Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-12 / 136. szám

M8§f8F—(SvéilKi íeíentfcezett ~~kí feieit mes? tárgyalások ! Minden második Kedden a külkereskedelmi minisztériumban magyar— svéd gazdasági vegyesbizott­ság kezdte meg tárgyalásait. * A magyar és a svéd kor- j mány képviselői 1966 áprili­sában írták alá a most ér­vényben levő öt évre szóló hosszúlejáratú árucsere for­galmi megállapodást, amely 1971. január 31-ig érvényes. A szerződés megkötése óta a két ország közötti árufor­galom tovább növekedett. 1965-ben az export-import 23,1 millió 1966-ban 27,6 mil­lió. a múlt évben pedig 28,3 millió dollár volt. A Svéd­országban 1965 végén beve­zetett liberalizáció következ­tében csökkent azoknak a magyar árucikkeknek a kö­re is, amelyekből csak előre meghatározott korlátozott mennyiséget lehet Svédor­szágiba bevinni. A liberalizá­ció nyomán a magyar-export listán 13 kontingens maradt. Ez azonban még mindig ne­hezíti a magyar exportlehe- j tőségek kihasználását Vaskos könyv — hasznos könyv a Művelődésügyi Mi­nisztérium áprilisban megje­lent statisztikai kiadványa, mely az ország valamennyi középiskolájából tavaly fel­vételizett diákok eredménye­it vizsgálja. Számszerűen ki­bogozva a folyamatot, míg egy-egy tanuló, érdemjegyei­vel a tarsolyában, eljut vagy elesik a továbbtanulás lehe­tőségétől. Az Egyetemi Szá ­mítóközpont műhelyében ké­szült tanulságos gyűjtemény előszavából kitűnik az ösz­szeállítás célja: „minden kö­zépiskola igazgatója, nevelő­je lássa, tanulmányozhassa, hogy a felvételi vizsgán részt vett tanítványaik miként áll­ták meg helyüket." Persze a mechanikus összevetés isko­la és iskola között torz ké­pet adna a különböző felté­telek mellett működő intéz­mények munkájáról — a gimnáziumok természetesen nincsenek „azonos súlycso­portban" néhány technikum­mal. Az alábbiakban ezért mi sem következtetéseket, hanem tényeket kerestünk elő, mely számokban repre­zentálja az országosan ts előkelő szegedi középiskolák tavaly végzett tanulóinak felvételi eredményeit. A szegedi gimnáziumok­ban legtöbben a Radnótiból jelentkeztek felsőfokú intéz­ményekbe, 227 érettségizett tanulóból 147-en — s 76 si­kerrel. Ez országosan is az elsők közé számít. A tanulók a maximálisan megszerez­hető tíz-tíz pontból átlago­san 8.02 pontot vittek, 7,01 pontot szereztek a felvételin, tehát az iskola helyesen ítél­te meg képességeiket. A Ságvári gyakorló gimnázi­umban érettségizett 133 di­ákból 99 kérte felvételét — 49 eredményes vizsgával, te­hát az arány itt is igen jó. Hasonlóan a Tömörkény gimnáziumban, ahol 117 vég­A Szegedi Guini és Műanyagipari Ktsz jelentős mennyiségű motor és kerékpár tömlői gyárt. Idén sok ezer labdabelsőt is készítenek, amire szintén szükség van. Képünkön: lutballbelsők a gyártás utolsó fázisában Hdálására irányuló törekvésekjel, nyugati orientációjú polgári demokrácia keretei között. A nemzetközi és a belső viszonyok kiéleződésének talaján nőttek az ellenté­tek az SZDP bal- és jobboldala között, de kiéleződött a harc — az immár egészség­telenné vált a pártversengés miatt — az SZDP és az MKP között is az 1945 őszi választások Idején. A polgári jobboldal demokrácia­ellenes támadása 1945 utolsó hónapjaiban ismét előtérbe állította a két munkáspárt akcióegységének szükségességét, mint az ellentámadás feltételét. A baloldali szo­ciáldemokraták történelmi érdeme, hogy elfogadták az MKP akcióegységre hívó felszólítását és a Baloldali Blokk segítésé­vel ellentámadást hajtottak végre. A gya­korlati politikában indult meg tehát a kö­zeledés az MKP és a szociáldemokrata baloldal között. A forint stabilizációjáért, majd a forint értékállóságának védelméért a két mun­káspárt tömegei akcióegységben harcol­tak. Peyerék 1946 decemberi népi demok­rácia és munkásegység ellenes memorandu­mát a baloldal bár visszautasította és meghiúsította Peyerék baloldalellenes és egységbontó terveit, az SZDP 1947 január­jában levő XXXV. kongresszusa mégis a jobb- és baloldal közötti megegyezés je­gyében zajlott le és a jobboldal még hó­napokig támadásban maradt. 1947-ben a Magyar Közösség nevű szer­vezet összeesküvéséne]; leleplezése követ­keztében megsemmisült a Kisgazda Párt jobbszárnya, ekkor a reakciónak a koalí­ción belüli fő ereje az SZDP jobboldala lett. Különösen az 1947. évi választások előkészítése idején, majd a választásokat követő hetekben aktivizálódott. Bár az egykori centrummal együtt sem tudta meggátolni, hogy az országgyűlés szep­temberi—decemberi ülésszakán a két munkáspárt csaknem teljes egységre lép­jen, nem hagyta abba kísérleteit annak érdekében. hogy az SZDP politikáját jobbra tolja. Nyilvánvaló lett, hogy bár elhárult a munkásegységet fenyegető ve­szély, a munkásegység mindaddig nem szi­lárdulhat meg, amíg a jobboldali szociál­demokrácia végleges vereséget nem szen­ved. A nemzetközi viszonyok alakulása a nemzetközi és a magyarországi jobboldali | zősből 50 jelentkezett tovább, s 25 került be felsőfokú in­tézménybe. A Ságváriból át­lagosan 8,06 pontot vittek, 6.31 pontot szereztek a fel­vételizők, a Tömörkény gim­nazisták „aránya" 8,24—6,78 pont. A Rózsa Ferenc gim­názium 109 végzős növendé­kéből 39 jelentkezett, 11 ju­tott tovább; a Tisza-parti is­kola 69 érettségizett tanulója közül 21 adta be kérvényét és nyolcat vettek feL A technikumok vonatko­zásában a gépipari vezet: itt tavaly 85-en végeztek, s 44 pályázóból 24 tette le siker­rel a felvételi vizsgát. Ugyan­ennyien érettségiztek az építőipari technikumban is, ahol 39 jelentkezőből 17-et vettek fel. 44-en jelentkeztek tovább az élelmiszeripari technikum 126 érettségizett diákjából — s 18-an siker­rel. A mezőgazdasági tech­nikumból 16-an, a textilből 9-en, a Tanácsköztársaság úti közgazdasági technikum­ból 10-en, a Mérey utcaiból ketten nyertek felvételt ma­gasabb iskolába; az ipari tanuló intézetből jelentke­zett 8 tanuló közül csak egy felelt meg a vizsgán. Összesítve tehát: a szege­di gimnáziumokban és tech­nikumokban tavaly érettsé­gizett 1178 tanulóból 559 je­lentkezett továbbtanulási kérvénnyel, s közülük 266­an folytatták tanulmányaikat felsőfokú iskolákban. Dur­ván számolva, így a szegedi középiskolákban minden második tanuló akart, belő­lük minden második tudott magasabb iskolába iratkozni. Fele-fele arányban. Ta­valy . N. L Elutazott Jankó Szmoie szociáldemokrácia leleplezését sürgette, 1947-re a világ már két táborra szakadt és az Egyesüli Államok nyíltan kl akarta terjeszteni befolyását a népi demokratikus országokra is, hogy feltartóztassa a népi demokrácia és a szocializmus előretörését. A hazai szociáldemokrata baloldal már 5947 tavaszán megkezdte az elhatárolódást a nyugat-európai jobboldali szociálde­mokráciától. Hazai viszonylatban 1947 no­vemberétől kezdve szánta el magát a baloldal a jobboldal elleni nyílt harcra, ha nem is ingadozásoktól mentesen. Az első sikert már 1947 decemberében elérte, amikor a legjobboldalibb vezetőket kizár­ták. Az 1948. február 18-i összvezetőségi ülés már a baloldal teljes