Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

Somogyi Károlyné fejvétele UTAZÁS CSILLEBÉRCRE. Vége az iskolaévnek. Sok tanulás és a vizsga után be­népesülnek az úttörőtáborok, gyermeküdülők. Szegedről tegnap reggel utazott el a szakszervezeti üdültetésben részesülő tanulók első csoportja a csillebérci nagytá­borba. Képünkön: jó hangulatban, vidáman indulnak a gyerekek Diploma elött —bizonytalanságban Státusszerző verseny Gyors aratás ígérkezik Teljes a készültség — Termés, raktározás Normális évjáratokhoz ké- is visszatértek, jóllehet, a már a szállítás ütemét, I pest csaknem három hónap- tavalyi aratás óta újabb 1300 ját is megbeszélik. Arra az ra való csapadékkal hullott vagon gabona tárolására al- eshetőségre is felkészültek, kevsebb ősztől mostanáig. A talajok jó vízháztartását — ahogy ezt a szakemberek ne- nagy, mint 3900 vagon vezik — csak kifogástalan átmenő gabonakészlet. kalmas ideiglenes raktártér ha netán esős lenne az ara­épült. Csakhogy most igen tás, és szárítani kellene. A az forró levegős szárítóberende­A zéseket két szovjet géppel munkával, ápolással lehetett raktározást az is nehezíti, gyarapították, melyek napon­rendben tartani, s ez a gaz- hogy jó tíz nappal korábban ta összesen 24 vagon búzát daságok többségében nem hi- kezdődik megyénkben is az hozhatnak raktározható álla­ányzik. Talán már nem korai általános aratas. Az első na- ... . , , elmondani, hogy a tsz-ek, ál- gyobb szállítmányokat a me- P°tba- Az aIlami keieskede­• ' • • --• gye északi részében levő --»«—— gazdaságokból a jövő hét vé­lami gazdaságok ezt a vizs. gát is sikerrel teszik most le. Országos és Csongrád me- gére várják, gyei tapasztalatok eddig Minden jel arra mutat ed- eabonáért egyaránt azt mutatják, hogy dig: gyors lesz az idei aratás. , ' . . 8 , - ^ , , az időjárás gonoszkodása el- Kevés a szalma, mentesek a koltsegeket kenytelenek fel A szorongásnak nincs mér- indokolt: vagy családi viszo­céje. Nem szerkesztették nyaik parancsolják a Szege­még meg azt a skálát, amely den-maradást, vagy egy biz­megmutatná a kétségek kö- tos — szóbeli — ígéret be­zött eltöltött napok ellenér- váltására várnak, vagy pe­tékét, „lereagálná" a mi dig még mindig keresik az lesz velem ?-kérdésre való általuk is megpályázható he­bizakodóbb-nekikeserede- lyeket.) tebb válaszkeresését. S hogy hány „szívesen lát­A szorongásnak nincs mér- juk" válasz érkezett a 87 céje, csak kétségek között el- „vegyenek fel" kérésre? A töltött napok, hetek vannak: pályázat első menetének az örökös levélküldés, az végső terminusáig 35. Negy­örökös levélvárás, a szaka- venhét jelentkező minden­datlan próbálkozások napjai, honnan — a bejegyezhető 3 hetei... hely mindegyikéről — eluta­Mert ezt csinálják mosta- sítottak, 5-nek pedig még­nában — akikről szó lesz — csak válasz sem érkezett a a most diplomázó egyetemis- levelére. Az első menet be­íáfc, főiskolások. Levelet kül- íejezése óta ugyan javult a denek, levelet várnak, címe- helyzet, hiszen az elmúlt na­ket kutatnak, próbálkoznak, pókig 61 pályázat vált sike­Állást keresnek „Ha itt nem réssé, a 108-as létszámból kellek, tán ott még jó le- azonban még jelenleg is 47­szekF-alapon. en a kétkedve reménykedők táborát szaporítják. _ , . A JATE Bölcsészettudomá­tPYnSrmSíl, nvi Karán még nagyobb ez a ö/ T tábor. Itt 97 „pályázatképes" I tanárjelöltből — a fentebbi Kecnarmaa okokhoz hasonló Indokkal 77 pályázott, s közülük az első Tavaly kisebb volt a lár- menet végén mindössze 