Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

A VÁROSBAN MARAD A

ki szereti városát, szülőhelyét, örül minden apró változásnak, különösképpen ha ezek a változások' a várost méginkább várossá teszik, A fejlődés pedig örökérvényű, s az a jó, ha ebben mindenki tevékeny résztvevő lehet. A városnak vannak követelményei és kötelezettségei. Ennek is eleget kell tenni. Utat és csatornát épít, villanyhálózatot fejleszt, víz- és gázvezetékeket fektetnek az utak alá, hogy akik ott laknak, kényelmesen is lakhassanak. Csakhogy egy város nem lakóházakból áll csupán, hanem közintézményekből, gyárakból, üzemekből, vállalatokból és így tovább. A lakóház tulajdonosa adót fizet, a gyár is adót fizet. Kommunális adónak nevezik ezt a bevételi forrást. A tanacsnak pontosan rögzítenie kell bevételeinek összegét, s ehhez az összeghez meghatározott mennyiséget ad az állam. Köztudott dolgok ezek. Miért mondom mégis? Alább azonnal kitűnik. Több szegedi vállalat, köztük nagyvállalat is, olyan kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy engedjék el egykét esztendőre a kommunális adóját, mert ők is komolyabb beruházásokhoz látnak hozzá, például munkásszállodát építenek. A tanács persze nem tud eleget tenni az ilyen kérésnek, hiszen akkor valami más elhatározás szenvedne csorbát. A meghatározott összeget régen „elhelyezték". Ennél sokkal furcsább azonban, hogy a vállalatok elzárkóznak olyan létesítmények finanszírozásától, amelyek éppen az ő üzemük zavartalan munkájának is feltétele egyben. Ilyen többek között az a csatornarendszer, amely a nyugati városnegyedben épül. A tanács komoly összeget áldoz az említett csatornák építésére, de önmaga nem tudja fedezni a kiadásokat A Gazdasági Bizottságnak van olyan határozata, amely a tanácsok végrehajtó bizottságait felhatalmazza arra. hogy ilyen esetekben elrendelje a kötelező koordinációt, Ilyen joggal élt a szegedi városi tanács is, csak az a baj, hogy nem minden vállalat fogadta kedvezően az intézkedést. S éppen azok zárkóztak el, mondtak nemet, amelyek a legjobban érdekeltek az ominózus csatorna megvalósításában. Ilyen vezércikkben nem szokás, de felsorolom? a konzervgyár 3 millió 762 ezer forint, a megyei építőipari vállalat 154 ezer, a Szegedi Ruhagyár 779 ezer, a DÉGÁZ 282 ezer, az SZVSE 407 ezer forinttal lenne „érdekelt" a Kossuth Lajos sugárúti csatorna létrehozásában, de egyelőre hajthatatlanok. Egyébként ha már az adatoknál vagyunk, megemlítem, hogy ennek a csatornarésznek a költsége 9—10 millió forint, s az anyagi elosztás pontosan tükrözi az igénybevétel mértékét, tehát az érdekeltségeket is. A város egész, nem tagolódik szektorokra? egységes, gyáraival együtt. S az a nagyátmérőjű csatorna talán a vállalatoknak sokkal nagyobb érdekük, mint a „civil" lakosságnak. A konzervgyár mellett elfutó csőrendszernek lesz bizonyos kapacitása, de annak a kapacitásnak a nagyobbik felét a konzervgyári vízigény és szennyvíz elvezetés használja feL Továbbmenve: Wdobott"pénz lenne az a hozzájárulás? Dehogy, sőt a termelés zavartalan menetéhez is elengedhetetlenül szükséges beruházásról van szó. Csak mindenki olyasformán szeretné, hogy fizesse más, ezesetben a tanács. Ez a pénz, a pénzen létrehozott érték a városban marad —, mondta egy vállalati igazgató, aki nem húzódozott a hozzájárulástól, vagy a kommunális gdó befizetésétől. S neki volt igaza. A Telbuhin sugárúton épülő csatornával majdnem hasonló a helyzet. Az ott érdekelt vállalatok, intézmények egyelőre nemet mondanak. Az Öntödei Vállalatnak 651 ezer, a Sütőipari Vállalatnak 89 ezer, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak 249 ezer, a gépipari technikumnak 234 ezer, a 600-as Iparitanuló Intézetnek 246 ezer, a Gabonafelvásáról Vállalatnak 142 ezer forinttal kellene hozzájárulnia a számukra is nagyon fontos csatorna megépítésének költségeihez. S

