Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-24 / 172. szám
MA ESTE: A hattyúk tava a szabadtérin Ma. szerda este Ismét életre kel a Herceg és a Hattyú története a Dóm téren. Csajkovszkij fám-költeményét a rigai opera- és balettszinház táncosai adják elö Vella Vilcinával cs Harald Ritenbcrggcl a főszerepekben. Képünk a premieren már nagy sikert aratott láncjáték egyik szép jelenetét mutatja. * Élelmiszeripari pavilon a kiállításon Jókora karéjt kapott a vásárból Szeged élelmiszeripara. A szalámigyár—paprikafeldolgozó—konzervgyár trió idén ismét közös pavilonban állította ki termékeit, az ínycsiklandozás nem titkolt szándékával. S elöljáróban megállapíthatjuk, az eredmény megfelel ennek a szándéknak. A legfrissebb reklámmal a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dicsekedhet, nevezetesen a vásáron nyert aranyéremmel. De jól reklámozza készítményeit az a két fénymásolat is, melyek szerint a halászlé-, illetve a húsleveskocka a Kiváló áruk fóruma jelzés viselésére jogosult. Az új dobozok már viselik is ezt a jelet. A hagyományos termékek mellett idén különösen sok az új termék a paprikagyárban. Legújabb újdonságaik „premierje" a vásár: itt jelent meg először a tyúkhúsleves, a tyúkpörkölt és tyúkmájpástétom. Megállapíthatja a látogató, hogy a háziasszonyok „expressz étlapjához" igen sok ieveskockát kínál már a vállalat „leveskonyhája". No és persze a táj őszi díszeiben, a paprikafüzérekben is elgyönyörködhet egyúttal. A műanyag csomagolású fűszerpaprika is megjelent, mutatva, hogy külsőben is keresik a tetszetősebbet, s egyben az olcsóbb megoldást a vállalatnál. Paprika és szalámi nélkül Akad néző, aki hitetlenkedve mustrálja a vásárra készített reprezentatív példányokat: tényleg valódiak? Egyébként a szalámigyáriak — akik persze szintén kiállítottak egy sor, a szegedi szaláminak szóló, Budapestről, vagy külföldről hozott elismerést; oklevelet, nagydíjat — sok más hústerméket is tettek a kirakatba, bőséges választékot reprezentálva. Nem kevésbé tetszetős és bőséges o Szegedi Konzervgyár „terítéke". A szegedkömyéki gyümölcsvidék izét, zamatát üvegbe foglalva szemlélhetik az érdeklődők. A mindenféle befőttektől a gyümölcsbóléig, a főzelékféléktől a húskonzervekig sok mindent magába foglal ez a kínálat. Szerepelnek a vásáron a különféle tejes és gyümölcsfagylaltok is. A konzervgyári kiállításon is sok a külföldi „címzés", idegennyelvű felirat, hisz ez az üzem, hasonlóan a szalámigyárhoz és a paprikafeldolgozóhoz, igen sok országba exportálja termékeit. A vállalatok úgy látják, van érdeklődés. S mivel ezek a termékek nemcsak a szemnek, hanem a szájnak is szólnak, a helyszíni árusítás megoldása is előtérbe került. Ezt az igényt részben — így a paprikafeldolgozónál — már idén is ki fogják elégíteni a vásár hátralevő napjaiban, másrészt pedig figyelembe veszik a jövő évi felkészülésnél. Befejezésül még annyit: láttuk a jugoszláv élelmiszeripar reprezentatív bemutatkozását, sok újdonságát is. Láthattuk azt a tendenciát, ami az úgynevezett eldobható csomagolásra irányul. Nagyon jól csinálják. Tejtermékek higiénikus csomagolásban több napra tartósítva, hentesáruk vákuumtechnikával csomagolva, s ugyancsak larlósítva, hogy csak néhány példát említsünk. Érdemes lenne ezekből a példákból megtanulni