Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

űel-MAE?^. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK Mindenütt új alapszabály szerint Az együttélés és a gaz- a tsz-ek és tsz-csoportok tendő munkanapok számát, dálkodás menetét hosszú idő- belső alkotmányát képezik, munkanormákat. Az illeté­ke meghatározó változás zaj- Pontosan meghatározzák a kes jogi hatóságok segítsé­lott le a közös gazdaságok- gazdák, a választott vezetők get nyújtottak ahhoz, hogy és az alkalmazottak jogait, mindenütt olyan alapsza­kötelességeit. Arra is meg- bályt fogadhasson el a tag­felelő jogi alapot teremtet- ság, mely egyaránt védi a tek, hogy mindenki érdeme, személyes és a közös érde­becsületes munkája szerint keket is. részesüljön a jövőben a kö- E munkával egy időben zös javakból. A járási ta- készültek az ügy- és munka­nács vb mezőgazdasági és rendi szabályzatok. Ezek az élelmezésügyi osztálya által okmányok a termelés mene­végzett felülvizsgálat során mindössze öt olyan új alapszabályt ban az elmúlt félév alatt, Alapos politikai szervező, előkészítő és jogászi munka eredményeként mindenütt a közgyűlés elé került az új alapszabály, mely a meg­változott politikai, gazdasági viszonyoknak megfelelő ke­retet ad a földművelő pa­raszti közösségek tevékeny­ségének. Az új alapszabály-terveze­teket alapos vita, sok mó­dosítás után a Kossuth Halászati Tsz kivételével mindenütt jóváhagyták a közgyűlések. tének pontos rendjét, a kü­lönféle posztokon álló veze­tők egymáshoz való viszo­taiáltak. melyek törvény- nyát rögzítik. Nem egy he­sértö elemeket tartalmaz­tak, s ezeket ki kellett ja­vítani. lyen uralkodtak korábban olyan közállapotok, hogy mindenki parancsolni akart Ezáltal, törvényerőre emel- ször a tagok rovására álla­kedtek ezek az okmányok, pították meg a közösben töl­Például helytelenül legtöbb- mindenkinek, s éppen ettől nem haladt a munka. A tag­Triticalerekord Az Idei aratási tapasztala­tok ismét arról győzték meg a homoki gazdákat, hogy nemcsak érdemes, de most már szükséges is nagy terüle­teken termesztent a homok új kalászos gabonáját, a tritica­let. A forráskúii Haladás Tsz-ben több mint 100 hol­don 13 mázsáig emelkedett a triticale holdankénti hozama. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dorozsmai homokkísérleti gazdaságában azonban egyenesen csodálat­ra méltó rekord született. Az egyik táblán fűszerpapri­ka után vetettek triticalet, s a holdankénti hozam 25 má­zsa lett. Ugyanitt egy másik táblán — közismerten talaj­zsaroló növény — magmu­har után következett a triti­cale. s ez a tábla is 19,8 má­zsa átlagtermést hozott. Eze­ket az eredményeket bármely gazdaság megismételheti a jövőben, hisz semmiféle bo­szorkányság nincs ebben a munkában. Az eddigi tapasztalatok azt Igazolják, hogy az 57-es és a 65-ös rendszámú fajták a leg­jobbak. Okulva e tapasztala­tokból több gazdaságban máris hozzáláttak az említett fajták vetőmagjának beszer­zéséhez. A foiTáskútiak az idén a leggyengébbnek minő­sülő fajtát a 30-as rendszá­mút termesztették még. Ered­ményeik azonban így is messze felülmúlták a rozs hozamait. Tehát jobb híján érdemes továbbtermeszteni a 30-as rendszámú triticalet is. A szorgalom gyümölcse Volt idő. amikor sokáig csak muszájból látogattak vendégek ebbe a termelőszö­vetkezetbe, hiszen a jóhírét nem vihették a közösségnek, gondot, bajt meg máshol is találtak eleget. Mostanában azonban már azt tapasztal­hatjuk: minden nap több és jobb egy kicsivel a balástyal Alkotmány Termelőszövetke­zet gazda kollektívája. A je­lenlegi pusztító szárazság persze nekik sem kedvez. A változásokat elsősorban az emberek szorgalmában a közöshöz való mind nagyobb ragaszkodásában lehet lemér­ni, s ez előbb utóbb beérleli a maga egészséges gyümöl­csét. A szövetkezeti életben járatos ember szániára pél­dául sokat mond az, hogy a korszerűnek semmiképpen xem mondható baromfihizla­ló telepen Lippai Mihály gondozusa alatt gyakorla­tilag egyáltalán nincs elhul­lás. Ugyanis a kelésgyenge­ségre többletként adott 2 százalékon belül marad itt általában a csirke hullási vesztesége. Igen jó a súlygya­rapodás mutatója is. A szarvasmarha hizlalásban a havi darabonkénti gyarapo­dás 50 kilogramm körül van. Ez már jobb állami gazdasá­goknak is becsületére válna. Az idén a tavalyinál sokkal eredményesebbnek mutatko­zik a nagyüzemi libanevelés is. Többek között eddig már 700 kilogramm tollat érté­kesítettek. A közös sertés­állományról is ugyancsak az elismerés hangján szólha­tunk. Az egy kocára jutó sza­porulat felette van már a megyei átlagnak. A termelőszövetkezeteket még mindig nyomja az állat­tenyésztésben a férőhely hi­ány gondja. Tapasztaltuk azonban, hogy a kivezető út keresésén már ebben a prob­lémában is túljutottak. Szor­galmasan dolgozó saját építő brigádja is van a tsz-nek. ság által jóváhagyott ügy- és munkarend az ilyen hely­zetet már nem tűri el. Pontosan behatárolja a munkaköröket, az alá- és fölérendeltségi viszonyo­kat. Ugyanakkor a tagság megbí­zásából jogot is jelent a ve­zetők számára a határozott, kiegyensúlyozott irányítás­hoz. Arany János, a Móra Ferenc munkászászlóalj parancsnoka : 1 munkásosztály és a parasztság hadserege Legutóbb Arany Jánost, a szegedi járási Móra Fe­renc munkásőrzászlóalj pa­rancsnokát kértük fel: be­széljen a zászlóalj életéről, a zászlóaljban fegyveres szolgálatot teljesítő mun­kások, parasztok, értelmi­ségiek életéről, hétköznap­jairól. — Már majdnem 12 éve annak, hogy a párt akaratára megalakult a magyar mun­kásosztály és a parasztság nagy hadserege a munkásőr­ség. Ennek egyik fegyveres egysége a szegedi járásban a Móra Ferenc munkásőr­zászlóalj. Zászlóaljunkban természetesen nemcsak mun­kások és parasztok teljesí­tenek szolgálatot. Jelentős számban vannak közöttük értelmiségiek, alkalmazottak, az élet minden területéről. A Szolgálat — különösen, ha azt vesszük, hogy példát kell mutatni a termelő munkában is — nehéz. Mégis munkás­őreink szeretik, szívvel, nagy ügybuzgalommal látják el Készülődés a Kisteleki Szövetkezeti Napokra Augusztus 18-án, 19-én és Szocialista alkotmányunk 20 -án ismét megrendezik a napján a szokásos ünnepi Kisteleki Szövetkezeti Na- nagygyűlés előtt parádés ara­pokat. A már hagyományos- tófelvonulás is lesz, mely sá váló rendezvények sorá- szépen példázza majd, hó­ban az idei lesz a negyedik, gyan vált mind könnyebbé A program tanúsága szerint szocialista társadalmunk se­ismét lesznek mezőgazda- gítségével a földművelő em­sági, ipari és növényvédel- berek munkája, ini kiállítások. Az alkotmánynapi előké­A rendezők arra töreksze- szüleiekkel párhuzamosan nek, hogy a kisteleki közös gazdaságok mellett legszebb terményeikkel a környékbeli községek közös gazdaságai is részt vegyenek a kiállí­tásokon, s reprezentálják a táj szépmúltú, nagyjövőjű mezőgazdasági kultúráját. A rendezvénysorozatban