Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

A pedagógusnap alkalmából: Kitüntetések, jutalmak A pedagógus nap alkalmá­ból tegnap délelőtt a városi tanács székházában Papp Gyula, a városi tanács vb el­nökhelyettese miniszteri ki­tüntetéseket adott át a kivá­ló munkát végző szegedi pedagógusoknak. Az oktatás­ügy kiváló dolgozója kitün­tetést kapta Jámbor Gyulá­né, a Hámán Kató általános iskola tanára, Pálmai Mik­lós. a Ságváritelepi általános iskola igazgatója, Németh István, a Rózsa Ferenc gim­názium tanára, Lakner Ká­rolyné, a Közgazdasági Szak­középiskola igazgatóhelyette­se, Szilágyi Istvánné, a Haj­nóczi utcai óvoda vezető óvó­nője és Fráter Zoltán, a Ket­tőshatári általános iskola ve­zető tanítója. Kiváló dolgozó jelvényt kapott Árgyelán Józsefné, a Tisza-parti gim­názium gazdasági vezetője és Faragó Gáspárné, a Gera Sándor általános iskola hiva­talsegédje. Miniszteri dicsé­retben részesült Burkus Je­nőné. a Gutenberg utcai ál­talános iskola tanára, Wald­mann Béláné, a Gagarin ál­talános iskola szaktanítója és Kovács István, a Rózsa Fe­renc Gimnázium műhelyfő­nöke. Tegnap délelőtt a három szegedi kerületben is ünne­pélyes keretek között osz­tották ki a pedagógusok ju­talmait. A Fegyveres Erők Klubjában 75 pénzjutalmat, 44 rendkívüli előléptetést hirdettek ki az L kerületi pedagógusoknak, a rókusi is­kola tornacsarnokában 47 pedagógus kapott pénzjutal­mat, 30 rendkívüli előlépte­tést a II. kerületi iskolákból. A Gagarin iskolában nem­csak a városi tanács vb. mű­velődésügyi osztályának jutal­mát adták át 84 pedagógus­nak, hanem a helyi tanács 30 ezer forinttal még 32 pe­dagógust és 8 gazdasági-tech­nikai dolgozót jutalmazott — a takarékos gazdálkodás, az új mechanizmus előkészítése és a hátrányos helyzetű ta­nulók segítésében végzett munkájukért. A szegedi középiskolák 42 tanárának a Tömörkény gim­náziumban Faragó Péter, a városi tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője adott át jutalmakat. Ünnepség a megyei A megyei tanácsháza vtv iermében tegnap, szombaton délelőtt Török László, a Csongrád megyei Tanács vb­elnöke tüntetett ki több pe­dagógust. Az oktatásügy ki­váló dolgozója lett: Fráter Béla tanító (Csengelek Or­bán Dénes tanár (Röszke), Tukűcs István általános is­kolai Igazgató (Kistelek), ár, Vida Zoltán tanulmányi felügyelő (Csongrád megyei Tanács vb. művelődésügyi osztály). A Kiváló Dolgozó kitüntetést Gémes Sándomé (Szatymaz) kapta. Miniszteri dicséretben Reményik Má­ria tanítónő (Tápé) része­sült. Ugyancsak tegnap, szom­baton délelőtt rendeztek ki­tüntetés-átadó ünnepséget a KISZ Csongrád megyei bi­zottságán. Itt Szögi Béla. a bizottság első titkára kiváló úttörővezető kitüntetést ado­mányozott többek között Kardos Zoltán balástyai, Czékus Tibor tiszaszigeti, dr. Katona Ferencné sándor­falvi, Kishalmi Zoltánná szegedi és Fáy László ugyancsak szegedi pedagó­gusnak. Pályadíjas nevelők A városi tanács művelő­désügyi osztályának hagyo­mányos pályázati díjait teg­nap délelőtt a városi tanács székházában a nyerteseknek, Kovács József, a művelődés­ügyi osztály vezetője adta át. Első díjat kapott Török Im­réné, a Tömörkény gimná­zium tanára a világnézetünk alapjai című tantárgy taní­tásának tapasztalatairól írott tanulmányáért. Második díj­ban részesült dr. Révész Béla, a tanárképző főiskola gyakorló iskolájának tanára és dr. Körtvélyesi Lászlóné, a Rózsa Ferenc gimnázium tanára. Harmadik díjat ka­pott