mindazt, ami a hazai igényeknek is megfelel, ami külcsínben, vagy praktikusságban előrelépést jelentene. S. M. Sajtótájékoztatók BUDAPESTI VEGYIMÜVEK A százesztendős Budapesti Vegyiművek először vesz részt a szegedi ipari vásáron. Tegnap délelőtt a sajtóházban Poros Tamás vegyészmérnök, a vállalat igazgatója tájékoztatta az újságírókat és a meghívott szakembereket a vállalat tevékenységéről. Elmondta, hogy a nagy múltú gyárban jelenleg a hazai növényvédöszer termelés felét a Budapesti Vegyiművek gyáraiban készítik. A gyár jó kapcsolatot tart a mezőgazdasági üzemekkel, szaktanácsadó szolgálatuk a fogyasztók rendelkezésére áll, s az a céljuk, hogy felhasználókkal még szorosabbá • váljék együttműködésük. A gyár kutatási tevékenységéről dr. Bánki László, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a vállalat biológiai kutató laboratóriumának vezetője tájékoztatta a résztvevőket, HANGLEMEZGYÁRTÓ V. Ugyancsak első ízben jelent meg a kiállításon a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, amelynek újdonságairól, munkájáról dr. Petrovics Ferencné, a gyár áruforgalmi osztályvezetője számolt be. Elmondotta, hogy a Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár jelentős a gyár életében, hiszen termékeivel először mutatkozik be kiállítási forumon. Ebből az alkalomból több újdonsággal szolgálnak, csak Szegeden hoznak forgalomba különféle zenei felvételeket — divatbemutatóval egybekötött hangversenyeket rendeznek. Az idén 3 millió lemezt készítő vállalat sokat fejlődött az elmúlt esztendőben: egyre több elismerést szereznek világszerte a Bartók, Kodály, Liszt-művekből készült sorozatok. A régi vásárlók — az USA, Anglia, NSZK — után újabban Japánba is eljutnak a magyar hanglemezek. Figyelemre méltó, hogy nem csak a könnyű-, hanem a komolyzenei hanglemezek is sikert aratnak. KERESKEDELEM Üzletnyiti/atartás Az idén szokás szerint ismét meghosszabbították a legforgalmasabb élelmiszerboltok, vendéglők, cukrászdák, s néhány iparcikk-üzlet nyitvatartási idejét. Természetesen csak a nyárra, sőt csupán a szabadtéri egy hónapjára. Szükség volt erre? Nagyon. Ahogy elnézem a listát, szinte így ahogy van megfelelne arra, hogy egész esztendőben körülbelül eszerint szabályozzák a nyitás, zárás idejét. Elsősorban arra lenne most már halaszthatatlanul szükség, hogy az élelmiszerboltok egy része vasárnap is árusítson, valamint, hogy hétköznap délután se húzzák le túl korán a rollót. Hogy miért ne? Ismét lehetne az egész éves állandó idegenforgalomra hivatkozni. Sok a vendég, illik fogadni őket. De van jobb érv is: a város lakosságának egy része újabban rövidebb munkahéttel dolgozik, több a szabadideje. Nekik kellene elsősorban kedvükbe járni! Jó lenne, ha az illetékcsek még augusztus vége előtt megtanácskoznák a kérdést és döntenének a nyitvatartási idők ésszerűbb, jobb meghatározásáról. Csirke a botiban Egy időben divatos lett élő csirkét árusítani az élelmiszerboltokban. A szükség vitte rá a kereskedőket, mert a vásárlók ezt is keresték. Régóta nem kell már a csirke, de a Kossuth Lajos sugárút elején levő üzletben valahogy „profilban" maradt. Venni vették persze, ha nem is sokan, de még több embernek szemet szúrt: sem szép nem volt az a baromfi, melyet naphosszat a boltban, bolt előtt sanyargattak, sem higiénikus. A napokban azután döntés született: többé ők sem árusítják. Az érdeklődőknek szépen megmondják, hogy szíveskedjenek két sarokkal arrébb fáradni, ott a Szent István, vagy hárommal amarrébb. ott a Marx téri piac, ahol frissebb, jobb az áru. Talán még olcsóbb is. Az élelmiszerkiskercskedelem újabb kulturálódásinak jele ez az apró, alig néhányak által észrevett esemény. "Szaküzletek „Mostanában csaknem minden heten olvasok az újságban egy-egy újabb szaküzlet megnyitásáról, berendezéséről. S ahogy a mesében van: egyik szemem sír, a másik nevet. Mert bár öröm a sok szép új üzlet, bosszúság, hogy az embernek szaküzletről szaküzletre kell vándorolnia, hogy valamit megkapjon. Én tisztelem és becsülöm a különböző gyárakat, márkákat, csak éppen nem ismerem őket, s őszintén szólva, gyakran nem is érdekelnek. Ha egy jó cipőt akarok például, akkor először a cipő képe. s nem a márkáé jelenik meg előttem." Zalán István olvasónk levele két dologra is felhívja a figyelmet. Egyrészt arra, hogy a túlzott szakosítás valóban kellemetlen a vásárlónak, aki szeret hamar, egy helyen vásárolni. Másrészt a gyáraknak az eddiginél sokkal intenzívebb propagandával kell megismertetniük márkáikat. Magyarán: bele kell „sz ;erálni" a vevőbe, akit eredendően nem érdekel csak az áru maga. Fehcr Kálmán Prága, 1947 II. SZIN: nem is lenne igazán szegedi ízű ez az ipari vásár és kiállítás. Zamatot adnak a sza- Az ország különböző vilami gusztusos tornyai; né- dékeiröl 4 és fél ezer fiatalt melyik egyébként maga is vár a II. Szegedi Ifjúsági külön toronynak tűnhet. Napok gazdag rendezvénySlágerhullám Karnevál, koktél A Jobbnál jobb számok, közkedvelt melódiák dagályostul a Pannónia zenekar apályos-aíífíalyokkal ..hullámzott be" az esötóL-sákltal szegélyezett újszeged! szabadteri színpad hétfő esti műsorán. A hasonlat kölcsönvett. azokról a plakátokról, melyeken az ORI öles betűkkel, slágerhullám címmel hirdette szokásos nyári könnyűzenei estjét. Igaz, mást ls hirdetett, énekeseket. akik közül néhányan — az eddigi gyakorlat szerint — előzékenyen engedték át helyüket másoknak — dehát most csak Máté Péter hiányzott. így tulajdonképpen a stáb összeállítására semmi panaszunk sem lehetett. Nem ls volt. A látottakat-hallottakat nem érheti szemrehányás: legfeljebb annyit jegyeznék meg. hogy a zenekar kísérő szerepében is egyre szólózni akart, ami olykor kellemetlen helyzetbe hozta, az énekeseket. mtvel törékeny kis hangjuk nem bírt a könyörtelen selmer-erositőkkel. Ami kritikus felület maradt a Slágerhullómon — az nem a műsorban keresendő. Kimaradt belőle. Tudniillik a megszerkesztettség. az előkészület szemmel kivehető látszata, amit a könnyűzene egyre rohamosabban fejlődő, pallérozódó közönsége Joggal elvár erre szánt forintjaiért. Az történt ugyanis, hogy Csengery Judit bekonferálta a műsor első részét, az énekesek leénekelték, aztán bekonferálta a második fertályórát. s az énekesek azt is leénekelték. Szépen. becsületesen — mint rendesen szokott volt lenni. Valamiféle show igényét csak az Angyal János—Ambrus Kyri összetételű .,rádióegyüttesben". meg Dobos Attila—Mary Zsuzsa Halálkanyar-számában sikerült felfedezni, élég kévéé • — S. Jk sorozata. Pénteken délben érkezik Szegedre á szófiai VIT-re tartó magyar küldöttség, s a delegációt