több­féle szakmai tanácskozásra, sportrendezvényre is sor ke- vezett rái • . elmért Nem lesz hiány kulturális senybe. eseményekben sem. készülnek már községünk dolgozói a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 50. évfordu­lójára is. A járási általános ktsz kis­teleki részlegének kőműves­brigádja a közelmúltban Kun Béla nevét vette fel, s bene­a szocialista brigád folyó munkaver­Balán Miklós Igy már nem nehéz iskola is egyben. ' Nemcsak azért, mert a szolgálatért nem jár fizetség. S egész te­vékenységük a kommunista öntudatra épül, hanem azért is, mert a mi munkánknak részesei a családanyák, a munkásőr feleségek, hozzá­tartozók, akik segítik fiaikat, férjeiket a szolgálat ellátásá­ban. Megértést tanúsítanak az asszonyok férjeik iránt, akik a pihenő idejüket is — amikor együtt lehetnének a családdal —, feláldozzák a nép és a haza szolgálatában. Mert azt is el kell mondani; hogy a foglalkozások jó ré­sze szombatra, olykor vasár­napra esik. Érdemes megem­líteni, hogy számos családból egyszerre többen is szolgál­nak a munkásőrségben: apa együt a fiával, testvér a test­vérrel. Például a gyálaréti Vörös-családból négyen van­nak a munkásőrségben. A munkásőr családok minden tagja egy kicsit munkásőr is. Említhetném Csorba Mihály­, . .né munkásőr feleséget, akii feladataikat. A szolgalati ido ugyancsak „Kiváló Határőr* öt év volna, de amikor egy- jelvénnyel tüntettek ki, mert egy elvtársnak letelik az ártalmatlanná tett egy vesze­ideje, maga kéri: szolgálhas- delmes határsértőt son még tovább. Innen van Korábban, az ellenforra­az, hogy zászlóaljunk sok dalmat követő időkben fegy­tagjának már kétszer is le- vereiket is otthon, maguknál járt az öt esztendeje, de még tartották a munkásőrök. A mindig közöttünk vannak: zászlóaljunk megbecsült tág­ját — Mi is elmondhatjuk azt — folytatja Arany elvtárs —, amit az országban bármelyik munkásőr egység, alegység kollektívája: számunk soha­sem csökken, sokkal inkább növekszik. Ugyanis az évente leszerelő elvtársak — a sze­fegyverek munka közben is kéznél voltak. A mai nyu­godt, békés viszonyok között azonban erre már nincs szük­ség. Ezért a fegyvereket aj alegységek, közelükben köz­ponti helyen tartják. Csak azok a munkásőr elvtársak rendelkeznek otthon is sze­mélyi fegyverekkel, akik a határ közelében laknak, 3 mélyi állomány 10—12 száza- bármikor, közvetlen segítsé léka — nem szakítják meg gére lehetnek határvédelmi kapcsolataikat a zászlóaljjal, szerveinknek. Határsértők hanem annak tartalékos, elfogásában ezek az elvtár­midenkor hívható szolgálat- sak mar sokszor tettek jó­kész tagjai maradnak. Meg- _ szolgálatot. Ezt az intézke­tartanak maguknak egy rend dést — a fegyverek bevoná­egyenruhát, lakóhelyükön Eát — a munkásőrök nem te­résztvesznek a köznyugalom, kintették bizalmatlanságnak, biztosításában, segítenek a Azóta is a legteljesebb oda­határőrségnek. A haza hatá­rának védelmében végzett szolgálataikért igen sok mun­kásőr nyerte el eddig a „Ki­váló Határőr" jelvényt. adással végzik a szolgálattal járó nehéz feladataikat. Ma már csaknem valamennyi tsz-ben, üzemben, közhiva­talban vannak mukásőrök. A — A tartalékos és a szol- szatymazi Béke Tsz-nek gáló munkásőrök egyaránt például 16 munkásőr tagja mindenütt ott vannak, ahol Van. Ilyen értelemben a di­a lakosság javait kell óvni, csérét hangján kell szólnunk védeni. Például sokszor meg- a kübekházi Sarló Kalapács esik, hogy