Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

VJtAG PROLETÁRJAI PCYF.Rf" JETEK ' DÉL-MMARORSffl A MAG Y A R S Z O C 1 A L 1 S TA MUNKÁSI 'ÁRT LAP JA 58. évfolyam, 156. szám Ára: 70 fillér Péntek, 1968. július 5. Küldöttségünk hazaérkezett Moszkvából Csütörtökön reggel ismét zászlódíszt öltött a vnukovói repülőtér felé vezető út. A moszkvaiak ezrei jöttek el újból a repülőtérre, hogy elbúcsúztassák a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttséget, amely az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A repülőtér betonján díszzászlóalj sorakozott fel, katonai tiszteletadással búcsúztatta a magas rangú magyar vendégeket. Az ünnepélyes aktuson megjelentek: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Mihail Szuszlov, Gennagyij Voronov, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, és a szovjet politikai élet sok más vezető személyisége. A magyar és a szovjet himnusz hangjai közben 21 tüzérségi díszlövés köszöntötte a magyar párt- és kormányküldöttséget. Ezután Kádár János, Leonyid Brezsnyev társaságában ellépett a díszzászlóalj arcvonala előtt. A magyar vendégek szívélyes búcsút vettek a szovjet vezetőktől, majd elhaladtak az ünnepségen megjelent moszkvaiak hosszú sora elótt, akik magyar és szovjet zászlókkal integetve, éljen kiáltásokkal viszonozták az üdvözlést. Ezután piros sapkás úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a küldöttség tagjainak. Ott volt a repülőtéren Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki évi rendes szabadságának egy részét a Szovjetunióban tölti. A párt- és kormányküldöttséget szállító különrepülögéppel érkezett vissza Budapestre. F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A párt- és kormányküldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány több tagja, a Központi Bizottság osztályvezetői, a politikai élet több más vezető személyiségei. Jelen voltak a fogadtatásnál N. N. Szikacsov követ-tanácsos vezetésével a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tagjak Bozsán Endre felvétele A küldöttség fogadása a Ferihegyi repülőtéren. Kádár János: Barátságunk a jelen és a jövő fontos eleme Kádár János a delegáció megérkezése után, a repülőtéren nyilatkozott Szepesi Györgynek', a Magyar Rádió és Televízió főmunkatársának. Az alábbiakban — némileg rövidítve — közöljük az interjúk RIPORTER: Szeretettel köszöntjük újra itthon Kádár János elvtársat. A televízió jóvoltából figyelemmel kísértük útjukat Volgográdban. Tallínban és szinte ott voltunk szerdán a forró hangulatú moszkvai nagygyűlésen. Kérem, Kádár elvtárs, beszéljen benyomásairól, a szovjet emberekkel történt találkozásairól. VÁLASZ: Nagyon köszönöm az üdvözlést. Ügy gondolom, erről az útról lehet és kell. érdemes is többször és többféle formában beszélni. Pártunknak, dolgozó népünknek, a magyar közvéleménynek nem kell magyarázni, hogy harcaink, jelenünk és jövőnk szempontjából milyen nagyjelentőségű, mennyire fontos a magyar—szovjet viszony, a magyar—szovjet barátság. A Szovjetunióban az emberek — vezetők, középszintű tisztségek betöltői és a munkásemberek egyaránt — számukra fontos kapcsolatnak tartják a magyar— szovjet barátságot. Jól esik ezt hallani és ez így is van; ez a két párt, a két ország, a két nép barátságát tükrözi. Mi természetesen tudjuk, hogy a két ország súlya, nagyságrendje nem azonos, s amilyen jól esik a szovjet embereknek az az értékelése, hogy mindkét párt, mindkét ország, mindkét nép számára hasznos ez a barátság, gondolom annyira megfelel az igazságnak, hogy a mi számunkra még t'ontosabb, szinte azt lehetne mondani, életbe vágóan fontos. Ennek megfelelően készült a magyar párt- és kormányküldöttség erre a szovjetunióbeli ütra. Meghatározott elgondolással, szándékkal mentünk ki. Párt- és kormányküldöttségünk mostani útjához hasonló látogatások, találkozások voltak már megelőzően is — szovjet küldöttség járt Magyarországon, magyar küldöttség a Szovjetunióban — s a jövőben is lesznek. Ez a látogatás azonban szintén fontos volt, megvolt a maga meghatározott szerepe. A szovjet párt- és állami vezetőkkel rendszeres kapcsolatban állunk. Különböző formák között, különböző alkalmakkor találkozunk, kicseréljük véleményünket, ismertetjük álláspontunkat és beszélünk arról, hogy mit kell együtt tennünk az alapvető nemzetközi kérdésekben. A jelenlegi helyzetBen szintén jó és fontos volt ez a