20 j ma. Akkor még csak keve- mondhatta el: van már állá­i sekre kötelező próbaképpen som. (Több mint harmincat ' ízleltették meg a végzősök- elutasítottak, 21-en (!) pedig ! kel a munkába lépés új mód- nem kaptak választ helykérő i szerét, a pályázati rendszert, kopogtatásukra.) A legfris­! Most viszont már minden sebb adatok szerint e napok­a már a szállítás ütemét, mód- frissdiplomásnak maga kell, ban 33 ötödéves bölcsészhall­hogy állás után nézzen! Egy gatót vár biztos státus. A új státusszerző verseny végzősök összlétszámának nagyon is nyilvános premier- egyharmadát... jén vagyunk... Hogy milyen ez a nyilvá- • • • ,, * , nos premier? Izgalmakban §\ DIZOttS3?OK bővelkedő, kétségeket szülő! ® Folytassuk — mindjárt a tYlíltHf*n#' statisztikákra hivatkozva — ÍIIIIIUCÍIV a jelenlegi állapot számsze­rű felvázolásával! A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán lem szakemberei arra kérik a gazdaságokat: ne hamar­kodják el a kezdést, mert a j az idén 108 hallgató pályáz­hat. (A 127-es létszámból 19­szárítási en biztos állással várt társa­dalmi ösztöndíjasok.) A 108­lenére sem lesz kevesebb az gyomoktól a területek, dőlt számolni. Csak akkor lássa- ból 87 adta be álláskérő pa­idei gabonatermés az utóbbi búza sincs, s így aztán sebe- nak munkához, amikor megtesznek Ezek a tények. Kérdezem Németh Józse­fet, a JATE KISZ-titkárát — ki a fenti statisztikákat is összeállította —, mit tudtak, és mit tudnak segíteni az ötéves átlagnál. Még ilyen sen haladhatnak majd a aszályos körülmények között kombájnok. Arról nem is is lehet hazai termésből biz- szólva, hogy a kombájnok tosítani az ország kenyerét, száma is lényegesen több a Sípos János, a Csongrád me- tavalvinál. A korábbi évek­gyei Gabonafelvásárló és ben jól bevált a tarlóról tör­Feldolgozó Vállalat igazgató- ténő felvásárlás. Az idén is helyettese, valamint Kálmán mintegy 4300 vagon búzát József, a vállalat felvásárlá- egyenesen a tarlóról kíván­si osztályvezetője mondották nak elszállítani az állami el, hogy az egyébként elke- raktárakba. Akkor, ha a ga­rülhetetlennek látszó veszte- bonában levő szemét megha­termés valóban megért, alkalmas a raktározásra. Cs. I. a j pírját. (A 21 nem pályázó állás "után szaladóknak." s ugyan jókora csoportot ké- Elsorolja: nagyon gondo­pez, tartózkodásuk viszont san, nagyon lelkiismeretesen túlnyomó többségükben — készítették el a kilépők jel­ségeket nagymértékben csök kenti egyrészt az a körül­iadja a 0.75 százalékot, má­zsánként 1 forint 50 fillér mény, hogy az idén nem kel- tisztítási költséget számíta lett belvízkárok miatt az ala- f , g k ^ ta azonban csonyan fekvő területeken . , „ ^ kiszántani a vetések jó ré- mar tavaly se1® kellett egy szét. Másrészt pedig az, hogy fillért sem levonni tisztítá­mintegy 10—12 ezer holddal sért Ezt szeretnék most is. Az a jó — mondotta Sípos löbb búzát vetettek el az ősszel a Csongrád megyei . , , gazdaságok, mint a korábbi Janos ~> ha a tsz-ek a új­években. Csupán a rozsvetés títás esetleges költségeit mar területe csökkent valame- most felajánlják célprémi­lyest a homokon. Akkor, ha fiiként, saját dolgozóik ré­a hűvösebb, párás időjárás , ? * ® meg legalább egy-két hétig szere- rsy biztos, hogy tiszta eltart — nem szorul meg a lesz az átadott termés. A szem a kalászban —, közepes vállalatnak is jó ez, mert termést takaríthatunk be munkaerőhiánnyal küzd, s a ezen a nyáron. A vállalat en- tisztitásnál felszabaduló erő­nek megfelelően készült feL ket más munkával foglalkoz­Több mint 8 ezer vagon ke­nyérgabona felvásárlására számít. tathatja. A közeli napokban minden gazdaságot felkeresnek a fel­A raktározási gondok most vásárlók, s ez alkalommal Miért Attila utca? Szeged és a hun király Természetesnek látszik, hogy Nyomban elterjedt a híre: — mondta a hivatalos in­az Attila utcának van vala- Fontos Attila-emlék került doklás. Volt nagy öröm es "lkÖf, elő. Lehet, hogy az ő eredeti ^ hoz. Az alábbiakban rül, hogy ez a „valami" kepmasa, lehet, hogy a sa­majdnem „semmi". tor kapujának valami dísze. A múlt században hatal­mas nemzeti romantika se Az óvatossabbak megfon­Munkaértekezlet a Parlamentben Így jutott Szeged Attila utcához. Pár hét múlva ugyan „„ megérkezett a hivatalos vé­pert végig az országon. Szín- toltságra intettek. Nem tet- lemény Budapestről: te nem volt magyar város, szett nekik az ábrázolt alak _ A vaslaPj valószínűleg amelyik ne mondta volna se. Nagyon nagy volt az or- káiyhaellenző — nem több TtelökS helyet a Ca' aZtán rÓmaÍ SÍSak VOlt a százévesnél, ábrázolata kő­sorban Szeged foglalta el. A fején' Nem fennek képzel- zönséges tömegmunka, vala­helyiek „holt" biztosan tud- ték Attilát. De mindjárt kez- ml római fejet lmitál> érté_ ták, hogy Attila fő- és szék- nél volt a magyarázat, s ez ke ^ ócskavaséval egyenlő, varosa itt allt. Meg a ío- szaz százalékig igaz: Attila ...... kijelölték^0031" kÖrV°nalátÍS kinevezett római tábornok — Ott állott az a mai Szé- voik ebben chenyi téren, körülbelül, ábrázolták, ahol a városháza. Attila jó- . (zan ember volt, mint mi. Minthogy közeledett a nyilván ő is azt a helyet ta- közgyűlés, minden régészeti ne> ha a modern tudomá­" lálta jónak, amit mi is. Per- vélemény nélkül elhatároz- ny°s módszerek végül is ki­sze a sátor ajtaja Jobban ^ hogy a ház mögöu nyíló derítenék, hogy Attila palo­I Felsovaros fele nezett, azaz Az Attila megvan, utca azóta is híres emlék a minőségben ugyancsak. Az igazi csattanója persze ennek a történetnek az len­utcát Attila utcának neve- tasátra igenis itt állott va­Penteken a Parlament de­legációs termében értekezle­tet tartottak a megyei képvi­selőcsoportok vezetői, az or­szággyűlés állandó bizottsá­gainak elnökei és a parla­ment tisztségviselői. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke a ta­nácskozáson értékelte az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kának munkáját, majd is­mertette azokat a témákat, amelyek várhatóan a legkö­zelebbi ülésszak napirendjé­re kerülnek. A munkaérte­kezlet résztvevői ezután meg­hallgatták Vályi Peter pénz­ügyminiszter tájékoztatóját az államháztartás 1967. évi költségvetésének teljesítésé­ről, valamint az idei gazdasá­gi év és az új gazdasági mechanizmus bevezetésének eddigi eredményeiről. A tanácskozás második ré­szében vita következett, ame­lyen felszólalt Sándor József, Katona Sándor, Molnár Ernő, Gonda György, Inokai János, Bencsik István, Galló Ernő, Varga Jenő, Papp Lajos, Or­bán László és Illés Dezső. Az értekezlet Kállai Gyula zárszavával ért véget. (MTI) pontosan keletre. , Ezt olyan vitathatatlan ter- zil+ mert „nyilvánvaló, hogy hihol a szegedi telepulesi mészetességgel mondták, az ásatási leletek szerint is körzetben, hogy senki nem kételkedett Attila urunk itten lakozott" Dr. Magyarka Ferenc benne. A tudomány máig sem tudta eldönteni, hogy tulaj­donképpen hol lehetett pon­tosan Attila legfőbb és leg­kedveltebb tartózkodási he­lye. Szeged csak az utolsó évszázadban