győzelmét je­lentette. Ezen az ülésen megállapították az egyesülés konkrét végrehajtásának me­netét is és ezt az 1948 márciusban megtar­tott SZDP XXXVI. kongresszusa jóvá­hagyta. Szegeden 1948. április 20-án, a Szegedi Kenderfonógyár két pártszerveze­tének egyesülésével indult meg az egye­sülés folyamata, az alapszervezetek egye­sítésével. Országosan április 24-én indult el és 1948. június 12-ére fejeződött be. Az SZDP XXXVII. és az MKP IV. ma húsz éve egybegyűlt kongresszusai határozati­lag is kimondták a két párt egyesülését. Június 13-án pedig már az MDP I. kong­resszusa ülésezett. Elfogadta az egyesülés előkészítése idején kidolgozott programot, szervezeti szabályzatot és megválasztotta az egyesült párt vezető szerveit. A két párt egyesülésével jelentős fejlő­dési szakasz zárult le mind a magyar mun­kásosztály, mind a magyar népi demokrá­cia fejlődésének történetében. Az egyesü­lés elméletileg a marxizmus—leninizmus győzelmét jelentette a szociáldemokratiz­muson, s a forradalmi erők győzelmét hoz­ta el a reformisták felett. Politikai szem­pontból a munkásosztály hatalmát ered­ményezte és megteremtette a szocializmus építésének legfőbb politikai feltételét. A két pártnak a valóságban is megtörténő teljes összeforrását azonban megakadá­lyozta a pártvezetés némely kommunis­táinak bizalmatlansága. Emiatt a két párt „egyesülésére" valójában csak az ellenfor­radalom leverése után került sor az MSZMP-ben. DR. ÖRDÖGH PIROSKA egyetemi adjunktw Elutazott hazánkból Jankó Szmoie jugoszláv pénzügy­miniszter, aki eredményes tárgyalást folytatott Vályi Péter pénzügyminiszterrel a magyar—jugoszláv árucsere­forgalom és ipari kooperáció pénzügyi-devizális és elszá­molási kérdéseiről. A két miniszter megbeszé­lései a kölcsönös egyetértés jegyében fejeződtek be. (MTI) VÁROSRENDEZÉS Nyilvánosság előtt Szüksége van-e a szépnek, jónak propagandára? Ma már mindenki tudja, hogy igen. Ezért feltétlenül igaza van Börcsök Árpád (Borbás utca 17.) olva­sónknak, amikor nyilvánosságot kér a városfejlesz­tés különböző eseményeinek. Erre már csak azért is szükség van, hogy a város polgárai beleszólást kap­janak lakóhelyük jelenének és jövőjének eldöntésé­ben. Néhár.y évvel ezelőtt, amikor Szeged úgyneve­zett 20 éves távlati fejlesztési terve készült, aki csak akarta megismerkedhetett vele, annyi anké­tot, vitát rendeztek róla. Mint ismeretes, az akkori elképzelések továbbfejlesztését szolgáló városrendezé­si terv a közelmúltban készült el. lapunkban közre is adtuk legjellemzőbb vonásait. Ez a terv még az idén a városi tanács elé kerül, azután pedig a Mi­nisztertanács hagyja jóvá. A két szegedi tervező in­tézet, az ÉVM-é és a megyei tanácsé szinte minden évben kiállításon számol be munkájáról. A Dél-Ma­gyarországban is gyakorta közlünk városfejlesztéssel kapcsolatos írásokat Aki tehát szereti lakóhelyét, érdeklődik sorsának alakulásáról, az megkeresheti és megtalálhatja manapság is a róla szóló publikációkat. Hogy még jobb propagandára lenne szükség? Nem vitás! A hálóüzem A Belvárossal kapcsolatos problémákra mindig érdemes odafigyelni, mert itt legnagyobb a laksűrű­ség, sok embert érint még a legapróbbnak látszó ügy is. Az Oroszlán utca 3. szám alól nyolcan írtak be a szerkesztőségnek, azt panaszolva, hogy a kenderfo­nógyár hálóüzemének zaja zavarja pihenésüket. Laptársunk, az Esti Hírlap, gyakorta ad helyet a budapestiek efféle panaszainak, és sikerült is már néhányszor a lármás vagy bűzös műhelyeket közös erővel felszámolniok. Csakhogy a hálóüzem esetében nem valószínű, hogy egy Ilyen akció teljes sikerre vezethetne: a kitelepítés olyan költségeket tenne szükségessé, mégpedig azonmód, amire most nincs lehetőség. Az üzem évtizedek óta jelenlegi helyén műkö­dik, gépeinek dohogása azóta tölti be a környéket. De nem lesz ott újabb évtizedekig! Az Oskola utca teljes rendezésének idején ez a háztömb sem ma­rad meg mai állapotában. Addig is jó lenne azon­ban, ha a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat gondolna arra, hogy a hálóüzem a Belváros kellős közepén van és kikerülné az összeütközést a lakók jogos érdekeivel! A park helyén „Mi épül végül is a Centrum Áruház mellett? — kérdezi Pilisi Zsigmond olvasónk. — Korábban azt hallottuk, hogy egy sokemeletes lakóház. De az épít­kezés még mindig nem kezdődött meg..." Az észre­vételhez azt is hozzáfűzhetjük, hogy sokak szerint nem is kellene beépíteni azt a szép kis parkot, me­lyet ideiglenes jelleggel varázsoltak annak idején az áruház mellé. Pedig be kell építeni, annál is inkább, mert a zárt sorú Lenin körúton üres telekként hat a mos­tani megoldás. Hogy valóban mi kerül ide? Az első variáció az volt, hogy húszemeletes toronyházat tesz­nek a park helyére, de ez szerencsér-e kútba esett. Ennyire magas házat itt nem tesz indokolttá a vá­roskép. De valamilyen hangsúlyos épületre feltétle­nül szükség van az áruház lapos épülettömege mel­lett Jelenleg középmagas irodaházat képzelnek ide az illetékesek. A dolgot azonban nem érdemes elsi­etni: a város egyik legexponáltabb helye ez, csak alapos megfontolás után szabad dűlőre vinni az el­képzeléseket Fehér Kálmán Újításokból kétmillió haszon A napokban újítási anké­tot tartottak a MÁV szegedi igazgatóságának dolgozói, ahol értékelték az 1967-es év újítási munkáját. Az elmúlt év eredményes volt, mivel 696 javaslatot nyújtottak be az igazgatóság területéről. A bevezetett újítások kétmillió forint népgazdasági megta­karítást eredményeztek, s az újítási díjak összege 92 ezer I 790 forint volt. Két különösen figyelemre­méltó javaslat is születelt 1967-ben. Az egybe Selypes András és Meskál György fiatal mérnök nevéhez fűző­dik. Ök a vasűti pályák mel­lett húzódó zöldövezet per­metezését gépesítették — az ebből származó haszon éven­te 239 ezer 920 forint. A két újító 9597 forintos újítási díjat kapott. Még jelentősebb annak a műszaki brigádnak az ötlete, amely a használt könyöksínek felújításának technológiáját dolgozta ki. A megtakarítás évente eléri a 358 ezer 900 forintot. Az újító mozgalom to­vábbi fellendülése tapasztal­ható az idén is. Az első ne­gyedév elteltével 177 javas­latot nyújtottak be, ebből 48-at elfogadtak és 45 újítás­is sal már a gyakorlatban találkozhatunk. A számszerű eredmények mellett döntő fontosságú az a tény is, amit az újító mozgalom a dolgozók szak­mai, műszaki tudásának fej­lesztése terén elért. Sikerrel zárult a könyvhét a szegedi járásban is. A most összesített adatok alap­ján mintegy 160 ezer forint értékű könyv talált gazdára a járás községeiben. A leg­nagyobb forgalmat a falusi bizományosok bonyolították le: mintegy 96 ezer forint értékű könyvet adtak el. í> falvak Jellemző a nagy érdeklődés­re, hogy a most kiadott Kis­lexikonból 650 példányt vá­sároltak meg a falusi olva­sók. Az író—olvasó találko­zók közül a legnagyobb ér­deklődést dr. Buga László pusztamérgesi előadása vál­totta ki. SZERDA, 1968. JÜNIUS 12. 'DÉL-MAGYARORSIAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents