Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

Balatoni tárlat Óvodások, bölcsődések 19 és 20. számú házak udvarán, ahol az óvoda van. Ide hordjuk kicsinyeinket s tudjuk, jó helyen vannak, játszanak és tanulnak. Szomorúan látjuk azonban, hogy az előző évek óvodásai rendszeresen rongálják az épületet, ablakokat törnek be, kerítést szaggatnak, s az ját. pancsolóját és a növényzetet tiporják. Kérjük azokat a szülőket, akiknek gyermekei ilyeneket tesznek és zavarják a délutáni pihenőt, fogjanak össze és rendszabályozzák meg gyermekeiket!'' Retek Rezsőné Kárász utA Keszthelyen megnyílt Balatoni Nyári Tárlat a Szegüli Nyári Tárlat mellett, mely augusztus 4-én nyílik a képtárban, hazánk legjelentősebb nyári képzőművészeti eseménye. Megyénkből Samu Katalin kisplasztikát meghaladó Ülő nő című aktját homokkőbe faragva küldte a tárlatra. Kajári Gyula, három erőteljesen szenvedélyes sodrású tanulmányával szerepel. Tóth Sándor hét érme közül a Balatoni emlék kapcsolódik tematikájában a tájhoz. Találkoztunk Kurucz D. István Állami gazdaság karámja télen című képével, mely bizonyítja, hogy Kurucz nemcsak a Hortobágy és az Alföld festője. Szabó Iván tavaly Szegeden kiállított munkáival szerepel. Apaság című kisplasztikájával és Anyaság című művével. Élményt jelentenek Kokas Ignác és Szurcsík János képei. őket is a Vecsési—Bazsonyi festőházaspárt is jól ismeri a szegedi közönség. Steíániay Edit, régi ismerősünk, zománcozott kisméretű domborításait állította ki. Orosz János napjainkban sok vitát kiváltott képeivel, a Kegyetlen királlyal, a Tisza sorozat II. képével és a Nap, Hold, állatok-kai szerepel. Fel kell figyelni Csizmadia Zoltán és Izsák József veszprémi művészek képeire, ők is évek óta elküldik Szegedre alkotásaikat A tárlaton 318 alkotás szerepel. Kár, hogy Boros Miklós és Bernáth Aurél balatoni ihletésű művészeink munkáival nem találkoztunk. A kiállítás nagydíját az Egri József-érmet a Szegeden is jól ismert Lóránt János salgótarjáni festőművész kapta. A Veszprém megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Somos Miklós festőművészt, Csohány Kálmán grafikusművészt és - . ... „ , , . „ . . hogy a kirakatok napvédő Jozsa Bálint szobrászművészt redőnyeit úgy állítsák be, hogy az utcai járókelők láthassák a kirakatot. Különben nin(cs értelme a kirakatnak! Á tisztaság — egészség Szeged tisztaságáról írott mert azokba a legkülönböcikkeinkre hivatkozva ja- zöbb élelmiszereket rakják a vasolja ugyancsak Retek Re- vásárlók. Napi tisztogatásra zsöné, hogy tenni kellene szorulnak a fodrászüzletekvalamit a csuklós villamo- ben használt hajcsavarók, sok belső portalanításáért, fésűk, kefék, törülközők is, A csuklós-részen sok por ezek kifogásolható higiéniárjut a kocsiba, az utasok jára a KÖJÁL figyelmét egészségiét, ruházatát, de kü- hívja fel. lönösen az egész műszakban Vajda Sándor Április 4. ott tartózkodó közlekedési útja 42. szám alatti olvadolgozok egészségét rontja sónk kifogásolja, hogy a ez az állapot. Sárga strandján sokan a kuA Mérey utcai óvoda szü- V. Gy-né is azt teszi saó- tyájukat fürdetik. Hivatkolői munkaközösségének tag- vá. hogy a villamosok, autó- zik levélírónk az Élet és jai írták alá a következő buszok tisztasága nem meg- Tudományban dr. Pillérdy levelet. „Bezárultak az is- felelő. A nagy utasforgalom László cikkére, amelyben kólák kapui, az iskolások a miatt piszkos a járművek arról ír, hogy a kutya szödélelőttoket, délutánokat a padozata, mocskosak és fer- rén, szája körül és nyelvén bérházak udvarán töltik. De tőzésveszélyesek a fogódzko- élősködő galandféreg-lárvák hogyan? Érdemes megfigyel- dók, porosak az ablakok, könnyen megfertőzhetik az ni a Mérey utca 16, 17, 18, Mindezeket naponta kellene embert. Kérése, hogy titltsák X. tisztítani Azt is javasolja meg az emberl {ürdésre levelíronk, hogy az onkiszol- . ... . , gáló holtok kosarait is na- hasznait helyen az allatok ponta mossák, fertőtlenítsék, fürdetését! Olcsón ját Boros Bálintné Jósika ut- takarítottam a piaci árakhoz ca 30. szám alatti lakos a udvaron a kicsik homokozó- földművesszövetkezet Széchenyi téri gyümölcs- és zöldség boltjában tapasztalt kellemes meglepetésről számol be levelében. A friss zöldpaprikát 1,20-ért vette (a piacon aznap 1,50 volt), a képest. Egy nyugdíjasnak ez sokat jelent". Látható helyre! Cs. F. Teleki utca 7/b szám alatti olvasónk helyteca 16. szám alatti lakos ol- tett (a piaci ár 3 forint), a vasónk a ruhagyári .bölcső- kelkáposztáért 1,60-at (a piaé^ekebe" írt leYe!et con 3,20-ért árulták). LegA bölcsödé a Terez utcara . , ' . , „ . .7 nyílik, a teraszon pihenő mkabb az tetszett levelcsoppségeket lepi a nagy- írónknak, hogy az eladó fejeskáposztáért 1,90-et fize- leníti, hogy a Kossuth utca és a József Attila sugárút torkolatánál — ahol nagy a baleseti veszély — a figyelmeztető tábla egy fa mögé került, így nem látható. Azt forgalmú utca pora, zavarja még biztatta is, azt az árut javasolja levélírónk, hogy a J™; ',,avasolía' h°Sy a válassza, amelyik legjobban boicsodesek egeszsége és . . ., , . . , . nyugalma érdekében a böl- tetszlk" »t®' udvarias kiesődét inkább a gyár park- szolgálás mellett jó árut jának belső részébe helyez- vettem és 11 forintot megzék át. a táblát a Kossuth utca 2. számú ház sarkához tegyék, ott mindenki könnyebben észre veszi. Kellenek a parkőrök Cikkünkre hivatkozik Soós István M.ikszáth Kálmán utca 21. szám alatti olvasónk is, amikor kifogásolja, hogy az évek óta jól bevált parkőri rendszert az idén megszüntették. Mint mi, levélírónk is fontosnak tartja, hogy a parkok, terek és az ott elhelyezett eszközök őrzésével bízzanak meg nyugdíjasokat. Sokkal több kár keletkezik így, ahogy, most van, mintha bért fizetnek a tanácsok a parkőröknek. Javasolja azt is levélírónk. a kiállításon szereplő munkáikért nívódíjban részesítette. S. T. Hőcentrum Magyarországon Pénteken a déli országok- kezett ugyan a Kárpát-metól, Görögországtól, Olaszor- dence nyugati határáig, ott szagtól stb. eltekintve ismét azonban megtorpant és bár hazánk volt Európa „hő- Lengyelországban némileg centruma". A déli órákban már éreztette hatását, azután a hőmérséklet országszerte a front teljesen felbomlott. —32 fokig emelkedett. Az előjelek szerint a mosUgyanakkor Nyugat-Európá- tani fülledt, meleg idő tóban 8—12 fokkal volt ala- vábbra is megmarad. Legkocsonyabb a hőmérséklet, rabban vasárnap délutánra mint nálunk. A nyugatról várható zivatar, felhők megelindult hűvös levegő elér- jelenése. fizetség - bagóval Divatosak nálunk az újí- Emergé saját dolgozóival tási perek. A nagy ügyek szemben tanúsított huzavomellett számtalan szerényebb nája miatt: a belső vita is előfordul, mint például ugyanis bírósági üggyé danemrég a szegedi Emergé gadt. Igaz, hogy 1967-ben gumigyárban. A fiatal üzem- egyszer az újítókra pozitív ben az utóbbi két évben ítélet született, „természetealakultak ki a munkamód- sen" a gyár nem fizetett — szerek, technológiák. Három megpróbált ránézve kedveéve Róka Lajos, Gyöngyö- zőbb szakértői véleményt és si György és Hodács Károly ítéletet kapni — és fellebaz egyik fontos eljárást, il- bezett Az újítás ezek után letve gépet módositották és nyilván minden lehetséges ezzel alaposan javult az fórumot megjár, hátha sikeEmergé lemezüzemének tel- rül ílymódon ezreket „megjesítménye. Az egyáltalán takarítani" a gyárnak, nem bonyolult és költséges Az Emergé gyár és az berendezéssel a főkönyvelő újítói között biztos adódott és a legutóbbi mériegbeszá- volna megfelelő kompromoló szerint mintegy 5 és misszum, olyan alku, amelyfél millió forinttal javult az iyel mindkét fél elégedett üzem gazdasági eredménye lenne. Nem ez történt Vaegy esztendő alatt. Az újítás jon ha az Emergében min1966 decembere óta műkő- den újításnak ilyen sorsot dik kifogástalanul. szánnak, lesz-e kedve valaDe hogy kerül ez a régi kinek újításon törni a fejét? újítás 1968-ban napirendre? Ügy, hogy a sikeres újítók a mai napig sem kaptak érte egyetlen forintot sem. Áldatlan vita dúl az Emergé, valamint a három szak- j ember között. Ahogy az újí- ! tők mondják: „bagóval akarják kifizetni őket". Tény, hogy a gyár nem úgy „számol" ahogy az újítók, szerinte mindössze 7 ezer 867 forint a fizetség — míg az újítók szerint — figyelembe véve az 5,5 milliós gazdasági eredményt — ennél jóval több jár. Nem lehet feladatunk meghatározni az újítások értékét, s nem is ezért kívánkozott ez az ügy a nagy nyilvánosság elé. Inkább az Matkó István Széljegyzet a bátorságról „Be kellene szüntetni a vitákat, mert csak levezetik azt a feszültséget, amelynek ha egytizede is megvalósulna, hatalmas dolog lenne." Kitettem az idézőjelet, bár csak kutyafuttából jegyeztem le Kovács András Falak című filmjéből egy snitt szövegrészletét. Ugyanazt, amiről néhány hete a televízió kamerái előtt rendeztek kerekasztal-beszélgetést, s ahonnan a vita szálai annak feszegetésénél csomósodtak: van-e ma közéleti bátorság Magyarországon? Válasz nem érkezett a képernyőről — mert választ vártak a nézőseregtől is, hiszen erről beszélni kell, szabad beszélni, s egészségesebb dolog százezrek tárgyalóasztala mellett, mintsem néhány meghívottnak — szükkörűen, kategorikusan. Van-e tehát közéleti bátorság Magyarországon? A felelethez nem elég tisztázni a bátorság fogalmát. Az értelmező szótár ugyan leírja: lelki tulajdonság, állapot, ennek szavakban, vagy tettekben való megnyilvánulása, sőt elavult használatban biztonságot is jelent — mégis helyesebb társadalmi összefüggésekre montírozva elmélkedni róla. így azonnal kiderül: a bátorság is történeti fogalom. Ma már nem bátorság egy s másról beszélni, amiről 15 éve még nem volt tanácsos, s 15 éve sem kellett bátorság arról beszélni, amiről újabb másfél évtizeddel előbb egyenesen hőstettnek számított! Ady legkülönb embernek nevezte a bátort, de Kosztolányi már óvatosabb volt vele: arról beszélt, mennyire viszonylagos egy-egy cselekedet megitélese. Itt bátorság, amott silány hőzöngés, vagy éppen gyávaság. Ha valaki történetesen ma este a korzó középén azt rikoltozná, milyen nagyszerű dolog a háború — bekísérnék az elmegyógyintézetbe. Tegyük fel normális, hát megbüntetik — csendháborításért. Ez tehát nem bátorság. De egyáltalán vitatkoznék arról is, vajon a politikai szembenállás feltétlen jelenti-e a bátorságot. Sokan úgy vélik, bátor egy fickó lehet, ki szidja saját rendszerét. Nyugaton a kapitalizmust, nálunk a szocializmust. Ha jól odamondogat neki. Pedig az odamondogatás egészen más relációban történik Madriban, mint Budapesten, Washingtonban, mint Varsóban, és igy tovább. Nyugaton alávetettségi, kiszolgáltatottsági szituációból fakad: négerek egyenlőtlen jogaik miatt, a „szegények menete" a .palotatövi nyomorviskók kilátástalansága ellen emelnek szót. Nálunk szerencsére ilyen nincs, még akkor is szerencsére, ha igazság szerint nálunk a paloták is sápadtabbak. De a szocializmust az emberek elsöprő többsége igenli, mert — egyebek között — nivellálta a kiáltó ellentmondásokat, s az ország közösségének, tagjai egészének magára nézve egyetlen lehetősége, egyetlen elfogadható életformája. Aki tehát ellentétes érzelmekkel viseltetik, azt a proletárdiktatúra kényszerítette — és kényszeríti — hallgatásra; éppen a döntő többség érdekében. S a többség ipen-jével (ha az az igen józan, reális, egy társadalom boldogulásának záloga) szemben nem-et kiáltani korántsem bátorság, még ha ilyen magatartásban eltagadhatatlanul ott is vibrálnak a bátorság fogalmának felszíni ismérvei. Persze visszásságok és ellentmondások, erkölcstelenségek és hiányosságok nálunk is előfordulnak. Imittamott vastagabb formában annál, mint amit a türelem hajlandó elnézni. Ezeket tudatni a közvéleménnyel, a nyilvánosságai, ha cinkosán bújtatják — előkeresni, ha szemet szúr — nem közömbösen, nem gyáván átlépni rajta: leírni, megmondani, fórumra sürgetni, leszavazni. íme a közéleti bátorság, mely éppúgy vétójoggal rendelkezik a termelőmunkában, mint az irodalomban. Egy üzem, vállalat kollektívája támadhatja a vezetest, eladminisztrált nyereségért, huncut protekciózásért, rossz munkakörülményekért. De nem alkuszik az irodalmi szatíra, paródia, kritika hangja, peres kardnyelve sem életlen. Ez is közéleti bátorság — Komlós fricskái ugyanúgy mint Moldova szatírái, Váci Mihály Utazás Bürokronéziában ciklusa, mint Fábry filmje, a Húsz óra. Keressük bennük a közéleti bátorság jegyeit — értelmi szócserével: bennük keressük a közéleti bátorságot. S akkor biztosan róla fogunk vitatkozni. Nikolényi István Utazás „vaktában 11 Egyéni szokásmódot eszelt ki egy rab, akit két FBI-ügynök repülőgépen szállított San Francisco felé. Amikor kísérői megengedték, hogy felkeresse a mosdót, a rab átment a Boeing 227-es utasszállító gép elsőosztályű szakaszába, egy papírzacskót nyomott a stewardes orra elé és azt állította.. hogy abban dinamit van. A gép felrobbantásával fenyegetőzve sikerült „Jó" öHet kudarccal igényt tartanak. Így kevéselő, hogy a elérnie, hogy a légikisasszony atadju parancsát a pilótának: vegyék az irányt Mexikó felé. Hogy követelésének nagyobb nyomatékot adjon, közölte; két várta, hogy megérkezzenek Mexikóba. A pilóta — miután több megtévesztő manővert tett — a géppel Mexikó helyett I.as Vegas repülőterén szállt le. Az elítélt kísérői csupán ekkor kerültek elő, hogy utána társa a másik utas- nézzenek, hol tartérben fegyverrel a tozkodik olyan soká kezében várja a fej- a ^ügyeletükre bileménvek alakulását. f°,u '!ab- ff>vlá. du,", Ezután mint aki lakodas utan artal-' ni,m mindegyiken. Nagyobb Bzuun mint aKi u á tették es! . .. jo! regezte dolgát, átmenetileg a Las leült egy szabad el- Vegas-i sóosztályú helyre és csuktak. Villamosainkon — ellen- nal-menetrend és legalább tétben az országszerte kiala- vonal-térkép. így az utazni kult szokásokkal — a ko- szándékozó nem tudhatja, csivezetők, a kalauzok nem mikor ment el, s mikor jön tájékoztatják az utast, hogy megint autóbusz, illetve azon melyik megállóhely követ- merre, meddig utazhat. Kelkezik, ott milyen közieke- lenek, szükségesek ezek a dési csatlakozásokra lehet tájékoztatók, még akkor is, számítani. Tudomásunk sze- ha gyakran kell pótolni azorint ez a felvilágosítás min- kat denütt egyformán „jár az Két olyan észrevétel, amely utasnak", előirja a közieke- sem különösebb anyagi, sem dési szabályzat is. Egyébként munkaszervezési nehézséget a megállóhelyek bemondása- nem követel. Csak intézkera nemcsak az idegenek, ha- dést az utas érdekében, nem a helybeli utasok is Olyan intézkedést, amelyre eddig is szükség lett volna, bé fordulhat beszélgetésbe merült utas s amely egyszer s mindenegy-két megállóval később korra megoldaná a városszáll le. Az autóbuszok egyrészén bemondják a kővetkező megállót, de nem mindig, s ban való könnyebb eligazodást. K. J. Gázlók a Tiszán Az utóbbi két hétben lényegében nem kaptak vízutánpótlást folyóink. A Tiszán 35 gázló keletkezett, s különösen sok a zátony a Polgár—Szolnok közötti Tisza-szakaszon. Ebben a térségben 11 gázlónál egy méternél is sekélyebb a víz, Ároktőnél már csak 40, Tiszabábolnánál pedig mindössze 20 centiméteres vízréteg takarja a gázlót. A Duna Budapestnél 14 nap alatt 62 centimétert apadt, s mivel egyelőre nincs remény jelentősebb csapadékra, a vízügyi szakemberek szerint az apadas szombattól fokozódik, naponta 5—15 centiméteres vízszintcsökkenés is várható. Az előjelek szerint hamarosan a Dunán is keletkeznek gázlók, amelyek megnehezítik a hajózást. hianya az autóbuszkozleke- cír , ..,., . .. . , , Bzunuai, börtönbe des tájékoztatásának, hogy a i968. JÜLIUS 6. I megállóhelyeken nincs vo-. DEL-MAGYARORS/AG