Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

Szeged bolygói 17. Kistelek „Maxi"-bolygó. Saját vontási körzete van. Járási rangú, város. Négy főutcáján nagy a forgalom. A nemzetközi műút kettészeli, 5 egyben a közvetlen belterületnek városi jelleget ad. De távolodva a központból homokos. elhanyagolt utcák, járda nélküli utak bizonygatják a falusiusságot ts. Itt-ott nádasházak tűnnek elő, egy mindjárt a főúton, ablakába kiírva: „Társasház építéséhez társat keresek". Katonasirok A temető nagykiterjedésű. A kápolna közelében rendezett. gondozott sírok tűnnek elő, némelyik egy-egy kő-, betonkolosszus. Kinek hogy tellett. Kicsit távolabb bekerítve, a gyomoktól eltakarva a katonasirok. Mindjárt a bejárat mellett a névtelen magyar katona sírját rendbetartják, • -de a többinek mintha nem lenne hozzátartozója. Szovjet katonák ls estek el ezen a tájon. Emléküket őrzi most a központban levő emlékmű. Tavaly még eléggé elhanyagolt, vaskerítéssel körülvett, bozótos hely „díszlelt" itt. Társadalmi munkában a lakosság hangulatossá, széppé varázsolta e részt és felépült a síremlék. Amikor szorgoskodtak a falubeliek, mindig akadt néhány ember, aki jártábankeltében elidőzött. Nézte, mit müveinek a többiek. Mindjárt a templom mellett, az 1918-as emlékmű mellett dolgoztak a gépiek is, betonelemeket helyeztek el, alapnak. Szovjet katonák is jöttek az építkezéshez segitkeznl. Megtörtént az átadás. Szép ünnepség volt.. Rengetegen részt vettek rajta. Három napra néhány részeg fiatalember a virágokban és a koszorúkban kisebb kárt tett. Mindenki fölháborodott Azok az idősebb asszonyok is, akik azelőtt tgen-igen ágáltak, hogy odakerüljön mindjárt a templom mellé az emlékmű. Tüesköt-bogarat kiabáltak a fiatalokra. A falu elítélte a garázdálkodókat. Kinőtt ruhák A 12 ezer 23 hold közigazgatási területen 8925 lélek él. A belterületi utcák hossza 30 és fél kilométer. Itt 2466 ház helyezkedik el. Évente 35—38 új házzal gyarapodik Kistelek. Személygépkocsikból 177-et, nagymotorokból 202-t, televízióból 712-t, rádióból pedig 1958-at tartanak. A takarékban 26 millió forintot őriznek. Jó újságolvasók. DélMagyarországból 324, Szabad Földből 368, Népszabadságból 269 jár naponta. Természetesen sok folyóirat is. Egyre nagyobb az érdeklődés a mezőgazdasági szaklapok Iránt. Tanácsháza, művelődési ház, három templom, rendőrőrs, tűzoltóság, pénzügyőrség, négy termelőszövetkezet, gépjavító állomás, OTP, posta. TBC-gondozó intézet, AKÖV, autóbuszállomás, vasútállomás, takarékszövetkezet, TÜZÉP-telep, terményforgalmi vállalat, két gyógyszertár, három orvosi rendelő, szülőotthon, állatorvosi rendelő, fmszközpont, erdőgazdaság, tíz élelmiszerbolt, két ruházati, 7 iparcikküzlet többek között, vagyis összesen 33 bolt, presszó, cukrászda, három étterem, kenyérgyár, GELKA, pincegazdaság, ktsz, a tejipari vállalat üzeme, DAV, a szentesi vízmű kirendeltsége, könyvtár és hat iskola, három külterületi, két óvoda, bölcsőde alkotja az általános képet. összesen 127 kisiparos, kiskereskedő található. Jellegénél fogva nagy a falu vonzási körzete, egészségügyi, gazdasági, kulturális központ, Kinőtte a régi ruhát, ma már városi gondok feszítik. így az iparosodás. Kevés különösen a nőket foglalkoztató munkalehetőségek száma, bar a tápéi és csongrádi háziipari szövetkezet sok bedolgozót tart itt. Mindenesetre rengeteg pénz kellene, hogy észrevehetőbben csinosodjék, gazdagodjék Kistelek. A falak között A lakosság 25 százaléka külterületen él. A keresők száma 4810. s közülük 2525en a mezőgazdaságban te•vékenykednek. Igen sok azoknak a száma, akik évről évre rendszeresen eljárnak messzi vidékekre, különösen a vasúthoz. Mezőgazdasági jellegű a község, bár a kezdetleges ipar is fellelhető. A hagyományos kultúrák mellett divlk a szőlő, gyümölcs, a kertészkedés. a fűszerpaprika. De korántsem