Grigercsik Endre, a Radnóti gimnázium, Gri­gercsik Endréné, a Ságvári Taneszközök kiállítása Gazdag szemléltető anyag­gal nyílt meg tegnap délelőtt a megyei és városi tanács vb művelődésügyi osztályai­nak, a pedagógus szakszerve­zet megyei bizottságának, a TIT-nek és az Országos Tan­szergyártó és Értékesítő Vál­lalatnak közös rendezésű tan­eszköz kiállítása Szegeden, a Horváth Mihály utcai kép­tárban. Bevezetőt Faragó Péter, a m. j. városi tanács vb művelődésügyi osztályá­nak iskolai csoportvezetője mondott. A kiállított tárgyakat már­is érdeklődéssel szemlélő pe­dagógusok között nagy sikert arattak a TANÉRT korsze­rű audiovizuális eszközei, me­lyek egyéni és csoportos fog­lalkozásoknál egyaránt hasz­nosak. A vállalat közel 60­féle szemléltető eszköze közt az Elektrovaria összeállítás általános iskolák VIII. osz­tályainak fizika óráihoz biz­tosit szemléltető anyagot. A nyelvi laboratórium 40 tanu­lót is foglalkoztat. Újdon­ság az írásvetítő, ami a tanár táblai munkáját helyettesíti, az Audiavox, ahol vetítő és magnetofon működik egy­szerre. teljesen automatiku­san, a szegedi ötlet alapján készült Didaktomat, vala­mint az egyedi árusítással forgalomba kerülő amatőr rádióépítő, mellyel hét kü­lönféle készüléket lehet ösz­szeállítani. A humán tár­gyak szemléltetésére irói arcképsorozat, történelmi­földrajzi aplikációs sorozat készül. A kiállításon szegedi is­kolák körülbelül 400 tárggyal jelentkeztek. így a Ságvári gyakorló gimnázium fizikai tanulókísérleti eszközei. a [ harmadik kerületi óvónők j babfigurai. a Beke utcai is- j kola Kiberka elnevezésű praktikus számologépe és a I Rózsa Ferenc sugárúti Is­kola biológiai szemléltető tár­gyai arattak sikert. Csongrád megyéből három szakközép­iskola és két gimnázium ho­zott színvonalas anyagot, de óvodák, általános iskolák is képviseltették szemléltető eszközeiket — közel 600 pél­dányban. Kiemelkedő a szen­tesi ipari szakközépiskola ultrarövid hullámú adó-vevő­készüléke, mely a kiállítás idejében is — június 12-ig — kapcsolatot tart az isko­lával. A TANÉRT termékeit a helyszínen is megvásárol­hatják az iskolák. gimnázium tanára, Szeder­kényi Antalné és Horváth Antal, a Móra Ferenc álta­lános iskola tanárai. Negye­dik díjat kapott Csanádi Géza, a Rózsa Ferenc sugár­úti általános iskola igazga­tója, Boróczi Béláné, a Ga­garin iskola nevelője, dr. Arató Ádám és Bánfalvi Jó­zsef, a Radnóti gimnázium tanára, illetve igazgatója, valamint Udvardi Ferencné, a Ságvári gyakorló általános iskola tanára. Pénzjutalmat kapott: Fejér Dénes (Madách iskola), dr. Bokor István Tömörkény gimnázium), dr. Pelle Pál (Rózsa Ferenc gim­názium) és dr. Suki Béláné (Mező Imre általános). Az ideológiai továbbkép­zés vizsgadolgozatáért jutal­mat kapott dr. Lang Jánosné (Tömörkény gimnázium), dr. Végh Joachim (Közgazdasá­gi Technikum ipari tagozat), Bozóki Andrásné (tanárkép­ző főiskola I. gyakorló), Pó­sa Éva (Béketelepi iskola), dr. Vida Mihályné (Ságvári­telepi iskola), Kovács Mik­lósné (Tömörkény gimnázi­um), Zsadányi Nagy Árpád (Ságvári Gimnázium), Hégely Gábor (Siketnémák Intézete), és Horváth Ferencné (Gu­tenberg utcai általános kola). Munkaidö­csökkentés újabb üzemekben A Könnyűipari Minisztéri­umba 41 vállalat küldte be felkészülési tervét, amelynek alapján csökkenteni kívánja dolgozóinak heti munkaide­jét. A minisztérium és va­lamennyi érdekelt szakszer­; vezet megvizsgálta, észrevé­telezte a felkészülési terve­ket, s ennek alapján az év második felében részlegesen és fokozatosan újabb üze­1 mek térnek át a rövidített munkahétre. Egyelőre nem mindenütt heti négy órával, hanem esetleg kevesebbel rövidül a munkaidő. Az újabb munka­idő-csökkentés 41 könnyű­ipari vállalatnál előrelátha­tólag 90 000 dolgozóra ter­jed ki. Munkás­szállók Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium évente 80—100 millió forintot költ munkásszállók építésére és berendezésére. A főváros­ban és vidéken 1960 óta mintegy 15 ezer munkás ké­nyelmes elhelyezését bizto­sító munkásszálló épült. Bu­dapesten ma mintegy 23 ezer dolgozó lakik munkásszálló­ban, közülük azonban leg­alább ötezren még mindig tömegszállásokon zsúfolód­nak össze. Tekintettel a jövő nagy­szabású építőipari feladatai­ra, a minisztérium további munkásszállókat építtet Az idén összesen öt, együttesen csaknem 4300 személyes munkásszálló építését feje­zik be a fővárosban és vi­déken. A minisztérium újabb rendelkezése értelmében a jövőben tilos a vidéki épí­tőipari munkásszállásokon emeletes ágyakat beállítani. Kockázat és kalandorság w"- gyészekkel, bírókkal beszélgettem a napokban. A 11 kötetlen eszmecserében szóba került, hogy gazda­ságunkban — amelynek új irányítási rendszerét ötödik hónapja vezettük be — az élet már felvetette a kockázat és a kalandorsag kérdését Az új mechanizmus közismerten szélesre nyitotta a kapukat a helyénvaló kezdeményezéseknek, a közhasznú útkereséseknek az iparban, a mezőgazdaságban és a keres­kedelemben is. A legváltozatosabb jó irányú vállalkozá­sokat gazdaságunk minden területén buzdítjuk, bátorít­juk. A vállalkozás esetenként bizonyos fókú kockázatot is jelenthet. Előfordulhat, egyszerű példával élve, hogy egy-egv gyártmány, bár igény volt rá, nem fut ki nagy sorozatban: visszamarad a kereskedelemben az áru bizo­nyos százaléka; építőanyaghiány miatt késik a tsz saját beruházású tehénistállójának építése, s általa az elhatá­rozott jószágtenyésztés növelése stb. A becsületes ten­denciájú kockázat tehát olyan reálisan számbavehető kö­zeg, amely a gyárak, vállalatok, közös gazdaságok stb. vezetőitói jogilag is, morálisan is tisztességesnek fogad­ható el. Ez azonban nem jelenthet a gazdaság egy szek­torában sem olyan alapállást: vagy sikerül vagy nem. A megnőtt önállósággal egyformán nagyobbodott a fele­lősség is. Kockáztatni körültekintő közgazdasági elemzé­sek után lehet, s társadalmi érdekből kiindulva. A koc­kázat, ha el is marad a teljes hatásfokú pozitív következ­mény, akkor sem kaphat elégtelen osztályzatot. Egyebek között azért sem, mert különben csökkenhet vagy elmaradhat a kezdeményezés lendülete. A könnyelműség ós súlyos esete, a kalandorság vi­szont nem tűrhető, mert ha netán előfordul egy gyár­ban, vállalatnál, kereskedelemben stb., súlyos és közvet­len kárt okoz a dolgozóknak, a társadalomnak. A kisebb és nagyobb mértékű kalandorság nemcsak felelőtlenség, hanem beletorkollik a közvagyon, a társadalom anyagi javainak károsításába. Megnyilatkozása sokféle lehet, s ide sorolhatjuk a társadalom különféle módozatú meg­rövidítését, a tisztességtelen eszközökkel szerzett hasz­not, a könyvelési „trükkök" alkalmazását, a korrupciót, a megvesztegetést és így tovább. Az ilyen esetek már az igaz­ságügyi szervek vizsgálatát, Intézkedését kívánják. Felelősségre vonják azt az embert, aki például a konzervgyárból ellop egy-két üveg befőttet Még inkább indokolt eljárni azzal a kisebb-nagyobb beosztásban levő gazdasági vezetővel szemben, aki kalandorságból csele­kedve — társadalmi veszélyességét tekintve is — lénye­gesen nagyobb kárt okoz, bűnt követ eL A kockázat és a kalandorság két különböző dolog, s ez bizonyítható megjelenési formáiban, hatásukat tekintve is. Közöttük a határt elvileg könnyű, gya­korlatilag azonban már nehezebb megvonni. A tények­ből azonban a gyakorlatban is, némi vizsgálódás után, el­juthatunk a helyes megítéléshez. Szólni ezekről egyrészt azért kell, hogy további bátor kezdeményezésekre, ész­szerű, indokolt kockázatvállalásra serkentsünk gazdasá­gunk ágazataiban. Ezek a törekvések az anyagi érdekelt­ségre alapozottan hozzájárulnak a gazdasági reform köz­érdekű célkitűzéseinek érvényesüléséhez. Másrészt: óv­junk a kalandorságtól, ami — ügyészi értékelés szerint is — egy-két helyen néhány vonatkozásban felbukkant MORVÁT SÁNDOR IS­piac Elegendő baromfi — Több áru a tsz-ekből Nem kedvez a piaci felho­zatalnak az esős, hűvös idő­járás. Tegnap még a szer­dainál is kevesebb áru volt zöldségfélékből, gyümölcsök­ből. Valamennyit javított a helyzeten, hogy legutóbbi — szerdai — piaci jelentésünk­re válaszul a városi tanács kereskedelmi osztálya intéz­kedett a más megyékből ide­érkezett felvásárlók korláto­zására. Az érvényben levó Iparközpont Szeged peremén tanácsi rendelet alapján ezentúl ellenőrizni fogják, hogy reggel 8 óra előtt más megyéből való, illetve más megyébe szállítani szándé­kozó kereskedők ne vásárol­hassanak a piacon. A rende­let a helybeli viszonteladók­ra nem vonatkozik, mert amit ők felvásárolnak, azt is a szegedi fogyasztóknak ad­ják el. Szombaton mindig több a baromfi a piacokon, mint máskor. így volt ez tegnap is. Dicséret illeti az élelmi­szer-kiskereskedelmi válla­latot. amely piaci elárusító­helyén a baksi termelőszö­vetkezetből közvetlen be­szerzett 800 rántani való j csirkét árusította. Sok csir­I két és tyúkot hoztak Hód­mezővásárhelyről is magán­tenyésztők, a szentesi Bar­nevál pedig a földművesszö­vetkezeteket, városi üzlete­ket látta el fiatal baromfi­vab s természetesen a szo­kásos üzleteket frissen vá­gott baromfival. Bár az egy héttel ezelőtti­nél már több árujuk van a termelőszövetkezetek piaci elárusítóinak, ez egy-egy standon még mindig alig éri el a legtöbb magánkiskeres­kedő árumennyiségét. Az el­árusító-helyeket fenntartó gazdaságok ennél többre ké­pesek. s valószínű, kereske­delmi érdekük is azt köve­telné. hogy több saját ter­méket szállítsanak a pia­cokra. Ezt várják tőlük városi fogyasztók is. Smogyl Károlyné felvétele A város nyugati iparkörzetében — ahol az EMERGÉ gumigyár üzemel — épül az üj tejüzem, mellette a mezőgazdasági gcpck lerakata. az épilóipar előregyártó beton­iizeme — nagy feladatok hárulnak a közlekedésre is. A dorozsmai vasútállomáson ujabb iparvágányokat építenek, hogy az iparnegyed megnövekedett forgalmát zavar­talanul kielégítsék. Képünkön: részlet az iparkörzethói Az áru megnevezése Ara (Ft) Zöldborsó (l kg) Zöldbab (1 kg) ÜJ burgonya (1 kg) Karfiol (1 kg) Káposzta (1 kg) Tök a kg) Cseresznye (1 kg) Földieper (1 kg) Meggy (1 kg) Karalábé (1 csomó) Zöldpaprika (1 db) Zöldpaprika tölteni való (1 db) -tói -lg T.— 19.— 80.— 25.— 6.— §.— 5.— 8.— «.— 7.— 9.— 5.— 10.— 5.— 12.— 10.— 12.— 3.— 1 — VASÁRNAP, 1968. JtMUS 2. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG xS. 180 801 keres. xDJc. 6*19

Next

/
Thumbnails
Contents