is emelkedett vagy húsz métert, sok min­den elfér hát a lábunk alatt és bizony semmiféle alapo­zás nem hozza felszínre. A műit századi Attila-hi­vőknek azonban ebben is szerencséjük volt. Amikor a Széchenyi tér 13. számú há­zat alapozták, előkerült egy nagyobb méretű vaslap, raj­ta valami sisakos alak. A dél-jemeni küldöttség fogadása Az Ahmed Asair földmű­velésügyi miniszter vezetésé­vel hazánkban tartózkodó dél-jemeni küldöttséget pén­teken fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A meg­beszélések szívélyes, baráti légkörben zajlottak le. A dél-jemeni vendégek a hartai Lenin termelőszövet­kezetben tettek látogatást. (MTI) lemzését, s e fontos kísérő papírokat el is juttatták min­den megpályázott munka­helyre. Tapasztalataik sze­rint az egyetem adta jellem­zéseket figyelembe is veszik a munkába állítók. A vártnál jobban, tényleg meghatározó érvként veszik figyelembe ... Pályázati bizottságokat is szerveztek. Minden karon működik ilyen bizottság, s tagjai még időben tájékoz­tatták az érdekelt hallgató­kat, s azóta is, ma is, rend­szeresen foglalkoznak velük. Óriási munkát végeznek ezek a bizottságok! Még arra is van példa, hogy rejtve ma­radt — hagyott? — állásokat fedeznek fel. És mégis! A TTK-n jelen­leng a búcsúzók egyharmada, a bölcsészkaron meg éppen a kétharmada van egyelőre állás nélkül Külön pályázatokat! Létbizonytalanságban van­nak a hallgatók — mondja Németh József, s igaza van. Aligha lehetne jobb szót ta­lálni a szóban forgó diploma előtt állók helyzetének jel­lemzésére. Várnak, próbál­koznak — nem egyszer mar csak félreménnyel, negyed­bizakodással — küldözgetik helykérő leveleiket. Valami baj lehet az elosz­tás mechanizmusában! Alighanem az a baj —­mondja a JATE KlSZ-titká­ra —, hogy most egyszerre pályázik az évek óta gya­korló pedagógus és az egye­temről most kikerülő friss­diplomás! Ez pedig azzal jár, hogy a már állásban le­vők — érthető okokból — könnyebben foglalják el a meghirdetett állásokat. (Hogy mást ne mondjunk: tapasz­talatuk s idejük is több van az álláskeresésre!) Egy ilyen közös versenyben ezért szin­te mindig a „mieink" marad­nak alul. Az kellene — s ezt nemcsak magánvélemény­ként, de sokszorosan támo­gatott, közös kérésként is mondhatom —, hogy válasz­szák szét a már állásban le­vök és a most startolok pá­lyázatát! Az előbbi záruljon már le, mondjuk, december­ben, az utóbbi pedig kezdőd­jön meg, mondjuk, február­j ban. Így aztán arra is lenne i idő, hogy a sikertelenül pá­lyázók újra meg újra jelent­kezzenek, de az időből mégse fussanak kl... Persze ez csak egy, az elképzelhető módosítások közül! Mit mondjunk még a most bevezetett pályázati rendszer i — túl sok örömet nem kel­| tett — tapasztalatairól? Mondjuk azt, hogy a JATE harmadik karán, a jogi ka­ron kisebb az izgalom, s nemcsak azért, mert ott még a pályázás elején tartanak, de azért is, mert őket — úgy tűnik — mindenfelé ha­marabb és szívesebben fo­gadják? Mondjuk azt, hogy a Szegedi Tanárképző Főis­kola 251 végzős hallgatója közül egyelőre ugyan még 80-nak nincs helye, de ez a szám a jelek szerint még számottevően csökkenni fog? Ezeket az érveket hiába hozzuk fel azoknak a főként tanárszakos egyetemi hall­gatóknak, akik amellett, hogy államvizsgájukra ké­szülnek, kénytelenek még újabb s újabb állások után futkosni! A pályázati rendszeren módosítani, finomítani kelle­ne! Akácz László SZOMBAT, 1968. JŰNIUS 15. <4 DEL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents