Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-27 / 175. szám

Napirenden a műszaki fejlesztés Jean Fourastier 1957-ben értés alakult ki az ülésszakok megjelent könyvében így előadói között az intenzív foglalta össze a körülöttünk termelési szakasz adott te­lezajló társadalmi cselekvés irányvonalait: „ ... Semmi rületeire eső feladatok meg­oldásában, a minőségi nor sem kevésbé műszaki kérdés, - , . . • . mint a műszaki haladás okai mak szuksegszerŰ betartasa" és következményei: a haladás előtt is ott van az ember, a maga előítéleteivel, szokásai­val, érzésvilágával, cselekvé­ban a gyártás- és gyártmány­fejlesztés nagy fontosságá­ban Hasonló és jól megala­pozott vélemények alakultak sének módjával; a haladás ki a munkaszervezés, a veze­útján újra csak itt az ember tés új vonásainak minél oko­életszínvonalával és életmód- sabb és célszerűbb formái­jával, kultúrájával. A problé- nak keresésében és azok al­mák folyamatossága az em- kalmazásában. A konferencia ber egységéből adódik." Eh- témája lépten-nyomon emle­hez a filozófiailag szépen gette a technológiai folyama­megfogalmazott gondolatok- tok korszerűsítését, és az hoz a mi viszonyaink között ipari termelés messzemenő azonban annyit hozzá kell kemizálását. Erre területün­tennünk, hogy a problémák kön is sok szép példát hoz­folyamatosságát és azok meg- hatnánk fel, főként a fa- és oldását nem bízzuk az „em- textilipar vonatkozásában, ber egységére" csupán, mert Ügyesek és gondolatgazda­a mi fejlesztésünk, egész tár- gok voltak a konferenciának sadalmi és műszaki fejlődé- azon előadásai is, amelyek sünk állandóan tudatos ará- felhívták a figyelmet a piaci nyosság szellemében születik helyzet mindenkori rugalmas és fejlődik tovább. Ugyan- nyomonkövetésére, a terme­akkor nem szabad frázissze- lésszervezés tökéletesítésére, rűen kezelni a kérdést, vala- vagy az anyagi ösztönzés ha­hogyan úgy, hogy: a szocia- tékony formáinak keresésére. lizmusban problémák nin­csennek, mert mi tervsze­rűen gazdálkodunk a mun­kaerővel, a termelőeszkö­Hasznosak, és amennyiben bevezetésre kerülnek, ered­ményesek lesznek azok a szakmai megjegyzések is, zökkel. Ilyen beállítottsággal amelyek a segédüzemek csak félrevezetnénk társadal- munkájának javításával, há­munkat, a műszaki tudomá- tékonyságuk fokozásával fog­nyos forradalomnak a társa- lalkoztak. Többen kiemelték, dalomra, az emberekre ható a műszaki fejlesztés sebessé­tényezőjét félre vagy nem gének időfüggése van, hogy időben ismernénk fel. az intézkedéseknél nagyobb Indokolt és napjainkban figyelmet kell szentelni az időszerű volt, hogy az I. Ipa- időtényezőnek, hogy a fej­ri Tudományos Konferencia lesztési intézkedések, a nép­Szegeden a műszaki fejlesz- gazdaságiak és vállalatiak tés és intenzifikálás téma- minél gyorsabban keresztül­körét álította mondanivalója vihetők legyenek, tengelyébe, a megye három A konferencia „nem fejezte bázisipara; élelmiszer-, fa- be" munkáját, mert az ott és textilipar szakembereinek elhangzott kérdéseket az részvételével. A konferencián MTESZ és tagegyesületi cso­a témaindító referátum után, Portjai jövő munkájukban to­amelyet Simán Miklós, a vabb viszik. Ez így jó, mert a Gazdaságkutató Intézet osz- tagegyesületek szakmai fel­tályvezetője tartott, három