fél kettőkor a Széchenyi téren búcsúztatja Joó Ferenc, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára. Másnap, szombat délután 5 órakor ugyancsak a Széchenyi téren kezdődik a XI. Ifjúsági Karnevál színpompás eseménysorozata, este fél 8-kor a Bánk bán fesztiválelőadását tekintik meg az ifjúsági napokon résztvevő fiatalok. Vasárnap, július 28-án VIT-lioktél 68. címmel délelőtt 10, délután 2 és 5 órakor, a Liversingegyüttes közreműködésével, neves külföldi és hazai slágerénekeseket hallgatnak a fiatalok az újszegedi szabadtéri színpadon — s a záróelőadás gazdag programja iránt máris sokan érdeklődnek KISZ városi bizottságán. nemzetközi ifjúsági kongresszusra viszi a jugoszláv, bolgár és albán ifjúság üdvözletét, és az ifjúság szabadságszeretetét jelképező fáklyát. A stafétának Szegedre érkezett 30 tagú csoportja Szabadkáról indult el. Szegedtől kezdve már magyar ifjak viszik a fáklyát. .. A városháza előtti fogadás ünnepségét a staféta beérkezése után a rendőrzenekar nyitotta meg, a magyar és a vendégország himnuszával ... A Dél-Magyarország 1947. július 22-1 száma írja: — Prágában hatvanezer fiatal férfi és nő vesz részt a világifjúsági találkozón. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy a prágai találkozónak rendkívül nagy világpolitikai jelentősége is van. A Szegedi Népszava 1947. július 22-i száma írja: — Prágában vasárnap nagyszabású nemzetközi repülőnappal megkezdődött az ifjúsági világtalálkozó. A Dél-Magyarország 1947. július 18-i száma írja: — Prágában július 20-án, vasárnap kezdődik a négy hétre tervezett ifjúsági világtalálkozó, amelyet az UNESCO támogatásával a demokratikus ifjúsági világszövetség rendez, és öt világrész ifjúsága egységesen dokumentál a fasizmus ellen. 38 nemzet több ezer ifjúsági képviselője jön erre a találkozóra, amelyen minden nemzeti csoport legnagyobb sport- és népművészei vesznek részt. Üjjá fogják építeni Lidicét, amelyet a németek annak idején Heydrich hitlerista helytartó meggyilkolásáért porig romboltak. Lídice újjáépítésében magyar ifjak is részt vesznek. Július 20-án mintegy 250 főnyi magyar csoportot várnak Prágába. A Szegedi Népszava 1947 július 19-i száma írja: — Pénteken délután érkezett meg Szegedre az a jugoszláv ifjúsági stafétaküidötLcg, amely, a prágai Budapest, 1949 Horváth. Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgató-helyettese : — Jól emlékszem, 1949ben kapták meg a magyar úttörők az első vörös nyakkendőket. Én is az első vörös nyakkendősök közé tartoztam. s így — mint kis, félegyházi diák — jutottam fel Budapestre, a második Világifjúsági Találkozóra. — A régi emlékek már összemosódnak bennem, de néhány kisebb epizódra ezért még jól emlékszem. Tisztán látom például azt a Népközr társaság úti házat, amelynek szobáiban a földön, szalmazsákokon aludtunk, s még hallom azokat a lelkes kiáltásokat is. amelyek a nagy találkozót köszöntötték. Énekelt, táncolt akkor a hatalmas Hősök tere, s mi — négy kis félegyházi úttörő — meghatódtan, megilletődve vettünk részt ebben a sosem látott forgatagban. Piros nyakkendők, pesti Utcák, VIT, soknyelvű fiatalok, ének, tánc, hosszú napokon át tartó ünnep — ez nekem a budapesti VIT, a világ fiataljainak második nagy találkozója ... A. L SZERDA, 1968. JÜLIUS 24. OELMAGYARORS/AÜ I >