úgy, mint Balástyán, Szatymazon. A közös gazdaságok sokat fejlődtek és most már lerakták az alapokat, amelyekkel jó eredményeket érhetnek el. A megélhetési források, lehetőségek tehát különbözők. Ez megmutatkozik az emberek gondolkodásmódjában. Példák: egyre több a szocialista brigád az üzemekben, szövetkezetekben, ff Jelenleg 48 brigádot számlálnak. Hires a November 7. nevet viselő, földművesszövetkezeti dolgozókból álló kollektíva. Megbetegedett az egyik társuk. Szó nélkül áp>olták gyermekét, gondozták, tisztán járatták, amíg ő meg nem gyógyult. A rétegződés ma is megtalálható; alapja autó, új ház, lakáskultúra. Ugyanakkor mintegy 100—120 ember él rendszeresen napszámból, ők a mosolygó jánosok. akik napi 120—150 forintért szőröstől-bőröstől eladják magukat. A kisiparosok, főleg lakatosok, kőművesek egzisztenciának számítanak. Fut velük a „cocó", jó hozzájuk a szocializmus. Nagyon is. Sokszor már nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel. A legtöbben elzárkóznak a társadalomtól, a közösségtől. Egy eset: vacsorát szerveztek az iparosok. Egy-két nagyhangú közülük nemhogy nem ment el, de ellenvacsorát rendezett. Húszan-harmincan összejöttek, teleették magukat. Mozgalmi hagyományok Kistelek Jelentős szerepjet játszott a Tanácsköztársaság ideién, Fekete Józsefet, aki a direktórium vezetője volt, s utcát neveztek el róla. Balástya közelében végezte ki a fehérterror. 1919-ben — a mostani moziban — esküdtek fel a vörösőrök. Nem feledkeznek meg a dicső múltról, összegyűjtik a munkásmozgalmi hagyományokat.. Az elmúlt napúikban Kelebiáról, Kelemen Lászlótól jött levél, aki vörösőrként szolgált itt Kisteleken. Meghívták a jövő évi nagy ünnepségre. írtak Moszkvába ÜL Az elesett szovjet katonák hozzátartozóit keresték, ősszel, október 16-án kedves vendégeket fogadnak majd, M. Gracseva és Sz. Klebanovics hozzátartozóit. Vonatok Szombatonként rengetegen hazajönnek, a vonatozók. Jönnek a messziségből, isznak, kártyáznak a vonatokon, örülnek a családnak, s máris munkába parancsolja őket a hétfő. Ezernél is többen vannak. Jönnek az autók is. Szegedről, meg másfelől. A teherautók. Megállnak mindjárt a templom előtt, a főutcán és a munkaruhás emberek leugrálnak. Indulnak haza. Este van. Másnap pihenhetnek. Sz. Lukács Imre J

égeső elé nem akkor szoktak harangozni, amikor már a földön kopognak a jégdarabok, hanem jóval előbb: amikor a látóhatár szélén feltűnnek a gyülekező viharfelhők. Másképp a harangszónak nyilvánvalóan nincs, nem is lehet értelme, hatása. Ha nem időben szólal meg, a jég elveri a termést Mi most itt jégeső elé akarunk harangozni. Ügy, ahogyan az évszázados tapasztalatokon alapuló népi bölcsesség megtanított rá, tehát időben, amikor még nem zuhog, de már a horizonton megjelennek az első felhők. Persze ne gondoljon senki valóságos égiháborúra, igazi jégesőre. A szegedi nyár régen volt olyan felhőtlenül kék, mint az idén, A mozik műsoráról lesz sző. Ott gyülekeznek a felhők. Bár a jégeső valószínűleg még messze van, s reméljük, nem is lesz, de azért azt hisszük, itt az ideje, hogy megszólaljanak a harangok, itt az ideje a tiltakozásnak. Nem várhatjuk tátott szájjal, hogy a jég elverje a termést Aki ismeri lapunkat tudja, hogy hosszú évek óta eléggé kilátástalan harcot folytatunk ebben az ügyben. Tucatnyi cikket tudnánk kapásból felsorolni, amelyek — sajnos, majdnem teljesen eredménytelenül — mind a mozik langyos műsorpolitikájót bírálták, főképp>en amiatt, hogy a művészi filmeket a csak szórakoztató művek javára következetesen háttérbe szorítják. Most azonban nem ennek a régi küzdelemnek egyszerű folytatásáról van szó. Megváltozott a helyzet, új veszélyek tűntek fel. Emlékszünk még. hogy annakidején, amikor az új mechanizmus kulturális összefüggéseiről megkezdődtek a viták^ tanácskozások, többen aggodalmaikat is kifejezték. Igénytelenné válik, elkommerclalizálódik a kulturális élet — mondták. Mi akkor megnyugtattuk őket Aztán mi történt? Nem, nem lett igazuk. Elég egy pillantást vetni kulturális életünk egészére, hogy megállapíthassuk, nincs nagyobb baj, nem kell jégeső elé harangozni. Sajnos azonban a mozik kivételek. Műsoruk az utóbbi fél esztendőben, de különösen az elmúlt negyedévben — vizsgáljuk csak meg a szegedi filmszínházakat — a korábbi esztendőkhöz képest is feltűnően elsekélyesedett A közepes, vagy még inkább a gyenge filmek uralják a mozik műsorát Jó, igazán jó film szinte nincs is. Minderre feltette a koronát a Melyik úton járjak? című film vetítése, amely olyan bárgyú életfilozófiát fejez ki, hogy nincs az a „bátor" mozis, aki néhány évvel ezelőtt be merte volna mutatni. Mindezt néhány hete, röviden, e hasábokon szóvátettük. De úgy látszik, teljesen hatástalanul. Pedig ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, csakugyan károkat okoz, mint a jégeső. A mozik természetesen olyan filmeket játszanak, amilyen van, amilyeneket kapnak. Ezért ez a bírálat nem a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalatnak szól, hanem azoknak a szerveknek, amelyek kiválasztják, megvásárolják a vetítendő filmeket. Vagy ők dolgoznak ugyanis rosszul, vagy pedig a világ filmművészete változott meg, hirtelen, egyik napról a másikra, s már nem csinálnak jó filmeket Ezt azonban nem hisszük. A

z illetékesek nyilván azt gondolják, hogy ezek a sekélyes, gyenge filmek vonzzák a közönséget Személyes tapasztalataim is ellentmondanak ennek. Amikor például a Melyik úton járjak? eimű filmet néztem, nagyon kevesen voltunk a nézőtéren, s még kevesebben, amikor a másik hasonlóan gyenge filmet a Kánkánt vetítették. A nézők csak a jó szórakoztató filmeket szeretik. Hát akkor mi ez? Se anyagi haszon nincs belőle, se művészi siker. Mondom, még nem zuhog, még nem halljuk a jég ijesztő kopogását A fejünk felett talán — mint mindig vihar előtt — ragyog a nap. De a látóhatár szélén már megjelentek az első viharfelhők. Ezért kell harangozni. Hogy elkerüljön bennünket a jégverés, 0. Lh Válaszol az illetékes Június 5-én A színvonal marad című cikkünkben sajnálkozással irtunk arról, hogy a vendéglátó vállalat néhány üzletét alacsonyabb osztályba kellett sorolni, mert nem érte el a kívánt színvonalat. Szabó József. a vállalat igazgatója cikkünkre a kővetkezőket válaszolta: „A szín vonal vizsgálatot vállalatunk végezte el, s utána úgy ítéltük meg, hogy alacsonyabb árért lényegében az előzővel azonos színvonalon nagyobb lehet a forgalmunk ... Kétségtelen, hogy kevés Szegeden az első osztályú, illetve a különleges nívójú vendéglátóhely, de úgy látszik, ami van. az pillanatnyilag elegendő. A mi elvünk: szerényebb ár, nagyobb forgalom". (A szerkesztőség megjegyzése: azért mégis sajnálatos, hogy a megyei vendéglátó vállalatnak Szegeden csak másod- és annál alacsonyabb osztályú üzletei vannak. Kellene és lenne is forgalma a reprezentatív üzletnek is, ha azok valóban elérnék az első osztályú vagy az osztályon felüli követelményeket.) Szamóoatormelök flgyolmébo / Pótlólag biztosított FÖLD1EPER-PALANTAK a Madame Moutot helyett ajánlott modern fajtákból krrlátozoft. mennyiségben július 8-ig előjegveztethetők az újszegedi MÉK felvasárlótelepen (Szövő utca 1. sz.) augusztus-szeptemberi szállítással! HK. 221 Figyelem! Figyelem 4 EV VTAN ÜJRA SZEGEDEN o kisteleki Blrkaosárda JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI OTTHON UDVARAN (Vörösmarty u. 5.) Nyitás: július 6. Nyitva: minden nap 9 órától éjjel 01 óráig. Állandóan kapható: bográcsos Termelői borok birka pörkölt. Sörkülönlegességek alföldi töltött káposzta Üditö italok Mindenkit szeretettel várnak: a Birkacsárda dolgozói A Tisza Szálló bárja nyitva 22 órától 4 óráig VÁRJA ÖNÖKET A KÁRPÁTOK ALJÁN A kanyargó Tisza partján VASÁRNAP. 1968. JŰLIUS 7. Több száz kilométert tesz meg szovjet földön a Kárpátokban eredő szőke Tisza, míg Szegedig ér. Akár a Tisza magyar szakaszán, itt is új élet pezseg. Festői hegyek, falvak és gyorsan iparosodó városkák, nagyüzemi módszerekkel működő, sokágazatú, gazdag kolhozok terülnek el partjain. Ezek közé tartozik a péterfalvi Határőr Kolhoz is, melynek élén Bíró Andor, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője áll. öt község tartozik kötelékébe, határa több mint 3 ezer hektárt tesz ki. Lapozgassunk a Határőr Kolhoz krónikájában! Az egyik képen Ari Károly idős kolhoztag. Húsz évvel ezelőtt ő állt a fiatal kolhoz élére. Miről álmodoztak akkor az itteni parasztok? Arról, hogy nehéz munkájukon gépek könnyítsenek, hogy a Tisza áradása ne hiúsítsa meg reményeiket, ne tegye tönkre munkájuk eredményeit, hogy a föld gazdagon szolgálja meg fáradságukat, hogy bőségben és kulturáltan éljelek. Teljesültek-e vágyaik? A felismerhetetlenségig megváltozott a vidék. A töltések, gátak véget vetettek a Tisza szeszélyeskedésének. A munka könnyebbé, termelékenyebbé vált. Az ország hatalmas technikával látta el a mezőgazdaságot... Csizmár Mihály egykori autodidakta gépész a múltban idegenben keresett munkát. Ma a traktorosbrigád vezetője: 31 traktor, 16 kombájn, mintegy 200 függeszthető szerelvény tartozik „birodalmához". A kolhozban több mint 150 gépkezelő működik. Az ő érdemük, hogy a földművesek gyorsan végeznek a teendőkkel, s veszteség nélkül takarítják be a termést. A szemes terményekben a 30 mázsás hektárhozamok megszokott jelenséggé váltak. A kohlhoz tagjai büszkék az állattenyésztőkre. A farm területét aszfaltutak szelik keresztül, villanygépek segítik a fejőnőket. Valódi húsés tejgyár! Bőségben élnek a kolhozisták. A legutóbbi húsz évben 600 új ház épült. Tágas, kényelmes otthonok, Nézzünk be Seres Jenő traktoroshoz, Molnár Béla agronómushoz, az új házak más tulajdonosaihoz. Modern bútor, zongora, televíziókészülék ... Esténként kigyúlnak mind a három művelődési palota fényei. A péterfalvi 800 férőhelyes. Most egy új középiskola és kolhoziroda épül. A kolhoz tavaly több mint másfél millió rubel jövedelemre tett szert Sok-e ez? Mennyit fizetnek ki belőle a végzett munkáért? Egy állattenyésztő és gépkezelő havi átlag keresete meghaladja a száz rubelt. A növénytermesztők átlag havi 70 rubelt keresnek, meg amit részesedéskor kapnak. Több mint 400 kolhozparaszt nyugdíjat élvez. A fizetett szabadságot is bevezették. Molnár József traktoros nemrégen 30 napi szabadságon volt, s erre az időre 149 rubel „szabadságpénzt" kapott. Miért adták a Határőr nevet a kolhoznak? A gazdaság földjei a szovjet—magyar határ mentén terülnek el. A kolhoz több nemzet összetartó családja. Dolgoznak itt magyarok, ukránok, oroszok és más nemzetiségűek. Nem hiába mondogatják, hogy a barátság nem ismer határokat. Gyakran fordulnak meg itt vendégek a testvért szomszéd szocialista országokból — Magyarországról, Csehszlovákiából, Romániából Valóságos, nem formális tapasztalatcsere folyik itt. ... A kolhozkrónika viszszatükrözi a hétköznapok főbb vonásait: a falu új arculatát, a szovjet paraszt munkáját, új életét. A valóság jóval túlszárnyalta azokat az óhajokat és elképzeléseket, amelyekkel húsz évvel ezelőtt az itteni parasztok a kollektív gazdálkodás útján elindultak. Sokak munkáját kormánykitüntetésekkel jutalmazták. Sokan főiskolákon és technikumokban tanulnak. A gazdaság „saját", a vidék szülötteiből kikerült szakemberekkel rendelkezik. Jelenleg is több tucat fiatal tanul főiskolákon és technikumokban, többen kolhozi ösztöndíjat kapnak. A szerzett ismereteket a Határőr Kolhoz tagjai jó] kamatoztatják. Minden okuk megvan tahát arra, hogy örömmel fogadják a kolhoz közelgő húszéves jubileumát. Lusztig Károly A DEL-MAGYARORS/AG