készültsége nagy segítséget ülészakon hangzottak el a nyújthat a vállalatoknak ab­tárggyal kapcsolatos, szoro­sabb feladat- és problémakö­rök. A referátumokat közvet­len a termelés életközelségé­ban, hogy a megnövekedett hatáskörüket megfelelő tar­talommal töltsék meg. A rendezőszervek úgy határoz­txS vett korreferátumok tak, hogy a konferenciát a egészítették ki; a textilipar­ból négy, a faiparból öt és az élelmiszeriparból hét korre­ferens szerepelt Teljes egyet­jövőben a Szegedi Ipari Vá­sár és Kiállítás ideje alatt minden évben megrendezik. Dr. Bátyai Jenő Megtalálni • i A munkaügyi döntőbizottságok tapasztalatai Munkaügyi panaszokkal, Gyakran megsértik a vál- döntőbizottságnak kell igaz­sérelmekkel foglalkoznak. A lalati kollektív szerződést is. ságot szolgáltatni. 4 döntőbizottságok elé kerül- A Moziüzemi Vállalat Pusz- Általános tapasztalat, hogy nek olyan ügyek, amikor a ta Mihályné üzemvezetőnek a Bizottságok megfelelően vállalat vezetősége tesz pa- nyugdíjaztatása során csak végzik munkájukat, megta­naszt, de a dolgozóik is csak 15 napi felmondási időre fi- ] ál ják az igazságot. Az új ehhez a fórumhoz járulhat- zetett munkabért, holott 28 szervezés biztosíték arra, nak ügyes-bajos dolgaikkal, napra kellett volna, mert a hogy érvényre jussanak a Vitatják a fegyelmi ügyek kollektív szerződésben így jogok és a. kötelezettségek a jogosságát, döntsön a válla- rögzítették. A Szegedi Épí- munkahelyen, lati, vagy a területi bizott- tő'pari Vállalat pedig azzal ság. A Szakszervezetek az indokkal tagadta meg G. I. Gabona­begyűjtés Teljesítette éve® gabona­felvásárlási programját a Csongrád megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat. A vállalat fenn­állásának történetében pél­danélkül álló esemény ez. Az aratás néhány hetes szezonjában 7400 vagon ke­nyérgabonát vettek át a termelőszövetkezetektől, s ez a mennyiség a tervteljesí­tésben 101,1 százalékot je­lent. A felvásárló vállalat dol­gozói további túlteljesítés­sel is számolnak. Csongrád megyei Tanácsá­nak elnöksége legutóbbi ülésén a munkaügyi döntő- • bizottságok tevékenységét tárgyalta. Érdemes tallózni á tapasztalatok között. A viták eldöntésére a vál­lalati és a területi munka­Fenyvesi József és Kárpáti János nyereségrészesedésé­nek a kifizetését, hogy ők ez év első felében kiléptek a vállalat állományából. A szabályzat viszont ilyen ren­delkezést nem tartalmaz, a nevezett dolgozók a múlt ügyi döntőbizottságok jogo- évet végig dolgozták a válla­sultak. Szegeden és Csöng- latnál. Számukra is a dön­rád megyében összesen 366 főbizottság hozott kedvező elsőfokú munkaügyi döntő- határozatot, bizottság működik. Az elé­bük került ügyek száma lé- M m nyegesen nem változott az AZ eljatÚSOKfÓI elmúlt évek során. Tavaly az első fél évben 456, az idei Altalános tapasztalat, hogy első hat hónap során pedig a munkaügyi döntőbizottsá­459 peres ügyet tárgyaltak. gok megfelelően látják el Ezekből 164 esetben nem is feladataikat. Mégis sok a került sor tárgyalásra, mert kifogás a tárgyalások határ­levelezéssel elintézték a idejére, amikor a bizottsá­problémát. A bizottságok gok nem tartják be a nyolc július elsejéig 295 ügyben napos terminust. Előfordul­hoztak határozatot. tak olyan eltolódások, hogy Milyen