látogatás, mert ilyen szintű magyar párt- és kormányküldöttség utoljára 1963-ban járt a Szovjetunióban, s azóta hosszú idő telt el. Az ilyen látogatások — akár magyar küldöttség utazik a Szovjetunióba, akár szovjet küldöttség jár Magyarországon —, egyrészt alkalmat adnak fontos, időszerű kérdések megbeszélésére, másrészt a politikai szándékban az is benne van, hogy demonstráljuk barátságunkat egységünket és együttműködésünket. Ennek megfelelően most az volt a célunk, hogy egyébként is jó. bensőséges kapcsolatainkat tovább erősítsük és kielégítően fejlődő együttműködésünket mind a politikai, mind a gazdasági és a kulturális élet terén tovább szélesítsük és növeljük, mert ez kölcsönösen előnyös országaink — és mint már említettem — különösen fontos Magyarország számára. Kádár János ezután hangsúlyozta: ezt a munkát is igyekeztünk becsülettel elvégezni és — végiggondolva az egész programot — az a véleményünk, hogy elértük célunkat. Megfelelő megbeszéléseket folytattunk és bensőséges találkozásaink voltak a szovjet emberekkel. Mint a magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak, különösen jól esett az a szi.vélyesség és barátság, amellyel mindenütt találkoztunk, akár amikor Brezsnyev, Koszigin és Podgornij elvtársakkal tárgyaltunk, akár pályaudvarokon, gyárakban és más helyeken, ahol szovjet munkásokkal találkoztunk. RIPORTER: A küldöttség képet alkothatott Utján a szovjetország fejlődésének üteméről, az emberek életéről, a kommunizmust építő munka eredményeiről. Kérném, hogy erről is tájékoztassa hallgatóinkat, nézőinket. VÁLASZ: A Szovjetunió párt és állami vezetőitől tájékoztatást kaptunk a szovjet élet fejlődésének alapvető. fő jellemzőiről. Tájékoztattak bennünket a volgogródi terület vezetői, valamint a velünk rokon nép hazájában, Észtországban a köztársaság vezetői is. Ezek az adatok, számok örvendetes. erőteljes és lendületes fejlődést mutatnak. Ami az egész Szovjetunió helyzetének alakulását illeti, az elvtársak elmondták, hogy mint bennünket, őket is nagymértékben foglalkoztatják a nemzetközi kérdések. Ez munkájuk jelentős része. Emellett azonban nem hanyagolják el az építéssel kapcsolatos feladatokat sem. Bizonyos összehasonlítást, tehettünk Volgográdban is. Jómagam itt már több ízben töltöttem rövidebb időt, utoljára hét évvel ezelőtt. Az azóta bekövetkezett fejlődés óriási. A volgográdi terület vezető elvtársai elmondták, hogy tíz év alatt az ipari termelés háromszorosára növekedett. Érdekes volt számunkra az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban tett látogatás is. Itt is nagyarányú a fejlődés. (Folytatás a 2. oldalon.) a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének szovjetunióbeli látogatásáról Tegnap közzétették a látogatásról szóló közleményt, melyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. 1968. június 27-e és július 4-e között a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság pártás kormányküldöttsége. A magyar párt- és kormányküldöttség Moszkván kívül ellátogatott Volgográdba és Tallinnba. A szovjet nép életével történt ismerkedés során a magyar küldöttség nagyra értékelte a szovjet dolgozóknak a kommunista társadalom építésében elért eredményeit, a mély és őszinte szeretet megnyilvánulásait a magyar nép iránt. A magyar nép képviselőit mindenütt szívélyes vendégszeretettel fogadták. A két ország pártjainak és kormányainak vezetői a testvéri barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében tárgyalásokat folytattak egymással. Az eszmecserék a nézetek teljes azonosságát mutatták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A küldöttségek tájékoztatták egymást a szocializmus és a kommunizmus építésének menetéről a Magyar Népköztársaságban és a Szovjetunióban, a két ország fejlődésének időszerű kérdéseiről. A kedvező tapasztalatokból kiindulva a felek megerősítették, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népgazdaságának további fejlesztése érdekében, mind bilaterálisán, mind pedig a KGST keretében a jövőben is minden eszközzel szélesítik és elmélyítik gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket A felek megelégedéssel szóltak a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormányközi bizottság megalakulásáról és tevékenységéről. Kifejezték azon óhajukat, hogy tovább fejlesztik és erősítik a tudományos és a kulturális kapcsolatokat, az állami és a társadalmi szervek együttműködését. A felek kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a magyar—szovjet kapcsolatoknak a marxizmus—leninizmus és a proletár-internacionalizmus szellemében, a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elvei szerint történő sokoldalú fejlesztése teljes mértékben megfelel országaik érdekeinek, s az egész szocialista közösség politikai, gazdasági és katonai erejének erősödését szolgálja. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecserék során a felek megállapították, hogy a jelenlegi fejlődés legfontosabb sajátosságai: az osztályharc éleződése a nemzetközi küzdőtéren, a népek harcának aktivizálódása és erősödése az imperialista agresszió és a reakció ellen, a szocializmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom akcióegységének szilárdulása. Ugyanekkor azt is megállapították, hogy az imperializmus, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok vezető körei élezik a nemzetközi helyzetet. Durván beavatkoznak szuverén államok belügyeibe, fokozzák a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok elleni aknamunkájukat és ideológiai diverziójukat Ezért a jelenlegi körülmények között különösen fontos a szocializmus és a béke erői éberségének fokozása, soraik tömörítése az imperialista mesterkedésekkel szemben. A felek kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben is támogatni fogják a hős vietnami népet és az amerikai imperialista agresszió győzelmes visszaveréséhez szükséges minden támogatást megadnak a testvéri Viet-nmi Demokratikus Köztársaságnak. A felek támogatja; u VDK kormányának igazságos álláspontját, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front politikai programját, mint a vietnami kérdés rendezésének olyan reális alapját, amely megfelel az 1954-es genfi egyezményeknek, valamint a délkelet-ázsiai és a világbéke érdekeinek. A küldöttségek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Párizsban sor került az érintkezés felvételére az amerikai és a vietnami képviselők között. Véleményük szerint a VDK bombázásának teljes és feltétel nélküli megszüntetése kedvező előfeltételeket teremtene a vietnami probléma politika rendezéséhez vezető utak felkutatására. A felek ismételten kinyilvánítják szolidaritásukat az arab országok népeinek szabadságukért és államaik területi épségéért vívott harcával. Támogatják ezt a követelést, hogy az izraeli területrablók haladéktalanul vonják ki csapataikat az elfoglalt arab területekről és az 1967. június 5-e előtti helyzetnek megfelelően számolják fel az imperialista izraeli agresszió következményeit s az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatai alapján politikailag rendezzék a közel-kelet helyzetet A felek ismét kifejezik eltökéltségüket hogy a jövőben is a szocialista országok párt- és kormányvezetőinek értekezletein közösen kidolgozott álláspont szerint fognak cselekedni. A felek meggyőződése, hogy a varsói szerződés tagállamainak a bukaresti nyilatkozatban kifejtett építő jellegű javaslatai, az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletének dokumentumai az európai biztonság és békés együttműködés megerősítésének reális alapját jelentik, s megfelelnek az európai népek létérdekeinek. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ismételten kinyilvánítja, hogy az USA imperialista köreivel szövetkezett nyugatnémet militarizmus revansista törekvései továbbra is az európai feszültség és háborús veszély fő forrásai. A felek hangsúlyozták, hogy az európai béke és biztonság reális és konstruktív alapja: a második világháború után Európában kialakult államhatárok megváltoztathatatlanságának elismerése, az NSZK-nak az egyedüli képviselet igényéről való lemondása. Nyugat-Berlin — mint önálló politikai egység — külön státusának tiszteletben tartása, a müncheni egyezmény semmisségének kezdettől fogva történő elismefése, az atomfegyver megszerzését célzó nyugatnémet törekvések megelőzése. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya véleménye szerint a kellően előkészített összeurópai konferencia megtartása fontos lépést jelentene a kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útján, elősegítené az európai és a világbéke megszilárdulását. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomsorompó-szerződésnek. Annak megkötése kedvező feltétele(Folytatás a 2. oldalon.)