Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-23 / 171. szám

Vasárnap délben útva keit Szegedről Csongrád megye VIT-küldöttsége. A delegátusok egyelőre Buda­pestre utaznak, ahonnan majd — ismét Szegeden át — jutnak el Szófiába. A csoportot Kiss Lajos, a KISZ Csong­rád megyei bizottságának titkára vezeti. Tagjai: Oz­vald Imre, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, dr. Németh Jenő egyetemi tanársegéd, a VIT-re Varga Györgyi egyetemi hall­gató, Bódi Mihály tiszaszi­geti tsz-iíjúmunkás, Nyemecz ] Erzsébet, a Pankotai Állami Gazdaság ifjúmunkása, j László Katalin, a Hódmező- i vásárhelyi Divat Kötöttáru­gyár csongrádi telepének munkásnője, Palotai Jenő­né, a szegedi kenderfonó KISZ-titkára és Kovács Zsuzsa színművésznő, aki a művészeti delegáció tagja­ként vesz részt a IX. VIT­Csaknem 67 ezer új középiskolás A Művelődésügyi Minisz­tériumban elkészült az idei eddigi középiskolai felvéte­lekről összeállított statiszti­ka. E szerint a különböző típusú középiskoláik első osztályaiba júniusban 6ti ezer 884 fiatal iratkozott be. Az összlétszámon belül 34 246 (51,2 százalék) fizikai dolgozó szülők gyermeke. TOBB, SZEBB, JOBB Félévi számvetés az üzemekben Munkásszálló a tsz-ben ! Ilyenkor, év derekan, ér­demes is és szükséges is visz­! szatekinteni: milyen volt az eddig megtett út, milyenek az eredmények. Számvetés ideje ez a szegedi üzemek­ben is. Megvizsgálják, ho­gyan munkálkodtak, mit kell tenniük a következők­ben. Mert tulajdonképpen erre: a további célok meg­határozására és erőgyűjtésre valók az ilyen állomások. Jutaárugyár A jutagyáriak hat hónap­J ja sikeres volt. Gondokkal I küszködtek pedig: a megnö­vekedett anyagárak csökken­tették a sisál, polipropilén és egyéb anyagból készült sző­1 nyegek keresletét. A kiesett mennyiség helyett több zsá­kot, kárpitoskelléket gyártot­' tak. S mert rugalmasan, 1 időben álltak át, végső so­ron még túl is teljesítették félévi tervüket: a fonoda 2, a szövöde pedig 1,3 száza­lékkal. ötvenhét millió forintot ér a közösség első félévi terme­lése. Egymillió 200 ezer da­rab különféle zsákot készí­tettek, ebből százezret poli­propilénbőL Hódít a mű­anyag: a „PP-s" zsákok iránt mind nagyobb az érdeklődés, alapanyag hiányában viszont csak ennyit tudtak gyártani belőlük. Jó munkára késztette a dolgozókat az a körülmény is, hogy október 1-től — el­sőként a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat gyárai közt — náluk is lesz szabad szombat, 44 órás munkahét. Ennek feltételeit igyekeztek és igyekeznek minél alaposab­Somogyl Károlyné Mveiela Képünkön: a Felszabadulás Tsz munkásszállója Magunk eltakaríthatjuk „Tiz napig hevert az utcán egy macska teteme, senki el nem takarította" — írta leve­lében egyik olvasónk, arra használva fel ezt a nem ép­pen epületes esetet, hogy a köztisztasági állapotokon há­boroghasson. Tíz nap múlva így, elsőre, jogosnak ls tűnik a háborgás. hiszen i aióban felháborító, hogy a járókelők nap mint nap kenytelenek voltak undorod­va elfordulni a látványtól. De vajon egyebet nem lehel­tek volna? Nem sétált ott közöttük például a legköze­lebbi épület házfelügyelője vagy valamelyik lakó. akinek netán van egy lapátja, vagy egy seprűje? Bizonyára igen, de eszébe sem jutott, hogy maga eltakarítsa. Ugyan, hogy jön o ahhoz, nem az ö dolga, nem az ö kötelessége. Levélírónk is — ne vegye megbántásnak — csak tíz nap múlva fogott tollat, s akkor is a szerkesztőségnek it t, ahelyett, hogy már az első napon betelefonált volna a köztisztasági vállalatnak vagy a gyepmestereknek, s megkérte volna őket, hogy mielőbb tüntessék el a tete­met Ki az illetékes? Sok szó esett mostanában a város, köztisztaságáról — bár a seprű járt volna annyit —, s az emberek rá is bólogat­tak, hogy milyen helyes, mi­lyen jó, már éppen ideje na­pirendre tűzni. Csakhogy az ismételt ellenőrzések bebizo­nyították, hogy az úttestek tisztaságával már nincs kü­lönösebb baj, a városgazdál­kodási vállalat emberei nyár eleje óta jól dolgoznak. Az IKV sem ludas annyira a dologban, mint hinnénk. A házfelügyelők — bár a jár- j dák hajnali felmosására még j nem szoktak rá" — általában rendben tartják házuk tájat. ' Hát akkor honnan az a sok szemét mégis? Egyrészt az üzletek csinál- ' ják — erről is többször be­széltünk már —, másrészt pe­dig mi magunk. Az Április 4. cipész Ktsz is bizonyára híve a város tisztaságának, szom­baton mégis röpcédulákon adta tudtul új boltjának nyitását. Vajon gondoskodott az utcákon szétszóródott cé­dulák összeszedéséről is? Ugye nem? ök is az „illeté­kesekre" bízták a takarítást, pedig az illetékesek ők ma­guk, mint e város lakói. S illetékes ebben az ügyben a varos minden polgára. Azok is. akik lezseren elhajigálják az utcán a villamosjegyeket, zacskókat, újságpapírokat. Vajon rászánnák magukat erre, ha minden apró szemé­tért büntetést kellene fizet­niük, mint a külföldi városok , eg vnémelyikében ? Kár mást keresni Könnyű azt lesni, hogy mi kinek a dolga, kinek a kö­telessége, de attól a város még nem lesz sem tisztább, sem szebb! Ha egymás portá­ját lessük, s a magunkét nem figyeljük, minden ezügyben leirt szó csak írott malaszt marad, akár levélbe, akár cikkbe foglaltuk is. Alti valamit meglát, észre­vesz, az némiképp már fele­lős is érte. Ez természetesen nemcsak a köztisztaság hiá­nyosságaira vonatkozik: ál­talában is igaz. És amit ma­gunk eltakaríthatunk, ahhoz kar más felelőst keresni. F. K. "Áz algyői műúton messzi­ről felhívja magára a figyel­met a szegedi Felszabadulás Tsz új, korszerű munkás­szállója. Szép klubterem, étterem, gazdasági irodák, az emeleten pedig tíz napfé­nyes, erkélyes lakószoba van. Hideg-melegvizes fürdők, tágas öltözők. A tsz több­milliós beruházással elsősor­ban idénymunkásai számára építette, ősszel a rizsaratók napi nehéz munkájuk fára­dalmát szinte szállodai kör­nyezetben pihenhetik itt ki. ban kimunkálni, s mint az eddigiekből kitűnik, szorgal­muknak megvan az eredmé­nye. Cipőgyár Hatszázezer pár cipő a mérleg egyik serpenyőjében, a másikban pedig a rövidí­tett munkahét. A mérleg nyelve 101,2 százalékot mu­tat a Minőségi Cipőgyár sze­gedi üzemében. A termékek száma messze meghaladja azt a mennyiséget, amit ta­valy az azonos időszakban gyártottak. Szóval: megérte belevágni, hisz kedvezően alakult a termelés a szabad szombatos időszakban. Még jelesebb bizonyítvány állítható ki az exportról, több mint tízszázalékos a félévi túlteljesítés. A Szov­jetunióban, a skandináv ál­lamokban, újabban pedig az NSZK-ban is kirakatba ke­rülnek az itt készült divatos cipők. S persze most már — ez is a félévi krónikához tartozik — Szegeden is. a Széchenyi téri új üzletben. Június 1 óta még többre törekszenek a cipőgyáriak. Fokozatos felfutással el akar­ják érni az 5 ezer párás napi termelési rekordot. Termi­nus: szeptember L A most következő kéthetes „szabad­ságolási" időszakban is eh­hez teremtik meg a szüksé­ges műszaki, technológiai feltételeket a szerelők. Gyufagyár Mintegy 160 millió doboz gyufa készült július l-ig a Gyuíaipari Vállalat szegedi telepén. Ez csaknem 18 mil­lióval haladja meg a tava­lyi félévi eredményt, igaz viszont, hogy kevesebb a ter­vezettnél. összességében azonban mégis jó a gyár mérlege. Nemcsak forintban „elbeszélve", hanem valutá­ban is, hisz a szegedi üzem történetében először idén már 9 millió doboz gyufát és 30 millió gyufaszálkát — vagyis félkész terméket — is exportáltak. Az eredmény eléréséhez nagymértékben hozzájárulta Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére kez­deményezett munkaverseny, A dolgozók főként a minősé­gi előírások megtartására, aa anyagtakarékosságra, a hul­ladékcsökkentésre tettek fel­ajánlásokat. Kezdeményező­készségükre jellemző, hogy már fél évre túlteljesítették az egés2 éves felajánlás ösz­szegét: a beváltott ígéretek több mint félmillió forintot érnek. A második félévben a gyu­fagyáriak is szeretnék meg­teremteni a feltételeket a 44 órás munkahét bevezeté­séhez. Kísérletképp a fa­megmunkáló osztályon au­gusztusban már heti 44 órá­ban fognak dolgozni. A sze­gedi telep feladata továbbra is elsősorban a hazai gyufa­igények kielégítése, de foko­zatosan növekszik kivitelük is. Az idén 500 millió gyu­í'aszálkát készítenek még egy nyugatnémet cégnek. S. M. Űj belépődíjak mozikba, színházakba, hangversenyekre, kiállításokra Tudományos utánpótlás Hétiön a Magyar Tudo­mányos Akadémián sajtótá­jékoztatót tartott Tolnai Gá­bor akadémikus, a Tudomá­nyos Minősítő Bizottság el­nöke. Ismertette az új tu­dományos fokozatok beveze­tése óta eltelt 17 év fejlő­dését a tudományos után­pótlásban. Elmondta, hogy a tudományok doktora mi­nősítést 468-an. a kandidá­tusi fokozatot 3 ezer 167-en szerezték meg. Most jelent meg a műve­lődésügyi miniszteri utasí­tás, amely egységesen sza­bályozza a kulturális szol­gáltatások közül a filmek, a i színdarabok, a hangverse­nyek és a kiállítások hely­| árait, illetve belépődíjait. A mozikat öt kategóriába sorsolják: az elsőbe a be­mutató, a másodikba a mo­• nopol utánjátszó, a harma­i dikba a 35 milliméteres fii­j meket utánjátszó, a negye­dikbe a 16 milliméteres fil­meket széles vásznon vetítő, i az ötödikbe pedig a műso­rukat 16 milliméteres fil­mekből összeállító filmszín­házak tartoznak. E csopor­tosításon túl önálló kategó­riába sorolják az archív fil­mek és a híradók mozijait, valamint az úgynevezett vándormozikat. Az eddigi legalacsonyabb helyárak nem változnak, a legdrágább jegyeket pedig az öt kategó­riában tíz. nyolc, hat; illetve négy forintért lehet megvál­tani; (a különleges kategó­riákhoz tartozó, 70 rmllimé­A posta új szabályzatai Egész sor egyszerűsítés­sel szolgálják a közönség kényelmét. A forgalmi sza­bályzat például lehetővé te­szi, hogy sorbanállás, vára­kozás nélkül nemcsak a pos­tahivatalokban, hanem levél­szekrény útján is feladha­tók különféle kikötésű kül­demények, például ajánlott, express, légipostai levelek és levelezőlapok, csak ele­gendő bélyeget kell rájuk ragasztani. A levélszekrény útján feladott küldeményhez is adnak feladóvevényt — postán küldik el a feladónak — ha a levélen, vagy a la­pon ezt a kívánságot fel­tüntetik. Nem kell a postahivatalba menni a légipostai küldemé­nyekkel sem. Az ilyen leve­lekre feltűnően rá kell írni a „légipostával" feljegyzést, s meghatározott értékű bé­lyeget kell ráragasztani. A posta az európai forgalom­ban tíz grammonként, más földrészre öt grammonként számít fel pótdíjat a légi­szállításért. A légipostával feladott küldeményekre az európai országokba ötven fillér, Afrikába egy forint, Ázsiába 1,50 forint, Ausztrá­liában és Óceániába négy forint a légipostai pótdíj. teres film vetítésére alkal­mas mozik legdrágább hely­ára: 14 forint. Kedvezmé­nyes helyárak (maximálisan ötven százalékos csökkentés­sel) állapíthatók meg a do­kumentumfilmek, illetve egész estét betöltő összetett műsorok esetében. Ifjúsági és nyugdíjas-mozibérlet be­váltási ára továbbra is az adott mozi legalacsonyabb helyára. Ugyanez vonatko­zik a matinéelőadásokra is. A színházaknál — és ide értendő a Magyar Cirkusz és Varietté Vállalat is — az eddigi legmagasabb és leg­alacsonyabb helyárat, a mi­niszteri utasítás értelmében változatlanul kell tartani; a közbülső őrmezőben a hely­árak némiképp módosulnak. Bizonyos esetekben — pél­dául kiemelkedően magas díszlet jelmezköltség, deviza­kiadások, vendégszereplés, vendégrendezés alkalmával — a szánház igazgatója sa­ját hatáskörében legfeljebb húsz százalékos helyáreme­lést állapíthat meg. Csopor­tos látogatás esetében vi­szont ugyanilyen mértékű helyárkedvezmény adható. A zenei intézményeknél is fenntartják az eddigi leg­alacsonyabb és legmagasabb helyárakét. Az ifjúsági elő­adásokra és a bérletekre vonatkozó kedvezmények változatlanul maradnak. Nagy tiszteletdíj-igényű, ne­ves hazai és külföldi szólis­ták vagy együttesek szere­peltetésével rendezett zenei reményeknél húsz. száz, il­letve kétszáz százalékos helyáremelés is indokolttá válhat. A múzeumokba 1—3 fo­rintért lehet belépőjegyet váltani, tíz látogatásra jo­gosító bérlet ára tíz forint, tanulók és nyugdíjasok ré­szére öt forint. Fogadás a lengyel nagy­követségen Jan Kiljamczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete Lengyelország újjászületésének 24. évfordu­lója, hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. Részt vett a fogadáson Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Aczél György, az MSZMP KB tit­kára, Kisházi ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnöke. Továbbá pclitkai, gazdasági, társadal­mi és kulturális élet számos más ismert személyisége. Ott volt a fogadáson a budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek tóbb vezetője és tagja. Távirat Jumzsagijn Cedenbal, a ( Mongol Népi Forradalmi j Párt Központi Bizottságának első titkára a Mongol Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke és Zsamszran­gijn Szambu, a Mongol Nép­köztársaság nagy népi hurál­ja elnökségének elnöke táriratban fejezte ki köszö­netet Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Losonc/i Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenönei:, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének a Mon­gol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a mongol népi for­radalpm 47. évfordulója al­kalmából küldött üdvözle­teikért. KEDD. 1968. JÜLIUS 23. DEL-MAGYÁRORSIAG. 3

Next

/
Thumbnails
Contents