ajnálatos a merevség. Már csak azért is sajnálaíato6, mert nincs olyan törvény, amelynek az előírása szerint a tanács a befizetést is kötelezhetné, adók módján behajthatná. Csak a koordinációra van jogköre, a beehajtásra nincs. De ahogyan a város a vállalaté, úgy a vállalat is a városé, s ebben az esetben nem lehet egymásra várni, csak a közös összefogás segíthet És "vannak erkölcsi törvények is, amelyek a vállalatokra éppúgy kötelezőek, mint az egyes embe' rekre: ne mással kapartassuk ki a sült gesztenyét, dolgozzunk és járuljunk hozzá mindannyian. GAZDAGH ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' DEL-MAGYARORSZÁG A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 158. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. július 7. u kiállítás Rekordszámú résztvevő — Nagyobb érdeklődés — Szakosított bemutatók Szorgos lakatosok, grafi- a Vedres István Építőipari körülményeket a vásár iroda kusok, kirakatrendezők vet- Technikum udvarára; a vas- is. A kiállítás területe több lék birtokukba a Horváth és fémipari ktsz brigádjai mint 12 ezer négyzetméter, Mihály utcát, az Építőipari helyszínen hegesztették ősz- a bemutatott termékek, vaTechnikumot, a Deák Ferenc sze a vasszerkezeteket, lamint pavilonok ebből 4700 ut)cát. a képtárat. Felállitot- Ugyancsak a legelsők között négyzetméternyit foglalták már a sárga vaskeríté- jelent meg a kiállítás szín- nak eL seket, és helyükre kerültek helyén a kisteleki földmű- ^ M gazdaság; mechaa vásári kapuk is. Alig két vesszövetkezet toirkacsár- nizmus hatására az ipari hét múlva megnyílik a Sze- dája. üzemek, vállalatok igyekezgedi Ipari Kiállítás és Vá- a Július 19 és 28 között nek minden lehetőséget megsár; a vállalatok, szövetke- nyitva tartó Szegedi Ipari ragadni termékeik propagázetek már hozzáláttak pavi- Kiállítás és Vásár ezúttal lására, a vásárlók igényeilonjaik építéséhez. nemcsak a rekord számú nek megismerésére. A SzeAz előjelekből arra lehet kiállítóval hívja fel a fi- gedi Ipari Vásár és Kiállítás következtetni, hogy az el- gyeimet. Megváltozott tar- jó alkalom erre, ezért múlt esztendőkhöz képest tama és külalakja, a BNVérdeklődés hez hasonlóan az országos nagyvállalatok iparágak szerint szakosi- is na^obb számmal jetották a kiállítást. lennek meg. a legnagyobb kíséri az idei szegedi ipari seregszemlét: több mint 124 kilállító küld- -Így például a bútoripar, Tavaly hiányzott a székeste el nevezését és bőven a textilipar, a gépipar, az fehérvári VIDEOTON gyár, akadtak jelentkezők még élelmiszeripar, a híradás- az ORION mellett most ez július első hetében is. A leg- technikai ipar termékei egy- a nagy híradástechnikai frissebbek azonban már a más mellett sorakoznak üzem is Szegedre hozza terhelyszínre érkeztek. A kép- majd. mákéit. Mellettük több új ^vbaatkötötta™wlÖVfcárva1a- Több « íbülettel Mvült a nagyállatot jelentkezett, uivacKotouarugyar, vala- . . területe 111101 Például a mezőgazdamint a Szegedi Ruhagyár vasar lcruletc' sági gépgyár, a Nagykőrösi szakemberei elkészítették a A jugoszláv kiállítók a Fa- és Pipaárugyár, a jugovitrinek faállyányzatát. A Jancsó Kollégiumban fog- szláv cégek közül a csantaszövetkezetek kiállító csar- tolnak helyet, s ugyanebben véri bútorgyár, valamint a naka is a hét végén került az épületben kapott méltó Metália csillárgyár Hódít a közös vállalkozás Fejlődő termékfeldolgozás a szövetkezetekben A MEM felmérte, hogy ket állított elő. Zöldségfel. miképpen alakult a szövet- dolgozásra a gazdaságok há- rábban más" célra használt kezeti gazdaságok élelmi- rom, gyümölcsfeldolgozásra gazdasági épületekben renszeripari tevékenysége és pedig a gazdaságok négy dezték be. Gépeik kis kapatajekozodott a fejlesztési el- százaléka vállalkozott. Meg- citásúak és rendszerint csak gondolásokról is. állapították, hogy a feldől- egy, esetleg néhány környeAz adatfelmérés szerint gozó tevékenység nagyobb ző szövetkezet termékeinek 1967-ben a gazdálkodó 3456 részben a termelés kiegészí- feldolgozására alkalmasak, szövetkezeti gazdaság közül tő részét képező takarmány- Egy-egy üzemben a feldol2044 — a gazdaságok 59,1 keverésre, fölözésre és elő- gozott mezőgazdasági természazaléka — foglalkozott feldolgozásra terjedt ki. Tej- kek mennyisége 2—50 mezőgazdasági termékek fel- feldolgozással 897, szőlőfel- gonra tehető. dolgozásával. Ezenkívül még dolgozással pedig öt szövetkezeti közös vállal- 490 szövetkezeti kozás folytatott ilyen irá- foglalkozik, nyű tevékenységet. A gazdaságok közül 415 kifejezetten és a közös élelmiszeripari készterméket üzemeiben tavaly 1,14 miigyártott, — például 160 szö- lió hektoliter tehén- és juh vetkezet húst és hústermé- tejet, 988 vagon zöldséget, 93 új feldolgozó üzem létesí3989 vagon gyümölcsöt és lését irányozták elő. Ebből 3414 vagon szőlőt dolgoztak 32 tej lyezése. Nagy részüket kovaA műszaki összesen fejlesztést ugyanakkor gátolgazdaság ja, hogy nincsenek megfelelő típustervek és a gépeket is A szövetkezeti gazdaságok gyakran egyedileg kell levállalkozások gyártani. A szövetkezeti gazdaságok és vállalkozások az idei évre A festett homlokzatú házak sajnos nem sokáig bírnak ellentállni az idő viszontagságainak, hamar lepereg, tönkremegy rajtuk a festék. A Fekete-házat is csak alig hat-nyolc éve hozták rendbe, s most ismét fel kellett állványozni. Az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói terven felül 19 belvárosi lakóépület homlokzatát festik át ezekbea a hetekben. .. . ... - ' o . . .. • Uebmann Béla felvétele 14 hús-, 6 zöldségfel. Keveréktakarmány ké- és 12 gyümölcs-alapanyagot szítésére 16 ezer vMon ta- használ majd. karmányt, egyéb élelmiszer- A szövetkezetek az Idei ipari termékek előállítására évre 666 millió forint árbepedig 291 vagon mezőgazda- vételt terveztek. Jelentősebsági terméket használtak fel. ben fejlesztik a zöldség- és Az üzemek nyersanyag- gyümölcsfélék előfeldolgozászükségletét majdnem teljes sát, míg a késztermékek köegészében saját termelésből zül a pálinkafőzés, a hús- és biztosították. Így például a hústermék-előállítás, tej 99 százaléka, a sertés 90 mint a szörpkészítés százaléka, a keveréktakar. vala irárit mutatkozik érdeklődés. Álta mány-készítéshez szükséges lános tapasztatot, hogy a alapanyag 87 százaléka a pénzügyi hitelezési nehézsésaját gazdaságokból szárma- gek és a saját erő hiánya mizik. A termékek értékesíté- att, valamint a termeléshez séből származó árbevétel szükséges nyersanyag bizto671,7 millió forint volt, en- sítására a feldolgozó üzemenek mintegy 76.6 százaléka ket általában közös vállalszerződéses értékesítésből kozás keretében akarják származott. megvalósítani. A tsz-ek teA felmérés megállapította rületi szövetségei is ilyen azt is, hogy nem megfelelő irányban tesznek javaslatot a feldolgozó üzemek elhe- tagszövetkezeteiknek. (MTI) Szövget pártmunkásküldöttség látogatása J. I. Kabkov-nak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság kereskedelmi és közszolgáltatási osztálya vezetőjének vezetésével pártmunkásküldöttség tanulmányozta a párt, az államapparátus és egyes vállalatok munkájának tapasztalatait a belkereskedelem, a közétkeztetés és a közszolgáltatások területén. A szovjet pártmunkásküldöttség szombaton elutazott hazánkból. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1968. július 11-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Magyar— etíőp megállapodás Ato Ketema Jifru etióp külügyminiszter és dr. Pataki János, hazánk Addis-Abeba-i nagykövete jegyzőkönyvi megállapolást írt alá a két ország 1968—1969. évi kulturális, műszaki és tudományos együttműködéséről. A jegyzőkönyvnek megfelelően megvalósítják az oktatásügyi minisztériumok közötti kölcsönös tájékoztatást és öt etióp diák utazik Magyarországra, hogy itt folytassa tanulmányait. A magyar fél a megállapodás értelmében hangszereket szállít az Addis-Abeba-i zeneiskola részére, segítséget nyújt az etióp szakembereknek a népzene és tánc tanulmányozásában, a balett, az etnografia oktatásában. A két fél megegyezett a rádió-és a televízióprogramok, játékfilmek, cseréjében is. (MTI) Kállai Gyula Vásárhelyen Szombaton a kora délelőtti órákban Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke Hódmezővásárhelyre érkezett. Sajti Imre, a városi tanács vb-elnöke fogadta, majd látogatást tett a Tornyai-múzeumban, ahol megtekintette Almási Gyula Béla festőművész most zárult tárlatát és Csohány Kálmán grafikusművész ma megnyíló kiállításának anyagát. Ezt követően megtekintett több magántulajdonban levő Kohán-képet, valamint dr. Finta Dezső mindszenti orvos műgyűjteményét. Hódmezővásárhelyre visszatérve látogatást tett Kállai elvtárs a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság központjában, ahol Nagy Sándor igazgató ismertette a gazdaság felépítését és eredményeit. A délutáni órákban Békéscsabára, illetve Gyulára utazott, aho! a Kohán-hagyatékot tekintette meg. /