ügyekben? Legtöb- 3—4 hétig kellett várni a ben kártérítési panasszal tárgyalás kitűzésére, például keresték fel a bizottságokat, a DÉGÁZ-nál, a szegedi tex­összesen 96 ilyen tárgyalás tilműveknél. az FMSZ-eknél volt. Egyéb ügyek száma 71, és a megyei építőipari vál­fegyelmi határozatok ellen lalatnál is. 41-en kerestek orvoslást, a Kirívó esetek is előfordul­tak. A Magyar Állami Pin­cegazdaság munkaügyi dön­tőbizottságát és a kisteleki iskolai döntőbizottságot lehet példaként felhozni, amikor a panaszos tárgyalására nem hívták meg a vállalat, illet­ve a járási művelődésügyi osztály képviselőjét. De elő­fordult olyan eset is, ami­kor a döntőbizottság elnöke A Csongrád megyei^ Teru- egyszemélyben „tárgyalt" és lett Munkaügyi Döntobizott- hozott határozatot például a sag aktai kozott lapozgatva vásárhelyi FMSZ-nél, vagy munkabér követeléseik száma 39 volt, a munkakönyvi be­jegyzések ellen 11-en emel­tek kifogást és kerestek jogorvoslatot. Törvénysértő intézkedések az Alföldi Porcelángyárban. Megfelelő védelem jó néhány törvénysértő in tézkedést találhatunk. A hód mező vásár h e ly i Divat­tötöttárugyárban például Ki­rály Margit művezetőt bele­egyezése nélkül -helyezték alacsonyabb munkakörbe. Ugyancsak ebben az üzem­ben történt, hogy Szöröncsi A felsorolt kirivó esetek Józsefné munkaviszonyát ritkán fordulnak elő. A megszüntették, de a felmon- munkaügyi döntőbizottsá­dásnál nem adták ki a mun- gokra az a jellemző, hogy kakönyvét. A dolgozó több- nagy körültekintéssel, tár­ször is kérte az okmányt, de gyilagosan bírálják felül a csak a döntőbizottság hatá- hozzájuk került ügyeket. Ta­rozatára teljesítették kérését, ián csak a régi gyakorlat Ez idő alatt viszont a dol- jelentkezik néha-néha, a gazónak 6 ezer forint kára vállalati bizottságok ritkán keletkezett, amelyet a válla- ítélkeznek a dolgozó javára, latnak kellett kifizetni. ilyen esetekben a területi gyár. Mecsntkov Egyetem, a Filatov Intézet, az Opera- és Balettszínház, az Operettszínház stb. váltak a szer­vezet kollektív tagjaivá. Odessza dolgozói sikerein teljesí­tik az új 5 éves terv első két esz­tendejének részfeladatait, új sikereket értek el az iparfejlesztésben, a lakó­házépítésben és a kommunális beru­házásokban. A szovjet nép életének jelentós eseményére, a proletárforra­dalom vezérének, Leninnek 100. szü­letésnapjára készülve, a város dolgo­zói szocialista munkaversenyt kezdtek az 5 éves terv 1970. november 7-re történő befejezése érdekében. Az 1968-as év első félévének tervét Odessza vállalatai határidő előtt 102,5 százalékra teljesítették. Az ország ki­tűnő minőségű árut kapott több mint 28 millió rubel értékben. Az elmúlt év hasonló időszakának megfelelően a realizált össztermék több mint 7,7 százalékkal nőtt, miközben a munka termelékenységének növekedése 5,1 százalékos volt. A legjobb eredmé­nyeket az új termelési és gazdasági irányítási rendszerre áttért vállalatok érték el, közöttük a harántfúrógép­gyár. az acélhuzalgyár, a cukorgyár, az odesszai és az iljicsovszki kikötő. Az új körülmények között dolgozó vállalatok jelentősen növelték termé­keik mennyiségét és javították azok minőségét. Közben új üzemek is létesülték. Május hónapban a Centromet nevű fémkohászati vallalat első ízben adott nversvasat. de már működni kezdtek a* üjicaovszlu hajójavító üzemegysé­gei ls. Rövidesen befejeződnek a vas­betonelemgyár elkészítésének munká­latai, mely magasházak építéséhez ké­szít betonelemeket. Működik a hűtő­ipari kombinát, mely évente 17,5 ezer tonna nyersanyagot képes feldolgozni. Az élelmiszeripari koncentrátum kombinátban gyorsan oldódó kávét előállító gépsort állítottak üzembe. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány állandó és fo­kozott gonddal figyeli népünk élet­körülményeinek megjavítását, illetve az ennek érdekeben tett intézkedések végrehajtását. Nagyszerűen érzékel­hető ez a figyelem városunk példáján is. 1968-ban több mint 13 ezer család költözik új lakásba, öt év alatt több mint 66 ezer lakás készül el váro­sunkban. Tovább fejlődik a kereske­delmi és közétkeztetési hálózat. Kü­lönös figyelmet szentelünk a város­gazdálkodás és a városi közlekedés fejlődésének. A régi városrészben új gáz- és vízvezeték-hálózatot fektetnek le. továbbá a központi távfűtési rend­szer vezetékeit. Folyamatosan épül­nek az új iskolák, kórházak, szállo­dák, filmszínházak stb. A Fekete-ten­ger partjai mentén csaknem 7 kilo­méteres hosszúságban épülnek ki új strandok, a pihenéshez szükséges be­rendezésekkel. A Szeged városi pártbizottság ked­ves meghívására érkeztünk Szegedre. Pártmunkás-delegációnk tagjai már ittlétük első napjaiban megismerked­tek Szeged ipari üzemeinek munká; jávai: jártunk a kábelgyárban, az ecset- -es seprúgy arban, a' Mora Fe­renc Termelőszövetkezetben, a tudo­mány- és orvostudományi egyeteme­kén, megtekintettük az ipari vásárt, örömmel állapítottuk meg, hogy test­vérvárosunk, Szeged dolgozói újabb sikereket könyvelhetnek el a szocia­lizmus építésében. Kellemes felada­tunk annak megállapítása, hogy je­lentősen fokozódott a termelés kultú­rája, javult a termelt iparcikkek mi­nősége. hogy a szegedi üzemekben modern technológiával dolgoznak, ám véleményünjt szerint az a legér­tékesebb, hogy az ipar növekedésével együtt az emberek is felnőttek. Talál­koztunk munkásokkal, parasztokkal, hivatali dolgozókkal, vállalatvezetők­kel, társadalmi szervezetek irányítói­val, akik nagy gyakorlattal rendel­keznek, jól ismerik a termelés prob­lémáit, hűek pártjukhoz és a dolgozó néphez. Az iparfejlesztésben, a me­zőgazdaságban, a kultúra és a tudo­mány területén elért eredmények, me­lyeket észleltünk és melyeknek Önök­kel együtt mint saját eredményeink­nek, sikereinknek örülünk, arról ta­núskodnak, hogy a gazdasági élet és kultúra állandóan fejlődik és jó irányban halad a lakosság életszínvo­nalának további fokozása érdekében. Találkozóink Szeged dolgozóival a szívélyesség és barátság légkörében folytak. Megragadjuk az alkalmat, hogy Odessza dolgozóinak nevében kommunista üdvözletünket tolmácsol­juk, és a szocializmus építésében to­vábbi sikereket kívánjunk testvérvá­rosunk dolgozóinak. Emlékezés a VIT-re Bécs, 1959 Kaczúr István, a Csongrád megyei Hírlap főmunkatársa így ír az 1959-es bécsi VIT­ről: Nagy élmény volt, igazi harci . élmény! Ünnepelte Bécs a világ ifjúságának nagy találkozóját. Színpom­pás ünneplés. Plakátok: „FRI­EDEN, FREUNDSCHAFT!", hatalmas tömegek az utcán, üdvrivalgás. Integetnek. Es fehérkesztyűs rendőrkéz pró­bálja csittitani a lelkesedő •bécsi polgárokat, próbálja lefogni az integető kezeket A rend ugyan otthont adott a fesztiválnak, de nem volt Ínyére, hogy az osztrák dol­gozók is rokonszenvezzenek vele. Elismerés illette az osztrák kormányt azért hogy Bécs­ben hirdethettük néhány tízezren a béke és barátság jelszavát, kék és piros zász­lók'alatt. De az égen fekete repülők szálltak, s nagy fel­iratokat húztak magúik után napról napra: „FREUND­SCHAFT, JA — KOMMU-. NISMUS. NEIN". A fesztivál nem a kommu­nizmust, hanem a békét és a barátságot hirdette mindig, ma is azt hirdeti. Mégsem szeti és sportprogramokon tettek tanúbizonyságot a kü­lönböző országok, népek kül­döttei tudásukról, ügyessé­gükről. S közben mindunta­lan összecsaptak az eszmék. X nép a szívébe fogadott minket. Hiába próbálkoztak szennyiratokat becsempészni és másként is provokálni — különösen a magyarokat, de az egész fesztivált — a „sza­bad világ" fizetett bérenceij köztük sok szerencsétlen magyar disszidens. Hiába vágták el az elektromos ká­belt és sötétítették el a teret, szívleli a kapitalizmus, hi- ahol este a nagy bókeharcos' szen ha az emberek egyet- Paul Robeson énekelt. Nem értésben élnek a világon, ak- hallgattathatták el a béke és a kor nem lehet őket megosz- barátság dalát, amely fel­tani. hangzik ma és holnap is a Gazdag kulturális, művé- világon mindenütt Helsinki, 1962 Andrássy Lajos, a Tiszatáj főszerkesztője: — Brigádom, amelyben küldetésem idején voltam, „művészbrigád" volt. Író, szobrász, színész, költő, s volt egy „makacs művészi" érdeklődéssel megáldott ve­gyészmérnök is. A progra­mokban aztán hol együtt hol a szakmai érdekeltség­nek megfelelően külön-kü­lön vettünk részt. Így a VIT egészéből nem sokat láthat­tunk ugyan, de képet kap­tunk róla néhány rendez­vényből. — Nekem, mint költőnek is. talán a legemlékezetesebb ajkak szögletében — sehogy­élményem a Jevtusenkóval sem tetszett. Aztán valami történt találkozás marad. Az olyasmiket kezdett mondani, emberrel, aki mint költő a hogy a költőket legfontosabb világ irodalmi érdeklődésé- érteni, s itt, ha nyelvüket nek középpontjában állt, s nem is, lelküket megértették, a költővel, aki mint ember, S hogy lesz-e háború, vagy szerfölött érdekes egyéniség, béke? Mi itt a feladatunk? A költők estjén éppen a ve- Erre verssel válaszolt, ami lünk szemben terpeszkedő ott született a VIT-en. A elnökségi asztalnál ült. Előt- pózból valamit engedett, lünk a tévé kamerája, mel- mély lélegzetet vett, s sza­lettem a magnetofon. Egy- válni kezdett. Nem felolvas­mást követően különböző ni. "em elmondani: szavalni, nemzetek ismert nevű és Minden sorvéget megnyo­addig még előttem ismeret- mott. a rímeket kiemelte, s len költői szólaltak fel, két karjának hatalmas gesz­— Általános mozgolódás, tusaival, fejének, arcának változó játékával, lendülete­sen szavalt. S amíg hallgat­tam a költőt, néztem változó arcát, mozdulatait, úgy érez­tem: értem már népszerűsé­retta, a tekintet, ahogy raj- Bét, a lázas lelkesedést, mit tunk körbesétált, sokat sej- fellépése okoz. tető vonás a keskenyre zárt N. |. majd csend, a tévé üzemké­szen figyel: Jevtusenko kö­vetkezik. A póz, amelyben állt, nyegle testtartás, a száj szögletéből kicsavart ciga­SZOMBAT, 1968. JÜUUS 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents