Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

Kubai ajánlat 9 Havanna (ADN) Raul Hoa Gurcia " kubai külügyminiszter kormányá­nak revében hivatalosan ls megerősítette, hogy Kuba politikai menedékjogot ajánl fel a Chilébe menekült Ar­guedas volt bolíviai belügy­miniszternek és fivérének. A szerda éjszaka közzétett ajánlat arra az eshetőségre szól. ba n chilei kormány nem adja meg a menekül­teknek a menedéket. Közel-Kelet 0 Washington (Reuter) Gunnar Jarring svéd dip­lomata, az ENSZ közel-ke­leti közvetítője kedden rész­letesen beszámolt U Thant főtitkárnak az arab—izraeli viszály rendezése céljából tett lépéseiről. A Reuter ENSZ-tudósítója szerint sem­mi jel sem mutat arra, hogy Jarring küldetése sikerrel járt volna. Abba Eban izraeli külügy­miniszter szerdán délelőtt nyilatkozatban foglalkozott Nasszer egyiptomi elnöknek az Arab Szocialista Unió or­szágos értekezletén mondott keddi beszédével. Az izraeli nyilatkozat élesen támadja a beszédet, amelyről megál­lapítja, hogy nagy nemzet­közi horderejű. Abba Eban szerint Nasszer keddi beszé­de „lerombol minden olyan illúziót, hogy az egyiptomi politika mérsékelt irányvo­nalat követne, Nasszer elnök célja újabb közel-keleti há­ború. hogy elpusztíthassa Iz­raelt". Johnson fogadja Schröderi 0 Washington (MTI) Schröder nyugatnémet had­ügyminiszter meghosszabbí­totta washingtoni tartózko­dását, hogy találkozhassék Johnson elnökkel. A Fehér Ház bejelentette, hogy John­son szerdán este fogadja Schrödert. Diplomáciai megfigyelők véleménye szerint az ameri­kai elnök valószínűleg tájé­koztatja a nyugatnémet had­ügyminisztert honolului tár­gyalásairól, és személyes fel­hívást Intéz a bonni kor­mányhoz, hogy írja alá az atomsorompó-szerződést. Albánia kiutasít Merev álláspont a párizsi tárgyaláson 0 Párizs (MTI) béke megteremtésének útja Szerdán tartották meg 14. a saigoni kormány „szerepé­illésüket a francia főváros- nek elismerésén át vezet", ban az Egyesült Államok és 0 Hanoi (MTI) a VDK képviselői. A meg- Az AFP a VDK fővaro­beszélések három óra hosz- sából keltezett jelentésében xzat tartottak. Az amerikai két megnyilatkozást ismer­küldöttscget Harriman, a vi- tet, mindkettő a honolului ctnaml delegációt Xuan Thuy értekezletről szól. A VDK vezette. külügyminisztériuma John­A hírügynökségi jelenté- son és Thieu megbeszélései­sekből kitűnik, hogy Harri- nek eredményét abban a man a megbeszéléseken is- megállapításban összegezte, mét igen merev álláspontra hogy az amerikai imperia­helyezkedett. Egyrészt mél- listák továbbra sem hajlan­latlankodott amiatt, hogy dók lemondani vietnami ag­Dél-Vletnamban a hazafias resszív terveikről. Honolulu­erők fokozzák harci tevé- ban az agressziös háború fo­kenységüket, másrészt pedig hozását határozták el. Az panaszkodott, hogy a VDK Egyesült Államok nem haj­nem hajlandó szóbaállni a ,andó scm a bombázások fel­saigoni rezsimmel. Az. ame- iétel félkm ™^ntetése­, . , . , re, sem csapatainak kivona­nkai nagykövet azzal fénye- s;ira, sem pedig a DNFF el­getőzött, hogy Vietnamban a ismerésére. Csehszlovákia Vietnamról 0 Prága (TASZSZ) elengedhetetlen, hogy az Prágában közzétették a Egyesült Államok elismerje csehszlovák külügymlnlszté- a Dél-vietnami Nemzeti Fel­rium nyilatkozatát a Viet- szabadítási Frontot, nami Demokratikus Köz- „A csehszlovák külügymi­társaság és az Egyesült Ál- nisztériumot felhatalmazták lamok között Párizsban fo- annak kijelentésére, hogy a lyó hivatalos megbeszélé- Csehszlovák Szocialista KÖZŰ sekről. A nyilatkozat hang- társaság kormánya aktívan súlyozza, hogy a vietnami közre fog működni a viet­háborü továbbra is rendkí- nami béke helyreállításában, vül kedvezőtlen hatással a vietnami nép elidegenít­van a nemzetközi kapcsola- hetetlen jogainak tisztelet­tokra és fenyegeti a világ- ben tartása mellett, és kife­békét. jezi reményét, hogy ilyen A párizsi megbeszélések irányban fognak tevékeny­csak akkor vezethetnek ered- kedni a nemzetközi fcszült­mónyre — hangzik a nyi- ség csökkentésére és a nem­latkozatban — „ha az Egye- zetközi kapcsolatok norma­sült Államok minden ag- lizálására törekvő más or­resszlós cselekményt be- száigok Is" — fejeződik be szüntet a VDK ellen. Az Í6 a nyilatkozat. Waldeck Rochet nyilatkozata nista és munkáspártjai kö­a Fran- zotti kétoldalú találkozók 0 Párizs (MTI) Waldeck Rochet, cia Kommunista Párt főtit- megtartására, az FKP visz­kára a luxemburgi rádiónak szavonta javaslatát — je­adott nyilatkozatában kije- gyezte meg Waldeck Rochet, lentette, a Francia Kommu- egyben hangsúlyozta, hogy nista Párt véleménye sze- a7- indítványt tulajdonkép­rint a kommunista pártok pen csak felfüggesztették, közötti összes vitás kérdést addig amíg meg nem ér­tárgyalások útján, minden Kivégzések Kantonban % Moszkva (TASZSZ) A kantoni rádió közölte, hogy az elmúlt napokban „nyilvános tárgyalás" után, amelyet a város stadionjá­ban tartottak 50 000 néző je­lenlétében. 28 „ellentorra­dalmárt" kivégeztek, 26 más vádlottat pedig külön­böző időtartamú börtönbün­tetésre ítéltek. 1 Ml? \ löt ? MIKOR ? 0 Bonn (MTI) A nyugati hírügynökségek a tiranai rádióra hivatkozva jelentik, hogy Albánia ki­utasította a bolgár ügyvivőt, valamint a bolgár nagykö­vetség hat másik tagját. A kiutasítás válasz Bulgária egy nappal korábban tett in­tézkedésére. Szófiában kiuta­sították az albán nagyköve­tet és munkatársait, mert bolgárellenes propagandát fejtettek ki. Tirana válaszul távozásra szólította fel a bolgár nagy­követség minden alkalma­zottját, sőt a BT A hírügy­nökség tudósítóját is. A ki­utasításról szóló albán nyi­latkozat gyalázza Bulgáriát, vezetőit „revizionistának" minősíti. egyes ország nemzeti szu­verenitásának tiszteletben­tartásával, a proletár inter­nacionalizmus és a szocialis­ta országok közötti testvéri i együttműködés szellemében kell megoldani. Ilyen érte- | lemben folytatott Moszkvá­ban és Prágában tárgyalá- | sokat — jegyezte meg hoz­záfűzve, hogy a Szovjet­unió és Csehszlovákia fővá­rosában tett látogatása a Francia Kommunista Párt kezdeményezésére történt. Moszkvai és prágai megbe­szélései — mutatott rá Wal­deck Rochet — igen haszno­sak voltak. A Francia Kom­munista Párt főtitkára meg­elégedését fejezte ki afölött, hogy az SZKP Központi Bi­zottságának Politikai Bizott­sága és a CSKP Központi Bizottságának elnöksége megállapodott a találkozó létrejöttében. A találkozó megrendezése azt mutatja, hogy az érdekelt felek meg vannak győződve ar­ról, hogy van lehetőség a nehézségek elvtársi megol­dására. A Francia Kommunista Pártot is az a cél vezérelte, hogy a kommunista pártok kapcsolataiban keletkező problémákat vitával oldják meg, amikor előterjesztette az európai kommunista pár­tok értekezletének összehí­vására tett javaslatát. Te­kintettel azonban arra. hogy lehetőség kínálkozott a CSKP és a varsói találkozón részt vett országok kormnu­keznek a eredményei. megbeszélések Papandreu az USA eiien 0 London (MTI) A londoni Criterion szállo­dában szerdán megtartott sajtóértekezleten Andreasz Papandreu élesen támadta az Egyesült Államoknak a jelenlegi görög katonai rezsi­met támogató politikáját, s nemzetközi szankciókat kö­vetelt — mint mondotta —, „a fasizmus új európai híd­főállása ellen". A felolvasott nyilatkozatá­ban a PAK (Pánhellén Fel­szabadítási Mozgalom) elnö­ke, az egykori görög minisz­ter megállapította hogy az uralmon levő ezredesek tör­vénytelenül jutottak hata­lomhoz, és az amerikai kor­mány katonai hírszerző szer­veinek támogatását élvezik. Szorgalmazta, hogy az Északatlanti Szövetség orszá­gai nyilatkozatban határol­ják el magukat „a visszata­szító totalitariánus athéni re­zsimtől". A fő hangsúlyt Papandreu a rendszer gazdasági elszige­telésének szükségességére helyezte. Elmondotta, hogy a PAK otthon és külföldön, egyaránt összehangolja ak­cióit, ha az idő eljön, a sza­badság és a demokreia szel­lemében megszerkesztett al­kotmányt terjeszt a nép elé. Az ezredesek úgynevezett alkotmánytervezete voltakép­pen „a hatalom bitorlásának törvényesítésére szolgál". A statáriális bíráskodás, a meg­félemlítés, a kínzás jelenle­gi rendszerében a népszava­zás meghirdetése a szabadság megcsúfolásával egyértelmű — mondotta. 1968. JÜLIUS 25.. CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: JAKAB VALTOZOAN FELHŐS IDO Várható Időjárás csütörtök e«t'R: változóan fethös Idó, több helyen csővel, zivatarral. Mérsékelt, változó Irányú, főien » Du­nántúlon Időnként megélénkülő északnyugati, északi szél. A nappali felmelegedés, főként nyugaton, kissé gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—16 fok kózőtt, legmaga­sabb nappali hőmérséklet északnyugaton 20, másból 25 fok körül. A Nap kel 4 óra 12 perekor, és nyugszik 19 óra 28 perckor. A Hold kel 3 óra 33 perckor, és nyugszik 20 óra 00 perekor. vIzaelas a Tisza vízállása Szegednél szerdán -116 cm. (Áradó.) százötven Eve halt meg szülővárosában, Szege­den Dugonics András <1740— 1818), a magyar Irodalmi meg­újulás korának neves alakja. MOZIK Szabadság: Oszkár. (Színes francls. fél 4. háromnegyed 6 és 8.). Fáklya délután: Adj pacsit, Pajti! (m. b. szovjet. 2 és t.) fáklya este: A halál részérő fenntartva. (NDK. 6 és 8.) Pos­tás Mozi: Férjhez menni tilos. (Fél 6.). VIDÁMPARK Nyitva 13 órától 21 óráig. BALESETI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. r.z. Sebészeti Kli­nika (Pécsi u. 4.) veszi fel. INSPEKCIÖS ÁLLATORVOSI SZOLGALAT Szeged vároa területére Július 20-tól 27-ig este 6 órá­tól reggel 6 óráig (vasárnap nappal ls) elsősegély és nehéz­ellés esetére ügyeletes dr. Palo­tás Gyula állami állatorvos. La­kása: Szeged, Partizán u. 7. Te­lefon: 12-694. Az állatorvos kiszállításáról a hivő köteles gondoskodni. RÁDIÓ Kossuth 4.30 Hírek. 4.32 Hajnaltól reg­gelig ... Zenés műsor. 5.00 Hí­rek. 5.30 Reggelt krónika. 5.45 Falurádió. 6.00 Hírek. 6.M Hírek. 6.45 Hallgatóink figyelmébe. 7.00 Reggeli krónika H. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.06 Műsorismertetés. 8.16 könnyűzene. 9.00 A Magyar Rá­dió és Televízió gyermekkó­rusa énekel. 9.15 Kamarazene. 10.00 Hirek. 10.10 Zenés műsor üdülőknek. 12.00 Hírek. 12.15 Zenekari muzsika. 13.00 A vi­lággazdaság hírei. 13.05 Gazda­szemmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 13.20 Mezei csokor. 13.45 Törvénykönyv. 14.04 Artúr Rubinstein zongorázik. 15.00 Hí­rek. 15.15 A lengyel kultúra he­te. Varsói pillanatok. Riport. 16.18 így látták egymást. Igor Markevltch — Clara HaskillróL 16.58 Hallgatóink figyelmébe. 17.00 Hírek. 17.06 Tizenöt évvel Panmindzson után. Bőgős László előadása Koreáról. 17.15 Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 17.45 Mikrofórum. Fiatalok ter­melési gyakorlaton. 18.00 Made in Hungary. Könnyűzene, tánc, jazz. 18.35 Régi hires énekesek műsorából. 19.no Esti krónika. 19.29 Hallgatóink figyelmébe. 19.30 Forgószínpad Déry Tibor müveiből. 29.30 Artúr Rubinslein zongorázik. 20.58 Hirek. 21.03 Kedvelt operettmelodlák. 22.00 Hírek. 22.15 Genftől Párizsig. Kerékpár helyett teherautó. Bő­gős László műsora. IV. 22.20 Ka­ll,arazene. 23.0(1 Tánczene. 23.30— 0.25 Massenei operáiból. Közben: 24.00—0.10 Hirek. Időjárás. Petőfi 4.30—8.06 Azonos a Kossuth Radló műsorával. 0.54 Idegen nvelvü vlzjelzőszolgálst. 10.00 Micimackó kuckója. Folytatásos regény. 10.22 Gluck: Orfeusz. Háromfelvonásos opera. Közben: 11.28—11.33 Csokonai Vitéz Mi­hály verseiből. 12.15 Reform cs gyakorlat Ahol a hőmérő +50 Celsius fokot mutat. 12.25 Ver­bunkosok. katonadalok, csárdá­sok. 13.00 A zöld gyíkocska. El­beszélés. 13.11 Távol a szülői háztól. Padlsák Mihály műsora a v. NDK-ban dolgozó Ifjúmun­kásokkal. 13.32 Pályaválasztás. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettő­től hatig... A Petőfi Rádió zenés délutánja. 18.00 Hírek. 18.17 Cajkovszklj: Diótörő — szvit. 18.35 Júliusi könyvújdonságok. 19.00 Hangverseny a stúdióban. 19.35 Könnyűzene Kubából. 19.54 Jó estét, gyerekek. 20.00 Esti krónika ii. 20.30 Nóták. 20.55 Az Ifjúsági Rádiószínház bemuta­tója. Dél fekete fia. Antal László rádiójátéka. 22.00 A lengyel kul­túra hete. Ixmgyel művészei: operafel vételeiből. 22.20 A poli­tikai Irodalom legújabb köny­vel. Kiss György jegyzete. 22.30 Randevú. Könnyűzene. 23.00— 23.20 Hírek. Sport. Időjárás. TÉve^i Budapest 17.58 Műsorismertetés. 18.09 Hi­rek. 18.05 A Magyar Hirdető műsora. 18.10 Kuckó ... látoga­tás az Állatkertben. 18.30 Tele­sport 18.95 Színes nyári divat. 19.25 Esti mese. 19.35 Tévé-szőt­tes... 19.55 Szünet. 20.00 Tv­híradó. 20.20 Halló, fiúk! Halló, lányoki 21.29 Monitor. Egy ha­tár életrajza. 32.00 Tv-híradó — 2. kiadás. Belgrád 77.30 Távcső. 18.20 Ver». dal, legenda. 18.45 Riport. 19.06 Csen­desen csörgedeznek a források. 20.35 Dosztojevszkij: „Fehér éj­szakák". Közvetítés az A telj e 212 színházból. 21.36 Szórakoz­tató zenei műsor. Bukarest 16.30 Iskolások műsora. 17.00 Az orvostudományról. 18.00 Pio­nírok stúdiója. 19.00 Vikingek. Sorozatfilm. 19.26 A realizmus­ról. 20.00 Meghívó. 20.40 A világ térképe előtt: Ciprus. 21.00 Köl­tői album. 21.30 Szórakoztató műsor. DÉL- MAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1968. JÜLIUS 25. a felhő­karcolóban Alberto Moravia cik két — amely az Espressóban jelent meg — rövidítve közöljük. Az amerikai business óriási hatalma ellenére, elvesz­tette életerejét, kapcsolatát a valósággal, tehát szociális, kulturális és politikai téren egyaránt paralízis és tehetetlen­ség fenyegeti. Mondjuk ki egyszerűen: Amerika egy része — jelentős része — fellázadt a business rendszere és az azt irányító kálvinista, fehér és északi csoportok ellen. A lázadás sokrétű és nagyarányú. Elsősorban nemzedéki jel­legű, tehát a fiatalok lázadása az öregek ellen, azután tár­sadalmi-gazdasági: a szegényeké a gazdagok ellen, végül faji: a négereké a fehérek ellen. A lázadás három nagy központja: hippik, diákok és négerek. Vajon mikor és miért lázadtak fel ezek a csopor­tok, ilyen határozottan és radikálisan? A válasz csak egy lehet, a legegyszerűbb és legvilágosabb: a vietnami há­ború óta és miatt. A vietnami háború annak az érelmesze­sedési, elidegenedési folyamatnak, a valóságtól való elsza­kadásnak, a vérszegénységnek a közvetlen és nyílt kife­jezője, amely az amerikai vezető csoportokat, a manhatta­ni business elektronikus felhőkarcolóit sújtja. Minden néger, minden diák, mind hippi, miután nem hajlandó vérrel táplálni a hatalom központjait, örömmel fogadja a Vletcong (DNFF) győzelmét, sőt Vietcongnalc kezdi érezni magát és először fedezte fel. hogy Amerika is egy Vietnam, ahol egyfelől a business elidegenedett agyai állnak gazdaságukkal és terroreszközeikkel, másfelől a vérben gazdag, de pénzben szegény fiatalok és színes­bőrüek. Kezdjük a hippikkel. A hippin minden lekerekített, göndör és kacskaringós rajta, nincsenek egyenes vonalak, éles szögek: bő, leomló, puha öltözékek, göndör, hosszú haj, szakáll és bajusz, virágokkal vagy régi maja vagy in­dián motívumokkal díszített bő ingek, sok virág, nyaklánc, karkötő, gyűrű, bross, ékszer, perui vagy mexikói fövegek, rojtok. Lehet ő is szőke és kékszemű, de akkor sem olyan, mint Hitler SS-ei, hanem mint Jézus, vagy mint Dante Gabriele Rossetti képeinek alakjai. Csaknem minden hip­pi a felső- és középosztályból származik, gyakran bank­számlájuk van, vagy jelentős ellátmányt élveznek a szülői háztól — de céljuk a szegénység. Az executíve puritán vilégfelfogásával a hippik külö­nös filozófiát szegeznek szembe: a legkülönbözőbb eszmék keveréke. Zen-misztika, franciskánus és komminisztikus gondolatok, jóga, natúrizmus, falllkus kultuszok, hobo nyomorkultusz, beat társadalomellenesség, szexuális pro­miszkuitás, és mindenekelőtt a kábítószerek. A hippi életfelfogása alapja a kábítószer, mert a hippi nemcsak a társadalmat taszítja el, hanem a realitást ls. A hippik kis közösségekben, az ún. „pad"-okban, amelyek egyszerűen elhanyagolt, piszkos, bútorzatlan lakások vagy szuterének, mocsokban és rendetlenségben élnek együtt, de megvan, amit akarnak: nemiség, étel, alvás, kábítószer. Mindenük közös, együtt és egymás jelenlétében szeretkez­nek, alszanak, esznek isznak, vetkőznek és fogyasztják a kábítószereket. , A turisták, akiket az utazási irodák külön buszokon szállítanak a hippi negyedekbe, tarkabarka, szeretetre­méltó, mocskos, szakállas, nagyhajú, alapjaban véve szelíd és kedves népségnek látják őket. A diákok lázadása viszont társadalmi és politikai jelle­gű. Bár nem lehet teljesen határozott demarkációs vonalat húzni a „pad'-ok és a „campus"-ok között, mivel lakosaik egyaránt fiatalok, annyi biztos, hogy a diákok egészen más­képpen tagadják a társadalmat, mint a hippik. Semmiféle kábítószer, semmiféle szexuális promiszkui­tás, semmiféle mocsok és miszticizmus. Az amerikai diákok lázadása a rendszer ellen nem különbözik nagyon az európai diákokétól. A diákok Itt is a fogyasztási civilizáció ellen, a profit mindenható uralma ellen, a faji megkülönböztetés, a szociális megkülönböztetés ellen lázadnak. De az amerikai establishment különbözik az európaitól, és ezért a lázadás is más jellegű. Bár a diákok ugyanolyan kirakatokat törnek be és ugyanolyan ütlegeket kapnak a rendőröktől, mint Európá­ban, ezek a rendőrök olyasmit is védelmeznek Amerikában, ami Európában nincs, vagy még nincs meg: azt az. egyete­met, amely emberek sorozatgyártására állt rá az estab-

Next

/
Thumbnails
Contents