a mezei tolvajok lefülelése rendőrkézre adása is a helyi munkásőrökre há­rul. Az öregek helyére ter­mészetesen minden évben fiatalabbak lépnek, olyan elvtársak, akik már kiszol­gálták a néphadsereget, mind a magánéletükben, mind pe­dig a közéletben feddhetetlen magatartásúak. Polgári mun­kájukat is közmegelégedéssel végzik. A munkásőrség­ben teljesített szolgálatokért pénz nem jár. önkéntes, szé­les társadalmi alapokon nyugvó fegyveres testület a miénk. Munkásőreink tanul­nak, modern harcászatot, résztvesznek lökiképzésben, kitűnően bánnak az összes hagyományos fegyverekkel. Ezeken túl elsajátítják a határőrizet és a közrend vé­delmének összes szükséges ismereteit. — Nem túlzás, ha azt mon­dom — folytatta a parancs­nok —, hogy munkásőrsé­günk a fegyveres testületek közül a legszélesebb alapo­kon nyugvó politikai nevelő Patatinus József felvétele Nehéz, embernyúzó munka volt eddig a farönkök felrakása a szállító járművekre. Nehézsége mellett ugyanakkor veszélyes is volt. A nagysúlyú rönkökhöz olykor öt­hat ember is kevés volt. A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság erdészkerületei­nek dolgozóit is megszabadították ettől a munkától a Vörös Csillag Traktorgyár gyorsan dolgozó, szellemesen működő forgó-rakodó gépei. A tűzifától a tízmázsás rön­kökig minden anyagot gyorsan felrak, emberi erő igénybe vétele nélkül, önjáró a masina, ollójával az anyag alá nyúl, összefogja azt, felemeli, majd pedig a szállító járműhöz viszi. S oda helyezi, ahova szükséges. Kiszolgálásához a gépkezelőn kí­vül csak egy kisegítő szükséges, aki a kocsira rakott anyagok elrendezésében se­gít. A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság nagy hasznát veszi a Vörös Csillag Traktorgyár rakodógépeinek. Nagymértékben növekedett a rakodás termelékenysége, az önköltség pedig mintegy 20 százalékkal csökkent és a röszkei Kossuth Tsz-ek­ről is. Beszélgetésünk során sző volt arról is: olykor megesik, hogy valaki méltatlanná vá­lik a munkásőr névre. Elő­fordult már, hogy egyesek önteltté váltak, folt esett er­kölcsükön vagy épp családi életük vált rendezetlenné. Ezeket az elvtársakat — mondta a parancsnok — mindig igyekeztünk visszaté­ríteni a helyes útra, azonban ha nem sikerült eltávolítot­tuk sorainkból. Ide is vissza­vezethető, hogy zászlóaljunk járásszerte nagy megbecsü­lésnek, köztiszteletnek ör­vend. A munkásőr legfon­tosabb jellemvonása harcos tettrekészsége mellett a kommunista szerénység. Év­ről-évre sokan állnak be a zászlóaljba, pártonkívüliek is, akik később itt válnak kommunistákká. Ilyen érte­lemben — mondotta végül Arany elvtárs —, a ml szer­vezetünk a párt jó előiskolá­ja is. Csépi József A tiszaszigetiek öröme A tiszaszigeti Búzakalász Tsz gazdái közösségük fenn­állása óta az idén takarították be legnagyobb búza és árpa termésüket. Kilencszáz hold búzavetés átlagában 17,70 van, hogy az idén először nem károsította a belvíz a tiszaszigeti határt. Tavaly például a belvíz miatt csak­nem ezer holdon vált rész­ben vagy teljesen lehetetlen­métermázsát értek el a tttVB- né a munka. Az idei tapasz­lyi 6 mázsával szemben. Ár- talatok is arról tanúskodnak: patermésük méghozzá közel teljes erővel folytatni kell itt 400 hold átlagában szintén is a biztonságos termelés ér­meghaladja most a 17 múzsát, dekében az általános belvíz­A siker nyitja főleg abban rendezés munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents