható cse­répkályháit. S. Hl. Csepel kooperál A Csepel Művek kerék­! pár- és varrógépgyára sza­j ksosítási tárgyalást kezdett j az NDK Texima gyárával. A csepeliek a következő években jelentősen fejlesz­teni akarják a konfekció­ipari gépek gyártását, bő­vítik azok választékát, a | Texima pedig kész arra, j hogy néhány konfekcióipari 1 géptípus gyártásáról le­mondjon Csepel javára. Már most jobb lehetne! Szeged tejellátásáról A tej és a tejtermékek fogyasztása ugrásszerűen nő szerte a világon. Nálunk az utóbbi 30 évben kétszeresére nőtt a tej és a vaj, ötszörö­sére a sajt fogyasztása. Sze­ged lakossága 35 ezer liter tejet vásárol naponta, s ez a mennyiség 30 százalékkal több a tíz évvel ezelőttinél. Divat-e ? Nem divatból nő a tejfo­gyasztók száma. Emberi lé­tünkkel egyidős, s talán minden egyébnél fontosabb táplálékunk a tej. A tudo­mányos meghatározás szerint biológiai értéke igen jelen­tős, fehérjéi élettanilag nél­külözhetetlen anyagokat tar­talmaznak. Ha hasznos tu­lajdonságait vessszük figye­lembe, azt kell mondani, hogy még több tejre lenne szükség, még többet kellene forgalomba hozni. Sőt, az édesség- és konzerv-, meg italvásárokhoz hasonlóan direkt propagandát kellene csinálni a tejnek és a tej­termékeknek. Az üzletek többségében azonban csak reggeli órák­ban árusítanak tejet. Miért nincs friss tej a boltokban állandóan, akár az esti zár­órát közvetlenül megelőző órában is? Az észrevétel, a kérdés helytálló. Még a kánikulai időszak sem indokolja a tej­hiányt. Az üzletekben ott a tej tárolására alkalmas hűtő­szekrény. Ahol ez nem ele­gendő, mód van a napközi tejrendelésre is. Ezekben a forró napokban sajnos elég gyakran savanyodik meg a tej, válik vizessé a tejföl, még mielőtt a vásárlóhoz ke­rülne. A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat szegedi üzeme régi, elavult, a követelmé­nyeknek nem minden tekin­tetben megfelelő. Éppen ezért sürgeti a vállalat az új tejüzem építésének mielőbbi befejezését. A lakosság ellá­tására való törekvést mu­tatja, hogy növelték a tej minőség szerinti választékát. Jelenleg ötféle tejet hoz for­galomba az üzem. Délután is Egy hónap óta — 36 sze­gedi üzlettel kötött meg­| egyezés alapján — az igény­nek megfelelően nemcsak reggel, hanem délután is szállít tejet az üzem. A bol­tosnak módjában van még Í délben is bejelenteni a dél­utáni tejrendelést. Sajnos, az üzletek vezetői nem megfe­lelően élnek ezzel a lehető­séggel: naponta mindössze 1500 liter tejet rendelnek délutánra a 35 ezer literből. Pedig ez a tej aznapi fejésű, frissebb, mint a reggel for­galombahozott. Újabban azt a lehetőséget is biztosítja a tejüzem, hogy az el nem adott tejet eredeti értékben visszaveszi az üzletektől. Ilyen körülmények között elvárható, hogy még este is lehessen friss tejet vásárol­ni. Az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat vezetőinek meg kell találniuk a módját, hogy az üzletvezetőket rá­szorítsák a délutáni tejren­delésre! Választék és kedvezmények Bővült a tejtermékek vá­lasztéka, némelyiknek javult a minősége is tavasz óta. A 4,20-as poharas tejföl 16 he­lyett 18 százalék zsírt tartal­maz, a vaj zsírtartalmát 80­ról 82 százalékra emelték. Különleges túró- és sajtfélék kerültek forgalomba, s már több mint 30 féle sajt közt válogathat a fogyasztó. A dobozos sajtok „merészebb" rendelését azzal is támogatja az ipar, hogy a szavatosság lejárta előtt, tehát két hóna­pon belül visszaveszi a ke­reskedelemtől, ha nem tud­ták eladni. A tejipari vállalat a kül­területi boltok tejforgalmát azzal is segíti, hogy ha nincs a boltnak hűtőszekrénye, köl­csönöz (csak tej és tejtermék hűtésére!), olyan feltétellel, hogy a bolt 1970 végéig meg­vásárolja a kölcsönvett hűtő­gépet. A Szegedhez tartozó külterületi boltok közül ed­dig 22 vette igénybe ezt a kedvezményt. Reklámot kell csinálni a tejnek, s ebben az ipar mel­lett a kereskedelem tehet a legtöbbet. Azzal is, hogy hi­giénikusabb elhelyezést és kezelést biztosit azzal is, hogy a nap minden órájában árusít tejet. Ehhez majd az új tejüzem adja meg a tel­jes lehetőséget. Hasznos len­ne, ha saját szaküzleteket is nyitnának Szegeden. Az elmondottakból kiderül, hogy nem lehetünk elégedet­tek Szeged tejellátásával. Mind az iparnak, mind a kereskedelemnek sok erőfe­szítést kell még tenni azért, hogy elegendő és jó tej és tejtermék között válogathas­sanak a szegediek! K. J. Somogylné felvételei Egy korsó ezüst A Vas megyei Ivánc köz­ségben alapozás közben ezüstpénzeket tartalmazó korsóra bukkantak. A vasi múzeumok kutatói kiszáll­tak a helyszínre, és megál­lapították: a korsó 1447 da­rab ezüstpénzt tartalmaz, amelyeket 1632—1635 között vertek. A legérdekesebb érméken III. Ferdinánd császár és fia, Lipót a későbbi uralkodó arcmása látható. Az értékes leletet a szombathelyi Sa­varia Múzeumba szállították. A tulajdonos fizet Rendelkezés a magánkereskedői árakról Több olvasónk szóvá tette mostanában, hogy a háztu­lajdonosok — elsősorban a magánházakban — a lakók­ra akarják áthárítani a víz­díjat, valamint a szemétfu­varozás költségeit Természetesen a díjakat megváltoztató új rendelet sem engedi meg azt hogy az ingatlantulajdonosok át­hárítsák az említett költsé­geket. Erre változatlanul ér­vényes a Szeged mj városi tanácsa V/1959-es rendelete, amely egyértelműen megfo­galmazza, hogy a vízdíj a tulajdonost terheli. Ugyan­csak tanácsi döntés igazít el a szemét elfuvarozás teher­viselésében is, a 3/1961. szá­mú rendelet szerint a sze­mét fuvarozási díjat az in­gatlan tulajdonosának, illet­ve kezelőjének kell megfi­zetni. Vannak olyan házak, ame­lyekben házfelügyelőt alkal­maznak. Ebben az esetben a lakók a bér 5 százalékát ki­tevő összeget fizetnek úgy­nevezett házfelügyelői díj és szemétpénz címén. Mindez nem az elfuvarozásért jár — tehát továbbra is érvényes: nem tévesztendő össze a szolgáltatások költségeivel. iá Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke utasítást adott ki a magánkereskedői árak szabályozására. A rendelkezés értelmében a fix és a maximált hatósá­gi árforma a magánkereske­dőkre akkor vonatkozik, ha az így kategorizált árut az állami és szövetkezeti nagy­kereskedelemtől, az ipartól, ktsz-ektől, mezőgazdasagi nagyüzemektől szerzik be. Egyéb beszerzési források esetén szabad árat alkalmaz­hatnak. Mellőzhetik a fix vagy maximált árformát a mezőgazdasági nagyüzemtől vásárolt mezőgazdasági ter­mékek, élelmiszerek, élvezeti cikkek esetén, az úgynevezett hatóságilag korlátozott ár­formák azonban a magánke­reskedők által forgalomba hozott élelmiszerekre és él­vezeti cikkekre mindenkép­pen érvényesek. A beszerzési forrástól függetlenül nem kö­telező a maximált ár a ma­gánkereskedői ruházati szak­mában. Bárhonnan vásárolja az árut a magánkereskedő, fix áron kell eladnia az utasítás­ban külön felsorolt 11 féle cikket. Ezek a következők: étkezési zsír, liszt, normál fehér kristálycukor, 1 kilo­grammos előrecsomagolt fi­nomított kistálycukor, nor­mál kockacukor, kimért por­cukor, finom fehér kenyér, fehér kenyér, vizes zsemle, tejeskifli, szelvényes és szeg­letes fenyőfűrészáru. Mindenfajta használt cik­ket vagy anyagot szabad áron hozhatnak forgalomba j a magánkereskedők. Ha az állami kereskedelmi felügyelőség a méltánoys ! hasznot meghaladó nyereség miatt a kereskedő ellen fel­jelentést kíván tenni, előze­tesen be kell szereznie a fo­gyasztói ár megállapítására illetékes árhatóság szakvéle­ményét. (MTI) Népfront­delegációnk Szlovákiában A Hazafias Népfrontnak — Erdei Ferenc főtitkár vezetésével — a Csehszlová­kiában tartózkodó küldöttsé­ge hétfőn Pozsonyban láto­gatást tett a Szlovák Tudo­mányos Akadémián, s ott megbeszélést folytatott an­nak tudományos főtitkárá­val, dr. Emil Spaldonnal mezőgazdasági jellegű kér­désekről. Délután Erdei Ferenc és a küldöttség többi tagja a Szlovák Nemzeti Tanácshoz látogatott el. ahol Ondrej Klokoc, az SZNT és a Szlo­vák Nemzeti Front elnöke fogadta őket. A két ország különböző problémáiról tár­gyaltak. KEDD. 1968. JÚLIUS 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents