Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

Kik szennyezik éjjel a Tiszát? — Viz maradt a víz, mégsem olyan már a Tisza, mint apám, nagyapám korában — mondogatja egyik-másik szegedi halász. Ha abból következtetnek, hogy kevesebb a hal a Tiszában, akkor aggodalmuknak van alapja. Az árterek csatornázásával a tavaszi árdásból nem marad vissza víz, az ivó hal oda menekül, ahol alkalmasabb helyet talál. A horgászok és halászok között ls vannak, akik nem kíméletesek a méreten aluli nemes halak védelmében. — Nagyobbik baj a Tisza állandósult, ipari eredetű szennyezettsége; pusztul a tiszavirág is, évről évre kisebb a rajzásuk, s akkor sem kapkodnak értük a halak, mert azok is fogytában vannak — vélik a halászok. Hajnali habszivacsok tt »t Kik szennyezik éjjel a Tiszát? Július közepén ugyanis egy hajnalon — még alig világosodott — Tisza-szélességben fehér, szivacsszerű habtakaró-foltok borították a folyót. Mire kivilágosodott, a habtakaró, amely a fenol szagához volt hasonló, levonult Szeged alatt. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság figyelő szolgálata e jelenségről nem tud semmit. Nem érkezett hozzájuk bejelentés az ilyen, s hasonló jelenségekről. A tájékoztatás szerint az idén tapasztalt és bírság alá eső szennyeződések csak a Tiszába közvetve futó csatornákban fordultak elő. Az olajkutak fúrásával sem jut szenynyezódés a Tiszába, mióta megszüntették az uszályokba rakodást, az ideiglenes töltőállomásokat. A fürdőzök bőrére Mégis olajos a víz, pedig most szinte átlátszó „tiszta", viszont szinte fekete színű lerakódás tapad a csónakokra, sőt a fürdőzők bőrére is. — A víz felszínén a bőrszerű képződmény — kaptuk a felvilágosítást — az úgynevezett biológiai réteg, az öntisztulást kísérő jelenség. Az alga túltengéstől, a víz oxigén telítettségéből adódik. Ez még kedvező is a Tisza élővilága számára, ha a jelenség nem csap át a szerves anyag hirtelen túltengésébe. Ekkor beszélünk vízvirágzásról, a víz oxigén szegénységéről, amely ugyan általában rövid ideig szokott tartani és különösebb kárt nem okoz. Tavaly sajnos ez a jelenség összefutott a Tiszán a Bodrogból bekerült ipari eredetű szennyezettséggel. Nincs halpusztulás Tömeges halpusztulás a Tiszán nem volt ezen a nyáron eddig, annak ellenére, hogy egyes megfigyelők a nemes halak pusztulásáról vélekednek. Az a megtévesztő, hogy a folyó háromnegyed kilós pontyok tetemét viszi tömegesen. Nem a tiszai hal pusztul. A Dongérben, az úgynevezett Péteri tóban volt nagyobb halpusztulás, abból került a Tiszába is. Tovább feszegetve a Tisza szennyezettségét, amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a nagyszámú 800 csónakmotor kipufogó gáza is szennyezi a vizet. A kis vízállásnál ez jobban észrevehető, szembetűnő. A nagy teljesítményű vízkivételi müvek az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében általában nem engednek olajat a Tiszába. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint tavaly augusztusban ötszörte szennyezettebb volt a Tisza vize, mint most. A vízügyi igazgatóság kiterjedt figyelőszolgálata a hozzá tartozó területen állandóan figyeli cs vizsgáltatja a víz szennyezettségét. Nagyon is közérdek, hogy a Tiszába ne kerüljön olyan ipari szennyezettségü víz, amely káros lehet a vízi és növényvilágra. Sajnos az állati hullával senki sem törődik, azokat viszi a víz. Korábban a halászok és vízenjéró emberek anyagilag Is érdekelték voltak abban, hogy a Tiszába került állati tetemeket észleléskor kiemeljék. Űgy látszik, most ennek nincs gazdája. Szegednél a nyári hónapokban 24 óra alatt általában 33—35 ezer köbméter szennyvíz kerül a folyóba. A Tisza viszont a mínusz 2 méter alatti vízállásnál másodpercenként 150 köbméter vizet szállít. Annyi bizonyos viszont, hogy Szeged aiatt az úgynevezett szabad strandokon most veszélyes a fürdőzés, különösen azokon a helyeken, amelyeket különben is tiltó táblával jelölnek a parton. A várost elhagyva a Tisza vize erősen szennyezett, az úgynevezett torontáli szennyvízkifolyó, tovább az újszegedi partfürdő, az uszoda és az újszegedi ipari szenynyezettség befolyásával. Sürgős teendő, hogy ezeket a kifolyó vizeket is bevezessék a Tisza sodorvonalába. L. F. Szabad szombatos nyomdászok GanzMávag alkalmaz: esztergályos, marós, lakatos. hegesztő, öntő. kovács szak- és betanított munkásokat. továbbá férfi segédmunkásokat. A vidéki szakmunkások részére díjmentes szállást biztosítunk. Szabad szombat van A Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat munkaerőgazdálkodásán. Budapest VHI.. Vajda Péter u. 10. Bp/MH A rövidített munkahét bevezetésen: elérkezettnek látták az időt a szép könyvek, napilapok, folyóiratok s számtalan egyéb kiadvány műhelyében — a Szegedi Nyomda Vállalatnál is. Augusztus elsejét jelölték meg; a csökkentett munkaidőre való átállás időpontjául, ennek megfelelően már hosszú ideje tart a felkészülés. Műszaki-gazdasági, üzemszervezési intézkedések sorozatát jelöli meg az a program, amelyet a gazdasági vezetők, a párt- és szakszervezet a dolgozók véleményét meghallgatva készítettek el. Több országos hírű nyomdában is tanulmányoztak a javaslatokat. Hasznos hozzájárulást jelentett a terv elkészítésénél a szocialista brigádok ötletgazdagsága. Üj munkamódszereket, gyártási eljárásokat is alkalmaznak majd a nyomdászok. A kéthetenkénti szabadnapot heti 41 óra munkaidő mellett tudják .kigazdálkodni". (A nyomdászoknál mér eddig is nagyrészt 45 óra volt a munkaidő). A gépesítés a gerinc, különösen vonatkozik ez a kötészetre, ahol egész sor, eddig kézzel végzett munkát „bízhatnak" most már az új berendezésekre. Csupán a könyvtáblakészítő gép üzembeállításával 4400 óra megtakarítást lehet itt elérni. A „két-fejes" drótfűző alkalmazásával a brossurak, tömbök, könyvek fűzésénél megduplázódik a teljesítmény. S még lehetne sorolni azt a sokféle utat, módot, amellyel időt nyernek a szegedi nyomdászok. A terv reális és megvalósítható, augusztustól már az új munkarend szerint dolgoznak, belépnek ők is a szabad szombatos üzemek sorába. Természetes, hogy a napilaprészlegnél, valamint a karbantartóknál hét végén sem szünetel majd a munka. Itt is biztosítják azonban a dolgozók szabadnapját, s hogy erre lehetőséget teremtsenek, emelik a két részleg létszámát. Véget ért e nemzetközi turistakongresszus Tíz nappal ezelőtt, július 15-én, hétfőn kezdte meg munkáját a MÁV Nevelőintézetében az eszperantisták nemzetközi turistakongreszszusa. A világszerte egyedülálló rendezvénysorozaton 15 ország 400 vendége vett részt, s hallgatta meg a naponta 12 nyelven elhangzott turisztikai, nyelvészeti, földrajzi, zenei előadásokat, és tekintette meg a filmvetítéseket. A nemzetközi vendégsereg a tegnap, szerdán délután megtartott záróünnepségen búcsúzott el Szegedtől. A rendező szervek nevében Székely Imre tanár köszönte meg a vendégek részvételét. Jövőre Ismét megrendezik Szegeden a már első alkalommal is kitűnően sikerült turistakongresszust. A vendégeket ismét július 15-re várják a városba, s ugyancsak tíznapos előadássorozatot tartanak számukra. A kongresszus után a következő évben azonban már utókongresszus is lesz: a résztvevők négy napon át — július 25-től 28-ig — Hódmezővásárhely kultúrájával, társadalmi és gazdasági életével fognak ismerkedni. A jövő évi kongresszusra 50 ezer tájékoztatót küld szét a rendezőség, 12 nyelven, mintegy 80 országba. A most véget ért találkozónak nagy nemzetközi sajtóvisszhangja volt. A Ijubjanal rádió például naponta közölt tudósításokat a nevezetes eseményről. Orgonaest a Dómban A két fiatal művész, Lchotka Gábor és Supala Kolos kedd esti koncertjére zsúfolásig megteltek a szegedi Dóm széksorai. Többen a templom széles oszlopaihoz támaszkodva, állva hallgatták végig a bő másfélórás műsort, ami orgonahangversenyeken lassan megszokott jelenségnek számít, ám — komolyzenei koncertről lévén szó — páratlan népszerűség. Szólt ez a felfokozott érdeklődés részint Lehotka Gábor Szegeden mér több ízben ls tapasztalt kitűnő képességeinek, de a fiatal énekesnemzedék soraiba néhány hónapja üstökösként berobbant basszista, Supala Kolos szegedi bemutatkozásának is. A koncert hiánytalanul megfelelt ennek a várakozásnak. Lehotka Gábor, alti negyedik műsorát játszotta el a Dóm öt-manuálos orgonáján, most is bebizonyította: remek Bach-muzsikus. Nem harsogó, mutatós színeket, hatásokat keres, inkább a barokk zene polifóniájának érzékletes arányait, amihez egészséges stílusérzéke, megalapozott technikai adottságai (mozgalmas lábmunkája!) adnak ösztönzést. Bach Pastorale-ja és Pikéthy Tibor Karácsonyi fantázia című variáció-sorozata az est kiemelkedő művészi élménye volt. Supala Kolos szépszövetű basszushangja a Dóm akusztikai környezetében sem vesztett fényéből — a Magnificatból, valamint Mendelssohn két oratóriumából (Éliás, Paulus) elhangzott részletekben kultúrált, gondosan kimunkált produkciót nyújtott. Talán a H-moll mise Et in spiritum áriájában tűnt halványabbnak. N. L 150 éve halt meg Dugonics András A felsővárosi deszkás temetőben egy nagy márvány* obeliszken olvasható, hogy Szeged hajdani nagy fia, 1818. július 25-én, 78 éves korában a „fájdalom és a halál félelme nélkül" elhunyt. Dugonics András 1740. október 17-én született Szegeden. Jómódú, elmagyarosodott dalmata család sarja. Gimnáziumi tanulmányait a kegyesrendiek szegedi iskolájában végezte, majd mint tanár az ország különböző vidékein tanított. Tanárai már diák korában felébresztették benne a történet iránti érzéket, a hazaszeretetet és az írói ambíciót. Írói működése egyrészt a hagyományokban, másrészt a nép világában gyökerezik. Általában az irodalom tradicionalista irányának képviselője, a magyar múlt és a nép preromantikus mítoszának megteremtője. Mint a régi magyar költészet folytatója lépett föl és Plautus, valamint Holberg nyomán iskolai vígjátékokat fordított, majd a görög—római epikusok (Horneros, Vergilius, Ovidius) nyomán epikus költeményeket írt magyarul és latinul. 1773-ban a nagyszombati egyetemhez a matematlku tanárává nevezték ki és követte az egyetemet Budára és Pestre is. ö volt a matematika magyar műszókincsének és egy nagy matematikai tankönyv megalkotója, mellyel meg akarta mutatni, hogy II. József által lenézett magyar nyelven még a matematika elvont igazságait is ki lehet fejezni. A Bessenyei nyomén támadt irodalmi fellendülés őt is magával ragadta. Régibb cs újabb müveit kinyomtatva megindítója lett az úgynevezett magyaros és népies iskolának mely nem zárkózot ugyan el a külföld irodalmi mozgalmaitól de az idegen tárgyat és gondolatokat magyar színbe öltöztetve, nyelvben, stílusban, versformában erősen konzervatív jellegű volt. A klasszikus világban mozgó eposzaival már jó hírnevet szerzett magának, amikor 1788-ban Etelka című regényével egycsapásra a legnépszerűbb és a legolvasottabb magyar íróvá küzdötte fel magát. Regényében, mely a honfoglalás korában játszódik, az akkor felfedezett finn—magyar rokonság elméletét érvényesíti. Az Árpád-korba helyezett cselekményt időszerű politikai célzásokkal tűzdeli meg, melyek az akkori szereplők álarca mögött a korabeli politikai élet személyeire vonatkoznak. Az Etelka pár évig a legolvasottabb könyv maradt. A nagy sikeren felbuzdulva, egymásután írt több regényt. 1808-ig tanított, majd nyugalomba vonult és csöndes öregségét most már szülővárosában, Szegeden élte le. Vitathatatlanul legjelentősebb műve az ETELKA. az első magyar nagysikerű reRény, valamint a magyar példabeszédek, Jeles mondások és közmondások gyűjteménye. Bízvást nevezhetjük a magyar irodalom egyik úttörőjének, kinek szülővárosa 1876. augusztus 19-én felállította ércszobrát melyet a róla elnevezett téren emelt az utókor emlékeztetésére a Dugonics Társaság. Jenő István VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Hasznos javaslatra intézkedés Óvodások, bölcsődések címmel lapunk július 6-i számában egy olvasónk tájékoztatása alapján szóvá tettük, hogy a ruhagyári bölcsőde a Teréz utcára nyílik. A teraszon pihenő csöppségeket lepi a nagyforgalmú utca pora, zavarja őket a lárma. Javasolta, hogy a bölcsődések egészsége és nyugalma érdekében a bölcsődét Inkább a gyár parkjának belső részébe helyezzék át. Cikkünkkel kapcsolatban válaszolt Ábrahám István, a Szegedi Ruhagyár igazgatója. A többi között írja: „Megkerestük a III. kerületi tanács építési és közlekedési csoportját, hogy a lehetőség szerint az utca fellocsoltatásával enyhítsék a túlzott porképzödést. A gyermekek részére egészséges, megfelelő sétáló- és pihenőhelyet úgy igyekszünk biztosítani, hogy naponta a közeli játszótérre, a vállalat parkjába visszük őket. A bölcsőde épületét az üzem parkjába áthelyezni anyagiak hiányában nincs lehetőség. Amíg az utcai porképződés fennáll, a gyermekek fektetését a bölcsőde teraszán megszüntetjük". Országos néprajzi filmszemle Augusztus 1. és 3. között Szegeden rendezik meg az I. Országos Néprajzi Filmszemlét. A Nyugdíjas Szakmaközi Művelődési Otthonban sorra kerülő bemutatót augusztus 1-én, csütörtökön délután 5 órakor nyitja meg K. Kovács László tudományos főmunkatárs, kandidátus, majd fél 6 és fél 8 között a népi kismesterségeket bemutató filmeket vetítik le. Többek között a kötélverés, a kékfestés, a kenyérsütés műhelytitkai tűnnek fel a vetítővásznon. Augusztus 2-án, pénteken — ugyancsak fél 6 és fél 8 között — a Népművészet-népszokások című vetítéssorozatra ketjül sor. Ekkor többek között a busójárás. a pásztorművészet, a tojásfestés elevenedik meg a nézők előtt. Augusztus 3-án, szombaton Tájak, emberek címmel tartanak filmbemutatót többek között Sárközről, Szatmárról, Bujákról — ugyancsak este fél 6 és fél 8 között. Az ünnepélyes eredményhirdetés szombaton este 10 órakor lesz, a Szakszervezeti Együttesek III. Országos Táncfesztiváljának záró ünnepélyén, a Széchenyi téren. Az I. Országos Néprajzi Filmszemle zsűrijének elnöke: Jancsó Miklós filmrendező. Érdekes operáció Érdekes operációról ad hirt a Szovjetszkaja Rosszija. A Moszkvai Patológiai és Ortopédiai Intézetben 1967 ősze óta kezelés alatt áll Miranda Jakics wellingtoni (ÜjZéland) 15 éves kislány, aki úgy született, hogy bal kezén nem voltak ujjak. V. Blohin moszkvai professzor fáradságos operációval pótolta a hiányzó ujjakat a kislány bal kezén, felhasználva a lány testének szöveteit. Miranda Jakics már mozgatni is tudja az uj ujjakat. Ajándékcikkek és hanglemezek kiállítása (árusítással) tittttiiiiiiitiiiiitiiiiiiciiiiiiiiiitititiiitiiiiitiiiiitiiiiititiiiiiftitiitififiifiiriffiiftiiifaiitiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiitii JÜLIUS 20—28-IG A DÁV KULTÚRTERMÉBEN (KLAUZÁL TÉR). HA SZEGEDEN JÁR. LÁTOGASSA MEG KIÁLLÍTÁSUNKAT, AHOL SOK ÚJDONSÁGBÓL VÁLASZTHAT. A KIÁLLÍTÁS NYITVA NAPONTA: 10—18 ÓRÁIG. CS. M. VEGYESIPARCIKK KISKER. V. x. Ilii